Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-19 / 297. szám
222£^^Member_Wa_péntek< o Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) szövetkezetek, ipari kisegítő tevékenységér^ váltakozó megítéléséhez, az ipari szövetkezetek tevékenységi körében az árutermelés arányainak a szolgáltatások rovására történő megnövekedéséhez nyúlik vissza. Azokban az időkben természetszerűen nem gondoltunk arra, hogy később ilyen széles körű lesz a személyi tulajdon, s a lakosság tartós javainak fenntartása, karbantartása, javítása ennyi kvalifikált munkát igényel majd. Az új vállalatokat nem a lakossági „aprómunkára”, szolgáltatásokra szerveztük. Az árak és a bérek sokáig nem honorálták megfelelően az ilyen munkát, a nagy vállalati szervezet pedig alkalmatlan az ilyen szolgáltatások ésszerű, jövedelmező ellátására. Így terjedtek el az elfelejtett munkavégzési formák, alakulhattak ki monopolhelyzetek és „fekete” tarifák. E gondok sem mora- lizálással, sem adminisztratív eszközökkel nem oldhatók meg. A feladat tehát az, hogy a szükséges és hasznos tevékenységet megszabadítsuk az indokolatlan kötöttségektől, láthatóvá és törvényessé tegyük, högy be tudjuk kapcsolni a társadalmilag szervezett és ellenőrzött tevékenységek közé. Ezzel egyidejűleg határozottan fel kell lépni a törvényességet, a jogrendet, a társadalmi normákat sértő konkrét jelenségek ellen. Legfontosabb a népgazdaság egyensúlyának javítása Az ötéves terv előzetes irányelveit véleményezték társadalmi és tudományos szervek vezető testületéi is. Helyeslik, hogy a legfontosabb cél a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, a termelés hatékonyságának erőteljes növelése, az életszínvonal megszilárdítása, az életkörülmények javítása. A viták hasznosak, felelősségérzettől áthatottak voltak. Mindenütt kifejezésre juttatták egyetértésüket az irányelvekben megjelölt alapvető gazdaságpolitikai célokkal és feladatokkal. Hasznosítható javaslataik egy részét figyelembe vette a tervezőmunka, másik részüket a végrehajtás során érvényesíthető, s van néhány fontos javaslat, amelyet a hosszú távú tervező- munka során kell majd hasznosítani. A VI. ötéves terv megalapozott, reális célokat tűz társadalmunk elé. A tervet meggyőződéssel vallhatjuk cselekvésünk vezérfonalának is, mivel nem kevesebbre vállalkozik, mint arra, hogy lényegesen nehezebb viszonyok között töretlenül folytassuk a gazdasági építőmunkát, új növekedési pályára segítsük a gazdaságot, kibontakoztassuk a fejlődés intenzív vonásait, konszolidáljuk külső pénzügyi egyensúlyi helyzetünket, javítsuk az életkörülményeket, meg- védjük elért életszínvonalunkat, megteremtsük egy későbbi lendületesebb előrehaladás feltételeit. Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés e tervjavaslat után a következő napirendként tárgyalja az 1981. évi állami költségvetésről előterjesztett törvényjavaslatot. Abban a középtávú tervcélok a jövő évre már konkretizálódnak is. Jövőre is az 1979—80- ban kialakított gazdaságpolitikai nyomvonalon haladunk tovább. Az 1981. évi terv teljesítésének fontos feltétele a zavartalan átmenet megteremtése, a folyamatosság érvényesítése. Az irányítás minden szintjén és valamennyi gazdálkodó egységnél tovább kell erősíteni a tervszerűséget, segíteni a távlati gondolkodás és szemléletmód terjesztését; biztosítani, hogy már az indulásnál érvényesüljenek a VI. ötéves tervben megfogalmazott magas minőségi és hatékonysági követelmények. 1981-ben a legfőbb feladatként folytatni kell az elmúlt évek gazdaságpolitikáját, a követelményeket nem lazítva, növelni a termelést, hogy fokozódó exportkötelezettségeinknek eleget tegyünk, s a belső szükségletet választékosabban elégítsük ki. A lakosság reáliövedelme és fogyasztása emelkedik, a közösségi kiadásokban viszont további megtakarításokra kell törekedni. A beruházások mérséklődnek. Aki mostanában vidéken járt, az láthatta a hófödte tájon a kombájnokat, a kemény küzdelmet, a termés mentését. Késhet a tavasz, korán beköszönthet a tél, a természet próbára teheti az embert, de nem fog ki rajta. A rendkívüli helyzetek mindig kiváló teljesítményekre sarkallnak. Most nehezebb helyzetben van sok ország gazdasága, köztük a mienk is. A nehézségek leküzdése kitartást, szorgalmat, fegyelmet, szellemi teljesítményt, leleményességet, kezdeményezést követel. Versenyképességünk, gazdasági helyzetünk, jelenünk és jövőnk alakulása függ a minden szempontból ésszerű gondolkodástól, magatartástól, a magasabb követelményekhez való igazodás általánossá válásától. Ha versenyben akarunk maradni, a mércét a nemzetközi gazdasági követelményekhez kell igazítani. Amit eddig nem tettünk meg önszántunkból, azt most az élet, a gazdálkodás kemény realitásai, fejlődésünk nehezebb belső és külső feltételei elvégeztetik' velünk. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében a törvényjavaslatot elfogadom és a tisztelt képviselőtársaknak is elfogadásra ajánlom — mondotta befejezésül Havasi Ferenc. II törvényjavaslat vitája Ezt követően Szabó Mária (Veszprém megye, 10. vk.), az Ajkai Timföldgyár öntvénymegmunkálója beszámolt arról, hogy vállalata két nagy értékű beruházásba kezdett, s az új üzemek szakemberszükségletéről belső átcsoportosítással gondoskodtak. Sokaknak kellett új szakmát tanulniuk, de örömmel vállalták, hiszen ha a vállalat keresett termékekkel jelentkezik a világpiacon, az a jövedelmekre is kihat. Gál László (Tolna m., 1. vk.) a SZOT főtitkárhelyettese rámutatott: nincs az a szabályozó rendszer, amelyben automatikusan beépíthető lenne a kezdeményezőkészség, az alkotásvágy, a tenniakarás, az érzelmi kötődés a szakmához, munkatársakhoz. Mindennek nagy jelentőséget tulajdonítanak a szakszervezetek, mert pótolhatatlanok, és forintban ki sem fejezhetők azok az értékek, amelyeket a jó üzemi légkör, az eredmények és gondok együttes vállalása jelent. Az a magatartás, amelyet a hibák kritikus szemléletével, a szüntelen jobb megoldásokat kereső ember — a szocialista brigádtag, az újító és feltaláló, a nagyobb rendért síkra szálló és kockázatot is vállaló vezető — képvisel. Horváth Miklós (Vas m., 2. vk.), a Vas megyei párt- bizottság első titkára az országrész iparának megújulásáról számolt be, elmondva, hogy a megye iparában foglalkoztatottak 23 százaléka került új munkahelyre, munkakörbe a termékszerkezet korszerűsítése során. A dolgozók ezrei vállalták az átképzést, az új feladatokat, hiszen világos volt előttük a cél. Ezután Balogh László (Békés m., 15. vk.) szólalt fel. Balogh László Békés megyei képviselő felszélalása Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Elvtársak! Eengedjék meg, hogy eleget. tegyek megtisztelő feladatomnak, és választóim megbízatásának megfelelően, a Békés megyei képviselő- csoport nevében hozzászóljak népgazdaságunk VI. ötéves terve törvénytervezetének vitájához. Ügy érzem, hogy a napirend és a tárgyalt törvény- javaslat időszerűvé teszi azt, hogy néhány szót szóljak a most lezárult V ötéves tervről, elsősorban Békés megyei tapasztalataim alapján. Megyénkben az V. ötéves terv a mezőgazdasági termelésnek az országosnál nagyobb ütemű. 17—19 százalékos növekedését irányozta elő. Az év befejezése előtt rendelkezésünkre álló előzetes adataink szerint összességében az előző öt évhez képest 16,7 százalékos lesz a termelés növekedése. 1980-ban a növénytermesztésre az idei rendkívüli időjárás miatt az volt a jellemző, hogy minden növény késett, csak a tél nem. De jelenthetem, tisztelt Ország- gyűlés. hogy a megye mezőgazdasági dolgozói mindent megtettek azért, hogy a megtermelt termékeinket minél előbb biztonságos helyre szállítsák, és hősies, eredményes munkát folytattak az időjárással. Tisztelt Országgyűlés! Áttanulmányozva a kézhez kapott VI. ötéves tervre vonatkozó javaslatot, a Békés megyei képviselőcsoport egységes állásfoglalása szerint a XII. kongresszus határozatát megfelelő reálpolitikával, és a tényleges gazdasági helyzetnek megfelelően vette számba gazdasági életünk lehetőségeit. Megítélésünk szerint jó az, hogy gazdasági helyzetünkről népünk objektív és őszinte tájékoztatást kapott. A VI. ötéves tervjavaslat fegyelmezett. tervszerű és gondos gazdálkodás esetén dolgozó népünk számára biztató perspektívát mutat. Véleményünk szerint történelmi előrelépést jelenthet az általános ötnapos munkahét fokozatos bevezetése. Hetenként a két pihenőnap biztosításával a dolgozók művelődésének ma még talán teljesen fel sem mérhető új távlatai nyílnak meg. Mi, mezőgazdasági dolgozók is örömmel vesszük és támogatjuk az ötnapos munkahét bevezetését, azonban a mezőgazdaság területén ennek megvalósítása nem minden időszakban lehetséges A megtermelt értékek betakarítása az év egyes időszakaiban szükségessé teszi a vasárnapok és ünnepnapok feláldozását is, amit örömmel teszünk népgazdasági célkitűzéseink és a közösség érdekében. Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Megyénkben megvannak az élelmiszertermelés intenzív fejlesztésének lehetőségei. A gazdaságok többsége eredményesen oldja meg feladatait. A jól gazdálkodók körében fő dolog a belső tartalékok további feltárása, a szakosítás és a koncentráció előnyeinek kihasználása. Azokban a gazdaságokban, ahol az eredmények elmaradnak az adottságoktól, legfontosabb a vezetés megerősítése, és kiemelt gondot kell fordítani az egyenletesebb szakemberellátásra. Ehhez kérem az illetékes állami szervek fokozott segítségét a VI. ötéves tervben. A gyenge adottságú területeken gazdálkodó termelő- szövetkezetek eredményes működéséhez nagyon fontos a fennálló pénzügyi problémák és gondok egyedi rendezése. Javaslom a Pénzügyminisztériumnak, hogy ezé- ket a termelőszövetkezeteket veszteségeik rendezéseinél a pénzeszközök koncentrálásával fokozottabban segítsék. Az a tapasztalat megyénkben, hogy a koncentrált veszteség rendezésében részesült termelőszövetkezetek gazdálkodása a felfrissített új vezetéssel eredményes. Nemzeti kincsünket, a termőföldet a jövőben még az eddiginél is hatékonyabban kell védeni. Gyakorlati tapasztalataink azt igazolták, hogy a földvédelemmel kap- csplatos beruházásaink a leggyorsabban megtérülők közé tartoznak. Szűkös anyagi lehetőségeink mellett is hiba lennp a már folyamatban levő komplex meliorációs programok lassítása. Megyénkben mindent elkövetünk a már folyamatban levő program eredményes befejezésére, azonban központi támogatás nélkül ennek teljesítése komoly nehézségekbe ütközne. Ezért a már megkapott központi segítséget megköszönve, erről a helyről is kérem az illetékes szervek vezetőit, hogy a továbbiakban is segítsék elő a földvédelmi tevékenységünket, ezen belül a komplex meliorációt. Tisztelt Országgyűlés! Végezetül az 1980. július 28-án, a Kettős-Körös gátszakadása következtében Békést és környékét, sújtó rend. kívüli elemi csapásról, az árvízről, és annak következményeiről szeretnék szólni. Egy dolgos élet gyümölcsét, otthonunkat, munkahelyünket néhány óra alatt, megsemmisülni látó, és az utóbbi hónapokban sokat szenvedő békési választóim nevében erről a helyről szeretném megköszönni néphadseregünk, polgári védelmünk, rendőrségünk, tűzoltóságunk, a vízügyi igazgatóságok, KFM-dolgozók és az árvíz- védekezésben részt vevő valamennyi ember hősies helytállását. Nélkülük a hirtelen jött árvíz még nagyobb anyagi károkat követelt volna. Köszönet illeti azokat az ismeretlen hősöket, akik a kritikus helyzetben családjuktól távol, fáradságot nem ismerve, példás helytállással küzdöttek a gáton. Elismerés illeti mindazon települések lakosságát is. akik emberségükkel segítséget nyújtottak, Az országgyűlés ülésének második napján Losonczi Pál, Németh Károly és Lázár György (Telefotó) és befogadták P bajba jutott embertársaikat. A rendkívüli árvízi helyzetben megmutatkozott a nemzeti egység, a nép egészének összefogása. Az ország legtávolabbi pontjairól szocialista kollektívák külön felkérés nélkül is eljuttatták segítségüket. A békési emberek érezték, hogy csak a szocialista társadalom képes ilyen egységes erőfeszítésre, a széles társadalmi rétegeknek az áldozatkész helytállásban való egyesítésére. Ezúton mondok köszönetét a párt- és kormányzati szerveknek is azért az önzetlen és hatékony segítségért, amelyet az élet norrríalizálásához nyújtottak. Erről a helyről jelenthetem, hogy minden árvízkárosult feje felett tető van, jó ütemben folyik az otthonok újjáépítése. Tisztelt Országgyűlés! A Békés megyei képviselőcsoport és a magam nevében a népgazdaság VI. ötéves tervének törvényjavaslatával egyetértek, azt elfogadom és a tisztelt Ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlom. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az áruellátás színvonala kielégítő, s a fogyasztási cikkek piaca kiegyensúlyozott. A továbbiakban arról szólt, hogy a jövőben sokkal nagyobb gondot fordítanak a nyugdíjasok, a fiatalok, s általában a kis keresetű rétegek ellátására; az olcsóbb termékeknek is helyük van a boltok polcain, s arról is szó lehet, hogy ugyanaz az áru — sokféle élelmiszer — olcsóbb csomagolásban, kisebb porciókban is kapható legyen. Újvári Sándor (Zala m., 7. vk.) megyei tanácselnök arról számolt be, hogy Zala megyében a termelőágazatok intenzív fejlesztését, az exporttermékek nagyobb arányú gyártását, továbbá a falvak és városok lakossági alapellátásának javítását jelölték ki a legfontosabb teendők között. Mezei László (Budapest, 8. vk.), a Budapesti Rádiótechnikai Gyár szerszámkészítője a magánerős lakásépítések villamosenergia-ellátásá- nak gondjairól szólt, a főváros peremkerületeiben az elektromos hálózat teljesítő- képessége kimerült, tehát az építkezésekkel párhuzamosan gondoskodni kell a fejlesztéséről. Fábián Márton (Szolnok m., 10. vk.), a karcagi Május 1. Tsz elnöke arról beszélt, hogy a hústermelés növelését a szarvasmarha-tenyésztésben és a juhászaiban célszerű szorgalmazni, az olcsó tömegtakarmányt termő rétek, legelők hasznosításával. Boros János (Baranya m., 9. vk.), a mohácsi városi pártbizottság első titkára ráirányította a figyelmet az országosan is kiemelkedő jelentőségű magánerős építkezések körülményeire. Sok helyütt gondot okoz az előkészített terület hiánya, szinte áttekinthetetlen a hitelezési rendszer, jelenleg nyolc kategóriában 41-féle kölcsönt különböztetnek meg. Dr. Fancsik János (Nógrád m., 11. vk,), a Nógrád megyei kórház osztályvezető főorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a kórházi ágyak nem kis részét olyan betegek foglalják el, főleg szociális okok miatt, akiknek csupán szakszerű ápolásra és gondozásra lenne szükségük. Röder Edit (Budapest, 51. vk.) ügyvéd, az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettese kiemelte: számos jel figyelmeztet arra, hogy az „elnőiesedett” szakmákban — kivált az egészségügyben, az oktatásban, a kereskedelemben és a szolgáltatások területén — szükség lenne több férfi-munkavállalóra, s nemcsak a vezetői beosztásokban. Gordos Péter (Fejér megye, 12. vk.), a Fejér megyei Bauxitbányák kincsesbányai üzemének igazgatóhelyettese elmondotta: 21 dunántúli és két budapesti vállalat, intézmény egy éve alapított társulásának eredménye a többi között az, hogy a korábbinál jobb az együttműködés, megismerték és kölcsönösen átvették a legkorszerűbb munkamódszereket, technológiai eljárásokat. Miskó István (Bács-Kis- kun megye, 7. vk.), a tisza- kécskei Nagyközségi Tanács elnöke olyan jogszabályokat javasolt, amelyek megköny- nyítik, hogy falun különböző közművek, szilárd burkolatú utak, járdák kiépítésére társulásokat hívjanak életre. Faluvégi Lajos vitazárója Ezt követően Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese válaszolt a kétnapos vitában elhangzott felszólalásokra. A vita jellemző vonásaként emelte ki, hogy a plénumon felszólalók nemcsak saját véleményüket mondták el, hanem tolmácsolták a Hazafias Népfront, a SZOT, a TOT, a MTESZ vezető testületéinek állásfoglalását és javaslatait is. Ez is gazdagítja az országgyűlési munkát — mondotta —, s olyan kezdeményezés, amely előbbre visz, megalapozza a terv társadalmi hátterét. Az elhangzott 28 hozzászólásból fölvetődött megannyi kérdésre a kormány két módon is visz- szatér: egyfelől a hatodik ötéves terv végrehajtásának megindítását, megszervezését szolgáló részletes intézkedési terv kidolgozásakor, másrészt pedig — a kialakult szokásoknak megfelelően — a kormány, az illetékes szakminisztériumok, illetve miniszterek tételesen megvizsgálnak valamennyi elhangzott javaslatot. (Folytatás a 4. oldalon)
