Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-07 / 262. szám
NÉPÚJSÁG 1980. november 7., péntek Bemutatjuk a Munkásmozgalmi Múzeumot Politizáló kiállítások Munkát, kenyeret című kiállításról Van valami jelképes abban, hogy az az épület- együttes. ahonnan évszázadokon át az ország sorsát intézték — ma a kultúra, a művészet és a műveltség fellegvára, s mindinkább azzá lesz. Amikor a régi pesti lakos áttekintett a Duna túlpartjára, ott a király és a nála is félelmetesebb udvari nagyságok lakhelyét csodálhatta. A két világháború között meg éppen a főméltóságú kormányzóvá emelt fehérterrorista fővezér, Horthy Miklós rezidenciáját, amelyhez a közember csak akkor juthatott közel, ha ünnepi alkalmakkor zenés őrségváltást tartottak a palotaudvaron. Királyi vár, Budavári Palota néven ismerték itthon és a határokon túi a városrésznyi, dombtetőn emelkedő épülettömeget. Egykori lakói aligha gondolták, hogy eljön majd az idő. amikor az udvari bálák, hetedhétországra szóló fogadások és garden-partyk helyén ugyanazoknak a koroknak munkáslakásait. sztrájktanyákat, íme, így, ennyire változott meg a magyar nép élete. Politizál tehát a kiállítás, s — közvetlenül vagy közvetve — politizál a többi kiállítás is, amelyeket a nevét három M-mel rövidítő múzeum rendez. Politika az is, hogy 1975-ben fotóművészeti tárlatot nyitott a fel- szabadulás 30. évfordulójára — s az idén, a 35. évfordulón megismételte vándorkiállítás formájában. Nem kell hozzá sok kommentár, a képek .önmagukért beszélnek, elmondják: mennyi minden történt hazánkban öt esztendő alatt. Minden múzeumnak feladata a múlt értékeinek őrzése és bemutatása úgy, hogy abból tanuljon a mai és a felnövekvő nemzedék. Csodálkozó iskolásgyerekek és új ismeretek iránt fogékony középiskolások, szakmunkástanulók járják a budavári termeket: olyasmikkel találják szembe magukat, amiről mindaddig legfeljebb csak hallottak. A tárgyakban. életformában bemutatott múlt önmagában NE'TCTC? sen rendeznek vagy éppen vendégül látják azok gyűjteményeinek anyagát. Ez év elején a Szovjetunió Központi Lenin Múzeuma hozta el ide páratlanul érdekes dokumentumait, hogy bemutassa a magyar közönségnek Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából. Ugyanakkor volt könyvkiállítás is a múzeum falai között Lenin Magyarországon címmel. Ahhoz pedig több múzeum együttműködésére volt szükség, hogy bemutassák — csak az idei programot idézve — a KGST három évtizedét és a Varsói Szerződés negyedszázadát. Fiatal és idősebb látogatók egyaránt azzal távoztak a kiállításokról, hogy sokat segített nekik, jobban megismerték szomszédainkat, barátainkat — és a közös célokat is. Rendszeres a kapcsolat szovjet, csehszlovák, lengyel, bolgár társintézményekkel, s ez azt is jelenti, hogy kölcsönösen megismerjük egymás múltját és jelenét. A prágai Klement Gottwald Múzeum két éve hozta el „A fasizmus a haladás és a béke ellensége” című kiállítását Budapestre, tavaly — többek között — Kuba mutatkozott be ugyanott, s rendeztek jugoszláv, bolgár, szovjet kiállításokat is egy- egy témakörben. S éppen a kölcsönösség alapján — a magyar nép múltját és jelenét megismerteti a Munkásmozgalmi Múzeum külföldön is. „Magyar képzőművészek a fasizmus ellen” címmel Szófiában, „A magyarországi munkásmozgalom története” címmel Berlinben rendeztek kiállítást. A „60 éves a párt” című kiállítás pedig — túlzás nélkül — bejárta a világ jórészét. A múzeumban és több városban bemutatott anyagot megtekintették több szocialista országban, majd fejlődő és tőkés országokban is. Politizálni sokféleképpen lehet, s nem csak közvetlen, direkt módon. Politika az is, hogy bemutatta a MMM a nemzetközi gyermekév alkalmából a gyermeksorsot a régi Magyarországon. Nemkülönben az, hogy az Alkoholellenes Munkásszövetség megalakulásának 75.’ évfordulója alkalmából — vagy inkább ezt az alkalmat kihasználva — a múzeumban, a főváros más helyein és országszerte rendeztek kiállítást „A munkásmozgalom az alkoholizmus ellen” címmel. Aligha kell magyarázni, hogy nem csupán a múltról, a hagyományokról volt és van szó ezen a kiállításon — de nagyon sok a jelenre levonható, levonandó tanulság is. Mint. ahogyan abból a kiállításból is, amely rövid budapesti bemutatás után most járja az országot „Memento, 1944” címmel, s a fasizmus magyarországi rémtetteinek legmegrázóbb dokumentumait tárja a nagy- közönség elé: ,a deportálásokat. Nemcsak szemléltet — mozgósít is a régi és új fasiszták, a fasizmus minden rendű-rangú megnyilvánulásai, továbbélése ellen. Űj tervek készülnek a budavári falak között. Jövőre — többek között — a szocialista brigádmozgalomról rendeznek kiállítást Budapesten és az ország számos helyén. Elkezdik „A munkásmozgalom története a plakátok tükrében” című kiállítássorozatot, amelynek első része az I860—1918. közti időszakot öleli fel. Évfordulókhoz, eseményekhez kötődve és azon kívül is egész sor, közérdeklődésre számot tartó kiállítást rendeznek a hatodik ötéves tervidőszakban. Együttműködnek a művészeti szövetségekkel is — hiszen a művészet eszközeivel lehet és keli erősíteni a maguk nyelvén úgyis sokat mondó dokumentumok szavát. Volt és van fotókiállítás a múzeumban és országos vándorúton — most éppen az 50 év előtti, 1930. szeptember 1-i tüntetést mutatják be az érdeklődőknek fényképeken. Könyvek, festmények, grafikák, szobrok színesítik a kiállításokat. Jövőre Kondor Béla születésének 75. évfordulóján nyílik képzőművészeti tárlat, két év múlva a Magyarországi Munkás Dalegyletek Szövetségének ugyancsak háromnegyed évszázados fordulóját a KÖTA-val együtt, hazai és külföldi munkáskórusok felléptével" ünnepük meg. Az ősi Budavár romokból újjáépült falai között új közönség jelent meg. Séta közben, a főváros panorámájában gyönyörködve, a Nemzeti Galéria tőszomszédságában látható munkásmozgalmi kiállításokat tekinti meg. Kiállításokat, amelyek újszerűén tárják látogatóik elé a múltat és a jelent, itt és ország-világjáró vándorútjaikon. Gyönyörködtetve és politizálva. Várkonyi Endre Készül a jubileumi plakátkiállítás A Lenin Magyarországon című kiállításon nyomor és az elnyomatás ikumentumait mutatják be. a meg: a mindezek ellen Itámadó magyar proleta- átus harcait, amelyek vé- il is elvezettek a felszaba- üásig, s azon túl máig. Évenként átlag kétszázez- n nézik meg csupán a agyar Munkásmozgalmi úzeum állandó kiállítását, nely saját otthonában, a idavári Palota északi árnyában már több mint éve állandóan nyitva tart. emcsak bemutat ez a kiál- ás — noha nagy értéke az hogy jó másfél évszáza- >t fog át —, de érvel is A .tolhatatlan bizonyítékok, rgyi és írásos emlékek relvén mondja el: így él- nk Pannóniában, meg kel- tt változnia az életnek, s érvei — a jelen, a mai társadalom és a szocialista jövő mellett. őrzi a múlt hagyományait a másik állandó kiállítás, a Kommunisták Magyarországi Pártja Megálakulásának Emlékmúzeuma is. Ott rendezték be, azokban a szobákban, ahol 1918. végén elkezdte működését a KMP, bemutatva az első idők szervezkedéseit és harcait, az alapítókat, akik létrehozták a világ második proletár- államát. De a mindennapi életben is túl kell látni az országhatárokon, s a politika állandóan túllép azokon. Nemzetköziségre tanítanak a MMM kiállításai, amelyeket más szocialista országok hasonló intézményeivel közöSzínház az iskolában A „színházra nevelést” már az óvodában el kell kezdeni — vélekednek a szakemberek. Valóban tapasztalható, hogy azokból, akik gyerekkoruktól járnak színházi előadásokra, válik a legjobb közönség. Ezt a tapasztalatot a Békés megyei Jókai Színház már régóta kamatoztatja jól sikerült gyermekelőadásaival. Nem is a legkisebbekkel, inkább a tizenévesekkel van baj. Velük próbál szorosabb kapcsolatot teremteni a színház több állami és társadalmi szerv segítségével, amelyekkel együtt szervezi meg a november 17-től 22- ig tartó „Színház az iskolában” című rendezvénysorozatot. A megyeszékhely öt közép-, és hét általános iskolájában délelőttönként, illetve három napon át délutánonként az ifjúsági és úttörőházban tartják a találkozókat, melyeken részt vesznek színházi szakemberek, irodalmi szakfelügyelők, a szaklapok munkatársai, a rendező szervek képviselői, és természetesen a gyerekek. Az iskolai műsorokat élő irodalomóra, vagy összetett foglalkozás keretében tartják. A tanulók többek között hallhatják Keres Emil önálló műsorát Ady Endre költészetéről. Moliére „Tar- tuffe”-jét Major Tamás előadásában és Jancsó Adrienn „Népköltészet” című műsorát. A Jókai Színház művészeinek irodalmi összeállításain kívül láthatják a résztvevők a budapesti Gyermekszínház társulatának előadásában Petőfi Sándor: Táj és szülők című műsorát, öt napon át vesznek részt a foglalkozásokon a meghívott vendégek és a szakemberek, az utolsó napon pedig tanácskozás formájában vitatják meg a látottakat. A rendezvénysorozat ideje alatt megtekinthetik a Jókai Színház „Bolhabál” és „Szerelem” című előadását, az új klubszínházi bemutatót, és a „Csalóka Péter” című gyermekelőadást. Az új kezdeményezés bizonyára hasznos lesz, és eléri célját: a színház sajátos eszközeivel segíti az irodalomoktatást, közművelődési feladatot lát el, és felkészíti a fiatalokat arra, hogy értőbb, befogadásra alkalmasabb nézőkké váljanak. Somogyi István képei Békéscsabán Somogyi István: Vérnász az újjászületésért Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezetben a Nagy Októberre emlékező ünnepségen megnyitották Somogyi István festőművész kiállítását. A művész szocialista együttműködési szerződést kötött a szövetkezettel, melyben — többek között — az is vállalta, hogy évente meglátogatja őket, és több képet készít a szövetkezet tagjainak életéről, munkájáról. Ez a november 3-án nyitott kiállítás szintén az együttműködési szerződés eredménye. Érdekes, és első pillanatra meghökkentő világba vezet az a művészi kifejezési mód, amellyel Somogyi István élményeit elmondja. Világos színek kedvelője, de újabb képein egyre nagyobb felületeken alkalmazza az arany csillogását, még akkor is, ha esetleg más színekkel ugyanazt a hatást elérhetné. Ez azonban korántsem valamiféle divatos modemkedés: Somogyi István színvilága kiegyensúlyozott, és céltudatos. Szép képeket hozott a csabai kiállításra. Huszonhárom festmény előtt állhat meg a szemlélő, és azonosulhat a művész gondolataival, érzéseivel. Látszik, hogy nagy a vonzódása a megkapó tájak iránt, a Balaton és környéke több képének ihletője. A „Vitorlások” órási arany- hídjai és napkorongja „Tihany” című képén ismétlődik, rímelve az előzőre, és megcsillogtatva a balatoni nyár szépségeit. A „Naplemente” hasonlóan meleg, derűs hangulatú. Néhány döbbenetes erejű kép is a csabai közönség elé került, ezek közül a „Vérnász az újjászületésért” olyan, mint Beethoven Sors-szimfóniája. A pusztulás után az új, piros napot felbocsátó emberpár legyőzhetetlenségének felmagasztosult megfogalmazása. örültünk a kiállításnak, és szeretnénk, ha a művész idő után újabb képeit megint elhozná Békéscsabára. Sass Ervin Bolgár filmek hete megyénkben A bolgár szocialista forradalom győzelmének, a bolgár állam megalakulásának 1300. évfordulója alkalmából a Békés megyei Moziüzemi Vállalat — a HNF megyei bizottságával közösen — bolgár filmek hetét rendez megyénkben. Az ünnepélyes megnyitót november 12-én, szerdán délután 2 órakor tartják meg a békéscsabai Gyopár ifjúsági klubban. Végh Andornak, a vállalat igazgatójának beszéde után dr. Dimiter Kolarov, a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztatási Központ propagandaigazgatója mond köszöntőt. Ezt követően a Baracktolvaj című színes, magyarul beszélő filmet láthatja az ünnepség közönsége. Ekkor nyitják meg a bolgár filmek fotó- és plakátkiállítását is. Battonyán 15-én, Szarvason az ezt megelőző két napon a Mindent bele, csak rá ne fázzunk! című vígjátékot, november 13-án és 14-én a gyulai Erkel filmszínházban, 16-án pedig a békéssámsoni moziban a Cserebere című filmet vetítik. November 13-án és 14-én az endrődi diákotthon lakóinak Az éjszaka a betyároké című alkotást mutatják be. A békéscsabai közönség 16-án, a Szabadság moziban mindhárom délutáni előadáson a megnyitó ünnepségen is vetített filmet, a A baracktolvaj címűt tekintheti meg. Mementó 1944. című kiállítás és közönsége A múzeum feljárója és társalgója (MTI-fotó -» KS)
