Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-16 / 294. szám

1980. december 16., kedd Vöröskereszt Békéscsabán Nehéz fizikai munkát, nagy figyelmet és pontosságot követel a pénztáros beosztása (Fotó: Hauer Lajos felv. — KS) Akik a kereskedelmet választják Hat évvel ezelőtt Békés- Csabán 50 vöröskeresztes alapszervezet működött, amelynek akkor 3860 tagja volt. Ma 73 felnőtt alapszer­vezetben 6750-en dolgoznak. A kilenc középiskolai ifjú­sági vöröskeresztes alapszer­vezetben 235 fiatal tevékeny­kedik. A város környéki köz­ségek vöröskeresztes munká­jának megerősítése Mezőbe- rényben sikerült a legjob­ban, ahol a kezdeti 7 alap- szervezet után ma már 20 felnőtt és 1 ifjúsági szerve­zet alakult. Az egészséges életre neve­lés a vöröskeresztes munka minden részterületén jelen­tős feladat. Kiemelt fontos­ságú a lakótelepéken élők egészségnevelése, a szabad idő kulturált, okos hasznosí­tásának megszervezése. A Vöröskereszt évről évre sok ilyen előadást, tanfolyamot rendez. A tanfolyamok fő­ként a családi életre neve­lésről, a szülők iskolájának kérdéseiről, a csecsemőgon­dozásról, a házi betegápo­lásról és gondozásról, az el­sősegélynyújtásról szóltak. Az előadásokban az egész­séges életmódról, a betegsé­gek megelőzéséről, az alko­holizmusról, a káros szenve­délyekről, a véradásról hal­lottak az érdeklődők. Jelen­tős feladatként tartják szá­mon a cigánylakosság egész­ségügyi nevelését, bevoná­sát a termelésbe és a köz­életbe. öt év alatt csaknem 5 ezer hallgató vett részt tanfolya­mon, 25 ezer pedig valami­lyen egészségügyi előadáson. Terjesztik a felvilágosító ki­adványokat, s több közös programot szerveznek a KÖJÁL egészségnevelési osz­tályával is. Hozzájárultak a fiatalok családi életre neve­léséhez, az idős korúaknak a helyes életmódról tartottak előadást. Központi kérdés­ként kezelték az alkoholiz­mus egészség- és személyi­ségromboló hatásának témá­ját, a veszélyeztetett fiata­lokkal való foglalkozást. A gyermekgondozási szabadsá­gon levő kismamák részére tanfolyamokat szervezték a csecsemőgondozásról és a gyermeknevelésről. Az alko­Az ország lakosságának Mintegy 95 százaléka vette át ez ideig személyi számát, illetőleg kiskorú állampolgá­rok esetében a személyi szá­mot tartalmazó úgynevezett személyi lapot. Az Állami Népességnyilvántartó Hiva­tal azokat a személyi számo­kat, amelyeket még nem kaptak meg az állampolgá­rok, még ebben a hónapban megküldi az állandó lakó­hely szerint illetékes taná­csoknak, s azok — a már ismert és alkalmazott gya­korlatnak megfelelően — ér­tesítést küldenek az érintett­nek. Továbbra is lehetőség van arra, hogy a család va­lamelyik nagykorú, személyi igazolvánnyal rendelkező tagja a személyi számot (sze­mélyi lapot) a többi család­tag részére is átvegye. hólizmus elleni küzdelemben az alapszervezetek együtt te­vékenykednék a városi al­koholellenes klubbal. A polgári védelmi alegységek és a beosztott állomány ré­szére évente kiképzést és to­vábbképzést tartanák. Békéscsabán eleinte nehéz­séget jelentett a város kör­nyéki községek véradónap­jainak szervezése, az ered­mény 1976-tól viszont egyre jobb. Míg 1974-ben a város véradói 7—800 liter vért ad­tak, manapság mintegy 1650 liter vér adásával segítik a gyógyítómunkát. A tisztasági akciók döntő részét az üze­mek, munkahelyék, iskolák, lakóházak szépítéséért, a vá­ros utcáinak és tereinek rendben tartásáért hirdetik meg. E tevékenységüket a HNF körzeti bizottságaival együtt teljesítik. A fiatalok vöröskeresztes feladatai kap­csolódnák a KISZ és az út­törőszövetség célkitűzéseihez. Békéscsabán és környékén 20 általános iskola, egy egészségügyi szakközép-, há­rom szakmunkásképző és hat középiskola van. Az ál­talános iskolák többségében eredményesen dolgozik a Vö­röskereszt, a középiskolák­ban — bár az utóbbi évek­ben javult a helyzet — a vöröskeresztes aktivitás el­maradt a kívánt szinttől. Az ifjú vöröskeresztes csopor­tokban évente 300 előadást és filmvetítést tartanak mintegy 6 ezer hallgatónak. Elsősegélynyújtó tanfolyam­ra is járnak a gyerekék, is­mereteiket háziversenyeken próbálják ki. A felkészítés és a vetélkedő folyamatát kitűnően szervezik meg a békéscsabai 9-es, 5—6-os, 1- es, 2-es számú, valamint a csárdaszállási általános is­kolában. A Magyar Vörös- kereszt V. kongresszusa ha­tározatának eredményeként a középszintű iskolákban a vöröskeresztes csoportok he­lyett alapszervezeteket ala­kítottak. A jövő feladata az, hogy ezeket az 535-ös számú Szakmunkásképző Intézet­ben és a kereskedelmi és vendéglátó szakmunkáskép­zőben is megszervezzék. A most kiküldendő szemé­lyi számok áttekintésekor ki­derült, hogy vannak, akik az 1975-ös népességösszeírásból valamilyen okból kimarad­tak, illetve az azóta született gyerekek közül néhányat még nem írtak össze. Ezért kérik azokat az állampolgá­rokat. akik az összeírásból valamilyen okból kimarad­tak — nincs úgynevezett sárga igazolólapjuk —, hogy még ebben a hónapban ke­ressék föl az állandó lakó­helyük szerint illetékes ta­nácsot. A sárga igazolólap megléte ugyanis előfeltétele a még hiányzó személyi szám pótlásának. Tekintettel arra, hogy de­cember 31-e után is lesznek olyan állampolgárok — vi­szonylag kis számban —, Ki ne emlékezne gyerek­kora kedvenc játékaira? A fiúk a focit rúgták szívesen, vagy mozdonyvezetőnek ké­szültek. A lányok legkedvel­tebb időtöltése pedig, a ba­bázás mellett a boltosdi volt. A tehetősebbeknek pénztárgépre is futotta, de megtette a golyós számoló­gép is. Talán a gyermekkor játékai is meghatározzák a fiatalok pályaválasztását ? Lehet. Tény viszont, hógy a belkereskedelem 460 ezer dolgozója közül 286 ezer a nő. Arányuk az összlétszám több mint 63 százaléka, va­lamennyi anyagi ágazat kö­zött a legmagasabb. Lét­számarányuk a kiskereske­delemben és a vendéglátás­ban a 80 százalékot is eléri. Sokszor hallani a minősí­tést: elnőiesedett szakma, így mondják ezt a kereske­delemre is. Vajon mi lehet ennek az oka? Tán a mun­ka könnyebbsége? Ezt el­dönteni naponta alkalmunk lehet, hiszen egyetlen gaz­dasági tevékenységgel sem akik személyi számukat technikai akadályok vagy más okok miatt még nem vehették át, a Belügyminisz­térium állásfoglalása szerint személyi igazolványuk —to­vábbi intézkedésig — 1981. január 1-től személyi szám nélkül is érvényes marad. Kérik azokat az állampol­gárokat is, akik 1981. janu­ár 31-ig sem kapnak értesí­tést a személyi szám átvéte­lére, hogy személyi igazol­ványukkal és a sárga igazo­lólappal keressék föl a ta­nácsot, illetve annak népes­ségnyilvántartással foglalko­zó szakigazgatási szervét. Ily módon lehetővé válik, hogy közreműködésükkel, egyedi eljárással intézked­jenek személyi számuk gyor­sított kiadásáról. állunk ennyire rendszeres és közvetlen kapcsolatban, mint a kereskedelemmel. Nézzünk! be például egy élelmiszerboltba: Bevallom, sokáig én sem gondoltam arra, hogy a pénztárban ülő nők komoly fizikai munkát végeznek. Pedig igen meg­erőltető a munkájuk, hi­szen egyszerre mindkét ke­zükkel dolgoznak. Másod­percek alatt rakják az egyik bevásárlókosárból a másikba a sokféle árut, a pár dekástul a több kilós csomagig. A sok kiló na­ponta több mázsányit is ki­tesz. Nem csoda hát, ha a 8—10 órás munkaidő letel­tével fáj a csukló, bedagad a kézfej. Nem ritka látvány az sem, hogy hasukon cipe­lik a bolti dolgozók a nehéz zsákokat, dobozokat. Előírás ide, előírás oda, a szállítók sok esetben megszegik az engedélyezett 20 kilogram­mos felső súlyhatárt. Egyik ismerősömnek háborogtam emiatt, s ő így válaszolt: amíg nem cserélik ki a je­lenleg használatban levő csomagológépeket, nem lesz lényeges változás. Valamennyien szemtanúi vagyunk annak a hálózat- fejlesztésnek, ami a keres­kedelemben az eltelt 10—15 évben végbement. Ország­szerte megszaporodtak a korszerű ABC-áruházak, új üzletközpontok létesültek. Tíz év alatt 32 százalékkal bővült a kiskereskedelmi és vendéglátóipari hálózat. Az elmúlt év decemberében 54 ezer 702 üzlettel rendelke­zett a szocialista kereskede­lem. A korszerű módszerek elterjesztésére, a technikai fejlesztésre a mostani terv­időszakban több mint 603 millió forintot fordítottak. Mondhatja valaki, hogy ez mind igaz, ám sok még a kis alapterületű, korszerűtlen üzlet, ahol nagyon nehéz ke­reskedelmi dolgozónak len­ni. Elsősorban ezekben az üzletekben jelent nehéz fi­zikai munkát a rakodás. Rajtuk kívánnak segíteni azokkal az újításokkal, ame­lyekkel az őszi BNV-n is­merkedhettek meg az ér­deklődők. Az újítások kö­zött láthattuk a budapesti KÖZÉRT újítói által készí­tett emelés kézikocsit, amellyel a rekeszek mozga­tását lehet korszerűsíteni, könnyebbé tenni. De leg­alább olyan hasznos a Nóg- rád megyei ÉKV zsákürítő, dönthető állványa is, amely arra szolgál, hogy az 50—80 kilogrammos, terménnyel te­li zsákokból a kívánt meny- nyiséget egyszerű billentés- sel lehessen kiönteni. A Győr megyei ÉKV-nál ások balesetet okozó csontfűrész­hez készítettek az újítók egy biztosító támasztékot. Többféle intézkedés ja­vítja a kereskedelemben dolgozók munkakörülmé­nyeit. A szakma vezetői vonzóbbá szeretnék tenni a fiatalok számára a kereske­delmi pályát. Ez annál in­kább fontos, mert számos területen létszámgondokkal küszködnek. Miután a nők vannak többségben a pá­lyán, és közöttük is megkö­zelíti a 70 százalékot a 30 éven aluliak aránya, csep­pet sem meglepő, hogy 46 ezer fiatalasszony veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt. Nem kis szám ez, és érzékelteti azt a többlet- munkát is, ami az aktív dol­gozókra hárul. Talán sok esetben ez is oka lehet a kereskedelemben olykor ta­pasztalható közömbös, nem­törődöm magatartásnak. Hagyományok? Könnyű munka? Ma már egyik sem döntő a kereskedelmi pályát választóknál. Ki ezért, ki azért választja e szakmát. Hogy aztán tartós legyen a szakmaválasztás, az vala­mennyiünktől, a belkereske­delem vezetőitől és a fo­gyasztóktól egyaránt függ. Hiszen a kereskedelem híd a termelés és a fogyasztás között. Közvetítő munkája a lakosság közérzetének fon­tos meghatározója. Nógrádi Tóth Erzsébet Nagy forgalom ezüstvasárnap Az utóbbi hetekben meg­nőtt a szaküzletek, áruhá­zak forgalma, javában tart az év végi ajándékvásár. December 14-én, ezüstvasár­nap 9-től 13 óráig megyénk­ben is nyitva tartottak a városok központjaiban levő iparcikküzletek és áruházak. Már a reggeli órákban sor­ban álltak bűvös kockáért, más importcikkekért. Végül is milyen volt a kínálat, mennyi áru talált gazdára? Erről kértünk tájékoztatást a szakemberektől. Az Univerzál Kiskereske­delmi Vállalatnál elmondot­ták, hogy a vártnál nagyobb forgalmat értek el, hiszen 3,2 millió forint értékű árut értékesítettek, amely 33 szá­zalékkal több a tavalyinál. Orosházán, Gyulán, Szarva­son és Békésen 1,5, Békés­csabán pedig 1,7 millió fo­rintért vásároltak ruhát, ci­pőt, vegyes iparcikket, aján­dékot. A megyeszékhelyen a legtöbben az Univerzál Áru­házban fordultak meg. En­nek meg is lett a hatása. A különböző osztályokon 16 százalékkal vásároltak több árut, mint egy évvel koráb­ban. A legkeresettebb cikkek közé tartozott a gyermek­holmi, kelendőek voltak a kötöttáruk és a fehérneműk. Vitték a női és férfi-felső­ruházatot, 19 százalékkal nőtt a cipők forgalma. A ve­gyes iparcikkek közül az il­latszerek, a kozmetikumok vitték el a pálmát. Vas-, háztartási eszközökből 50, ajándékokból 27, műszaki és egyéb híradástechnikai cik­kekből 23 százalékkal adtak el többet, mint az 1979-es ezüstvasárnapon. A békéscsabai Centrum Áruházban a jó vásári han­gulatot a 30 óracsörgés is jelezte. Ugyanis a pénztá­raknál elhelyezett vekke­rek ha megszólaltak, a fize­tő vevő 100 forint értékű vásárlási utalványt nyert. Egyébként az áruházban 538 ezer forint forgalmat bonyolítottak le, amely 70 százalékkal haladta meg a tavalyit. A kötöttárukon kí­vül sokan vásároltak bakfis- blúzt, pulóvert, felnőtt téli­kabátot, Fa dezodort és márkás szappanokat. Klubot, parkot szeretőének A napokban ülésezett Bé­késcsabán a Lencsési lakó­telep HNF körzeti bizottsá­ga. Ezúttal munkacsopor­tokat alakítottak a társa­dalmi munka megszervezé­sére, a kulturális élet fel­lendítésére, és a lakóbizott­sági tevékenység összehan­golására. Sok olyan gond bosszant* ja napról napra a lakótele­pieket, amelyeket munká­jukkal, támogatásúkkal az itt lakók is enyhíthetnének. Ilyen például a környezet tisztaságának megóvása, szé­pítése, a játszóterek közös gondozása, a közösségi fó­rumok1, klubok megalakí­tása, a tinédzser-korú gyer­mekek szabad idejének oko­sabb megszervezése. A bi­zottsági tagok tárgyalták a problémákat, s a megoldás lehetőségeit is. Az emberek mozgósításában, összefogá­sában sokat segíthet az ak­tív lakóterületi népfront- munka. Tervezik, hogy jó lenne egy-két lomkamrából, vagy tárolóból közösségi he­lyiségeket, esetleg gyermek­klubot alakítani, jó időben pedig szabadtéri programo­kat szervezni a szomszédos réten. A KISZÖV Gyopár klubjának vezetői már fel­ajánlották szakmai segítsé­güket egy családi klub mű­ködtetéséhez, amelynek a József Attila Általános Is­kola ad otthont. Feltehetően a város más közművelődési intézményei is támogatják majd a lakótelepi kulturális élet kibontakozását. Tavasz- szal a lakótelepi népfront­bizottság szervezi a közös nagytakarítást, a parkosítást. Munkájuk minden ottlakó érdekét, jó közérzetét szol­gálja. B. Zs. Gyorsítják a személyi számok kiadását

Next

/
Thumbnails
Contents