Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-19 / 297. szám

222£^^Member_Wa_péntek< o Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) szövetkezetek, ipari kisegítő tevékenységér^ váltakozó megítéléséhez, az ipari szö­vetkezetek tevékenységi kö­rében az árutermelés ará­nyainak a szolgáltatások ro­vására történő megnöveke­déséhez nyúlik vissza. Azok­ban az időkben természet­szerűen nem gondoltunk ar­ra, hogy később ilyen széles körű lesz a személyi tulaj­don, s a lakosság tartós ja­vainak fenntartása, karban­tartása, javítása ennyi kva­lifikált munkát igényel majd. Az új vállalatokat nem a lakossági „aprómunkára”, szolgáltatásokra szerveztük. Az árak és a bérek sokáig nem honorálták megfelelően az ilyen munkát, a nagy vál­lalati szervezet pedig alkal­matlan az ilyen szolgáltatá­sok ésszerű, jövedelmező el­látására. Így terjedtek el az elfelejtett munkavégzési for­mák, alakulhattak ki mono­polhelyzetek és „fekete” ta­rifák. E gondok sem mora- lizálással, sem adminisztra­tív eszközökkel nem oldha­tók meg. A feladat tehát az, hogy a szükséges és hasznos tevékenységet megszabadít­suk az indokolatlan kötöttsé­gektől, láthatóvá és törvé­nyessé tegyük, högy be tud­juk kapcsolni a társadalmi­lag szervezett és ellenőrzött tevékenységek közé. Ezzel egyidejűleg határozottan fel kell lépni a törvényességet, a jogrendet, a társadalmi normákat sértő konkrét je­lenségek ellen. Legfontosabb a népgazdaság egyensúlyának javítása Az ötéves terv előzetes irányelveit véleményezték társadalmi és tudományos szervek vezető testületéi is. Helyeslik, hogy a legfonto­sabb cél a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tása, a termelés hatékonysá­gának erőteljes növelése, az életszínvonal megszilárdítása, az életkörülmények javítása. A viták hasznosak, fele­lősségérzettől áthatottak vol­tak. Mindenütt kifejezésre juttatták egyetértésüket az irányelvekben megjelölt alapvető gazdaságpolitikai célokkal és feladatokkal. Hasznosítható javaslataik egy részét figyelembe vette a tervezőmunka, másik ré­szüket a végrehajtás során érvényesíthető, s van né­hány fontos javaslat, ame­lyet a hosszú távú tervező- munka során kell majd hasznosítani. A VI. ötéves terv megala­pozott, reális célokat tűz társadalmunk elé. A tervet meggyőződéssel vallhatjuk cselekvésünk vezérfonalának is, mivel nem kevesebbre vállalkozik, mint arra, hogy lényegesen nehezebb viszo­nyok között töretlenül foly­tassuk a gazdasági építő­munkát, új növekedési pá­lyára segítsük a gazdaságot, kibontakoztassuk a fejlődés intenzív vonásait, konszoli­dáljuk külső pénzügyi egyen­súlyi helyzetünket, javítsuk az életkörülményeket, meg- védjük elért életszínvona­lunkat, megteremtsük egy későbbi lendületesebb előre­haladás feltételeit. Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés e tervja­vaslat után a következő na­pirendként tárgyalja az 1981. évi állami költségvetésről előterjesztett törvényjavasla­tot. Abban a középtávú terv­célok a jövő évre már konk­retizálódnak is. Jövőre is az 1979—80- ban kialakított gazdaságpo­litikai nyomvonalon hala­dunk tovább. Az 1981. évi terv teljesítésének fontos feltétele a zavartalan át­menet megteremtése, a fo­lyamatosság érvényesítése. Az irányítás minden szint­jén és valamennyi gazdál­kodó egységnél tovább kell erősíteni a tervszerűséget, segíteni a távlati gondolko­dás és szemléletmód terjesz­tését; biztosítani, hogy már az indulásnál érvényesülje­nek a VI. ötéves tervben megfogalmazott magas mi­nőségi és hatékonysági kö­vetelmények. 1981-ben a leg­főbb feladatként folytatni kell az elmúlt évek gazda­ságpolitikáját, a követelmé­nyeket nem lazítva, növelni a termelést, hogy fokozódó exportkötelezettségeinknek eleget tegyünk, s a belső szükségletet választékosab­ban elégítsük ki. A lakosság reáliövedelme és fogyasztása emelkedik, a közösségi ki­adásokban viszont további megtakarításokra kell töre­kedni. A beruházások mér­séklődnek. Aki mostanában vidéken járt, az láthatta a hófödte tájon a kombájnokat, a ke­mény küzdelmet, a termés mentését. Késhet a tavasz, korán beköszönthet a tél, a természet próbára teheti az embert, de nem fog ki raj­ta. A rendkívüli helyzetek mindig kiváló teljesítmé­nyekre sarkallnak. Most ne­hezebb helyzetben van sok ország gazdasága, köztük a mienk is. A nehézségek le­küzdése kitartást, szorgal­mat, fegyelmet, szellemi tel­jesítményt, leleményességet, kezdeményezést követel. Versenyképességünk, gazda­sági helyzetünk, jelenünk és jövőnk alakulása függ a minden szempontból ésszerű gondolkodástól, magatartás­tól, a magasabb követelmé­nyekhez való igazodás álta­lánossá válásától. Ha versenyben akarunk maradni, a mércét a nem­zetközi gazdasági követel­ményekhez kell igazítani. Amit eddig nem tettünk meg önszántunkból, azt most az élet, a gazdálkodás kemény realitásai, fejlődésünk nehe­zebb belső és külső felté­telei elvégeztetik' velünk. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magam nevében a tör­vényjavaslatot elfogadom és a tisztelt képviselőtársaknak is elfogadásra ajánlom — mondotta befejezésül Hava­si Ferenc. II törvényjavaslat vitája Ezt követően Szabó Má­ria (Veszprém megye, 10. vk.), az Ajkai Timföldgyár öntvénymegmunkálója be­számolt arról, hogy vállala­ta két nagy értékű beruhá­zásba kezdett, s az új üze­mek szakemberszükségleté­ről belső átcsoportosítással gondoskodtak. Sokaknak kel­lett új szakmát tanulniuk, de örömmel vállalták, hi­szen ha a vállalat keresett termékekkel jelentkezik a világpiacon, az a jövedel­mekre is kihat. Gál László (Tolna m., 1. vk.) a SZOT főtitkárhelyet­tese rámutatott: nincs az a szabályozó rendszer, amely­ben automatikusan beépít­hető lenne a kezdeményező­készség, az alkotásvágy, a tenniakarás, az érzelmi kö­tődés a szakmához, munka­társakhoz. Mindennek nagy jelentőséget tulajdonítanak a szakszervezetek, mert pó­tolhatatlanok, és forintban ki sem fejezhetők azok az értékek, amelyeket a jó üze­mi légkör, az eredmények és gondok együttes vállalása je­lent. Az a magatartás, ame­lyet a hibák kritikus szem­léletével, a szüntelen jobb megoldásokat kereső ember — a szocialista brigádtag, az újító és feltaláló, a na­gyobb rendért síkra szálló és kockázatot is vállaló ve­zető — képvisel. Horváth Miklós (Vas m., 2. vk.), a Vas megyei párt- bizottság első titkára az or­szágrész iparának megújulá­sáról számolt be, elmondva, hogy a megye iparában fog­lalkoztatottak 23 százaléka került új munkahelyre, munkakörbe a termékszerke­zet korszerűsítése során. A dolgozók ezrei vállalták az átképzést, az új feladatokat, hiszen világos volt előttük a cél. Ezután Balogh László (Bé­kés m., 15. vk.) szólalt fel. Balogh László Békés megyei képviselő felszélalása Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Elvtársak! Eengedjék meg, hogy ele­get. tegyek megtisztelő fel­adatomnak, és választóim megbízatásának megfelelően, a Békés megyei képviselő- csoport nevében hozzászól­jak népgazdaságunk VI. öt­éves terve törvénytervezeté­nek vitájához. Ügy érzem, hogy a napi­rend és a tárgyalt törvény- javaslat időszerűvé teszi azt, hogy néhány szót szóljak a most lezárult V ötéves terv­ről, elsősorban Békés me­gyei tapasztalataim alapján. Megyénkben az V. ötéves terv a mezőgazdasági ter­melésnek az országosnál na­gyobb ütemű. 17—19 száza­lékos növekedését irányozta elő. Az év befejezése előtt rendelkezésünkre álló előze­tes adataink szerint összes­ségében az előző öt évhez ké­pest 16,7 százalékos lesz a termelés növekedése. 1980-ban a növénytermesz­tésre az idei rendkívüli idő­járás miatt az volt a jel­lemző, hogy minden növény késett, csak a tél nem. De jelenthetem, tisztelt Ország- gyűlés. hogy a megye me­zőgazdasági dolgozói min­dent megtettek azért, hogy a megtermelt termékeinket minél előbb biztonságos helyre szállítsák, és hősies, eredményes munkát folytat­tak az időjárással. Tisztelt Országgyűlés! Áttanulmányozva a kéz­hez kapott VI. ötéves tervre vonatkozó javaslatot, a Bé­kés megyei képviselőcsoport egységes állásfoglalása sze­rint a XII. kongresszus ha­tározatát megfelelő reálpo­litikával, és a tényleges gaz­dasági helyzetnek megfele­lően vette számba gazdasá­gi életünk lehetőségeit. Meg­ítélésünk szerint jó az, hogy gazdasági helyzetünkről né­pünk objektív és őszinte tá­jékoztatást kapott. A VI. ötéves tervjavaslat fegyel­mezett. tervszerű és gondos gazdálkodás esetén dolgozó népünk számára biztató perspektívát mutat. Véleményünk szerint tör­ténelmi előrelépést jelent­het az általános ötnapos munkahét fokozatos beveze­tése. Hetenként a két pihe­nőnap biztosításával a dol­gozók művelődésének ma még talán teljesen fel sem mérhető új távlatai nyílnak meg. Mi, mezőgazdasági dol­gozók is örömmel vesszük és támogatjuk az ötnapos munkahét bevezetését, azon­ban a mezőgazdaság terüle­tén ennek megvalósítása nem minden időszakban le­hetséges A megtermelt ér­tékek betakarítása az év egyes időszakaiban szüksé­gessé teszi a vasárnapok és ünnepnapok feláldozását is, amit örömmel teszünk nép­gazdasági célkitűzéseink és a közösség érdekében. Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Megyénkben megvannak az élelmiszertermelés inten­zív fejlesztésének lehetősé­gei. A gazdaságok többsége eredményesen oldja meg fel­adatait. A jól gazdálkodók körében fő dolog a belső tar­talékok további feltárása, a szakosítás és a koncentráció előnyeinek kihasználása. Azokban a gazdaságokban, ahol az eredmények elma­radnak az adottságoktól, leg­fontosabb a vezetés megerő­sítése, és kiemelt gondot kell fordítani az egyenletesebb szakemberellátásra. Ehhez kérem az illetékes állami szervek fokozott segítségét a VI. ötéves tervben. A gyenge adottságú terü­leteken gazdálkodó termelő- szövetkezetek eredményes működéséhez nagyon fontos a fennálló pénzügyi prob­lémák és gondok egyedi ren­dezése. Javaslom a Pénzügy­minisztériumnak, hogy ezé- ket a termelőszövetkezeteket veszteségeik rendezéseinél a pénzeszközök koncentrálá­sával fokozottabban segít­sék. Az a tapasztalat me­gyénkben, hogy a koncent­rált veszteség rendezésében részesült termelőszövetkeze­tek gazdálkodása a felfrissí­tett új vezetéssel eredmé­nyes. Nemzeti kincsünket, a ter­mőföldet a jövőben még az eddiginél is hatékonyabban kell védeni. Gyakorlati ta­pasztalataink azt igazolták, hogy a földvédelemmel kap- csplatos beruházásaink a leg­gyorsabban megtérülők közé tartoznak. Szűkös anyagi le­hetőségeink mellett is hiba lennp a már folyamatban le­vő komplex meliorációs programok lassítása. Me­gyénkben mindent elköve­tünk a már folyamatban le­vő program eredményes be­fejezésére, azonban központi támogatás nélkül ennek tel­jesítése komoly nehézségek­be ütközne. Ezért a már megkapott központi segítsé­get megköszönve, erről a helyről is kérem az illetékes szervek vezetőit, hogy a to­vábbiakban is segítsék elő a földvédelmi tevékenységün­ket, ezen belül a komplex meliorációt. Tisztelt Országgyűlés! Végezetül az 1980. július 28-án, a Kettős-Körös gát­szakadása következtében Bé­kést és környékét, sújtó rend. kívüli elemi csapásról, az árvízről, és annak következ­ményeiről szeretnék szólni. Egy dolgos élet gyümölcsét, otthonunkat, munkahelyün­ket néhány óra alatt, meg­semmisülni látó, és az utób­bi hónapokban sokat szenve­dő békési választóim nevé­ben erről a helyről szeret­ném megköszönni néphadse­regünk, polgári védelmünk, rendőrségünk, tűzoltóságunk, a vízügyi igazgatóságok, KFM-dolgozók és az árvíz- védekezésben részt vevő va­lamennyi ember hősies helytállását. Nélkülük a hir­telen jött árvíz még nagyobb anyagi károkat követelt vol­na. Köszönet illeti azokat az ismeretlen hősöket, akik a kritikus helyzetben család­juktól távol, fáradságot nem ismerve, példás helytállással küzdöttek a gáton. Elismerés illeti mindazon települések lakosságát is. akik embersé­gükkel segítséget nyújtottak, Az országgyűlés ülésének második napján Losonczi Pál, Né­meth Károly és Lázár György (Telefotó) és befogadták P bajba jutott embertársaikat. A rendkívü­li árvízi helyzetben megmu­tatkozott a nemzeti egység, a nép egészének összefogá­sa. Az ország legtávolabbi pontjairól szocialista kollek­tívák külön felkérés nélkül is eljuttatták segítségüket. A békési emberek érezték, hogy csak a szocialista tár­sadalom képes ilyen egysé­ges erőfeszítésre, a széles társadalmi rétegeknek az ál­dozatkész helytállásban való egyesítésére. Ezúton mondok köszönetét a párt- és kormányzati szer­veknek is azért az önzetlen és hatékony segítségért, ame­lyet az élet norrríalizálásához nyújtottak. Erről a helyről jelenthetem, hogy minden árvízkárosult feje felett tető van, jó ütemben folyik az otthonok újjáépítése. Tisztelt Országgyűlés! A Békés megyei képvise­lőcsoport és a magam nevé­ben a népgazdaság VI. öt­éves tervének törvényjavas­latával egyetértek, azt elfo­gadom és a tisztelt Ország- gyűlésnek elfogadásra aján­lom. Sághy Vilmos belkereske­delmi miniszter arról tájé­koztatta a képviselőket, hogy az áruellátás színvona­la kielégítő, s a fogyasztási cikkek piaca kiegyensúlyo­zott. A továbbiakban arról szólt, hogy a jövőben sokkal nagyobb gondot fordítanak a nyugdíjasok, a fiatalok, s általában a kis keresetű ré­tegek ellátására; az olcsóbb termékeknek is helyük van a boltok polcain, s arról is szó lehet, hogy ugyanaz az áru — sokféle élelmiszer — olcsóbb csomagolásban, ki­sebb porciókban is kapható legyen. Újvári Sándor (Zala m., 7. vk.) megyei tanácselnök ar­ról számolt be, hogy Zala megyében a termelőágazatok intenzív fejlesztését, az ex­porttermékek nagyobb ará­nyú gyártását, továbbá a falvak és városok lakossági alapellátásának javítását je­lölték ki a legfontosabb te­endők között. Mezei László (Budapest, 8. vk.), a Budapesti Rádiótech­nikai Gyár szerszámkészítő­je a magánerős lakásépíté­sek villamosenergia-ellátásá- nak gondjairól szólt, a fő­város peremkerületeiben az elektromos hálózat teljesítő- képessége kimerült, tehát az építkezésekkel párhuzamo­san gondoskodni kell a fej­lesztéséről. Fábián Márton (Szolnok m., 10. vk.), a karcagi Május 1. Tsz elnöke arról beszélt, hogy a hústermelés növelé­sét a szarvasmarha-tenyész­tésben és a juhászaiban cél­szerű szorgalmazni, az ol­csó tömegtakarmányt termő rétek, legelők hasznosításá­val. Boros János (Baranya m., 9. vk.), a mohácsi városi pártbizottság első titkára rá­irányította a figyelmet az országosan is kiemelkedő je­lentőségű magánerős építke­zések körülményeire. Sok helyütt gondot okoz az elő­készített terület hiánya, szinte áttekinthetetlen a hi­telezési rendszer, jelenleg nyolc kategóriában 41-féle kölcsönt különböztetnek meg. Dr. Fancsik János (Nógrád m., 11. vk,), a Nógrád me­gyei kórház osztályvezető főorvosa arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a kórházi ágyak nem kis részét olyan betegek foglalják el, főleg szociális okok miatt, akik­nek csupán szakszerű ápo­lásra és gondozásra lenne szükségük. Röder Edit (Budapest, 51. vk.) ügyvéd, az Országos Ügyvédi Tanács elnökhe­lyettese kiemelte: számos jel figyelmeztet arra, hogy az „elnőiesedett” szakmákban — kivált az egészségügyben, az oktatásban, a kereskede­lemben és a szolgáltatások területén — szükség lenne több férfi-munkavállalóra, s nemcsak a vezetői beosztá­sokban. Gordos Péter (Fejér me­gye, 12. vk.), a Fejér me­gyei Bauxitbányák kincses­bányai üzemének igazgató­helyettese elmondotta: 21 dunántúli és két budapesti vállalat, intézmény egy éve alapított társulásának ered­ménye a többi között az, hogy a korábbinál jobb az együttműködés, megismerték és kölcsönösen átvették a legkorszerűbb munkamód­szereket, technológiai eljárá­sokat. Miskó István (Bács-Kis- kun megye, 7. vk.), a tisza- kécskei Nagyközségi Tanács elnöke olyan jogszabályokat javasolt, amelyek megköny- nyítik, hogy falun különböző közművek, szilárd burkola­tú utak, járdák kiépítésére társulásokat hívjanak életre. Faluvégi Lajos vitazárója Ezt követően Faluvégi La­jos, a Minisztertanács el­nökhelyettese válaszolt a kétnapos vitában elhangzott felszólalásokra. A vita jel­lemző vonásaként emelte ki, hogy a plénumon felszóla­lók nemcsak saját vélemé­nyüket mondták el, hanem tolmácsolták a Hazafias Népfront, a SZOT, a TOT, a MTESZ vezető testületéinek állásfoglalását és javaslata­it is. Ez is gazdagítja az or­szággyűlési munkát — mon­dotta —, s olyan kezdemé­nyezés, amely előbbre visz, megalapozza a terv társadal­mi hátterét. Az elhangzott 28 hozzászólásból fölvető­dött megannyi kérdésre a kormány két módon is visz- szatér: egyfelől a hatodik ötéves terv végrehajtásának megindítását, megszervezését szolgáló részletes intézkedési terv kidolgozásakor, más­részt pedig — a kialakult szokásoknak megfelelően — a kormány, az illetékes szak­minisztériumok, illetve mi­niszterek tételesen megvizs­gálnak valamennyi elhang­zott javaslatot. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents