Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-16 / 294. szám
1980. december 16., kedd o A rákóczifalvai Rákóczi Termelőszövetkezet szajoli növényházában primőr zöldség, dísznövény és virág termesztésével foglalkoznak. A hathektáros üvegfelület alatt az év végi ünnepekre paradicsomból öt vagonnal, fehér paprikából pedig százezer darabot értékesítenek. A népszerű névnapokra százezer szál szegfűt és ötezer szál gerberát is termelnek (MTI-fotó: Fehérváry Ferenc felvétele — KS) Energiatakarékos olaikáiyhák Elkészült az új típusú, energiatakarékos olajkályhák prototípusa a Mechanikai Műveknél. A gyártási engedélyt a vállalat megkapta, s így a jövő évben megkezdődik a sorozatgyártás. Mintegy három százalékkal fogyasztanak kevesebbet az új készülékek a hagyományosaknál, így egy közepes nagyságú kályha egy átlagos méretű lakásban napi 12 óra fűtést számolva naponta 0,8 liter olajjal fogyaszt kevesebbet, tehát hathónapos fűtési szezonnal számolva 144 liter fűtőanyagot takarít meg. A konstruktőrök a különböző méretű lakások figyelembevételével négytagú termékcsaládot terveztek. A legnagyobb gondot a hatásfok növelésére fordították. Automata huzatszabályozót építettek be a kályhákba, ami megakadályozza, hogy a meleg a kéményen át kiszökjön, s ugyanakkor megfelelő arányban adagolja a levegőt. Az új kályháknak a kezelése is egyszerűbb a hagyományosokénál, és köny- nyen szétszedhetők, ami megkönnyíti a karbantartást. Tsz-ek évzárás előtt Közeledik az év vége. Még nem készültek el a hivatalos, pontos mérlegek, azonban az egyes szövetkezetek vezetői már megközelítő pontossággal tudják, mit várhatnak az év végétől. Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz A füzesgyarmatiak gazdálkodási eredményeibe két tényező beleszólt, amelynek a szövetkezet életére döntő hatása volt. Az egyik a köz- gazdasági szabályozórendszer változása, a másik a kedvezőtlen időjárás. Az idei év volt az, amikor a szövetkezet legtöbbet szenvedett az időjárástól. A szövetkezet tagságának és vezetőségének csak megfeszített erővel és szorgalmas munkával sikerült valamelyest a rossz időt „semlegesíteni”. Ehhez hozzájárult a takarékos költség- gazdálkodás és a szigorú munkaszervezés. Az eredmény kézzelfogható: a tervezett 562 millió forintos árbevételi tervet sikerül túlteljesíteni az év végén. A felmérések szerint az 1980-ra tervezett 41 millió forintos nyereség helyett várhatóan 55 milliót mondhat magáénak a szövetkezet vezetősége, tagsága. Ez a szép összeg úgy jött össze, hogy a szövetkezetben működő mind a nyolc főágazat hozta a tervezettnél nagyobb nyereséget. Jelenleg ezer hektárnyi szántatlan terület és 150 hektárnyi betakarításra váró kukorica ad munkát a szövetkezetnek. Kondorosi Egyesült Tsz A kondorosi Egyesült Tsz a betakarítási nehézségek ellenére 105 százalékra teljesítette a növénytermesztés tervét. A kertészeti termelés is hozza a várt tervszámot. Az állattenyésztés 10 százalékkal többet teljesít a meghatározott bevételnél, nyereségnél. A termelési költségek növekedési üteme miatt a fenti eredmények a szövetkezet bruttó jövedelmének 10 százalékos növekedését jelentik a tervhez képest. A fejlesztési elképzelések- szerint a többletjövedelem háromnegyedét a fejlesztésre tartalékolják majd. Szarvasi Dózsa Tsz A nehéz év ellenére a tervezett 17 millió forintos nyereséget elérj a szarvasi Dózsa Tsz tagsága. Búzából és napraforgóból jó termést értek el. Ez a két ágazat meghatározza ugyanis a szövetkezet jövedelmezőségét. Hasonló jó eredményeket hozott az állattenyésztés az idén. A tehenenkénti tejhozam megközelíti a 4 ezer 900 litert. A szigorúbb gazdasági szabályozók ellenére is kedvező évet zár a szövetkezet. Az év krónikájához tartozik, hogy a mezőtúri Magyar-Bolgár Barátság Tsz- től 1941 hektár földet vásároltak. A szövetkezet vezetősége úgy érzi, hogy a meglevő szellemi és anyagi erők elegendők lesznek a nagyobb területen is a kiváló eredmények elérésére. L. L. — M. Sz. Zs. — Sz. A. Cj lakótelep körvonalai bontakoznak ki Békéscsabán a Tanácsköztársaság út és a Bartók Béla út között Fotó: Martin Gábor Újabb ösztönzés a termelőszövetkezeteknek Beszélgetés dr. Czimbalmos Bélával, a TO! főtitkárával Húsz esztendeje fejeződött be hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ebből az alkalomból kértük meg dr. Czimbalmos Bélát, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárát, válaszoljon a tsz-moz- galmat érintő néhány időszerű kérdésre. — Milyennek ítéli meg a magyar termelőszövetkezetek helyzetét? — Imponálónak tartom a fejlődést a szövetkezeti élet minden területén. Most húsz éve magam is jártam a falvakat, segíteni, megteremteni a közös gazdálkodás alapjait. Akkor nem tudtam elképzelni, hogy ilyen messzire jutunk, bár nem csak hittem, de többé-kevésbé bizonyos voltam benne, mekkora lehetőséget ígér a nagyüzem, az, ha a falun élő emberek összefognak és a termelés korszerű alapokon fejlődhet. Nos, a szövetkezeti mozgalom ma a magyar mezőgazdaság legnagyobb értékét jelenti. Azzal is, amit nyújt az országnak, s különösképpen azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel rendelkezik. Azt gondolom, a két évtized során az emberek fejlődtek a legtöbbet. A legnagyobb az előrelépés a tudatukban, a szakmai felkészültségükben, a szocialista elkötelezettségükben. Nem szólva a technikai-műszaki bázis létrejöttéről, a termelési technológia forradalmi megváltozásáról. A termelési szerkezet korszerűsödése — amely a természeti viszonyokhoz, a foglalkoztatási követelményekhez és a köz- gazdasági szabályozáshoz igazodik — is arra vall, hogy a közös gazdaságok a gyakorlatban létrehozták a megújulás feltételeit. — Mindez igaz, de a mezőgazdasági szabályozókkal kapcsolatban sok helyen tartja magát az a nézet, hogy azok nem kedveznek a gyenge, a rossz természeti és köz- gazdasági adottságú tsz-ek - nek. Egyetért ön ezzel? — A jelenlegi szabályozás célja, hogy a ráfordítások gyorsabban, a fajlagos hozamok nagy ütemű növelésével, vagy magas szintű stabilizálásával térüljenek meg, korszerű, gazdaságos termelési szerkezet alakuljon ki. Eny- nyiben a szabályozók valóban az átlagosnál jobb feltételekkel (földdel, műszaki eszközökkel) rendelkező gazdaságokat segítik. Ez azonban nem teremthet érdektelenséget a kedvezőtlen feltételek között működő szövetkezetek számára. Azért sem, mert termékeikre az országnak szüksége van. A gabona, a hús, de általában az élelmiszer ma, és különösen a jövőben stratégiai tényező, s jó lehetőségeinket ebben meg kell tartanunk. — Ez is az oka, hogy döntés született arról: a jövő évtől e gazdaságoknál is javítani kell a gazdálkodás feltételein? — 1981-től, a szabályozó rendszer módosításával erre a korábbinál nagyobb figyelmet fordítunk. A 19 aranykorona alatti értékű szántófölddel rendelkező szövetkezeteknél például eltörlik a földadót, és elsősorban a kedvezőtlen adottságú tsz- eket ösztönzik a kiegészítő tevékenység fokozására ugyancsak adókedvezmény útján — hiszen nyilvánvaló, hogy gyenge minőségű földön, kedvezőtlen körülmények között nem lehet kizárólag a mezőgazdaságból megélni. Ugyanakkor a mezőgazdasági feladatok megoldásában érdekelt állami és szövetkezeti szervek a jövő évtől átfogó módon foglalkoznak majd a kedvezőtlen adottságú és a rosszul gazdálkodó tsz-ek helyzetével, árutermelésük növelésének lehetőségével, termelési szerkezetük korszerűsítésével. Megfelelő szintű politikai határozatok is születtek a közelmúltban az itt dolgozó szakemberek eredményes tevékenységének jobb anyagi és erkölcsi elismerésére. — Mit javasol a TOT, hogyan fejlődhetnek gyorsabban a közös gazdaságok? — A korszerűsítésnél — amelyhez nagyon jelentős fejlesztési alapok szükségesek — még alaposabban kell mérlegelni, melyik termelési kultúra hoz nagyobb nyereséget, és itt a szövetkezeti érdekeknek elsődleges szerepet kell adni. Az úgynevezett kiegészítő tevékenység fejlesztésének jelentősége nem csupán a termelés, de a területfejlesztés, a kis- és középméretű ipari termelés bővítése, a falusi foglalkoztatási viszonyok javulásában is mutatkozik. Vallom, hogy ez sok pénzt hozhat a szövetkezetnek. Ki kell építeni a feldolgozóhátteret, mert nem elég csak alapanyagot termelni. Ma az a gazdaság korszerű, amely több lábon képes állni, amely létrehozza a feldolgozó üzemeit, illetve együttműködik a nagyiparral. Tehát a kiegészítő tevékenység alatt nem csupán élelmiszerfeldolgozást értek. — Mondana erre konkrét példát? — Az élelmiszeripari feldolgozás mellett olyan ipari alkatrészek, részegységek gyártását is vállalhatják a téeszek, amelyek munkaigényesek, s viszonylag alacsony eszköz-igénybevétellel, drága műszerek nélkül is előállíthatok. Ezt akarjuk segíteni a közeljövőben olyan országos tanácskozás szervezésével is, amelyen a kedvezőtlen adottságú és az ipari tevékenységet tekintve élenjáró szövetkezeti gazdaságok együttműködését szorgalmazzuk. Az utóbbiak közül azokat vonjuk be, amelyek mobilizálható tőkével rendelkeznek, amit gazdasági együttműködés keretei között a gyengébb szövetkezetek alap- és kiegészítő tevékenységének fejlesztésére lehet fordítani. Figyelemre méltó eredményeket hozhat a szövetkezeti összefogás a kölcsönös támogatási alap révén is. Itt nemcsak egymás segítéséről van szó, hanem arról, hogy a gazdasági érdékek kapják az elsőrendű szerepet. Január elsején a TOT országos támogatási alapja is létrejön. Az ebben való részvétel nem lehet közömbös a szövetkezetek számára. Ebből elsősorban a közös vállalkozásokat szeretnénk támogatni. Különösen fontos ez a következő esztendőkben, amikor nehezebb lesz bankhitelhez jutni. — A jövőben tehát nagyobb szerepet vállal az üzemi érdekek érvényesítésében is a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa? — Igen, és nem csupán ebben, hiszen a TOT-nak és a területi szövetségeknek tulajdonképpen kettős a feladatuk. Az egyik, hogy képviseljék tagszövetkezeteik (mint vállalatok) érdekeit. Másrészt, tegyék meg mindezt a tagok kollektív és egyéni érdekei képviseletében, hiszen nekünk szakszervezeti típusú érdekvédelmüket is el kell látni. Az üzemi érdekek érvényesítésében — azontúl, hogy részt veszünk az országos és a megyei tervfeladatok kijelölésében, a szabályozó rendszer kimunkálásában — a legfontosabb feladatunk úgy segíteni az ottani munkát, hogy az a hatékonyság alapján fejlődjön. Ezt a célt szolgáljuk —imint már említettem — például a beruházások egyeztetésével, vagy a legjobb műszaki fejlesztési, termeléstechnológiai tapasztalatok elterjesztésével. El kell érnünk, hogy megszűnjenek az üzemek teljesítményei között tapasztalható indokolatlanul nagy különbségek. A legjobb szakemberek bevonásával sokat tehetnek ezért az érdekképviseleti szervek. Jobban közre kell működnünk a tagok élet- és munkakörülményeinek fejlesztésében, a termelés személyi tényezői alakításában, abban, hogy növekedjék a tag személyes érdekeltsége a szövetkezeti vagyon gyarapításában. Fontos feladata a TOT-nak és a területi szövetségeknek a tsz- tagság üdültetésének, közétkeztetésének, munkavédelmének, a jogsegély-szolgálatnak a létrehozása és jó működtetése, a szövetkezeti tagok, alkalmazottak szervezett utánpótlása, továbbképzése. Itt a felnőttoktatás, a szakmunkásképzés javításában látok jelentős szövetkezeti feladatokat. Döntő fontosságú napjainkban annak a sokfajta érdeknek a felismerése és egyeztetése, amely téeszeinkben jelentkezik. E gazdaságokban férfiak és nők, idősek és fiatalok, fizikaiak és értelmiségiek dolgoznak együtt, nagyon színes és gazdag személyiségjegyek vannak. Ezeket az igényeket kell sokoldalúan egyeztetni, kielégíteni mégpedig úgy, hogy ebben a szövetkezeti demokráciának, az önkormányzati szerveknek adjunk megfelelő teret. Az emberi kapcsolatok, a minőségi, alkotó jegyek nem automatikusan következnek a műszaki, technikai haladásból! Azokat nekünk kell megteremteni, ellenkező esetben feszültségek keletkezhetnék. — E minőségi jegyeket tekintve, hogyan látja a TOT főtitkára a magyar szövetkezeti mozgalom jövőjét? — Optimista vágyók és nem alap nélkül. Az élelmiszertermelés szerepe a világban és nálunk is növekszik. Ez meghatározza azok helyzetét, tekintélyét is, akik a mezőgazdaságban dolgoznak. Ha hozzáteszem, hogy ez az ágazat ma Magyarországon a legkorszerűbbek egyike, s nemzetközileg is az élenjárók közé tartozik, amely már most is nagyfokú szakmai kultúrát igényel — hiszen a biológiai, technikai, műszaki forradalom eredményeit csak így tudjuk befogadni és hasznosítani —.akkor nyugodtan mondhatom, hogy különösképpen így lesz ez a jövőben. A mezőgazdaság korszerűsödik, munka- kultúrája alaposan megváltozik. Ezek jellemzik, egyúttal igazolják is azt a roppant fejlődést, amelynek a mezőgazdaságban dolgozó ember, nem utolsósorban a szövetkezeti paraszt a mozgatója. Nagy jövő vár itt a fiatalokra — és nagy megbecsülés. Ha 20 évvel ezelőtt a mát jósoltuk a tsz- eknek, akkor most azt mondhatom: a mezőgazdasági munka rangja a jövőben felértékelődik és ez maradandó lesz. Kopka János
