Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-19 / 297. szám
1980. december 19., péntek NÉPÚJSÁG Befejeződön az országgyűlés léli ülésszaka (Folytatás a 3. oldalról) Az országgyűlés bizottsági ülésein elhangzott, s a képviselőkhöz írásban is eljuttatott módosító javaslatokkal, valamint a plénumon elhangzott képviselői módosító indítvánnyal — hogy a településeket a központi anyagi eszközöknek a községek számára kedvezőbb elosztásával is vonzóbbá kell tenni — a Minisztertanács elnökhelyettese egyetértett. Határozathozatal következett: az országgyűlés a népAz 1981. évi költségvetést a kormány a most elfogadott VI. ötéves terv céljai szolgálatában, az 1981. évi népgazdasági tervvel összehangoltan terjeszti az országgyűlés elé. Az előirányzatok számolnak az ez évi folyamatok hatásaival, és a gazdálkodás várható feltételeivel is. Az állami költségvetés bevételei és kiadásai meghaladják az előirányzatot, de a hiány a tervzett 4,5 milliárd forint körül alakul. Az előirányzott és tényleges bevételek és kiadások eltéréséről majd a zárszámadásban tételesen beszámolunk. 1981-ben továbbra is az a kulcsfeladat, hogy jobban kibontakoztassuk a hatékony munkát, előtérben tartsuk a gazdasági egyensúly további javítását, és biztosítsuk az elért életszínvonal megőrzését. A hatékonyság érzékelhető javítására, a nemzetközi versenyképesség fokozására építve, és a követelményeket nem lazítva, 1981- re az 1979—80. évinél kissé nagyobb növekedést irányoz elő: a feladata a nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékos, az ipari termelés 3—3,5 százalékos, a mezőgazdasági termelés mintegy 3 százalékos növelése. A kivitelnek a behozatalnál továbbra is lényegesen gyorsabban kell nőnie. Az 1981. évi termelés és várható áralakulás nyomán a népgazdaság összes jövedelme 5—6 százalékkal növekszik. Az állami költség- vetés javasolt bevételei és , kiadásai egyaránt 7,1 százalékkal haladják meg az ez |évit. A költségvetés hiánya 4,5 milliárd forint. A hiány a gyarapodó bevételek ellenére azért nem csökkent, mivel az életszínvonal megőrzésében, az életkörülmények javításában növekednek a költségvetés kötelezettségei. A költségvetés bevételei között meghatározóak a vállalatok és szövetkezetek befizetései, amelyek a támogatásokkal csökkentve 6,5 százalékkal haladják meg az ideit. Arra számítunk, hogy jövőre a vállalatok nyeresége a korábbinál jobban — az egész gazdaságban 10 százalékot meghaladóan — emelkedik. A terv céljait előreláthatóan továbbra is nehéz, egyes vonatkozásokban még nehezedő külgazdasági feltételek között kell teljesíteni. Ezért elengedhetetlen, hogy a vállalatok reálisan érzékeljék a piaci feltételeket, követelményeket, hogy anyagi előnyök kísérjék a gazdaságos, és hátrányok a nem gazdaságos tevékenységet. Az 1980-ban bevezetett szabályozók erre egészükben alkalmasak, és ezért a pénzügyi szabályozókat nem módosítjuk általánosan. Elsősorban az átmeneti támogatások, mentességek — esetenként elvonások — korábban is szándékolt csökkentését, tehát a szabályozás normativitásá- nak erősítését szorgalmazzuk. Ezzel a növekvő társadalmi közkiadásoknak is biztosabb fedezetet teremtünk. A költségvetés kiadásainak nagy szerepük van az élet- színvonal és az életkörülmégazdaság hatodik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságában, és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is elfogadta. A továbbiakban — napirend szerint — a Magyar Népköztársaság .1981. évi költségvetéséről és a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. A törvényjavaslatot Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő. nyék alakításában. A jövő évi népgazdasági terv szerint az egy főre jutó átlagos reáljövedelem 1 százalékkal nő. Ezt lényegében a társadalmi juttatások növekedése teszi lehetővé; a bér- színvonal tervezett növekedése 4,5—5 százalékos, ami természetesen differenciált lesz vállalatok és egyének szerint. Az 1981. évi terv szerint a fogyasztói árak 4,5—5 százalékkal emelkednek, ez megfelel a bérszínvonal emelkedésének. Az árszínvonal emelkedése jórészt a szobád árak változása nyomán következik be; valamivel több, mint 1/3 rész lesz a hatósági áremelések következménye. Jövő év első heteiben emeljük egyes — nagyobbrészt nem alapvető — fogyasztási cikkek és szolgáltatások árát. Olyan alapvető élelmiszerek, mint a kenyér, zsír, olaj, hús és húsáruk, cukor, tej, vagy pl. a tüzelőanyagok ára azonban változatlan marad. Emelkedik viszont a napilapok és folyóiratok ára, és egyes postai szolgáltatások díja. Az év eleji hatósági áremelések összességükben kb 1 százalékkal emelik a fogyasztói árszínvonalat. Az árpolitika ugyanakkor megfelelő biztosítékot nyújt az életszínvonal megtartásához. Ezért jövőre 10 százalékkal, 7 milliárd forinttal több lesz a költségvetés kiadása fogyasztói árkiegészítés címén az ideinél. 1981-ben is kiemelt társadalompolitikai feladatnak tekintjük a? alapvető egészségügyi, szociális és oktatási ellátás színvonalának javítását. Ugyanakkor megtakarításokat kívánunk elérni az ésszerűbb intézményi gazdálkodással. A kormány kötelezte a minisztereket és a tanácsokat, hogy a legközelebbi hónapokban olyan több éves pénzügyi tervet és cselekvési programot állítsanak össze, amely a kiadások növelése mellett számol az intézmény- rendszer ésszerűsítésével és az eddigi ellenőrzések során feltárt racionalizálási lehetőségek kihasználásával is. Számítunk rá, hogy e munka eredményeként már ez évben megtakarítást érhetünk el — a feladatok megfelelő ellátásának sérelme nélkül —' az intézmények költségvetési támogatásában. Mindezt elősegíti a költség- vetési szervek 1981-től érvényes új gazdálkodási rendje, amely az intézményeknek több lehetőséget ad az önálló, ésszerű gazdálkodásra. A védelem kiadásai a költségvetési kiadások egészéhez hasonló mértékben nőnek. A nemzetközi helyzet alakulását figyelembe véve, és anyagi lehetőségeinkkel összehangoltan biztosítjuk az ország védelmi képességeinek megfelelő szinten tartását. Néphadseregünk a korszerű követelmények színvonalán képes arra, hogy a Varsói Szerződés tagországaival együttműködésben őrködjék békés építőmunkánkon. Az igazgatási kiadások számolnak azzal, hogy a Minisztertanács határozata szerint az igazgatási, irányítási feladatokat ellátó, és egyéb hasonló gazdálkodó szervezettek létszámát 1981—83-ban összesen 5 százalékkal kell csökkenteni. Csökken az ún. háttérintézmények létszáma is. Fontosnak tartjuk, hogy a költségvetési intézményekben biztosítsuk az épületek, gépek rendszeresebb felújítását. A költségvetés 5 milliárd forintot irányoz elő felújításokra, és emellett a beruházások között is nő a rekonstrukciós beruházások szerepe. A társadalombiztosítási feladatok ellátására az állami költségvetés 91 milliárd forintot tartalmaz, amelynek mintegy 2/3-át fedezi a társadalombiztosítási járulék. Az előirányzatok kialakításánál figyelembe vettük, hogy 1981. évben előreláthatóan több mint 2 millióan részesülnek összesen 61 milliárd forint nyugdíjban és járadékban. Ez 5 milliárd forinttal több az ez évinél. 1 millió család' több mint 2 millió gyermek után részesül, összesen 14,6 milliárd forint összegű családi pótlékban. Ez 1,2 milliárd forinttal több az ez évinél. A terv szerint 1981-ben 76—78 ezer új lakás épül. Ez az ez évinél sajnos kevesebb, de pénzügyi lehetőségeink nem engednek többet. Ugyanakkor a lakóházjavítás állami támogatása 15 százalékkal meghaladja az ez évi várható szintet. A kormány nemrég jelentős intézkedéseket tett azzal a céllal, hogy már 1981-től javítsuk a lakásgazdálkodás rendszerét, és kiegyenlítettebbé tegyük a pénzügyi terheket Az intézkedések megoldanak néhányat a képviselő elvtársak által is felvetett kérdésekből. A legfőbb vonása a változásoknak, hogy bővítjük ,a lakásépítési támogatásban részesülők körét, és növeljük a fiatalok és nagy- családosok kedvezményeit. Az igazságosabb teherelosztás érdekében emeljük viszont az állami bérlakásokhoz és a tanácsi értékesítésű lakásokhoz jutók pénzügyi hozzájárulásának összegét. A lakáscseréket az eddiginél jobban ösztönözzük. A lakossági igények jobb kielégítése érdekében módosítottuk 1981. évtői az általános jövedelemadóról szóló jogszabályokat. A módosítás könnyebbséget jelent azoknak a kisiparosoknak és magánkereskedőknek, akik munkahelyüket korszerűsítik, illetve jövedelmük egy részét a termelőtevékenység bővítésére fordítják; továbbá azoknak, akik kis lélekszámú községekben segítik a jobb ellátást. Az állami költségvetés felhalmozási kiadása jövőre összesen 67 milliárd forint lesz, kevesebb, mint ez évben. Ez összhangban van azzal .hogy az éves terv az ideinél alacsonyabb, 182 milliárd forint beruházást ír elő. Az ez évihez hasonló ösz- szegű hitelt vehetnek igénybe jövőre a vállalatok, elsősorban az exportárualapokat bővítő vagy az import gazdaságos csökkentését célzó, továbbá gazdaságos energiafelhasználást eredményező beruházásaikhoz. A tanácsokról, valamint az állami pénzügyekről szóló törvény értelmében az országgyűlés — a középtávú terv idejére szólóan — törvényben állapítja meg a tanácsok számára a tervük, illetve a költségvetésük végrehajtásához szükséges pénzügyi feltételeket. A tanácsok együttesen 1981—85 között mintegy 556 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ami — folyóáron — 150 milliárd forinttal haladja meg az előző ötéves időszaki kiadásokat. Ez nem kis elkötelezettséget jelent az állami költségvetés számára, de lehetővé teszi, hogy a tanácsok a települések fejlesztését előrelátóan és megalapozottan tervezhessék. Így módjuk van arra, hogy céljaikat — a demokratikus fórumokat igénybe véve — a lakossággal előre megismertessék, s annak végrehajtásához cselekvő közreműködésüket igényeljék. Befejezésül újra hangsúlyoznom kell a most elfogadott VI ötéves terv, továbbá az 1981. évi terv és költségvetés szerves egységét. Ez az egység nem csupán az alapvető célok azonosságában mutatkozik meg, hanem abban is, hogy az 1981. évi gazdálkodás eredményei az ötéves terv végrehajtásának első eredményei is lesznek. Élnünk kell azzal az előnynyel, hogy 1981-ben egy már megkezdett úton kell haladnunk. Ez még .akkor is előny, ha az előrehaladás a korábbinál igényesebb és szervezettebb munkát követel. A jó tendenciákat folytatni. a reménykeltő kezdeményezéseket erősíteni, a nem hatékony termelés visz- szaszorítását pedig eyorsíta- ni kell — zárta beszédét a pénzügyminiszter. Havasi Béla, a terv- és költségvetési bizottság előadója a törvényjavaslat kapcsán leszögezte: az elfogadott VI. ötéves tervhez, a gazdaságpolitikai cél megalapozásához jó induló feltételt ad az 1981. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat. Ezt — az 1981—85-re szóló indítványnyal összevontan — a törvényhozás kilenc bizottsága vitatta meg felelősséggel és konstruktívan. A vitában felszólaló képviselők — s a véleményeket összegzőén a terv- és költségvetési bizottság — megállapította: az 1981. évi állami költségvetés és a tanácsok következő öt évre szóló pénzügyi tervének előirányzazatai megfelelnek a párt XII. kongresszusán meghatározott társadalmi és gazdasági fejlődés fő követelményeinek, a Központi Bizottság 1980. december 2-i ülésén elfogadott irányelveknek. A népgazdaság külső egyensúlyi helyzetét a mérsékelt import melletti dinamikus exporttal lehet javítani. A feladat rendkívül kemény, ugyanis lényegében szintén maradó reálbérek mellett a termelési szerkezet átalakításával, a gazdaságos export növelésével számottevően javítani kell a hatékonyságot. Különösen az eszközök, tehát az energia, a gépek, az anyagok hasznosításában kell nagyobb léptékkel előrelépni. A termelés technikai tényezőinek meny- nyiségét szemlélve ugyanis lényegesen közelebb állunk a fejlett országokhoz, mint ami a kihasználást példázó mutatók, a termelékenység, az anyag- és energiafajlagosság, a minőség, a szervezettség alakulását illeti. A vállalatok gazdálkodását befolyásoló ár- és pénzügyi szabályozás 1980-ban kialakított, és 1981-re néhány pontban módosított rendszere a hatékonyabb munkára ösztönzi a gazdálkodókat — szögezte le a továbbiakban a terv- és költségvetési bizottság képviselője. Természetes, s helyes is, ha a vállalati jövedelmek ,a teljesítményhez igazodóan differenciálódnak: kinek több, kinek kevesebb jut. Ezt az általánosságban elismert és helyesnek tartott elvet a konkrét gyakorlati munkában is érvényesíteni kell. A törvényjavaslathoz hozzászóló nem jelentkezett, ezért az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről, valamint a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot — vita nélkül — egyhangúlag elfogadta. Ezt követően — az ülésszak tárgysorozatának megfelelően — Czinege Lajos hadseregtábomok, honvédéiCzinege Lajos előterjesztése — Csaknem öt éve fogadta el az országgyűlés a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvényt — kezdte a miniszter. — Amikor most a Minisztertanács megbízását sából a törvény módosítására vonatkozó javaslatot előterjesztem, tisztelettel jelentem, hogy honvédelmi törvényünk kiállta a gyakorlat próbáját. — A törvény hatályba lépése óta a társadalmunkban végbement változások, hazánk, rendszerünk védelme, szövetségesi kötelezettségeink figyelembevételével széles körűen megvizsgáltuk a sorkatonai szolgálati idő csökkentésének lehetőségét. Ügy ítéltük meg. hogy létrejöttek a feltételek a sorkatonai szolgálati időnek 24 hónapról 18 hónapra való leszállítására. — Az utóbbi években — a követelményekhez jobban igazodó — új, differenciált egészségügyi alkalmassági elbírálási rendszert vezettek be, amelynek eredményeként a katonai szolgálatra alkalmasak aránya a korábbi 70 százalékról 84 százalékra emelkedett. A 80.-as években pedig emelkedni fog a sorkötelesek létszáma, ami azt jelenti, hogy a fegyveres erők sorkatona-szükséglete folyamatosan biztosítható, és egyben érvényt tudunk szerezni annak is, hogy minden katonai szolgálatra alkalmas fiatal behívásra kerüljön. Ez tehát azt jelenti, hogy ugyanannyi idő alatt 25 százalékkal több katonát képezünk ki. — Ismeretes, hogy jelenleg nem a sorköteles kor kezdetén, 18—20. hanem átlag 22 éves korban hívjuk be a sorköteleseket. Ennek következtében 30—32 százalékuk nős, s ezeknek fele egy- vagy kétgyermekes. A 18 hónapos szolgálati idő elősegíti, hogy néhány év alatt, jelentősen csökkenteni tudjuk a behívottak átlag- életkorát, és ezzel a nős családosok arányát. Interpellációk Sándor Dezső (Borsod megye, 15. vk.), az edelényi nagyközség tanácselnöke még az országgyűlés őszi ülésszakán interpellált a munkaügyi miniszterhez az 1975. évi II. törvény hatályba lépése előtt nyugdíjba vonult bányászok, valamint az alapító termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendezése tárgyában. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, élve az ügyrend adta lehetőséggel, írásban válaszolt, kifejtve, hogy a nyugdíjasok helyzetét továbbra is fokozatosan javítják, így a kis összegű nyugdíjból élőkét is a következő ötéves terv során. Tarjányi Béláné (Pest megye, 17. vk.), a Dunaharasz- ti 1-es számú Általános Iskola tanára Simon Pál nehézipari minisztertől kérdezte: lesz-e községében a megszüntetett benzinkút helyett új üzemanyagtöltő állomás? A válasz: a közelben már nyitottak egyet, de megvizsgálják, hogy a forgalom indokolja-e az újabbat. Végh György (Zala megye, 5. vk.), a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem tanszék- vezető tanára az egészség- ügyi miniszterhez interpellált a mozgássérültek szervezett foglalkoztatása érdekében. Dr. Schultheisz Emil válaszában elmondotta, hogy a kormány — 1980 júniusi ülésén — úgy határozott, hogy a SZOT főtitkárával egyetértésben a foglalkozási mi miniszter terjesztette elő a honvédelemről 1976-ban alkotott törvény módosításáról szóló javaslatot Ezt követően néhány gyakorlati kérdésről szólt a honvédelmi miniszter: — A 18 hónapos szolgálati időt 1981-ben kezdjük meg bevezetni, és 1982-ben fejezzük be az átállást. A jelenleg sorkatonai szolgálatot teljesítőkre vonatkozóan ez azt jelenti, hogy ők is — a folyamatba beillesztve — már némileg rövidebb időt fognak szolgálni. Az átállást a katonai élet rendjének fokozására is fel kívánjuk használni. Jelenleg a ténylegesen letöltött szolgálati idő szempontjából igen nagy a szóródás, sokféle címen., és nagyon eltérő időtartamú kedvezmények vannak érvényben. Ezeket szükséges felülvizsgálni, és ahoi indokolt az időkedvezmény meghagyása, azt be kell illesztenünk az általános szolgálati idő, váltás stb. rendjébe. A jövőben a sorállomány döntő, nagv többségének a váltása — a leszerelés, bevonulás — évente két alkalommal. mindig azonos időpontban, tavasszal és ősszel történik. — A magyar néphadsereg, népköztársaságunk fegyveres erői hivatásos állományának nevében biztosítom a tisztelt Országgyűlést, népünket, hogy a tisztikar, a tiszthelyettesek, polgári dolgozóink tudatosan vállalják az új sorkatonai szolgálati idő bevezetéséből rájuk háruló többletfeladatokat. — Kérem a tisztelt Országgyűlést. hogy a Minisztertanács nevében beterjesztett — a honvédelmi, valamint a jogi és igazgatási bizottság által támogatott — a honvédelmi törvény módosítására vonatkozó javaslatot fogadja el. Hozzászóló nem jelentkezett, ezért a javaslat felett nem nyitottak vitát. Az országgyűlés ,a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvényt egyhangú határozathozatallal módosította. rehabilitáció gondozására kötelezi az illetékes tárcákat. Gilányi János (Szabolcs- Szatmár megye, 3. vk.), a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója a középiskolás tanulók szabad szombatos munkarendjének megszervezéséről kérdezte Pozsgay Imre művelődési minisztert, aki válaszában elmondta: legkésőbb az 1982-es tanévtől bevezetik az ötnapos tanítási hetet. A képviselők a válaszokat tudomásul vették. Ezzel az országgyűlés téli ülésszaka befejezte munkáját. Az elnöklő Apró Antal zárszavában kiemelte, hogy az ülésszak résztvevői jelentős munkát végeztek. Elfogadták a következő öt esztendőre szóló nagy nemzeti programunkat, hatodik ötéves tervünket. A képviselők a bizottságokban végzett munkájukkal, javaslataikkal, az ülésszakon elhangzott felszólalásaikkal támogatásukról biztosították a pártot, az országgyűlést, a kormányt. A következő években a terv megvalósításakor is ugyanilyen támogatásra van szükség. Ezt követően — kellemes ünnepeket, boldog új esztendőt és jó egészséget kívánva — bezárta az ülésszakot. Az országgyűlés zárónapján az elnöki tisztet felváltva Apró Antal, Péter János és Cservenka Ferencné töltötte be. (MTI) Hetényi István expozéja
