Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-23 / 300. szám
1980. december 23., tedd o CSIQE23 Üj taggal bővült az Extra család, ugyanis tegnap a Békés megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat üdítőital-gyárában megkezdték az Extra-Barack töltését. Az új üdítő ital még az ünnepek előtt a kereskedelmi egységekbe kerül. Fotó: Veress Erzsi TanácsSIásről jelentjük Gyula város Tanácsa az év utolsó ülését tartotta meg (tegnap délután, amelyen értékelte a műszaki osztály lmunkáját, a tömegsport helyzetét, valamint döntött a saját és munkabizottságainak jövő évi munkatervéről. A műszaki osztály jelentése, amely a város tárgyi fejlődését is sok vonatkozásban tükrözte, élénk vitát váltott ki. Azzal minden felszólalt tanácstag egyetértett, hogy figyelemre méltóan javult az osztály munkája. Ezt a felügyeleti szervek vizsgálatainak megállapításai is alátámasztják. Az osztály működési területének jelentős része olyan, amely a lakosságot közvetlenül érinti: eredményeit, hiányosságait önmagán tapasztalhatja. Érthető, hogy a tanácstagok fel is használták az alkalmat körzetük gondjainak elmondására. Csaknem minden tanácstag szóvá tette a csapadékvíz elvezetésének megoldatlanságát, az elvezetőárkok gondozatlanságát, a szemételhelyezés gondjait, a belterületen a növekvő közúti forgalom akadozását, az idegen kivitelezők által feltört utak hanyag helyreállítását. Elítélően szóltak a közvilágítás zavarairól, arról, hogy a DÉMÁSZ nem áll hivatása magaslatán. (Mintha csak igazolásul akart volna szolgálni: a tanácsülésről jövet a Békéscsabára vezető belterületi úton ismét kialudtak a fények!) A városban egyre több a piszok, a szemét — állapították meg többen is. Ilyen vonatkozásban szigorítani szükséges az állampolgári fegyelmet, javítani kell a nevelő hatású propagandát. A feladatokat az osztály részére a tanács határozatban állapította meg. A tömegsport helyzetéről szóló jelentés a város több évtizedes hagyományaira utalt. A járás és a város területén a mozgalom indítása óta közel öt-ötezer fiatal teljesíti a követelményeket évente. Jól beváltak az évszakonként rendezett sportnapok. A mozgalom azonban személyi és tárgyi feltételek hiányosságaival küzd, jóllehet ezek biztosítására történtek sikeres erőfeszítések. Megoldatlan a hétvégeken a zárt iskolai sportlétesítmények hasznosítása. Egyik legfontosabb feladatnak a sportkoordinációs munka javítását, a felnőttek szélesebb körének a mozgalomba történő bekapcsolását tekintette a tanács. Importcikkek bővítik a választékot Az áruházakat, szaküzleteket járva szembetűnik, hogy az ünnepek előtti forgalomban a hazai kínálatot az importáruk serege egészíti ki, bővítve a választékot, javítva az ellátást. Hogyan lehetséges ez? Cs. Szabó Imre, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettesé elmondotta: az idei importcikk-kínálat sokkal jobb a tavalyinál. A világ sok országából érkeznek ruházati cikkek, lakástextíliák, háztartási, műszaki áruk, kultúr- és ajándéktárgyak. Természetesen a magyar termékek közül is lehet válogatni. Viszont: újabb áruk tűntek el a polcokról. Ezekben a hetekben vásárolhatunk import csecsemőruházati cikkeket, férfiöltönyöket, női és férfinadrágokat. Jugoszláviából bokacipők, csizmák, Hongkongból pedig zseb- és táskarádiók érkeztek. Kapósak az NDK háztartási gépei és magnói, a nyugati asztali sztereó rádiók, lemezjátszók. A Szovjetunióból és a Német Demokratikus Köztársaságból hatféle elemes faliórát kaptak, amelyek nagy népszerűségnek örvendenek. Az ajándékcikkek osztályán keresettek a szovjet női karórák, az ugyancsak külföldi kvarcórák. A nők nagy örömére bőséges és gazdag az import- kozmetikum-választék. Megtalálhatók itt francia, angol, lengyel és jugoszláv készítmények. Az NSZK-ból krémeket, testápolókat, gyümölcs és virág illatú szappanokat, dezodorokat küldtek. Eddig a vállalat üzleteiben 4 ezer match boxot adtak el, s megjöttek a jugoszláv poplemezek is. Aranyvasárnap a készletek jócskán megcsappantak. Az áruk folyamatos feltöltéséről azonban gondoskodnak. Nagyobb mennyiségű női és férfifehérneműt, kötöttárut, farmert, kordbársonynadrá- got, szőnyeget, takarót várnak. Rádió—magnó-kombináció érkezik Japánból, a Videotontól. Ugyancsak tőkés importból származó magnetofonnal, lemezjátszóval szolgálnak majd. Lesz magyar gyártmányú automata mosógép, bőrdíszmű, üvegáru, parfüm és sampon. Lehet ajándékba venni Parker golyóstollat, zsebszámológépet, bélyegalbumot. Sajnos, nem lesz elegendő pamut alsóruházat, flanell hálóing és pizsama, zokni. harisnya. Elvétve lehet majd kapni faltól falig szőnyeget, varrógépet, olcsóbb lemezjátszót, rádiót. Felírták a hiányzó cikkek listájára az Amo szappant, a gázöngyújtót, a kulcsos korcsolyát, a sílécet, a bűvös kockát és a filciront is. —s. ünnepi díszben várja a vásárlókat az orosházi Csillag Áru- ház Fotó: Martin Gábor Nagy volt az aranyvasárnapi forgalom Békéscsabán, az Univerzál Áruház kötöttáruosztályán Nyúltenyésztöi verseny fiataloknak Azoknak a vállalkozó kedvű fiataloknak a jelentkezését várják december 31-ig a Környei Mezőgazdasági Kombinát KlSZ-bizottságá- ra, akik a téli időszakban szívesen bekapcsolódnak a kombinát, a húsprogram KISZ-védnökség, valamint a KISZ KB mezőgazdasági és falusi fiatalok tanácsa által meghirdetett nyúltenyésztési versenybe. A felhívás célja a ház körüli nyúltenyésztés népszerűsítése, fellendítése. A nyúlhús ugyanis hazánk egyik jelentős valutabevételi forrása; így népgazdasági és kistenyésztői érdek egyaránt, hogy minél több 35 év alatti fiatal induljon a jövő év január elseje és május 31-e között rendezendő versenyben. Ennek eredményeit júliusban értékelik, mégpedig a leadott nyulak összesített súlya alapján. Egyébként a feltételek között szerepel, hogy a leadott nyulak elérjék a 2,40 kilogrammos súlyhatárt, továbbá az, hogy a versenyzők a Környei Mező- gazdasági Kombinátnak a területileg illetékes partnerein — nagyüzemi gazdaságokon, fogyasztási szövetkeDíjkiosztó a MTESZ-ben Kiosztották „A MTESZ az energiatakarékosságért” című pályázat második fordulójának díjait hétfőn a Technika Házában. A beérkezett 159 pályamű közül az első díjat a Borsodi Vegyi Kombinát öttagú munkacsoportja nyerte a vállalat fluorüzemében keletkező szeny- nyezett hidrogéngáz hasznosítására tett javaslatával. Ennek megvalósítása után a tisztított hidrogént az ammóniagyártásnál használnák fel, amellyel 20 ezer tonna olaj egyenértékű energia takarítható meg. Ez azért is jelentős, mert az ammóniát földgázból állítják elő. A megvalósítás 73 millió forintnyi befektetést igényel, viszont a költség néhány hónap alatt megtérül. További öt energiatakarékossági javaslatot díjjal, huszonötöt pedig jutalommal ismertek el. A díjakat, jutalmakat Fock Jenő, a MTESZ elnöke adta át. A MTESZ országos elnöksége év elején határozta el, hogy a kormány energiagazdálkodási céljainak megvalósítását támogatandó, takarékossági pályázatot ir ki. Az első fordulóban — még tavasszal — 176 pályamű érkezett a MTESZ-be, melyekből 44-et megvalósításra alkalmasnak ítéltek. A MTESZ fölvállalta, hogy a pályaművek sorsát figyelemmel kíséri, és támogatja bevezetésüket. A pályázat második fordulójára beérkezett munkák között az előzőeknél lényegesen kevesebb az ötletszerű és kidolgozatlan pályamű, bár még mindig sok a kiegészítésre szoruló munka. Éppen ezért a MTESZ 31 munkát visszautasított, 38-ra pedig kiegészítést kért a szerzőktől. zeteken — keresztül adják le az állatokat. A résztvevők valamennyien nyúlketrecet kapnak, s az országos első három helyezett 4000—8000 forint pénzj utalómban részesül. A húsprogram védnökségének országos operatív bizottsága értékes különdíjban részesíti azt, aki a legtöbb fehér nyulat adja le a verseny idején. A versenyzők kedvezményesen juthatnak tenyészállatokhoz, tápokhoz, segítséget kapnak a nyúltartás szakmai fogásainak elsajátításához, és ingyenes lesz az állategészségügyi tanácsadás. Az öreg oroszlán — és a művészetek Q sivatagi kényszer- leszállás után a repülőgép utasai közül csak egy hegedűművész maradt életben. Kétségbeesetten elindul, de hamarosan egy falka oroszlán lépked a nyomában. Ijedtében előkapja a hegedűjét, és játszani kezd. Az oroszlánok körbeülik, és áhítattal hallgatják. Mígnem előballag egy kopott sörényű, öreg oroszlán, és fel nem falja a hegedű- művészt. Az egyik fiatal rászól: Talán mégse kellett volna! Az öreg értetlenül odafordul és azt kérdezi: Ha... ? Merthogy süket volt szegény. A viccet bizonyára sokan hallották már, sokféle értelmezésben, sokféle aktualizálással. Pedig érdemes egyszer eredeti értelmében is végiggondolni; hogy akinek botfüle van, az nem képes a zenét élvezni. Akinek kicsi a szókincse, csak nagyon primitíven tudja kifejezni magát, annak a számára egy hasonlatokkal, szokatlan kifejezésekkel telitűzdelt regény prózája fárasztó és unalmas. Nem is beszélve egy vers muzsikáló sorairól. Aki képi látványban, színekben szegény világban nő fel, kissé értetlenül, áll. a valóságos formáktól és színektől picikét is eltávolodó festmények előtt. S még a film is — amely pedig a legsokoldalúbban igyekszik a valóság látszatát kelteni — fárasztóvá és unalmassá válik egy olyan néző számára, aki az emberi arc rezdüléseiből, az önkéntelen mozdulatok jelbeszédéből — tapasztalatok híján — nem tud olvasni. No persze — gyanakszik most az olvasó —, már megint a közönség nyakába akarják varrni a művészeti blablát, a semmiről sem szóló trükkösködést, a látványos szemfényvesztést. Be kell vallani, nem kevés ilyen kísérlet történik' manapság. Mégis vállalom a kockázatot, hogy most az emberi érzékszervek kultúrájáról, ha szabad így mondani, „kimunkáltságáról” beszélek. Annál is inkább, mert sokan úgy gondolják', hogy ez pusztán iskolázottság kérdése. Tehát, ha valaki több iskolát járt, otthonosabban mozog a művészetek körében. Kétségtelen, létezik ilyen összefüggés is, de ez nem minden. Különben hogy magyarázzuk meg azt a sok diplomást, aki mondjuk nagy ívben elkerüli a koncerttermeket, és a terelő juhászt, aki kitűnő szín- és formaérzékkel fest képeket. Nyilvánvaló tehát, hogy az iskola korlátozott hatásfokkal tud segíteni. Annál inkább így van ez, mert az iskola majdnem mindent az ésszel, gondolkodással, racionalitással akar magyarázni. (Mit csináljon az iskola? Ez a természete.) A műalkotásoknak viszont nemcsak gondolata, megmagyarázható üzenete, szelleme van, hanem teste is. A szó szoros értelmében kőből, festékből, színből, celluloidszalagból, rezgő hangokból, emberi mozdulatokból álló teste is. A műalkotásnak ez a teste nem kevésbé fontos, mint a szelleme. Igaz, hogy ez a test a szellemet szolgálja, de enélkül nincs műalkotás. Mert a szellem, a gondolat lehet újságcikk, ünnepi beszéd, tudományos dolgozat — de a fizikai test nélkül nem lehet művészet. Képtelenség tehát, hogy minduntalan elfeledkezünk azoknak az emberi érzékszerveknek a kultúrájáról — mindenekelőtt a látásról és a hallásról —, amelyek fizikailag érzékelik, felfogják a művészetek testét. Igaz, akkor sincs minden rendben, ha a füllel, szemmel semmi baj, de az energia, a fáradozás, a türelem hiányzik a művészet befogadóiból. Manapság pedig mintha ilyen türelmetlenség is tapasztalható lenne. A fiatalokat már annyi inger, annyi élmény éri 15—20 éves korukra, hogy ez a „kiművelt” szem és fül ritkán hiányzik náluk. A kíváncsiságukkal és a türelmükkel azonban baj van. Mintha túlságosan megszokták volna, hogy nekik mindent megmagyaráznak, megcsócsálnak, szételemeznek — és házhoz szállítanak. Amiért menni kell, amiért esetleg — elsősorban időben — áldozatot kell hozni, amihez a figyelem, a koncentráció türelme kellene, azt gyakran elhanyagolják. Talán nem valami rokonszenves a „bezzeg a mi időnkben” fordulatát elővenni, de hát történelmi tény, hogy 30—35 évvel ezelőtt, az ország egy jelentős része — fiatalok és nem fiatalok — rohant, hogy bepótolja, amit elmulasztott, hogy bármi áldozat árán, de „bevegye a kultúra várát”, ahogy akkoriban mondtuk. Persze nemcsak három évtized múlt el azóta, hanem a körülmények is megváltoztak — szerencsére. Egyebek között hivatalból (az iskolában) megkapják a fiatalok azt, amit akkor pótlólag kellett beszerezni. Másrészt az életkörülmények a családok nagy többségében is megváltoztak, ugyancsak szerencsére. A televízió is megváltoztatta a helyzetet. Nem ugyanarra van ma szükség, hogy a kultúra, a művészetek és a befogadók nagy tömegei rendszeresen találkozzanak. lalán kevesebb száj- barágást — és na: I gyobb kínálatot, kevesebb megcsócsált élményt — és több olyan művet, amely kihívást, felszólítást jelent e befogadók számára: gyere ismerj meg, hódíts meg! Talán kevesebbet kellene az igényekről beszélni, hiszen a művészetekben nincs elvont igény — csak létező alkotásokra tudja azt mondani a közönség, hogy ez kell, ez pedig nem kell; ha többet lehetne hát az igényes művekre bízni. A szórakoztató művekre is, mert a szemet, fület, azzal is lehet edzeni. Csak a befogadáshoz vezető utakat nem biztos, hogy mindig olyan sok útjelzővel kell • kirakni. Az öreg, süket oroszlánok pedig — akik felfalják a hegedűművészeket — talán egyre kevesebben lesznek. Bernáth László B hit közepétől hosszabbak a nappalok Az idén az aranyvasárnap programját gazdagította a csillagászati tél kezdete is. December 21-én 17 óra 56 perc a csillagászati tél kezdete, vagyis a téli napforduló időpontja. A nap íve a horizont felett ezen a napon a legalacsonyabb az égbolton, ilyenkor leghosszabb a déli árnyékunk. A szokástól eltérően mégsem a csillagászati tél beköszöntése hozta az év legrövidebb nappalát, mert vasárnap 8 óra 27 percen át volt nappal, egy perccel hosszabb ideig, mint szombaton, hétfőn ismét egy perccel rövidül. Az éjszakák csökkenésének és a nappalok meghosszabbodásának időszaka tehát csak a hét közepén kezdődik.
