Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-18 / 296. szám
Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka 1980. december 18., csfitört5k _________ _____________ N ÉPÚJSÁG (Folytatás a 3. oldalról) ehhez irányelveket és ta- tanácsadó segítséget nyújtottak. A vállalati tervkoncepciók túlnyomó része az eddiginél reálisabb elgondolásokra épül. Ugyanakkor a vállalati tervezőmunkát értékelve megállapíthatjuk, hogy a célok megalapozása, és belső összehangolása - • még nem mindenütt megfelelő. A tervekben a termelési szerkezet és hatékonyság javításának feladatai néhány vállalatnál még nincsenek eléggé kiforrva, kidolgozva. A termelés anyag- és energiafelhasználásának csökkentésére irányuló törekvés még nem erőteljes. Nem tükröződik eléggé, hogy a vállalatok szeretnék ösztönzőbbé tenni belső érdekeltségi rendszerüket, bérgazdálkodásukat. A beruházások viszont most már jobban megalapozottak, mert a vállalatok többségének pénzügyi helyzete kedvezőbb, mint azt a szabályozómódosítások idején feltételezték. Külön figyelmet érdemel a mezőgazdasági üzemek tervkészítő munkája. A mező- gazdasági termelés népgazdasági tervben számított növelésének egyebek között az a föltétele, hogy a jó természeti és üzemi adottságú gazdaságok továbbra is erőteljesen fejlődjenek. A közepes adottságú gazdaságokban az lehet a cél, hogy közülük minél többen elérjék az élenjárók színvonalát. A kedvezőtlen természeti adottságú mezőgazdasági üzemek pedig állami támogatásra számíthatnak, hogy adott területük lehetőségeihez jobban alkalmazkodó, egyszerű termelési szerkezetet alakítsanak.ki, s fejlesz- szék melléktevékenységüket. Az ipari és a fogyasztási szövetkezeteknek olyan tervet kell készíteniük, hogy még jobban betöltsék szerepüket a lakosság ellátásában, a szolgáltatások színvonalának emelésében. A vállalati és szövetkezeti terveket. 1981 derekáig kell véglegesíteni! A hátralevő időt arra kell felhasználni, hogy jobban megalapozzák a terveket, és hozzáigazítsák a népgazdasági követelményekhez. A jó vállalati munkának az az egyik alapfeltétele, hogy az üzemi kollektíva idejében megismerje, megvitassa és magáénak vallja a tervet, hogy a vállalat ne csak mint gazdasági egység, hanem mint társadalmi intézmény is folyamatosan gazdagodjon. El kell jutni oda: minden termelő szervezetben minden egyes dolgozó ismerje, hogy a vállalat termékei mennyire értékesek a felhasználók számára, hogyan befolyásolja versenyképességüket a termékek minősége, és a termelés költsége. Nem fogadható el, hogy esetenként éppen a vállalatvezetés takarja el a versenyképesség hiányának valódi okait. A tapasztalat azt mutatja, hogy csak ott sikerül mozgósítani a dolgozókat költségcsökkentésre, fegyelmezettebb, szervezettebb munkára, ahol birtokában vannak ezen ismereteknek. Sok jó javaslat hangzott el ezekkel kapcsolatban a szakszervezeti kongresszuson. A tervezés társadalmi jellegének kifejezésére irányuló szándék helyességét erősítették meg azok a viták is, amelyeket a társadalmi és tudományos szervezetek vezető testületéiben — a Hazafias Népfrontban, a Szak- szervezetek Országos Tanácsában, a Magyar Tudományos Akadémián, a Kommunista Ifjúsági Szövetségben és a többi szervezetben — az ötéves tervről folytattunk. Céljaink és feladataink megfelelnek népünk érdekeinek Tisztelt Országgyűlés! Az év végén és a jövő év elején sok ország parlamentje tárgyalja meg majd a 80-as évtized első éveire szóló terveket, előrejelzéseket, vagy éppen a kormá- i nyok követendő gazdaság- politikáját. Keresik és megfogalmazzák a választ arra a — divatos szóval élve — kihívásra, amelyet, a megvál. tozott világgazdaság intéz a nemzeti gazdaságokhoz. A mi válaszunk benne van ebben a törvényjavaslatban. Elfogadásáról az országgyűlés hivatott dönteni. Meggyőződésünk — s ismételten hangsúlyozzuk —, hogy a törvényjavaslatban foglalt célok és feladatok megfelelnek népünk érdekeinek, s hazánk további fölemelkedésének, reális lehetőségeire épülnek. Olyan időszakban élünk, amelyben nemzeti kötelesség végiggondolni, hogy mit teszünk hozzá az elmúlt évtizedek becsülendő eredményeihez, s mivel gyarapítjuk a szocialista közösség anyagi és szellemi értékeit. Ezt felismerni és ennek szellemében munkálkodni ma legfőbb történelmi felelősségünk. A terv ezért is vár nagyobb teljesítményt mindenkitől. Népünkben megvan a tehetség, a szorgalom, és megteremthető az a gazdasági erő amely az előttünk álló feladatok sikeres végrehajtásához szükséges. Ezért ajánlhatom — a kormány megbízásából — a magyar népgazdaság VI. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot vitára és elfogadásra! Ezután kért szót Bognár József, a terv- és költségvetési bizottság elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója. Elmondotta, hogy az országgyűlés tíz állandó bizottsága megtárgyalta a népgazdaság hatodik ötéves tervéről benyújtott törvény- javaslatot, amelyhez 69 képviselő fűzött észrevételt. Számos olyan javaslatot tettek, amelyet az Országos Tervhivatal elnöke elfogadott, így azok már a törvény szerves részét képezik. A törvényjavaslat bizottsági előadója a világgazdasági, a nemzetközi politikai viszonyok hatásainak tükrében bizonyította, hogy a fejlődés útja: a szerkezetváltással egybekötött technikai - technológiai korszerűsítés. Ugyanakkor az is világos, hogy a gazdaságos termelés legfőbb ismérve a jövőben az lesz, hogy ki mennyire tud a legkisebb ráfordítással, munkával, anyaggal, energiával, tőkével, közbeeső termékkel, s importtal maximális, tehát legnagyobb nyereséget elérni. II törvényjavaslat vitája A hozzászólók sorát megnyitva Szokola Károlyné (Somogy megye, 8. vk.), a Somogy megyei Tanács Továbbképző Intézetének igazgatója részletesen foglalkozott a tervnek a Balaton környezetvédelmére és a tó vizének minőségvédelmére vonatkozó részével, majd az apró falvak ügyéről szólt, aláhúzva, fontos, hogy az alapellátás javításával növeljék a falu vonzerejét, lassítsák a lakosság elvándorlását. S. Hegedűs László (Pest megye, 24. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára örömmel üdvözölte, hogy a népfrontmozgalom kiegyenlítettebb településfejlesztést szolgáló javaslatait a kormány a hatodik ötéves tervjavaslatban is testetöltően elfogadta. Sok függ attól — mondotta —, hogy a megyei tanácsok miképp ültetik át a gyakorlatba például a fejlesztési ösz- szegek elosztásakor a törvény szellemét. Az elmúlt ötéves tervben — elsősorban a kisebb városok, falvak fejlesztési alapjait — 19 milliárd forintnyi társadalmi munkával növelte a lakosság. Az önkéntes, az önzetlen munka üteme csak akkor tartható fenn, ha a tanácsok növelik a kisebb falvaknak nyújtandó fejlesztési segítséget. Kangyalka Antal (Csong- rád megye, 15. vk.), a Hódmezővásárhelyi Mezőgazda- sági és Szolgáltató Vállalat makói gyárának igazgatója javasolta, hogy évközben ne módosítsanak a szabályozókon; az üzemek legalább egy esztendőre előre ismerjék gazdálkodásuk szabályait. Ha a dolgozó munkájának eredményével előre számolhat, feladatait is jobb kedvvel, nagyobb teljesítménnyel végzi. A nagy többség helyesen fogja fel terveink egyik alapvető célját: az keressen többet, aki jobban dolgozik. Ezután Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter emelkedett szólásra. Elmondotta: mező- gazdasági feladataink homlokterébe a továbbiakban is a gabona- és hústermelést kell helyeznünk. Az élelmiszertermelés előtt álló feladatok nagyobbak, mint korábban bármikor voltak. Tény, hogy a termelés feltételei is jobbak voltak, az emberi tudás' és hozzáértés is gyarapodott. Nagyobb, erősebb biológiai, műszaki és anyagi alapokkal rendelkezünk. Ugyanakkor az is egyértelműbb, hogy a termelés közgazdasági viszonyai szigorúbbak. A világban nemcsak az agrártermékek értékelődtek fel, hanem az előállításukhoz szükséges anyagok, berendezések, gépek is drágultak. A gazdaságosság föltétele a hatodik ötéves tervidőszakban — hangsúlyozta a miniszter —, hogy a lehető legszervezettebben hasznosítsák a termelés anyagi-műszaki erőit. Garai Vilmos (Budapest, 64. vk.), a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója vállalatának formálódó hatodik ötéves tervéről szólva a főbb törekvések között az első helyen említette a termelési szerkezet korszerűsítését, elsősorban a színesfémkohászat és a gépgyártás dinamikus fejlesztésével és a vaskohászat szinten tartásával. Tar Imre (Szabolcs-Szat- már megye, 13. vk.), a Sza- bolcs-Szatmár megyei párt- bizottság első titkára arról szólt, hogy a keleti országrészben az iparosítás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A gondokra is kitérve elmondta, hogy Sza- bolcs-Szatmárban a munkahelyek száma kevesebb, mint a munkavállalóké, ami közrejátszik ebben, hogy ott a természetes népszaporulat kétszerese az országosnak. XJszta Gyula (Heves megye, 11. vk.), a Magyar Partizán Szövetség főtitkára beszámolt arról, hogy a hevesi járásban megszervezték, a nyugdíjba készülőket általános orvosi szűrővizsgálatra hívják be. Az idős korúak ilyenkor nemcsak fizikai regenerálódásukhoz kapnak segítséget, azt is megkérdezik tőlük, mivel foglalatoskodnak majd a nyugdíjas napokban, a közösség és a maguk javára- hasznára, és terveik megvalósításához támogatást is nyújtanak. Varga János (Győr-Sop- ron m., 9. vk.), a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora a mezőgazdaságban érvényesülő érdekeltségi rendszer több ellentmondására hívta fel a figyelmet. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium jövő évi költségvetéséből kitűnik — mutatott rá —, hogy az idén a tavalyinál szerényebb összeg jut a gyepek följavításának támogatására, így félő, hogy továbbra is kihasználatlanok maradnak az intenzív rét- és legelőgazdálkodásban rejlő lehetőségek. Dr. Vámos Marietta (Pest m., 5. vk.) tóalmási körzeti orvos annak a jelentőségét hangoztatta, hogy a gazdasági gondok ellenére sem csökkentek, hanem sok mil- liárddal növekedtek az egészségügyi ágazat előirányzatai. Szólt arról is, hogy a szociális otthonok bővítése, számának gyarapítása meggyorsítható lenne, ha ehhez azok is hozzájárulnának, akik. mint családtagok, közvetlenül érdekeltek idős, gondozásra szoruló hozzátartozóik megfelelő elhelyezésében. Tóth János (Bp., 35. vk.), a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára elmondotta: határozottan szembe kell szállni azzal a felfogással, amely szerint a viszonylag szűkösebb beruházási keretek nem teszik lehetővé a gyorsabb ütemű műszaki fejlődést. Ennek dinamizmusára számottevően hat az okosabb gazdaságszervezés, a műszaki értelmiség munkájának jobb erkölcsi, anyagi elismerése is. Szabó István (Hajdú-Bihar m., 14. vk.), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke az irányítási és érdekeltségi rendszer korszerűsítésének gyakorlatát helyeselve, a megoldandó kérdésekre is rávilágított. Elmondta például, hogy több szakágazatban jó néhány vállalat monopolhelyzete hátráltatja az előrehaladást. Ladányi József (Borsod m., 26 vk.), a megyei tanács elnöke a kiegyensúlyozottabb településfejlesztést emelte ki a megyei tanács törekvéseiről számot adva. Miskolcon a nagyarányú lakáépítés ellenére gyarapodik a lakásigénylők száma — mondotta —, ugyanakkor az utóbbi fél évtizedben a megye falvaiban 7000 lakás üresedett meg. Célul tűzték a községek népességmegtartó képességének növelését, a falvakban is emelik az ellátás színvonalát. Orlovácz György (Tolna m., 8. vk.), a nagydorogi általános iskola tanára szintén az arányos területfejlesztést sürgette, kérve, hogy a törvény szövegében is mondják ki: a települések fejlesztésére szolgáló anyagi eszközöket a községek számára kedvezőbb elosztással is segítsék ezt a folyamatot, ami azért is fontos, mert az ország kis településein körülbelül négy és fél millió ember él. Simon István (Komárom megye, 10. vk.), az ászári Aranykalász Tsz elnöke arról számolt be, hogy Komárom megyében jó együttműködés alakult ki a mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji kisgazdaságok között. Ezzel az országgyűlés téli ülésszakának első napja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Cserven- ka Ferencné — befejeződött. A képviselők ma délelőtt 10 órakor a népgazdaság hatodik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatják munkájukat. (MTI) Tovább a kongresszus szellemében ejeződött a szakszervezetek XXIV. kongresszusa, f A kongresszus pozitív mérleget állított ki az el- múlt öt évről, ugyanakkor a mozgalom elé minőségileg magasabb követelményeket támasztott. Megállapította, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom munkájának új minőségi jegyei az utóbbi években felerősödtek. Ezek a jegyek megtalálhatók megyénk szak- szervezeti életében is, melyekről értékelést adott a szeptemberben megtartott IX. megyei küldöttértekezlet. A határozat megerősíti, hogy továbbra is legfontosabb tényező a szakszervezetek kettős funkciójának összhangban történő érvényesítése. Ez ma több annál, mint a dolgozók nevelése és érdekeik képviselete. A határozat így fogalmaz: „A szakszervezetek kettős funkciója: egyfelől szervezik és nevelik a dolgozókat a munkáshatalom védelmére, erősítésére, társadalmunk politikai, gazdasági, kulturális erejének növelésére, másfelől segítik és ellenőrzik a munkások, a dolgozók anyagi, szociális és kulturális érdekeinek kielégítését, védelmezik a dolgozók törvényekben, rendeletekben biztosított jogait, képviselik érdekeit.” Ennek a kettős funkciónak megfelelni ma csak akkor tudnak érdemben a szakszervezetek, ha a pártszervezetek elvi irányításával, a dolgozók széles tömegeire támaszkodva aktívan részt vesznek a gazdasági építőmunkában. A dolgozók érdekeinek védelme, az elért élet- színvonal megvédése csak akkor lesz biztosított, ha mindenki jobb minőségű munkával megtermeli azt az értéket, melynek újraelosztásával korszerűsödhetnek megyénk üzemei, új technika törhet be a gyárakba, új szociális létesítmény épülhet, ha megtermelik azt a nyereséget, melyből kollektív döntés alapján juthat a jobb munkateljesítmények nagyobb elismerésére, a szocialista munkaversenyben való részvétel anyagi ösztönzésére, a dolgozók szociális, kulturális viszonyainak fejlesztésére. A szocialista demokrácia érvényesülése társadalmi előrehaladásunk egyik döntő feltétele. Az üzemi demokrácia most már túl kell hogy jusson csak a fórumok megtartásán. A lényeg annak továbbfejlesztése. Megyénkben is el kell érni, hogy a gazdasági vezetők és szakszervezeti partnereik minden lényeges kérdésben véleményt cseréljenek, egyeztessenek, és végül közös döntésre jussanak, de azt is vállalni kell mindkét részről, hogy a közös döntés után egységesen álljanak ki a végrehajtás során is. Ehhez a jobb együttműködéshez nyújt elméleti alapot a most — kísérleti jelleggel — induló gazdasági vezetők és szakszervezeti bizalmiak közös oktatása, melyet szeretnénk a megyében a jövőben általánossá tenni. Az üzemi demokrácia eszközrendszerén keresztül a munkások vegyenek részt a gazdasági építőmunka minden fázisában, a tervezésben, a végrehajtás sajátos eszközökkel való segítésében és a megtermelt javak elosztásában is. Megyénkben különösen fontosnak tartjuk', hogy a nem megyei székhelyű gyárak, üzemek szakszervezeti bizottságai keressék meg annak formáit, módszereit, hogyan lehet az itt dolgozó munkások' részvételét aktívabbá tenni, az őket foglalkoztató kérdéseket életközeiben megvitatni. Ezen gondok segítésére kiemelten kívánnak odafigyelni az ágazati megyei bizottságok, és az SZMT is. A vállalati tervek végrehajtása segítésének továbbra is legeredményesebb módszere a szocialista munkaverseny és az újítótevékenység. Mindkettőt meg kell újítani. A gazdasági irányítási rendszer korszerűsödését követve, a vállalati nagyobb önállóságot szem előtt tartva, csak az egyes ember egyéni teljesítményeinek növelése, saját feladataira tett pluszvállalások) összege adhat jobb minőségű, esetenként ha kell, több terméket, nagyobb anyag- és energiatakarékosságot, új munkafogások bevezetését, ötleteket, javaslatokat, újításokat a munka- és üzemszervezésre. Az egyes emberek' felajánlásait, a munkahelyen vállalt plusz tenniakarásukat kell jobban megbecsülni a jövőben, akár erkölcsileg, akár anyagilag. A fent vázolt új minőségi jegyeket hordozó szakszervezeti feladatok végrehajtására a feltételek' adottak. A megye társadalmi, politikai életében a szakszervezet elfoglalta helyét, a társadalmi munkamegosztásban önállóan végzi sajátos feladatát. Tükrözi ezt a szakszervezeteknek a tanácsokkal kialakult, és csak továbbfejlesztésre szoruló munkakapcsolata. Igazolja a szakigazgatási szervek és ágazati megyei bizottságok egyre javuló együttműködése, a megyei tanács és az SZMT ötéves megállapodásán alapuló kapcsolata, a szakmaközi bizottságok és helyi tanácsok sok pozitív eredményt hozó útkeresése. Alátámasztja az elmúlt napokban megtartott megyei tanács és SZMT vezetőinek egyeztető tanácskozása a VI. ötéves területfejlesztési tervről. A kongresszus által elfogadott határozatot csak akkor tudjuk1 eredményesen végrehajtani, ha a megyében a csaknem 27 211 szakszervezeti tisztségviselő elkötelezetten, a munkások szolgálatát szem előtt tartva, legjobb tudása szerint teljesíti feladatát. Ehhez elengedhetetlen állandó képzésük, melyhez a szakszervezeti tisztségviselők oktatása, a szakmák és az SZMT szakszervezeti iskolája a feltételt biztosítja. Ugyanakkor az önképzés, a gazdasági kérdésekben való jártasság nélkül szinte nem lehet dönteni, érvelni, és a munkatársakkal a döntéseket elfogadtatni. Kiemelt figyelmet, segítséget, tanácsot kell adni a szakszervezeti bizalmiaknak — akik a mozgalom alappillérei —, hogy a csoportjuk tényleges, elismert vezetői, a gazdasági vezetésnek pedig felelős partnerei legyenek1. Most a legfontosabb feladat valamennyi szakszervezeti szervnek, hogy a beszámoló taggyűléseken, a választói értekezleteken, a megyei küldöttértekezleteken elhangzott helyi értékeléseket és feladatokat összevessék a szakmai kongresszus sajátos határozataival és a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa döntéseivel. O pártkongresszus határozatainak szellemében, a VI. ötéves terv végrehajtásáért a szakszervezeti szervek, testületek és maga a tagság is a XXIV. kongresszus jelszava szerint éljen: „Együtt gondolkodni! Együtt cselekedni!” Irházi Lajosné, az SZMT vezető titkára
