Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-07 / 262. szám
NÉPÚJSÁG • SZÜLŐFÖLDÜNK1980. november 7., péntek Öt év az iparfejlesztésben A Szirén Ruházati Szövetkezet új üzemépülete Szarvason Fotó: Veress Erzsi rű hőfokszabályozós vasalókat készítenek, új vonalú, jó fényhasznosítású világítótestekkel jelentkeztek a piacon. A folyamatos termékszerkezet-korszerűsítés eredménye, hogy NSZK-beli termelőeszközök megvásárlásával még az idén megkezdik a gőzölős vasalók, elektromos tojásfő- zők és energiatakarékos vil- lanyrezsók gyártását. Ezek a termékek nemcsak hazai viszonylatban számítanak újaknak, hanem a KGST-orszá- gokban alig gyártanak hozzájuk hasonló termékeket. Korszerűségükre jellemző, hogy akár a teljes .termelést el tudnák tőkés exportra adni. Sokat fejlődött Szarvas másik, nagy szövetkezete, a Szirén is. A tervidőszakban egy új üzemmel gazdagodtak, melyet alapvetően az exporttermelés szolgálatába állítottak. Elsősorban NSZK cégek megrendelésére végeznek bérmunkát, de jelentős a saját anyagos tőkés export is. A Plastolus Játékkészítő Ipari Szövetkezet a játék- gyártás és a műanyag hulladék feldolgozására ruházott be. Többféle műanyag játékot egyedül ők gyártanak az országban, a hulladékfeldolgozással pedig nagyon jelentős exportkiadásoktól kímélik meg a népgazdaságot. Nem maradtak ki a korszerűsítésből azok az üzemek sem, melyek nem a megve ipari gócpontjaiban működságú üzemben készülő női lábbelik nagy része exportra kerül. Nagyot lépett előre az V. ötéves terv ideje alatt Gyula ipara is. A Ganz Villamos- sági Művek relégyára telephelybővítésre és gépesítésre fordította beruházási előirányzatát. Üj telephelyet épített a Vízgépészeti Vállalat gyulai gyáregysége. A nagy üzemcsarnokban a Paksi Atomerőműhöz szükséges csővezetékeket, különféle vízgépészeti berendezéseket és nagyméretű vasszerkezeteket készítenek hazai és exportmegrendelésekre. A Budapesti Harisnyagyár gyulai gyára jelentős kapacitásfejlesztő rekonstrukciót végzett. Mielőtt a megyeszékhely ipari fejlesztéséről beszélnénk, feltétlenül szót kell ejtenünk az energiatermelés és -szolgáltatás néhány nagy beruházásáról. Az egész ország biztonságos gázellátását érinti a kardoskúti gáztároló elkészítése. Fogyasztási minimumok esetén egy kimerült gázmezőbe óránként 33 ezer köbméter gázt sajtolnak be, és csúcsidőszakban 45 ezer köbméter gázt tudnak kivenni belőle. A megye és a környék villamosener- gia-ellátását több nagy értékű beruházás teszi biztonságossá. Transzformátorállomás épült Mezőhegyes térségében, és elkészült a Mezőtúr—Békéscsaba 120 kW- os távvezeték is. kitelepítése a városközpontból. A Kner Nyomda az új ipartelepen korszerű gépeket állított üzembe, így jelentősen fokozta a gyártható dobozok mennyiségét. A kötöttárugyár elsősorban export- fejlesztő beruházásokat hajtott végre. A korszerű gépeken gyártott új anyagok kül- és belföldön egyaránt keresettek. A termékek jobb eladhatóságának érdekében konfekciókapacitását is bővítette a kötöttárugyár, így nagyobb értékű feldolgozott formában teljesítheti az exportmegrendeléseket. A legfontosabb eredmények felsorolása mellett nem hagyhatjuk szó nélkül a még mindig meglevő gondokat sem. Ezek közül a legfontosabb, hogy a beruházások tekintélyes része nem készült el határidőre, vagy a tervezett költségszintet nem sikerült tartani. Ennek egyik oka kétségkívül a túlságosan sok egy időben folyó beruházás volt, de jelentős az a kár, mely a rossz koordinációból, nem eléggé körültekintő tervezésből, a rossz munkaszervezésből és a hanyag munkavégzésből adódott. Ezeket az okokat az illetékes szervek már feltárták, és a tapasztalatokat a VI. ötéves tervidőszakban hasznosítják. Lónyai László Megyénk súlyos örökséget hozott magával a felszabadulás előtti időszakból. Ipar annyira nem létezett Békésben, hogy még a mezőgazda- sági terményeket, állatokat is más vidékre vitték feldolgozni, a megye kicsi élelmiszeripari kapacitása nem győzte a munkát. A gépipar gyakorlatilag hiányzott a megye ipari struktúrájából. iparszerkezet alakuljon ki az V. ötéves tervidőszak végére, mely képes felvenni a világpiaci versenyt a konkurenciával. Emellett a tervkészítés során meghatározó volt a népgazdaság alapanyag- és energiaellátási helyzete, valamint az a tényező, hogy á termelésbe bevonható munkaerő-tartalék lényegében kimerült. összhangban az V. ötéves tervidőszak során legtöbbet talán a szeghalmi üzemek fejlődtek. A Csepel Autógyár 4. számú gyárában új üzemcsarnok épült, melyben majd az exportra készülő autóbuszok és teherautók vázszerkezetének hegesztését végzik. Ennek a beruházásnak az üzembe helyezésével rendkívül jelentős mértékMég az idén teljesen elkészül a Csepel Autógyár 4. sz. szeghalmi gyárának új üzemcsarnoka sebb ipari hagyományokkal a megyében. Az üveggyár korszerűsítése állandóan napirenden levő kérdés, mert a jelentős mértékben exportra termelő nagyüzem csak így tud megfelelni a világpiaci versenv követelményeinek. A csomagolóüveg-gyártás fej. lesztésére az V. ötéves tervidőszak során is sokat áldoztak, és ennek eredményeként csaknem 10 ezer tonnával növelték a termelést, és javítani tudták a minőséget is. Üj telephelyre költözött a tervidőszak során a Kazángyártó és Építő Ipari Szövetkezet is. Saját kivitelezésben építették fel a korszerű épületeket, és azokat modern gépekkel telepítették be. Ez a fejlesztés lehetővé teszi, hogy az energiatakarékos Thermopress-kazánok gyártását megkétszerezzék, és ezzel jelentős értékű tőkés importot tesznek feleslegessé. Bővítette telephelyét az Orosházi Vas-, Műanyag Ipari Szövetkezet. Ez a szövetkezet elsősorban vákuumformázó gépeket gyárt KGST- szakosítás keretében. Az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár a folyamatos gépi rekonstrukció mellett előkészítette a különleges acélt gyártó, évi 5 ezer tonna kapacitású acélöntöde építését. Ezt a munkát külföldi partnerek bevonásával ebben az évben kezdték el. Szarvason a szövetkezeti iparnak a legnagyobb a jelentősége. A vasipari szövetkezet számottevően korszerűsítette termékszerkezetét, - és beruházási eszközeit is erre a célra fordította. Ebben a tervidőszakban csaknem teljes termékskáláját új típusokra cserélte. Megvalósította a háztartási húsgépek nagyüzemi gyártását, korszeA legkorszerűbb technológia alkalmazásával készülnek a Thermopress-kazánok az orosházi KAZÉP-nél nek. A Szellőző Művek sar- kadi gyáregysége jelentősen bővítette telephelyét, új üzemcsarnok épült, és korszerű gépeket szereztek be. Ezzel lehetővé vált, hogy a szellőző- és környezetvédelmi berendezések exportra is kerüljenek. Elsősorban lakossági igényeket elégít ki a Békés megyei Vegyesipari Vállalat gyomai üzemében készült ÉTI kazáncsalád. A termelés mennyiségben évek óta elmarad az igényektől, ezért indokolt volt a jelentős kapacitásfejlesztő bővítés. A szomszédos Endrődön az ENCI épített új telephelyet. A korszerű, cipőgyámagyBékéscsabán szinte csak felsorolásra vállalkozhatunk a fejlesztő, bővítő és korszerűsítő beruházások számbavételénél. A forgácsolószerszám-gyár a zégergyűrű gyártását fejlesztette, a tégla- és cserépipari vállalat végrehajtotta a gép- és alkatrészgyártó üzemének rekonstrukcióját. Jól halad a 2. számú téglagyár rekonstrukciója és a 4. számú új téglagyár építése. A Hajtóművek és Festőberendezések Gyárának békéscsabai üzeme új telephelyre költözött. Itt jelentős gépi korszerűsítést is végrehajtottak, és folyamatban van az egész gyár ben korszerűsödik a gyár termékszerkezete, és alkatrészgyártóból késztermékkibocsátókká válnak. Korszerű, új üzemet avatott Szeghalmon a Budapesti Harisnyagyár is. Ezzel az új üzemmel munkához juttatták a szeghalmi és vonzás- körzetében lakó nőket, és évente egyre több Szeghalmon készült durvaárut exportálhat a harisnyagyár. Bővítette üzemét a Fővárosi Ruhaipari Vállalat is. Az NSZK-beli Felina céggel kooperálva női fehérneműket gyártanak Szeghalmon, alapvetően tőkés exportra. Sokat fejlődött a megye másik ipartelepítésre kijelölt központja, Mezőkovács- háza és környéke is. A járási székhelyen az Egyesült Villamosgépgyár létesített üzemet, melyben tekercselési munkákat végeznek, és jelentős nagyságú forgácsoló- kapacitást is létrehoztak. Á mezőkovácsházi EVIG-üzem további fejlesztése sem került le a napirendről, a távolabbi tervekben a nagyvállalat komoly vidéki bázisává fejlesztik. A szomszédos Bat- tonyán a Magyar Optikai Művek telenitett gyárat. A korszerű üzemben a műszerekhez szükséges forgácsolási tevékenységen kívül mikroelektronikai szerelést is folytatnak, és a tervek szerint ez a gyár a számítástechnikai eszközök alkatrész- gyártó bázisa lesz. Békéscsabán kívül Orosháza rendelkezik még jelentőAz egész ország gázellátását segíti a kardoskúti tározó Az a néhány kézműves vagy öt-hat emberrel dolgozó iparos igazán nem jelentett komoly ipari bázist. A viszonyok ezt a helyzetet is alaposan megváltoztatták. Az országos iparpolitikai koncepciók célul tűzték ki, hogy olyan vidékeken is települjenek gyárak, ahol eddig nem voltak. Ezt a mező- gazdaság rohamos fejlődése tette lehetővé, egyre több munkát vettek át a gépek, és egyre több ember szakadt el a földtől. Ez a folyamat a negyedik és az ötödik tervidőszak alatt felgyorsult. Olyannyira, hogy ma már több újonnan alakult ipari centrumban munkaerőhiány mutatkozik. Ennek jelei az V. ötéves terv kezdetén látszottak, így ebben a terv- ciklusban nem annyira új létesítmények alkotása volt a cél, hanem inkább az ipar kapacitásának bővítése, termékszerkezetének megváltoztatása. Az V. ötéves terv fejlesztési elképzeléseinek kidolgozását néhány ellentétes folyamat befolyásolta. A IV. ötéves tervidőszakban népgazdaságunk lendületesen fejlődött, de eközben a kedvezőtlenné vált külgazdasági körülmények miatt a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmi mérleg nagy hiánnyal zárult. Erre a tervidőszakra esett az első nagy olajárrobbanás, és ennek következményeit csak részben sikerült kivédeni. Alapvető céllá vált tehát, hogy olyan A fentiekben körvonalazott tények és lehetőségek alapvetően meghatározták a legfőbb teendőket, és ennek megfelelően a termelésfejlesztés kiemelt feladatává vált az intenzív és exportorientációjú szelektív fejlesztés, a hatékonyság növelése. A mindennapi gyakorlatra lefordítva a fentieket, ez azt jelenti, hogy általában nem új, nagy beruházások indultak, hanem inkább a meglevőket korszerűsítettük, fejlesztettük. Áttekintve az utóbbi öt évben megyénkben megvalósult ipari beruházásokat, a kép hasonló. Csak kevés új üzem épült, ehelyett inkább — viszonylag kisebb költséggel — jelentős gépi felújítások történtek a termelő vállalatoknál, ösz- szességében így is csaknem 12 milliárd forintot fordítottak a Békés megyében működő vállalatok, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek beruházási céljaik megvalósítására. Ez a jelentős összeg olyan sokfelé oszlott el, hogy csak a beruházások puszta felsorolása is kimerítené e cikk terjedelmi kereteit. így ezúttal csak a fontosabb nehéz- és könnyűipari beruházásokat tekintjük át. Ezekből is megállapítható, hogy az alapvető célt sikerült elérni, megyénk ipara lényegesen korszerűbb, ütőképesebb, termékei pedig versenyképesebbek lettek az öt évvel ezelőttinél. A távlati elképzelésekkel
