Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
1980. december 21., vasárnap 1 KTÍavJ--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------y mínímagazín Úttörők leveleiből, életükről Ügy vagyunk a divat működési mechanizmusával, mint annyi mással: eszünkbe se jut már azon gondolkodni. hogy mi mozgatja például öltözködési szokásainkat, hogyan kapcsolódnak életünkhöz. Pedig ez ,az útja, hogy a tárgyakkal, jelenségekkel — s így a divattal is — tudatos viszonyt alakíthassunk ki. — Köztudott, hogy a fiatalok körében a divat szerepe nagyobb, mint más korosztályoknál — mondja dr. Móricz Éva. a Magyar Divat Intézet tanácsadója, pszichológus, a divat kutatója. — Nem csupán jellemző vonásuk a divat követése, de tőlük is indul el egy-egy szokás, annak ellenére, hogy létezik befolyásosabb, „fizetőképesebb” réteg is. A divat olyan csoporterő, mely elválaszt és összetart. Valahová tartozni, és egyszersmind kitűnni — e két kézenfekvő kívánság fejeződik ki öltözködésünkben megfo- galmazatlanui is. A csoportok körében a választott öltözködés követése szinte törvény. Arra hivatkoznak: „mindenki ezt hordja”, holott a „mindenki” — korántsem mindenki... Sőt: akkor fel sem vennénk azt a bizonyos drabot. A. dolog összefügg azzal, hogy az ipar és a kereskedelem többé-kevés- bé ráépül az új fogyasztói igényre, követi és befolyásolja egyben. Rendkívül sok tényezős szokásrendszer hat tehát öltözködésünkre. A fiatalok körében idetartozik a testi fejlődéstől az önkifejezésen át a párkeresésig szinte minden. A divat a legősibb jelzéseket veszi át, viseli magán. Tudjuk, hogy a külső, a test, a mozgás, jelt ad a belső állapotról, s ezt a funkciót a ruhának követnie kell. sőt, át kell vennie bizonyos mértékig. „Én vagyok az, aki kell neked!” — mondja az öltözék a párválasztásban. Van, aki belső állapotát akarja hangsúlyozni, más leplezni szeretné öltözékével, megint mások nem tulajdonítanak jelentőséget az egésznek, de ez sem jelentheti, hogy függetlenek tőle. Hadd idézzem fel, hogy bizonyos népviseletekben mennyire egyértelmű az öltözék tartalma. Például, ahol fiatal lányoknak megengedett volt a színes népviselet, az első gyermek születése után még fel-fel veszik, a második gyermek „Futballbundáktól az árdrágításig, lakásügyektől az autók benzinfogyasztását állítólag csökkentő berendezésig, hogy csak a szélsőségeket említsem, számtalan dologgal foglalkozunk.” Felesleges találgatni, hol hangzott el ez a mondat. Nem az MLSZ-ben és nem az ügyészségen, nem a tanácsnál, és nem a találmányi hivatalban, de még csak nem is a népi ellenőrzésnél. A KISZ Központi Bizottsága irodájában, pontosabban a panaszokkal, kérelmekkel és bejelentésekkel foglalkozó részlegén. Ahogy sokan ismerik, a KB „panaszirodáján”. Mi köze van mindennek a KISZ-hez? A kérdésre dr. Peti Aranka, a panasziroda főnöke válaszol az Ifjú Kommunista novemberi számában a Bizalommal — bizalomért című írásban. — Az érdekképviselet és után már szinte kötelező a fekete ruha. sötét kendő. Azt szoktuk mondani — az életkor példájánál maradva —, hogy a fiatalság nem az évek, hanem a dolgokhoz való viszonyulás függvénye. Ilyen körülmények között a fiatalos öltözék viselői hovatartozásukat hangsúlyozzák. Az ipar és a kereskedelem pedig, mint mondottuk, felerősíti ezt, „beáll a szélbe” és a divat, változásaihoz való alkalmazkodást maga is a haladás, a modernség mutatójaként hirdeti. Tartósan csak azt lehet sikerre vinni a divatban is, ami az uralkodó, elfogadott életérzést fejezi ki. Vegyük példának a farmerkorszak kezdetét, a hatvanas évekből, s háttereként a világméretű egyenlőség vágyát, gondolatát. Korábban, amikor a kapitalista ipar a keresletet szítva újabb és újabb vásárlásokra ösztönözve „gyorsított”, kitermelte a fiatal fogyasztók válaszát: „Nem veszek különbet, nem veszek mást, csak olyat, mint a többiek! Ebben a nadrágban maradok, ebben alszom, ebben kelek, és a következő nadrágom is farmer lesz!” Egyet azonban nem szabad elfelejtenünk. A sok-sok divatszabálynál általánosabb érvényű, hogy még az azonos öltözködés is minden embernél mást és mást fe-védelem sajátos területe a miénk, kizárólag egyedi ügyekkel foglalkozunk — mondta többek közt dr. Peti Aranka —, bárki hozzánk fordulhat. A levélírók között van 14 éves gyerek, aki szülei rossz anyagi helyzetére panaszkodik, középkorú, aki családi problémái, munkahelyi gondjai miatt fordul hozzánk, és 70 éves idős ember, aki a fiatalok magatartásával kapcsolatban tesz észrevételeket. Az ügyek körülbelül 10 százalékát teszik ki a KISZ- szervek eljárásával, munkatársaik magatartásával, illetve az általuk felügyelt intézményekkel kapcsolatos panaszok. Ezek általában munkahelyi, illetve KISZ-fe- gyelmi eljárások során tapasztalt szabálytalanságokat, hanyag ügyintézést, vállalt kötelezettség nem teljesítését kifogásolják. jez ki, a helyzettől is függően. Az egyes személyek másként viselik, másért, veszik fel, még ugyanazt is. Valaki eltűnni akar a szürke színben, más feltűnni — tudva, hogy divatszín. Egyiknél esztétikai érzékről, igényrő^ tanúskodik valami, másnál önállótlanságot, majmol ást ... — Kaphatunk-e a szokásosnál hosszabb távú előrejelzést? — A világháborúk óta bekövetkezett nagy divatváltás óta sokszor változott a divat, de az öltözködési stílus állandónak mondható. Egyszerű, praktikus viselet maradt uralkodó, s ezen belül megfigyelhető, hogy a tevékenységeknek van a változásokban a legnagyobb szerepe; a szabad idő növekedése ma a fő mozgatóerő. A foglalkozások körében terjednek a helyhez kötött, kevesebb mozgással járó munkák. így aztán az otthoni ruhák hasonlítanak egyre inkább a régi értelemben vett munkaruhákra. Ezzel ,a történelmi léptékű események, kialakuló új szokások jelentik az igazi megrendelést a divat számára. A hóbortok beleillenek ebbe a képbe, d0 alapvetően, hosz- szabb távon, csak ésszerű formákat és jó minőségeket fogad el az ember: ez mindig divat marad. MINIHUMOR — Eladom, neked ezt a régi farmert. — Mennyiért? — 300 koronáért. — Az sok. Tóni 100 koronáért kínálja nekem a farmerjét, és ráadásul azon két lyukkal több van! * * * — Végre kaptunk takarítónőt! — Igazán? — Igen. Csak egy feltétele van: az irodákban mindig abszolút rendnek kell lennie, különben nem hajlandó takarítani! * * * — Mit gondol, doktor úr, lehetek én rövidlátó létemre jó futballista? — Hát, futballista nehezen, de bíró biztosan! * * * — Meddig élt a bácsikád? — Negyven évig. Azután megnősült. A gádorosi általános iskola úttörőcsapatának névé" ben írok eddigi munkánkról. A tanév kezdetén a 7—8. osztály a November 7. Tsz szilváskertjében dolgozott társadalmi munkában. Novemberben fontos esemény történt Az úttörőcsapatunk első alkalommal hívott ösz- sze munkacsapatgyűlést. Itt az első negyedévről beszélgettünk. A tanulás mellett a sportot, a közösségi munkát, és a pajtások magatartását is értékeltük. Ezen az összejövetelen részt vett Koltai Zoltánná, Erika néni, a járási úttörőszövetség elnöke. A rendezvény végén összehívta az úttörőtanács tagjait. Megkérdezte, hogyan készültünk erre a csapatszintű értékelésre, s ki segített nekünk. A beszélgetés végén megdicsért bennünket. Szocialista brigádokkal is megismerkedtünk, és rajfoglalkozásokon láttuk őket vendégül. Köszöntöttük Gá' doros község tanácsát, a tanácsok megalakulásának évA néhány hete megjelent lemezújdonságok sorában szerepel két érdekesség: a Mini harmadik, és a „Közép-európai Hobo Blues” első nagylemeze. Mindkét együttes népszerű koncertjeiről ismert. A tavaly évtizedes fennállását ünneplő Mini egyéni hangot' képvisel hazai rockéletünkben. Annak a sajátos műfajnak, amelyet dzsessz- rock néven ismer a közönség, egyik következetes magyarországi reprezentánsa. A HBB „óvodás korú” együttesnek számít, hiszen mindössze két éve alakult. Rövid működése alatt azonban jókora táborra tett szert, és kétségtelen, hogy nem alaptalanul. A jeles zenészek bevallottan a Rolling Stones, Jirpmy Hendrix és mások követői, de nem a másolás elemi szintjén. A világszínvonalú rockegyéniségeket oly módon állítják színpadra, hogy jócskán fűszerezik saját mondanivalójukkal zenéjüket. A két együttes muzsikusai- énekesei nem produkálnak kevesebbet, mint a koncerteken. Többnyire ismert számaikat a megszokott színvonalon játsszák, valami mégis hiányzik a lemezekről. Talán a közvetlen közelség, a színpadkép, Földes László egyéni mozgása-arcjátéka, és Török Ádám fuvolaimprovizációi. Igaz, a Mini megkísérelte elkerülni a lemez „életfordulója alkalmából. A vezetőknek tanácsülésen adtuk át virágainkat. Decemberben komolyan készülnek a rajok, mert az ünnepeken műsorral kedveskednek testvérrajaiknak. Az óvodások sem maradnak ki a sorból. Télapónak öltözött fiúk lepték meg őket ajándékokkal. Jövőre megrendezzük a tudományos-technikai úttörőszemle versenyeit. Az őrsök tagjai általában családoknál tartják meg foglalkozásaikat. A téli szünetben reméljük, hogy szánkózhatunk és hógolyózhatunk majd. Az őrsök és rajok lelkesen készülnek a „Ki mit tudra” is. A legjobban szereplők a csapat előtt is bemutatkoznak. Az úttörők szívesen segítenek a kisdobosoknak, s ezt ők is viszonozzák. A fenyőfaünnepségre kedves műsort állítottak össze nekünk. Így zajlik az élet a mi úttörőcsapatunknál. telenségét”, ezért koncertfelvételt készített, amely azonban technikailag nem sikerült egészen tökéletesre. A Hobo „sterilizálni” próbálta egyéniségeit, a koncerthangulat azonban erős hiánynak bizonyult. Mindamellett érdekes mindkét összeállítás, bár újat nem mond a két együttes kedvelőinek, s a hazai rockéletbe sem igen hoz korszakalkotót. Dicsérendő a Mini (régóta híres) improvizatív készsége, Mi, a Békéscsabai 11. sz. Általános Iskola világnézeti klubjának tagjai nemrégiben meglátogattuk a Békés megyei Népújság szerkesztőségét. Megérkezésünkkor az újságírók a klubjukba vezettek bennünket, mi pedig átadtuk a magunk készítette ajándék faliújságot. Kérdéseinkre Enyedi G. Sándor főszerkesztő és a munkatársak válaszoltak. Az elhangzottakat magnóra vettük. A szerkesztőség munkájával kapcsolatos kérdéseket tettünk fel, majd körsétára indultunk, hogy az elmondottakat saját szemünkkel lássuk. Minden szerkesztőségi szobába bekukkantottunk. A tördelőben megismerkedtünk a -szerkesztő munkájának jelentőségével. Egy másik helyiségbe is átmentünk, ahol működni láttuk a telexgépet. A főszerkesztő irodájában búcsúztunk el az újságíróktól. Nagyon érdekes látogatás volt, jól éreztük magunkat. Tóth György, Faragó Edit, Krizsán Margit és Panyik László és a HBB változatos zenéjéhez jól kapcsolódó, érdekes mondanivalójú szövege. Logsi: nem valamiféle loch-nessi szörnyet takar ez a név, hanem a kedvelt hazai együttes, az LGT rövidítette imigyen magát új nagylemeze borítóján. A rádióban és a tévében már hónapokkal ezelőtt beharangozott album bizonyára sokaknak lesz karácsonyi ajándéka, hiszen a Lokomotív méltán szerzett több ezres tábort. A beat őshazájában, Angliában is érdeklődnek egyéni zenéjük iránt, s ezért is jól időzítették most megjelent albumukat. A megszokottnál kevesebb a slágerízű dal, de minden eddiginél több gondot fordított az együttes a színvonalas hang- szerelésre. A négy lemezoldal zenéje többnyire elvont, nagy odafigyelést igénylő. Talán mindössze két nótára fogható rá, hogy a nagy- közönségnek készült. A „Box” és az „Embertelen dal” azért is nevezetes, mert embertelen, amit Presser énekel bennük. Talán nem is énekel: inkább hörög, üvölt, sír és nevet a hangjával. S hogy mi módon teszi ezt úgy, hogy nem szenved kárt, sőt, nyer ezzel a zene, maradjon az ő különleges egyéniségének titka. A hangszerek közül kiemelkedő a zongora, és a fúvósszekció, amelyben többek között Dés László is szerepel. —gubucz— Kövecs Tamás Hz Ifjú Kommunistában olvastuk Ribárszki Anna úttörőtanácstitkár- helyettes II Mini, a Hobo és az LGT új nagylemeze Divat hosszú távra Eltűnni és feltűnni...
