Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-21 / 299. szám

1980. december 21., vasárnap Barátaink életéből Számvetés Kubában Havannában december 17—20. között tartották meg Kuba Kommunista Pártjának II. kongresszusát Hóna­pok óta folyt a társadalmi vita, készült a számvetés, mit és hogyan sikerült megvalósítani az L kongresszus cél­kitűzései közül. Kuba Kommunista Pártjá­nak I. kongresszusa, 1975- ben, történelmi fordulópon­tot jelentett a szigetország életében, összegezte a for­radalom győzelme óta el­telt esztendők tapasztalatait, az eredményeket és a hi­bákat, s egy merőben új utat vázolt fel: célul tűzte ki a közigazgatás átszerve­zését, a forradalom intéz­ményesítését, vagyis a népi hatalmi szervek, a taná­csok rendszerének kiépíté­sét. Üj gazdasági irányítási rendszert dolgoztak ki, amely előirányozta a gazda­ságirányít ás decentralizá­lását, a vállalati önállóság növelését, a tervezési rend­szer tudományos alapokra helyezését az európai szo­cialista országok tapasztala­tai nyomán, valamint az áru- és a pénzviszonyok, a piaci mechanizmus fokoza­tos újjáélesztését. Az I. kongresszus óta el­telt öt évre visszatekintve elmondható, hogy e célok többségét elérték'. Kidolgoz­ták az ország új alkotmá­nyát. Hatról tizennégyre nö­velték a megyék számát. Létrehozták a helyi, a me­gyei és a járási tanácsok rendszerét. 1976-ban község­tanácsi választást tartottak, s megalakult az ország leg­főbb törvényhozó testületé, a nemzetgyűlés. Kulcskérdés: a gazdaság A gyengén fejlettség gond­jaival küszködő szigetország számára természetesen a gazdaság maradt a kulcskér­dés. Az I. ötéves tervben előirányzott gazdasági cél­kitűzésektől azonban bizo­nyos fokig elmaradtak. A kubai vezető testületek az utóbbi másfél évben több fórumon elemezték, melyek voltak azok az objektív ne­hézségek és szubjektív hi­bák, amelyek akadályozták a terv teljesítését. A most befejeződő terv­időszakban Kuba számára hátrányosan alakultak a vi­lágpiaci cserearányok. A ku­bai export legfőbb tételének, a cukornak' ára váratlanul mélyre zuhant, az olajár vi­szont emelkedett. Ezt a hatást csak részben ellensú­lyozta, hogy Kuba a Szov­jetunióval, fő cukorvásárló­jával és olajszállítójával kedvezményes megállapo­dás alapján bonyolítja le az árucserét. Sok nehézséget okozott a kubaiak számára a termé­szet. Különösen az idei év terméseredményét befolyá­solták kedvezőtlenül a cu­kornádat és a dohányt pusz­tító betegségek. Ezek nagy­mértékben közrejátszottak abban, hogy többször csök­kenteni kellett az I. ötéves terv célkitűzéseit. Az objek­tív nehézségek mellett azon­ban szubjektív hibák — a gazdasági vezetők hanyag­sága, a munkafegyelem la­zasága — is akadályozták az előrehaladást. Anyagi ösztönzés A gazdaságirányítási rend­szer átszervezése sem volt mentes problémáktól. A vállalatoknál az önálló el­számolási és tervezési rend­szert majdnem mindenütt kidolgozták, de a világpiaci realitásokat jobban tükröző új árrendszer bevezetése még csak a kezdetnél tart. Áthúzódik az új tervidő­szakra a bérrendszer re­formja is, amely az erkölcsi ösztönzők mellett az anyagi érdekeltség fokozására he­lyezi a hangsúlyt. A jövő­ben igyekeznek a teljesít­mény szerinti bérezést beve­zetni, új munkanorma alap­ján. Legjelentősebbek a sziget- ország eredményei a szociá­lis vívmányok' területén. Ku­bában ma minden harmadik ember tanul. Az alfabeti- zációs kampány befejező­dött. Most legalább a hat- osztályos végzettség meg­szerzése sokak célja. Az egészségügyi ellátás eredmé­nyei Latin-Ameri kához ha­sonlítva — páratlanok. Je­lentősen csökkent a gyer­mekhalandóság, s minden 650 lakosra jut egy orvos. Erőteljes gépesítés A II. pártkongresszus na­pirendjén tehát a számvetés, valamint a párt szervezeti kérdéseinek megtárgyalása mellett az előretekintés, az 1981—85-ös időszakra kidol­gozott társadalom- és gazda­ságfejlesztési tervezet vitá­ja szerepel. Termelékenység és hatékonyság — minden bizonnyal ezek lesznek az új ötéves terv leggyakrabban használt szavai. A tervcélok' első helyre teszik az ellátás javítását. Az ötéves időszak végére fokozatosan felszá­molják a jegyrendszert. Az élelmiszer-ellátást szolgálja a mezőgazdasági szabadpiac újraélesztése. A gazdasági fejlesztés mo­torja továbbra is a cukor­ipar lesz. Tervbe vették a cukornádaratás kemény munkájának nagyarányú gé­pesítését, s újabb cukorgyá­rak építését. A tervcélok tel­jesítésében Kuba továbbra is számít a KGST-partnerek bővülő együttműködésére. Elekes Éva Valaha, a Beatles együttes világsikerén felbuzdulva, ha­sonló zenekarok egész sora alakult szerte a világon, így Bulgáriában is. A tartós si­kert azonban kevesen tud­ták kivívni. E kevesek közé tartozik a Sturcite együt­tes, amely ma is osztatlan népszerűségnek örvend, fő­leg a fiatalok táborában. A Sturcite 1967-ben Bo­risz Karadimcsev „Fehér csend” című dalával egy csa­pásra a bolgár popranglista élére került, és szilárdan tartja ezt a helyét azóta is. A Sturcite név magyar je­lentése: tücskök. E „tücs­kök” azonban nem a mese­beli. gondtalan kis dalno­kok közé tartoznak. Mindig óvakodtak az utánzástól, mindig valami sajátosan újat és hazait akartak nyúj­Mongólia Növekvő életszínvonal, több lakás A Mongol Népköztársaság hatodik ötéves tervének ed­dig eltelt időszak» azt mu­tatja, sikerül teljesíteni a mongol dolgozók anyagi-kul­turális jólétének növelése ér­dekében kidolgozott terve­ket. Ennek példái, hogy egyes élelmiszerek és gyógyszerek árát csökkentették. Az isko­lai kézikönyvek 50 százalék­kal olcsóbbak lettek a ko­rábbinál. Egyes kategóriák­ban az iparban dolgozók bére 7,2—10,3 százalékkal, a mezőgazdaságban dolgozóké pedig 9,1 százalékkal nőtt. Ez évben azoknak a munká­soknak és alkalmazottaknak, akiknek jövedelme az 500 tugrikot nem haladja meg, nem kell jövedelmi adót fi­zetniük. azok pedig, akiknél ezt az összeget njeghaladja, 30 százalékkal mérsékeltebb adót fizetnek. A társadalom- biztosítás előnyeit élvezik már a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tagjai is. A dolgozókról való gon­doskodás tanújele a lakás- építési program jó teljesíté­se. Ezrek és ezrek költöznek új lakáslba, egész városok, városrészek nőnek ki a föld­ből Mongólia-szerte. A fej­lődő új városok egyike Csoj- balszan, az ország nagy ipa­ri központja, ahol ötemeletes lakóépületek egész sora mel­lett a közelmúltban iskolák, üzletközpontok, színház és újabb gyárak épültek. (BU- DAPRESS — MONCAME) tni közönségüknek. Ezért kérték fel a mai zeneszer­zők legjobbjait műsorszá­maik komponálására, és tö­rekedtek a hangszerelésnél, a motívumoknál saját szer­zeményeikben a bolgár ze­nei hagyományok követésé­re. Némi -kezdeti vonakodás után a zeneszerzők — kü­lönösen a fiatal művészek — szívesen vállalkoztak az együttműködésre. A közönségsiker nem ma­radt eh amint ezt az „Arany Orfeusz” díj is tanúsítja. A hazai sikert külföldi si­kerek sorozata kíséri. Első turnéjuk az NDK-ba vezet­te a Sturcitét, majd nagy ünneplésben volt részük szovjet és csehszlovákiai vendégjátékukon is. (BU- DAPRESs — SOFIAPRESS) Bulgária A Sturcite együttes NDK Kiadvány Berlin életiről A lipcsei Gustav Kiepen­hauer Kiadó minden eddigi­nél részletesebb mű kiadását készíti elő Berlin kultúrájá­nak történetéről. A 420 ol­dalas kötetben 600 illusztrá­ció, közte 200 színes talál­ható. A képek zömmel a berlini, illetve az egykori brandenburgi határőrvidék múzeumaiban őrzött emléke­ket, kincseket mutatnak be, csupán egyharmaduk szár­mazik más — NDK-, NSZK- beli — gyűjteményekből. A mű mind tematikáját, mind a felölelt időszakot, mind pedig kiállítását illető­en ;az eddigi legrészletesebb, legtökéletesebb „Berlin­könyv”, amely eddig nem ke­rült nyilvánosságra, és kiál- líátson sem volt látható. Ké­pet ad a nép. az udvar éle­téről, erkölcseiről, szokásai­ról, ismerteti a középkori törvénykezést, s számot ,ad a művészetek úgyszólván min­den ágának fejlődéséről. Lengyelországban a figyelem a mezőgazdaság korszerűsítésére irányul. Varsó közelében 1981 nyarára készül el az új traktorgyár, ahol Massey—Ferguson—Perkins-licenc alapján gyártanak majd traktort. A szerelőszalag már működik, a munkások betanítása megkezdő­dött. Képünkön: az új típusú traktorok kísérleti összeszerelése (Fotó: CAF — KS) Nemrég mutatták be Jugoszláviában a kragujevaci Crvena Zastava Gyár legújabb konstrukcióját, a „Jugo—45”-öt, ezt a 45 lóerős kis családi autót. Déli szomszédunkban ez az év sikere. Az új típusú kocsi 3,5 méter hosszú, háromajtós. Maximális sebessége 135 km/óra, de 80 kilométeres sebesség­nél a fogyasztása csupán 5,8 liter (Fotó: MTI _KS) S zovjetunió Bányászok a Pamír-hegységben Fejünk felett több mint 300 méteres vastagságú szik­lás földréteg. Míg közvetle­nül az akna mellett a he­gyek három-négyezer méte­res magasságig tornyosul­nak, az alagút, ahol állunk, mély, föld alatti üregnek tű­nik. A vágatban szilárd acélácsolat tartja a boltoza­tot, mégis a legcsekélyebb roppanás is nyugtalanság­gal tölt el, mi lenne, ha megindulna a fejünk felett a föld. — Nem félelmetes min­dennap leszállni ide? — Eleinte féltem — von­ta meg vállát Tadzsidin Imomalijev, a vágathajtók brigádvezetője. — Előfor­dult, hogy amikor az akná­hoz értem, a hideg futkáro- zott a hátamon. Valami azt súgta: hagyd itt az egészet, menj vissza a faludba, a gye­rekeket tanítani! A többiek azonban úgy ereszkedtek le, mintha hazajöttek volna. Később én is megszoktam. Tadzsidinre nézek ég el­csodálkozom : egyszerű, nyíltszívű ember, tekintete jóságot sugároz. Nincs ben­ne semmi különös, semmi rendkívüli és lám, az el­múlt évben a Szovjetunió Állami Díjával tüntették ki, s már több mint 15 éve, hogy megkapta a Szocialista Munka Hőse kitüntető cí­met. * * * Adroszman, az aknákkal körültűzdelt bányásztelepü­lés magasan kúszik fel a Pamir hegyvonulatai közé. Sok ércet rejtett itt el a ter­mészet. Geológusok kutat­ják fel a kincséket, aztán aknákat kell mélyíteni a hegyekbe, s mélyen a föld alatt folyósokat kell építeni az érclelőhelyhez. Elsőként Tadzsidin brigádjának vá­gathajtó kombájnja mélyesz- tette fogát a sziklába. — Tanító akartam lenni, gyerekeket nevelni — me­séli Tadzsidin. — A tanár­képző főiskolát is elvégez­tem. Ám idejében megértet­tem: nem az én hivatá­som. Valami romantikus, szokatlan dologra vágytam. Ez hozott a vájárok közé. Főiskolai képzettsége el­lenére, mint a bányászatban járatlan újoncra, a legegy­szerűbb feladatokat bízták a brigádban: hozd ide, vidd oda. Csak miután megtanult egyet-mást, bízták meg a szállítócsillés feladatával. Egyszer aztán kezébe nyom­ták a fejtőkalapácsot. Tad- zsidinnek különleges érzéke van a vágathajtáshoz, meg­találja a sziklában azt az egyetlen erezetet, amelybe behatolva szét lehet repesz- teni a köveket. Hamarosan brigádvezető lett. Egy és más nem tetszett Tadzsidinnek a brigád mun­kájában. Az például, hogy minden brigádtag csak egy munkaművelethez értett, s ez szükségtelen váltásokhoz vezetett. Meg volt győződve arról, hogy ha mindenki megtanul 2-3 rokonszak­mát, akkor a vágathajtás se­bessége és a munkabér is jelentősen növekszik. Lépés­ről lépésre vezette be azt az új munkamódszert. Jó időbe telt, míg a brigád valóban komplexbrigád lett. Az ered­mény azonban biztató volt: először teljesítették túl a havi tervet. A brigádról be­szélni kezdtek, s nemcsak a szomszédos bányákból jöt­tek ide tanulni, hanem más köztársaságokból is. A vá­gathajtás sebességét 275 mé­terre növelni — ez rajtuk kívül eddig még senkinek sem sikerült. Jelenleg havonta csaknem 300 métert haladunk előre. Ez bizony nem könnyű fel­adat. A brigád azonban ma már tudja, hogy ez nem a végső határ, hogy szakmai tudással, egymás kölcsönös segítésével többre is képe­sek vagyunk. Tadzsidin Imomalijev a Tadzsik Kommunista Párt Központi Bizottságának a tagja, a köztársaság Legfel­sőbb Tanácsának küldötte. — A közösségi gondok nélkül egyszerűen el sem tudom képzelni az életemet. Gyermekkorom óta meg­szoktam, hogy segítsek az embereken. Hogyan is lehet ez másképp! Műszak után együtt me­gyünk végig a településen. Jóleső érzés látni, hogy mi­lyen tisztelettudóan beszél­getnek vele az egész kör­nyéken. Tadzsidin brigádjá­ban csak néhány kommunis­ta van, de a brigád már ré­gen kiérdemelte a „kommu­nista brigád” címet. Amun- káhan és a társadalmi mun­kában egyaránt példát mu­tatnak a Pamír-hegység va­lamennyi bányászának. Edvin Janszon KNDK D szungri komlónál új termékei A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság nagyüze­meinek sorában jelentős he­lyet foglal el a Szungri Gép- járműgyártó Kombinát. Két autógyárat — a Csaju és a Szungri autóüzemet —, ko­hászati, forgácsolórészleget, egy erőművet és egyéb ki­szolgáló üzemrészeket fog­lal magában. A teherautógyártás az öt­venes években kezdődött meg a KNDK-ban. 1958-ban gördült le a kombinát szere­lőszalagjáról az első két és fél tonnás tehergépkocsi. Ma már nagy számú, különböző típusú és rakodóterű — 10 és 20 tonnás — teherautó ké­szül itt. A korszerű technikai mód­szerek alkalmazásával bőr vülő termelés újabb sikere a kísérleti üzemelésben jól vizsgázott új gyártmány: a „Kumszuszan” nehéz teher­jármű. A 40 tonnás, sok cél­ra hasznosítható gépkocsit már sorozatban gyártják.

Next

/
Thumbnails
Contents