Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-18 / 296. szám
1980. december 18., csütörtök o-r Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) hoz devizában és forintban is, mint amennyi a hitéiért fizetett kamat. Gondolnunk kellett arra is, hogy milyen a nemzetközi hitelpolitikai megítélésünk. A jövőben is érdekünk fűződik ahhoz, hogy elsőrendű adósi minősítésünket és helyünket megőrizzük. Megőrizzek a lakesság életszínvonalát Bár nemzeti jövedelmünk növekményének nagyobb hányadát a külkereskedelmi és fizetési mérleg javára kell fordítanunk, határozott célunk, hogy megőrizzük lakosságunk életszínvonalát, javítsuk életkörülményeit, növeljük a reáljövedelmet és a fogyasztást. Azt tervezzük, hogy a lakossági fo- gyaszást 7—9 százalékkal növekedik öt év alatt. Ez csak akkor valósulhat meg, ha csökkentjük a felhalmozást, a beruházásokat. Ezáltal is megváltozik a fogyasztás 7—9 százalékkal aránya: a régebbi, átlagosan 76:24 százalékos arány 82 százalékos fogyasztási és 18 százalékos felhalmozási részre módosul. A tervidőszak beruházáspolitikájának és műszaki fejlesztési tevékenységének céljai az előbbiekből meghatározhatók. A tervezhető, rendelkezésünkre álló forrásokból kereken ezermilliárd forint fordítható beruházásokra. Ez — ha tekintetbe vesszük, hogy mind a hazai, mind a behozott beruházási javak árai emelkednek — az előző öt évivel nagyjából azonos mennyiségű beruházást tesz lehetővé. Ennek négyötödét, az előző két középtávú tervidőszakhoz hasonlóan, a termelőágazatok és egyötödét a nem termelő ágazatok fejlesztésére fordítjuk. A termelőágazatok közül az energiatermelés az eddiginél valamivel nagyobb arányban részesedik a beruházási előirányzatból, mert be kell fejeznünk a paksi atomerőmű felépítését. Ezenfelül is érdekünk, hogy növeljük az olcsóbb, hazai tüzelőanyagok kitermelését; ehhez új bamaszénbányákat kell nyitnunk, és ki kell aknáznunk a mecseki kokszolható szenet a kohászat számára. A feldolgozó iparnak — ideértve az élelmiszeripart — az összes beruházásból való részesedése egy-két százalékponttal csökken, de ehhez azt is hozzá kell tennünk, hogy feldolgozó iparunk az elmúlt öt év alatt az eredetileg tervezettnél csaknem 25 milliárd forinttal nagyobb összegű beruházáshoz jutott. Így is 140—150 milliárd forint körül van az az összeg, amelyet a vállalatok a feldolgozó ipar fejlesztésére fordíthatnak. Hogy ezzel milyen messze lehet jutni, az attól is függ, mennyire tudják kihasználni az elmúlt években nem kis mértékben gyarapodott termelési lehetőségeiket, a megvalósított nagyberuházásokat; például a Hajdúsági Cukorgyárban, a Martfűi Növényolajgyárban, a Zalaegerszegi Hűtőházban, a Halasi Kötöttárugyárban, és sok más létesítményünkben. Az előkészítő vitákban felvetődött az a kérdés, vajon a feldolgozó ipar műszaki színvonala és versenyképessége javítható-e anélkül, hogy ezekben az ágazatokban nagyobb arányban nyújtanánk beruházási eszközöket. Egyetértettünk a válaszban: ha korszerű, de takarékos elgondolásokat dolgoznak ki, s azokat gyorsan és jól szervezetten valósítják meg, ha az új gépeken és berendezéseken jó minőségű, keresett termékeket gyártanak. akkor nem kell féltenünk a feldolgozó ipar műszaki színvonalát és versenyképességét. A beruházási tevékenység eredményeképpen a termelő állóeszköz-állomány a következő öt év alatt. 26—28 százalékkal gyarapodik. Ez ugyan valamivel kisebb, mint az előző időszakban volt, de még így is meghaladja a termelés tervezett növekedését. Elkészült a kutatási és feilesztési terv A fejlődést előrevivő körülmények közé tartozik, hogy az eddiginél sokkal jobban építünk a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés eredményeire. A VI. ötéves terv időszakában kutatásra és fejlesztésre a belföldön felhasználandó nemzeti jövedelemnek mintegy 3 százalékát fordítjuk. Ez öt év alatt több mint 100 milliárd forint 1 Első alkalommal dolgoztunk ki — a népgazdasági tervezéssel egyidejűleg, ezzel szoros kölcsönhatásban — országos középtávú kutatási és fejlesztési tervet. Ezt a kormány a közelmúltban már jóvá is hagyta. A tervben meghatározott kutatási programok szorosan kapcsolódnak a 80-as évtized legfontosabb termelésfejlesztési céljaihoz. Ilyenek: a szénnemesítés és a széntüzelés fejlesztése, a gépgyártás általános alkatrész- és részegységtermelésének korszerűsítése, a gabonatermesztés fejlesztés se, a tömegtakarmányra és melléktermékekre alapozott hús- és tejtermelés kutatása, az eredeti gyógyszerek kutatásának fejlesztése, a mikroelektronikai alkatrészek és technológiák fejlesztése stb. E kutatási programok számolnak azzal, hogy a vállalatoknak az új iránti érdekeltsége, fogékonysága és újítókészsége fokozódni fog. A termelési szerkezet átalakítását szolgálják a központi fejlesztési programok. A VI. ötéves terv időszakában folytatjuk az alumíniumipari. a petrolkémiai és a számítástechnikai központi fejlesztési programok végrehajtását. Űj program a gyógyszer és növényvédő szer gyártásának központi fejlesztési programja. Ennek az a célja, hogy a gyártást gazdaságosan, az exportkövetelményeknek megfelelően, s a nemzetközi egyezményeket teljesíthessük. E célokra a VI. ötéves terv időszakában javarészt vállalati forrásokból és hitelből 23—24 milliárd forint beruházást kívánunk megvalósítani. A VI. ötéves terv időszakában indul az elektronikai központi fejlesztési program. Ennek az a célja, hogy megteremtsük az elektronikai gyártási ágak alkatrészgyártási kultúráját, s ennek révén javítsuk e termékek exportképességét. Erre a feladatra 6—7 milliárd forintot szánunk. A tervjavaslat gazdaság- politikai elgondolásai közül kiemelkedik az, hogy a termelési folyamat hatékonyabbá tételére lényegi javulást irányoztunk elő a termelés fajlagos energia- és anyagfelhasználásában, A terv szerves részeként átfogó energiagazdálkodási programot dolgoztunk ki és hajtunk végre. E program teljesítése során el kell érni, hogy a tervidőszakban a nemzeti' jövedelem egységnyi növekedését 0,6—0,7 százalékos energiafelhasználási többlet kísérje, szemben az V. ötéves terv időszakának csaknem 1 százalékos átlagával. Ez, a most kitűzött cél áll közelebb a haladó nemzetközi tapasztalatokhoz és fejlődési normákhoz. 1985-re legalább 1,5—1,7 millió tonna kőolajnak megfelelő tüzelőanyagot kell megtakarítanunk vagy olcsóbb tüzelőanyaggal helyettesítenünk. Több ágazatra terjed ki a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosításának és a hazai favagyon észszerű felhasználásának készülő programja. A másodlagos anyagok felhasználása többszörös népgazdasági haszonnal jár: lehetővé teszi, hogy mérsékeljük a nyersanyag-behozatalt, és számottevő energiát takarítsunk meg. A hatékonyságnövelő lehetőségeket jól jellemzi az az adat, hogy míg a másodlagos anyagok felhasználásának aránya nálunk az ösz- szes anyagfelhasználásban 2—3 százalék, az NDK-ban eléri a 10 százalékot; a papírvisszagyűjtés aránya a termelt mennyiséghez viszonyítva például Hollandiában 50, Japánban 40, nálunk viszont csupán 26—28 százalék. A nemzetközi összehasonlításban hasonló lemaradást mutat az alumínium-, a vas- és az ólomhulladékok újrafeldolgozása is, és ebbe nem nyugodhatunk bele. Az az elgondolásunk, hogy az ötéves időszak alatt a hulladék- és melléktermék-hasznosítás az eddigi körben 30 százalékkal legyen nagyobb a jelenleginél. és új terüle- teken is megszervezzük a takarékosságot. A termelési és ráfordítási szerkezet fejlesztésének és korszerűsítésének feladatát nemcsak az állami programok segítik elő. Rajtuk kívül fontosak más állami beruházások és a vállalatok műszaki fejlesztési, beruházási és termelésszervezési tevékenysége, amelyeket hitelek és olykor állami támogatások is segítenek. A terv azzal számol, hogy a vaskohászatban a kész- árutermelés összetétele a jó minőségű hengerelt acélok javára változik meg. Az alumíniumipar termelését úgy kívánatos fokozni, hogy az alumíniumnak az eddiginél nagyobb hányadát dolgozzuk föl fél- és késztermékké. A uasyar oanuur, nemein fvaroiy, ív an a r janos gépiparban az olyan gyártmány- és gyártásfejlesztés van első helyen, amelyik a gazdaságosságot javítja. A vegyiparban átlagon felüli termelésemelkedéssel számolhatunk a gyógyszerek, a növényvédő szerek és az in- termediális anyagok gyártásában, a műanyag alapanyagok és késztermékek termelésében. A könnyűipari termelést elsősorban azért kell bővítenünk, hogy lakosságunkat korszerű, jó minőségű termékekkel láthassuk el, és hogy dinamikusan fokozhassuk az előnyös kivitelt. A mezőgazdasági ágazatban a stratégiai feladat az, hogy a termelés növelése mellett a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás is emelkedjék. Ezt a meglevő erőforrások jobb kihasználásával, takarékos gazdálkodással, a területegységre jutó hozamok és az állatállomány termelőképességének javítása útján kell elérni. A mezőgazdasági termeléssel lépést keli tartania az élelmiszeriparnak: gazdaságosan kell növelnie 0 kivitelt, miközben kielégíti a lakossági keresletet. Az építőiparban lassúbb lesz a beruházási és gyorsabb lesz a felújítási, fenntartási építés. Ezt az időszakot arra kell felhasználni, hogy az építőipari szervezetek az építési igényeknek teljesebben, a vállalási határidőket megrövidítve — s bizony, az is kívánatos volna, hogy olcsóbban — feleljenek meg. ■ VI. ötéves temek a realitás az alapja Tisztelt Országgyűlés! Életszínvonal-politikánk tartós célja nem változott. Továbbra is arra törekszünk, hogy a szocializmus építése együtt járjon a nép jólétének rendszeres növelésével. A VI. ötéves tervjavaslat — mint már említettem: a realitásokból kiindulva — azt irányozza elő, hogy megőrizzük az elért életszínvonalat, és differenciáltan javítjuk az életkörülményeket. Az életszínvonal megőrzését úgy tervezzük, hogy a lakosság egy főre jutó átlagos reáljövedelmét a tervidőszakban 6—7 százalékkal növeljük. A tervjavaslat a nominálbérek és a fogyasztói árszínvonal évi 4,5—5 százalékos emelkedésére számít. A bérpolitikát és az árpolitikát szoros összhangban kívánjuk alakítani. Gondos, kódunk arról, hogy a fogyasztói árak színvonala csak a tervezett keretek között emelkedjen. Ellenben azt sem engedhetjük meg, hogy a fogyasztói árak elszakadjanak a termelői áraktól, nehogy évek múltán újra nagy lépésekkel kelljen utolérni magunkat. Számítanunk kell arra, hogy nem minden termelőegység lesz képes felnőni a követelményekhez: a teljesítményben lemaradók a népgazdasági átlagnál kisebb mértékben tudják a béreket emelni. Ott azonban, ahoi az átlagnál nagyobbak a teljesítmények, 6—7 százalékos, sőt — kiugró eredményeket elérve — ennél is nagyobb bérfejlesztés is elképzelhető egy-egy évben. A béreket egy-egy gazdasági egységen belül is differenciálni kell az átlagosnál több, illetőleg kevesebb teljesítményt nyújtó dolgozók között. A tervjavaslat arra számít, hogy a munkából származó jövedelmek a teljesítmények arányában és a vállalati jövedelmek változása szerint is differenciálódnak. A társadalmi juttatások rendszerének fejlesztése viszont elősegíti, hogy a családok eltérő összetételéből fakadó jövedelmi különbségek mérséklődjenek. A következő években a lakosság jövedelmében tovább emelkedik a társadalmi juttatások aránya. A terv- javaslat előirányozza, hogy a jelenlegi átlag alatt levő nyugdíjak reálértékét fenntartjuk, sőt a legkisebb nyugdíjak reálértékét emeljük. Szociálpolitikánkban változatlanul nagy figyelmet fordítunk — a rászoruló időseken kívül — a nagycsaládosokra. A terv előirányozza, hogy megőrizzük a három- és több gyermekesek családi pótlékának vásárlóértékét, s hogy kisebb mértékben növeljük a kétgyermekesek családi pótlékát és a gyermekgondozási segély forint- összegét. A tervjavaslat arra is gondol, hogy — a lehetőségektől függően — mérsékelje a pályakezdő ifjúság, terheit, s főként, hogy javuljanak a pályaválasztás, a családalapítás és a lakáshoz jutás társadalmi és anyagi föltételei. Társadalompolitikai céljainkkal összhangban megkülönböztetett figyelmet fordítunk a társadalom széles rétegeinek helyzetét javító lakás-, egészségügyi és általános iskolai ellátás fejlesztésére, amelyeket a kormány társadalmi programokban foglal össze, öt év alatt 370 —390 ezer lakás épül, felújítanak 100 ezer állami lakást, s fokozzuk 40—50 ezer lakás kényelmét, fölszereltségét. Ezzel legalább másfél millió állampolgár lakás- helyzete javul. Az általános iskolai programnál az a szándékunk, hogy az iskola a jelenleginél eredményesebben segítsen emelni — az oktatás tartalmi és működési föltételeit bővítve — a műveltségi színvonalat és csökkenteni a művelődésbeli egyenlőtlenségeket. Az egészségügyi ellátás társadalmi programja elsősorban azt a célt szolgálja, hogy javuljon az alapifokú ellátás színvonala és a fekvőbetegeket ellátó intézmények működése, ellátóképessége. A három javasolt programhoz mintegy 120 milliárd forint beruházásra van szükség. Ezeknek a kiemelt feladatoknak a megvalósításában nagy szerep jut a tanácsoknak. A következő hónapiokban tovább formálódó tanácsi tervektől azt várjuk: számításba vehető forrásaikat elsősorban ezekre a célokra fordítsák, s keressék meg a módját annak, hogy a helyi társadalmi erők szintén e feladatok megoldását segítsék. Kedves Képviselő Elvtársak! A körültekintően, megalapozottan készülő terv a gazdasági cselekvés alapja, irányítója, de önmagában nem ad biztosítékot arra, hogy a kitűzött célokat elérjük. A VI. ötéves népgazdasági tervet úgy készítettük elő, hogy az a gyakorlati munka számára is megfelelő alapiot adjon. Ezért a kormány kidolgozta és a tervről szóló törvény elfogadása után véglegesíti a végrehajtásról intézkedő határozatát. Az első erőpróba az 1981. évi terv, állami költségvetés és annak teljesítése, amelyekről a következő napirendben lesz szó. A kormány az utóbbi években rendszeresen foglalkozott a gazdaságirányítás fő elemei továbbfejlesztésével. Ezek közül kiemelem az idén módosított szabályozó- rendszert, amely a maga újszerűségével és módszereivel jól szolgálhatja a tervben kitűzött célok megvalósítását. Szükségszerű, hogy a szabályokat rugalmasan formáljuk, hiszen a gazdaságunkat körülvevő világ is változik. A szabályozórendszer karbantartása — felfogásunk szerint — nem jelenthet ide- oda hullámzást, előre- és visszalépést, hanem a tervnek megfelelő irányú változást. Belátjuk, a szabályozók módosításánál jobban kell ügyelnünk arra, hogy a gazdálkodó szervezetek a változó körülmények közepette tisztábban lássanak, s gazdálkodásukat nagyobb előrelátással folytathassák. Az árrendszert, főként az árak és árfolyamok változtatásának mechanizmusát olyanná kell érlelnünk, hogy az árak folyamatosan közvetítsék a világpiacnak a termelésre tett hatásait, s ösztönözzenek arra, hogy a ráfordításokat csökkentsék, a jövedelmezőséget piedig növeljék. Ár- és piénzügyi rendszerünk fontos feladata, hogy erősítse a nyereségnek, mint a népgazdasági és vállalati érdek együttes jelzőjének szerepiét. Következetesen tovább kell dolgoznunk tehát azon, hogy „ nyereség egyre szélesebb körben valóban a jó, eredményes munkát fejezze ki, és kedvezzünk a többre képes vállalatoknak. Növekszik a döntési szabadság és lehetőség A VI. ötéves népgazdasági terv sajátossága, hogy kevesebb számszerű előirányzatot foglal magában. Ez nemcsak a gazdasági irányítás számára ad nagyobb döntési szabadságot és lehetőséget -a változó körülményekhez való rugalmasabb alkalmazkodásra, hanem el is várja a gazdálkodó szervezetek nagyobb önállóságát, kezdeményezőkészségét, s egyúttal növeli felelősségüket is. A vállalatok kijelölt köre részt vett a VI. ötéves nép- gazdasági terv megalapozásában, s többsége ez évben hozzákezdett saját középtávú tervének kidolgozásához. Az ágazati minisztériumok (Folytatás a 4. oldalon)
