Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-23 / 300. szám
1980. december 23„ kedd <JNü»ivr»T«i Törvényes döntések a munkahelyeken Nemrég rövid tudósításban (Számoltunk be a megyei munkajogi bizottság legutóbbi üléséről, amelyen a munkaügyi döntőbizottságok előírásszerű működésének tapasztalatairól szóló anyagot vitatták meg a résztvevők. Elsősorban a téma fontos, és időszerű volta indokolja, hogy most kissé részletesebben ismertessük a társadalmi ellenőrzések1 alkalmával összegyűjtött észrevételeket. Amint jeleztük, a testület az idén nyolc gazdálkodó egységben vizsgálta meg a munkaügyi döntőbizottságok tevékenységét. Megállapította, hogy ezek szervezete megfelel a rájuk vonatkozó jogszabályok követelményeinek'. A gazdasági vezetőkkel, az szb-vel, az illetékes ügyészséggel, a munkaügyi bírósággal fenntartott jó kapcsolatokon túlmenően fölöttébb hasznos kezdeményezésnek bizonyultak az utóbbi években rendezett szakmai konzultációk. Ami a tárgyi feltételeket illeti, mindent rendben találtak az ellenőrök, és pozitívan nyilatkoztak az ügyiratok előírásszerű kezeléséről is. A munkahelyi döntőbizottságok általában nagy súlyt fektetnek a tisztségviselők rendszeres továbbképzésének szervezésére, valamint a dolgozók megfelelő szintű tájékoztatására. Néhány helyen viszont (orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat, Kőolajipari Gépgyár, Kemikál Szigetelőlemezgyár) hiányolták ezeket az oktatási formákat. Most pedig lássuk: milyen ügyek kerültek a döntőbizottságok elé, és hogyan fogadják a határozatokat? A főképp fegyelmi, kártérítési és bérjellegű panaszokon kívül a munkaviszonnyal összefüggő ügyeket is elbírálták az említett testületek. A tapasztalatok szerint az érdekeltek többsége egyetértett az I. fokú döntéssel. Ez a magyarázata annak, hogy csak néhány esetben fordultak a munkaügyi bírósághoz. Sok múlik azon is: van-e lehetőség arra, hogy a jogtanácsosok segítségét is igénybe vegyék1 a formai szabályok betartásához. Például az orosházi BOV-nál, a Kőolajipari Gépgyárban és a hűtőházban olyan elnökök állnak a munkahelyi döntőbizottságok élén, akik kellő határozottsággal, önálló véleményalkotással látják el felelősségteljes feladataikat. Sajnálatos viszont, hogy néhány üzemben „megfeledkeznek” a munkájukat becsülettel végző tisztségviselők erkölcsi, illetve anyagi megbecsüléséről. A felsorolt hiányosságokat leszámítva a tájékoztató jelentés egyértelműen leszögezte, hogy a munkahelyi döntőbizottságok tervezete megfelel a jogszabályok követelményeinek, és a testületek birtokában vannak azoknak a munkajogi szabályoknak, amelyek lehetővé teszik', hogy a tárgyalt ügyekben törvényesen döntsenek a munkahelyeken. —y—n ö Postás Híradó írja Hagyomány már Békéscsabán, a PATEX óvodájában, hogy az óvodások a fenyőünnepen megajándékozzák a nyugdíjas dolgozókat. Képünkön Nagy Mariann adja át az ajándékot Gálik Endréné, Margit néninek, az óvoda nyugdíjas szakács' nojenek Fotó: Császár Lajos fl lakáselosztás mérlege Gyulán A gyulai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága több mint két esztendővel ezelőtt hagyta jóvá az 1979-re és 1980-ra vonatkozó kétéves lakáselosztási tervet. Az eltelt időszak alatt azonban nem minden úgy alakult, ahogy eltervezték. Például a 240 tanácsi bérlakás helyett — a felsőbb szervek pénzügyi döntései miatt — csak 178 laljás készült el, és ezekből 60-at tanácsi értékesíté- sű (szövetkezeti) lakásként értékesítettek. Ha viszont azt számoljuk, hogy az V. ötéves tervidőszakban ezenkívül 98 tanácsi, 6 vízügyi . vállalati bérlakás és 8 átmeneti lakás (kertészeti vállalat) épült fel, akkor az alapterületet is figyelembe véve, valóban ki-j emelkedőnek tekinthető a tervteljesítés. Szintén jó eredményként könyvelhető el, hogy az eredetileg tervezett 441 OTP-s társasházi lakás helyett 630- at adtak át a tulajdonosoknak. A tanács igazgatási osztálya rendszeres jelentést készített a lakáselosztási tervek időarányos és végleges teljesítéséről, valamint az igénylők adatairól is. A lakásügyi hatóság és a társadalmi bizottság szabályosan járt el a névjegyzék összeállításakor, s fokozott mértékben ügyelt a lakáselosztási tervben előírt arányok betartására. A tanácsi bérvagy tanácsi értékesítésű lakást megkapta az a 26 igénylő is, akinek 3, illetve ennél több gyermeke van.' A nyilvántartásban szereplő személyek 70 százaléka fizikai dolgozó, a fiatal házasok részesedési aránya viszont a tervezett 40 százalék alatt maradt. Ez főként azzal magyarázható, hogy viszonylag magas a gyermeküket egyedül nevelő, rossz körülmények között lakó emberek száma. Az OTP-lakások elosztásakor is kellő körültekintéssel jártak el a hivatalos szervek. A 800 igénylő közül 430-nak került fel a neve a jegyzékre. Itt is érdemes néhány adatot megemlíteni. A fizikai dolgozók és a fiatal házasok aránya a tervezett 60 —60 százalék helyett megközelíti a 70 százalékot. A munkáslakás-vásárlási támogatást élvezők aránya az eredeti 68 helyett 61 százalékra csökkent. Ide kívánkozik a következő megállapítás is. A lakásügyi hatóság, különösen az V. ötéves terv utolsó két esztendejében segítette elő jelentős mértékben a városfejlesztési célkitűzések megoldását. Ebben az időszakban szanálták a vasútállomás, valamint a buszpályaudvar környékének egy részét, továbbá a Jókai, Bokányi, Göndöcs utcai házakat. Az 1981/82-ben épülő lakások számának meghatározása után készül majd el a következő kétéves lakáselosztási terv és a lakásellátási névjegyzék. Elsődleges szempontnak tekintik a VI. ötéves terv elkészítésekor a folyamatosabb lakásépítést. Még mindig sok az üzemen belüli közlekedési balesetek száma A Camping is Caravanning Club terveiről A Szegedi Postaigazgatóság híradójának idei utolsó száma sokrétű tájékoztatást nyújt olvasóinak. Bevezetőben a magyar—jugoszláv postaügyi tárgyalásokról tudósít, majd a munkahelyi vezetőknek a párt- és társadalmi szervekkel kialakítandó kapcsolatáról közöl cikket. Beszámol a lap a postások szakszervezeti kongresszusáról, majd Gondolatok az alközpont-fenntartás helyzetéről címmel közöl cikket. Mi is az alközpont valójában? Olyan távközlő beren- I dezés, amely egy vállalat, j intézmény belső távbeszélő forgalmát, az egyes állomások közötti kapcsolat, megteremtését képes lebonyolítani. valamint biztosítja ezeknek ,az állomásoknak a postai főközponttal, ezen keresztül az egységes postai hálózattal való összekapcsolását. Az alközponti berendezésektől sokat vár az előfizető, de nagyfokú biztonságot követel tőlük, hogy az egységes postai hálózat, sőt a világhálózat részét képezik. Ennek az elvárásnak két fő tényező tud eleget tenni: az egyik a berendezés-állomány korszerűsége, az elavult berendezések mielőbbi lecserélése, melyet megfelelő gyártási és szerelőkapacitással biztosítani lehet. A másik tényező az alközpontot fenntartó műszerészek magasszintű képzettsége. A korszerűsítési program végrehajtása a terveknek megfelelően a következő években — az anyagi lehetőségektől függően folytatódik. A lap a továbbiakban a komplex-brigádok szervezéséről, tevékenységéről ír, megállapítva, hogy ezek a szocialista brigádmozgalom korszerűsítését, felfrissítését szolgálják. Érdekes cikket közöl a lap az 1905.-ben kezdődött magyar személygépkocsi-gyártásról, régi postakocsikról. Nagy a forgalma a Békés megyei Szolgáltató és Termelő- szövetkezet szűcsrészlegének. Nem csoda, hiszen a téli időszak a szőrmék szezonja. Sokan javíttatnak, sokan pedig új kabátot, sapkát, bundát, gallért, irhabundát készíttetnek Fotó: Martin Gábor Az SZMT elnöksége 1978 szeptemberében tárgyalta a szakszervezeteknek az üzemeken belüli közlekedési balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatait. A munkavédelmi osztály nemrég megvizsgálta és értékelte az azóta eltelt időszak eredményeit. Megállapította egyebek között, hogy 1979 első félévében az ilyen jellegű közlekedési baleset miatt 931, 1980 első félévében pedig 630 dolgozó sérült meg. Ezek javarészt néhány napon belül gyógyulok voltak, de előfordultak törések, súlyosabb zú- zódások is. Nem csökkent azonban a halálos végű balesetek száma. A két időszakban 6—6 dolgozó vesztette életét, köztük gépkocsivezetők, targoncavezetők, rakodók. Egy dolgozó vasúti közlekedés közben — mint utas —, egy pedig vasúti szolgálatban halt meg. Prókai Ferencnek, az SZMT munkavédelmi osztálya vezetőjének tájékoztatása szerint a közlekedési balesetek oka általában a munka nem kellő szervezettsége, a járművek hibás állapota, továbbá a fegyelmezetlenség, a Gondatlanság. Az egyik halálos végű balesetről így tájékoztat: — Még 1979-ben Szilasi Géza, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat tehergépkocsi-vezetője a Sza- jol és Törökszentmiklós közötti úton műszaki hiba miatt kénytelen volt megállni. Segítséget kért egy vele egy irányban közlekedő tehergépkocsi vezetőjétől, aki megállította a járművet. Szilasi Géza elindult arrafelé, hogy megbeszélje a tennivalókat. A felezővonalon átlépve, egy hátulról érkező személygépkocsi elütötte. Meghalt. Ehhez talán nem is kell kommentár. Egy másik eset: — Mezőberényben, a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat I. számú gyáregységében 1979. december közepén Bartyik Tibor lakatos Gombos Andrással együtt a villástargoncára helyezett készülék segítségével betongerendát emelt a helyére. Gombos András a targoncát elindította, s az a társát a gerenda és a védőrács közé szorította. Bartyik Tibor meghalt. Ebben az esetben hiányzott a művezetés, nem volt technológiai utasítás, nem oktatták ki a dolgozókat a munkára. Gombos Andrásnak nem volt .targoncavezetői jogosítványa sem. Harmadik eset: — Kiss János, a MÁV dolgozója 1980. szeptember 5- én Medgyesegyházán, a vasútállomáson, kocsirendezés közben az ütköző közé szorult. A jobb felső karja és a mellkasa sérült meg. Meghalt. A baleset oka elsősorban arra vezethető vissza, _ hogy a tolatást végzők nem tartották be- az előírásokat. Lényegében tehát fegyelmezetlenség, figyelmetlenség és az ellenőrzés hiánya okozta a bajt. Prókai Ferenc a példákkal csak érzékeltetni akarja, hogy az előírások betartásának az elmulasztása milyen súlyos következményekkel járhat. Az SZMT munkavédelmi felügyelősége a megelőzésre, például új létesítményeknél az utak forgalmának megszervezésére, sebességkorlátozásra, a szállító járművek műszaki állapotának rendbehozatalára, a szállítás vezetők és a gépjármű-előadók tevékenységének javítására évente mintegy 400—450 intézkedést kez- . deményezett. Érdemes megemlíteni egyebek közt, hogy a felügyelőség 21 gépjármű vizsgálatánál ötnek a vezetőfülkéjében olyan guruló tárgyakat talált, amelyek a motor vagy a fék működtetését akadályozhatták volna. (Emiatt 1979-ben Gyomán halálos baleset is történt.) Általános felhívást adott ki a felügyelőség a kerékpárok világításának ellenőrzésére. Néhány vállalatnál a szocialista brigádok vállalták a dolgozók kerékpárjainak világítóberendezéssel való felszerelését. Azt is kezdeményezte a felügyelőség, hogy a vállalatoknak, mező- gazdasági üzemeknek azok a dolgozói, akik az utakról a sarat takarítják, sárga mellényt viseljenek. A „minden dolgozó közlekedik” elvből kiindulva olyan határozat született, hogy a munkavédelmi oktatás keretén belül a közlekedési szabályokat is oktatni kell. A gépkocsivezetőket pedig a munkakörüknek megfelelően szükséges munka- védelmi oktatásban részesíteni. Felhívás történt még arra, hogy a munkavédelmi vetélkedőket a központilag kiadott tesztlapok felhasználásával szervezzék, és a legjobb eredményt elérőket díjazzák. A vetélkedőnek ezt a formáját megszerették a dolgozók. Prókai Ferenc a további tennivalókat a következőkben határozza meg: — A vállalatok hozzanak létre forgalombiztonsági bizottságot, amely a balesetek megelőzésére dolgozzon ki javaslatot. A megelőzést segíti elő az is, ha a példamutató magatartást anyagi és erkölcsi elismerésben részesítik a vállalatok, a fegyel- mezetlenkedőkkel, a szabályok megsértőivel szemben pedig szigorúan fellépnek. Pásztor Béla Hatszáznyolcvanezer vendég kereste fel az idén a hazai kempingeket — tájékoztatta az újságírókat hétfőn a Kossuth Klubban Menyhárt Ádám, a Magyar Camping és Caravanning Club főtitkára. Mint elmondta, csökkent ugyan valamelyest a vendégforgalom az elmúlt évhez képest, de örvendetes tény, hogy az ország Balatonon kívüli területén emelkedett a belföldi, valamint a nyugati országokból érkező látogatók száma. A klub évről évre arra törekszik, hogy növelje tagjai számát — ennek érdekében bővítette tevékenységét, mindenekelőtt a szervezett utazások körét. Ezek közül igen sikeres volt a júniusi görög—török üdülőtúra, valamint a jugoszláviai táborozás. Népszerűek voltak a hazai üdülések' is, a klub tagjai közül jó néhányat! kempingeztek elsősorban Jászszentandráson és Ácsán. A főtitkár a továbbiakban kiemelte, hogy a klub az elmúlt év folyamán tovább erősítette jó kapcsolatait a hazai társszervekkel, főként a Magyar Autóklubbal — ennek eredményeként a tagok 1981. január 1-től saját jogon vásárolhatják meg az úgynevezett AIT-hitellevelet. A következő évi tervekről szólva a főtitkár hangsúlyozta, hogy a klub változatlanul fő feladatának tekinti a hazai kempingezők szolgálatát. Mindenekelőtt a belföldi turizmus területén színesedik a program: többféle olcsó utazási lehetőség, jó néhány érdekes kempingtalálkozó várja a hazai országjárókat. Ez utóbbiak közül bizonyára sokakat vonz majd a júliusi szegedi találkozó, amelyen a népművészet barátai — határon innen és túl — kicserélhetik tapasztalataikat, s megismerkedhetnek a város és környéke népművészeti, történelmi nevezetességeivel. A külföldre szervezett utazások körében a következő évben szaporodnak az üdülő jellegű túrák1, s a körutazások.
