Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-07 / 262. szám

1980. november 7., péntek NÉPÚJSÁG Három és fél évtized közszolgálatban A régi közigazgatási szer­vezet a felszabadulás után még évekig fennmaradt. Ezt kellett új tartalommal meg­tölteni a népi demokratikus hatalomnak. Száz és ezer, új szellemet hordozó, a nép ügyét a közigazgatásban is hűen szolgáló, friss erőre volt szükség. így került a községi közigazgatásba há­rom és fél évtizede — ak­kor még sötét hajjal, alig túl a második X-en — Ker­tész Márton, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak jelenlegi titkára. Mezőberényben kezdte — szülőfaluja ez — közigazga­tási pályafutását 1945-ben, községi gyakornokként. Há­rom évvel később a főispán kinevezte Békéssámsonra fő­jegyzőnek. Még huszonöt esz­tendős sem volt ekkor. De megállta helyét, mert újabb három év múltán — az első tanácsválasztás után — Orosháza város Tanácsának vb-titkára lett. Ekkor vé­gezte el a tanácsakadé­miát. A tanácsok újraválasz­tása 1954-ben, a mezőko­vácsházi járási tanács elnö­ki székébe vitte. Munkája mellett itt szerezte meg a jogi diplomát. Az újabb ta­nácsválasztáskor, 1960-ban a megyei tanács elnökhelyette­si teendőinek ellátásával bíz­ták meg. Néhány év múlva megüresedett a megyei ta­nácsi vb-titkári funkció, s őt bízták meg e feladattal. Az­óta is ezt a tisztet látja el. Aki régóta ismerője, hoz­záteheti: másfél évtized tit­kári, harminc év tanácsi, harmincöt év közigazgatási munka a summája ennek az életnek, s az, hogy ezalatt arcán a barázdák, fején az ősz hajszálak szaporodtak, miként munkája nyomán barátai, tisztelői. Kedélye, nyugalma, optimizmusa ed­zettebb, tapasztalata, ember­ismerete gazdagabb, huma­nizmusa mélyebb lett. A múlt heti tanácsülésen emlékeztek meg megyénk­ben a tanácsok 30. évfordu­lójáról. Ezen az ünnepi ülé­sen kapta meg dr. Kertész Márton is a Minisztertanács kitüntető oklevelét. Beszél­getésünknek az ülést követő­en ez adott időszerűséget. Talán e közvetlen élmény magyarázza, hogy a szemé­lyes jellegű kérdések ellené­re csak a tanácsi munkáról beszélt. — Különböző beosztások­ban dolgoztam végig a ta­nácsok e három évtizedét kezdte visszaemlékezését. — Belülről kísérhettem nyo­mon a tanácsok fejlődését, mindhárom tanácstörvény hatását, megvalósulását. É törvények mindig társadal­mi fejlődésünk adott szint­jét tükrözték. Ezért lenne ma hiba elmarasztalni pél­dául az első tanácstörvény idején tartott lajstromos vá­lasztást. Tévedés lenne el­vetni az ötvenes évek első felének tanácsi tevékenysé­gét. Közismertek az akkori hibák, de Magyarországon akkor is a szocializmus épült, s ebben a tanácsoknak jelentős szerepe volt. Le­egyszerűsítés, hogy a taná­csok csak a begyűjtéssel és az adóval foglalkoztak. Ek­kor létesültek például az első bölcsődék, napközi ott­honok. Ma azt mondjuk, ke­vés a férőhely. Akkor: agi­tálni kellett a szülőket, hogy igénybe vegyék. Aztán: az ellenforradalom is bizonyí­totta, az utána következő időszak még inkább, hogy a tanácsok tömegkapcsolata élő és reális valóság volt. Terje­delmében volt csak változás az általános politika hatásá­ra. Nem véletlen, hogy az ellenforradalom megyénk­ben egvetlen tanácsot sem tudott feloszlásra bírni. Fotó: Martin Gábor A Könnyűipari Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, az OKISZ, valamint a Fa- és Építőipari Dolgozók Szakszerveze­te bútorasztalos fiatalok számára hirdette meg a „Ki minek mestere” című vetélkedőt. November 5-én a Békéscsabai Bú­toripari Szövetkezetben rendezték meg 16 fiatal részvételével a megyei elődöntőt. A vetélkedés reggel 8 órakor írásbeli számonkéréssel kezdődött, majd egy virágládát készítettek el a versenyzők. A legjobb eredménnyel végzett fiatal november közepén, az egri országos döntőn képviseli majd megyénket Fotó: Gál Edit A Gyomai Híradó írja A Hidasháti Állami Gaz­daság muronyi Petőfi Sán­dor Művelődési Házában no­vember 7-én, ma nyitják meg a hagyományos díszítőművé­szeti kiállítást. A nőklub rendezte bemutatón Kocsor Imréné vesszőből készített munkáit is láthatják az ér­deklődők. Az ünnepélyes megnyitót ma délután 3 óra­— Jelentős változást ho­zott munkánkban a második tanácstörvény. Ez választ adott mindazokra a kérdé­sekre, amelyek korábban felmerültek. Felélénkítette munkánkat, s 1956 után e törvény alapján, a megvál­tozott politika hatására, je­lentősen bővült az a társa­dalmi tömegbázis, amely a tanácsi munkát ma is kö­rülveszi. — Közismert, hogy az ál­lami munkának jelentős ré­sze az államigazgatás. Az államigazgatásnak pedig egyik legmozgékonyabb, leg­jelentősebb része a tanácsi rendszer. A tanácsszervezet arra hivatott, hogy a szocia­lista építés mindenkori fel­adatainak megfelelő szerve­zeti keretet adjon. S ahogy e feladatok változnak, úgy kell a szervezetnek is vál­tozni. Harmadik tanácstör­vényünket ez is indokolja. — A lakosság egy része még ma is hajlamos arra, hogy a tanácsi tevékenységet az apparátus munkáján ke­resztül ítélje meg. Ezért is lényeges számunkra, hogy a tanácsházákon folyó munka mindenkor törvényes, a tes­tületek által ellenőrzött le­gyen, és a lakosság kritiká­ját kibírja. Így hát nem el­hanyagolható a köztisztvise­lők politikai, szakmai kép­zettsége. Megyénkben min­den szinten a vb-titkárok megfelelő képesítéssel ren­delkeznek. Sokan közülük egyetemen és főiskolán ta­nulnak. Hasonló a helyzet lé­nyegében az apparátusban is: munkájukról legőszintébb meggyőződésem szerint csak elismeréssel beszélhetek. Mire alapozom ezt? Évente csaknem 110 ezer első fokú határozatot hoznak, s en­nek mindössze fél százalé­kát fellebbezik meg. Má­sodfokon alig kell ezeken változtatni, s akkor sem tör­vényességi szempontból. Vagy említhetném az elmúlt egy évet, amelyben ki kel­lett osztani a személyi szá­mokat, előkészíteni és le­bonyolítani a népszámlálást, aztán az országgyűlési és tanácstagi választásokat, s mindezeken felül még be­ugrott az árvíz is. A min­dennapi munka mellett kel­lett ezeknek a feladatoknak megfelelni, s megfeleltek, nem is akármilyen színvo­nalon! Ez a háttérállapot is ré­szese annak, hogy a tanács­tagok valóban megtisztelte­tésnek tekintik megválasz­tásukat. — Mit szeretnék ? Hát, sze­retnék még egy ideig közre­működni Békés megye vi­kor tartják, amelyen Tóth Károly tanácselnök mond beszédet. A kiállított mun­kákat meg is lehet vásárol­ni. A szakszervezeti műve­lődési házban 8-án és 9-én este 7 óráig, majd 15-én és 16-án 12 és 19 óra között le­het megtekinteni a díszítő­művészeti kiállítást. szonylagos lemaradásának felszámolásában, aztán a még olcsóbb, a még kultu­ráltabb közigazgatás megva­lósításában, a még gyorsabb ügyintézés mindennapibbá tételében. Ez volt beszélgetésünk lé­nyege. Személyes dolgait említeni mindig elkerülte, mint ahogy most én a neki fel­tett sok-sok kérdést. De ta­lán így is teljes a kép, sa­játos módon teljes: a munka és az ember azonosulását jelzi egy cél érdekében. A célt nem is kell megnevezni: mindannyian tudjuk. Kormányunk tegnap a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki dr. Kertész Mártont. A Volán 8. sz. Vállalatá­nak MSZBT-tagcsoportja a megalakulás óta (1973) sok eredményt könyvelhet el a barátsági munkában. Ennek egyik bizonyítéka volt az MSZBT Országos Elnöksége által adományozott aranyko­szorús jelvény, amelyet Vá­rai Mihályné, a megyei párt- bizottság osztályvezetője nyújtott át a napokban dr. Andódy Tiboménak, a ma­gyar—szovjet barátság el­mélyítését, a kapcsolatok ápolását segítő testület tiszt­ségviselőjének. A kitüntetés átvételekor az ügyvezető el­nök elmondta: ez az elisme­rés tulajdonképpen nem ki­zárólag neki, hanem azoknak a munkahelyi gazdasági, párt-, és tömegszervezeti ve­zetőknek, aktíváknak, vala­mint munkatársaknak szól, akik erejüket, befolyásukat latba vetve lelkesen látják el e tömegpolitikai munkához tartozó feladatokat. így került sor nemrég ar­ra a beszélgetésre, amelyen dr. Andódy Tibomé, az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke, Várai Jánosné, a Vo­lán-irodaház pártalapszerve- zetének titkára, Marik Lász­ló, az általános műszaki pártalapszervezet titkára, Palcsek Mihály megbízott vállalati szakszervezeti tit­kár, politikai munkatárs, va­lamint Bánfi József agitációs felelős, a Moszkva Rádió me­gyei hallgatóinak klubveze­tője vett részt. Többek kö­zött szó esett arról a két év­vel ezelőtti nevezetes ese­ményről, amely éppen a vállalat MSZBT-tagcsoport- jának és dr. Weil Emil ki­váló brigádjának kezdemé­nyezéséhez kapcsolódott. A Moszkva Rádió > magyar osztályának bemondója kö­szöntötte — a kör megalaku­lásának alkalmával — 1978. szeptember 22-én (Battonya Új tüzeléstechnikai szervizi avattak A Békés megyei Tüzelés- technikai Vállalat 1975-ben kezdett foglalkozni az olaj- és a gáztüzelésű berendezé­sek javításával. Nagy szük­ség volt erre, hiszen 1978- tól megyénkben is egyre több ilyen készüléket he­lyeztek üzembe, és csak Budapesten volt lehetőség a karbantartásra. Ma már a részleg 25 dolgozója évente 6 millió forint árbevételt ér el. Mindezeket Varga János, a vállalat igazgatója mon­dotta el azon az ünnepségen, ahol felavatták a 1,5 millió forint költséggel megépült új szervizállomást. Békéscsabán, az Árpád so­ron átadott létesítményt a városi tanács költségvetési üzeme építette. A műhelyek, a műszerészek laboratóriu­ma és a szociális helyiségek mindenképpen jelzik az új szolgáltatás fejlődését. Tíz éves a békési alkotók klubja A békési művelődési köz­pont alkotók klubja tíz év­vel ezelőtt alakult meg. írók, muzsikusok, képzőművészek találkoztak rendszeresen a klub összejövetelein, szer­veztek kiállításokat, zenei esteket, író-olvasó találkozó­kat. A klub tízéves jubileuma alkalmából november 8-án, szombaton délelőtt 11 órakor nyitják meg Békésen, a mú­zeumban a „Békési Tárlat ’80” című kiállítást, melyen a klub képzőművészeti szek­ciójának tagjai mutatkoznak be. Délután 5 órakor lapunk kulturális mellékletének, a Köröstájnak írói és költői közül tizennégyen vesznek részt „ jubiláló klub irodal­mi összejövetelén, a műve­lődési központban felszabadulásának évforduló­ján) a békéscsabai Penza Klubban összegyűlt hallgató­ságot. Az éter hullámain ér­kezett üdvözlő szavak min­den részvevőt felemelő ér­zéssel töltöttek el... Természetesen nemcsak a Moszkva Rádió magyar osz­tályával való levelezés és az adások közös hallgatása je­lenti a barátsági munkát, ha­nem a történelmi évfordu­lókhoz, politikai ünnepségek­hez fűződő rendezvények szervezése is. Sokáig emléke­zetes marad például a két évvel ezelőtt tartott klub- foglalkozás, amelyet Lev Tolsztoj születésének 150. év­fordulója alkalmából a Vo­lán 8. sz. Vállalat, a Kemény Gábor Szakközépiskola MSZBT-szakcsoportja és KISZ-szervezete közösen ren­dezett. Ezen egyébként a Jó­zsef Attila és a Mező Imre Szocialista Brigád tagjai is képviseltették magukat. Az est valamennyi részvevőjét a Moszkva Rádió magyar osz­tálya külön műsorral kö­szöntötte. Ugyancsak emlékezetes volt Udvaros Bélának, a Jókai Színház rendezőjének vezeté­sével tartott játékos irodal­mi délután. A „Kell a jó könyv” mozgalom elsősorban az orosz és szovjet szerzők alkotásainak megismerését, megszerettetését segítette elő az érdeklődők körében. A vállalat dolgozóiból szerve­zett csapat tavaly a harma­dik helyezést szerezte meg a megyei szintű vetélkedőn. Most, október utolsó nap­jaiban az előbbihez hasonló rendezvénysorozat fejeződött be, amelyet a NOSZF-évfor- duló alkalmából az öt párt- alapszervezetnek szerveztek. A vetélkedőt a pártaktívák gondos anyaggyűjtése előzte meg. Az öttagú csapatnak nemcsak az októberi forrada­Gyomán a községi pártbi­zottság agitációs és propa­gandaközpontja kiadásában rendszeresen megjelenik a nagyközség gazdasági, társa­dalmi, kulturális életével foglalkozó híradó. Legutóbbi száma terjedelmes írásban értékeli a négy MSZBT-tag­csoport munkáját. A Körösi Állami Gazdaságban, a há­ziipari szövetkezetben, a Kiss Lajos Gimnázium és Szakközépiskolában, vala­mint az 1. számú általános iskolában működő tagcso­portok sikerrel tevékenyked" nek, sok politikai, kulturá­lis vetélkedőn szerepeltek sikerrel, gazdag ismereteket szerezve ezzel a Szovjetunió­ról. lommal, hanem a Magyar Tanácsköztársasággal össze­függő ismeretéről is számot kellett adni a zsűri előtt. A tapasztalatok már számtalan esetben igazolták ezeknek a vetélkedőknek a politikai hasznosságát. E megállapítá­sunkat talán még inkább alátámasztja az MKP meg­alakulásával kapcsolatos év­forduló tiszteletére hirdetett pályázat (1978 december), amelyre mintegy 280—300 részvevő küldte be válaszait írásban. Ez egyúttal arról ta­núskodik, hogy a lehető leg­változatosabb formában dol­gozták fel a pályázók a te­matikát. A felkészülésben nem kis szerepe volt és van a 13 ezer kötetes körzeti ön­álló könyvtárnak, melyet 700 beiratkozott olvasó látogat rendszeresen. A közművelő­dési bizottságnak nagy elő­nyére szolgál, hogy egy kéz­ben összpontosul a dolgozók művelődését, szabad idejük hasznos eltöltését segítő te­vékenység. Azon túlmenően, hogy minden szocialista bri­gád szerződést kötött a könyvtárral, egy-egy vetél­kedő szervezéséhez a vállalat párttitkára, szb-titkára is jelentős támogatást nyújt, lényeg« szempontnak szá­mít ebben a munkában az is, hogy a programok sikeres végrehajtásában nemcsak a legmozgékonyabb párttagok és pártonkívüliek, hanem — az érdeklődésüknek megfele­lően — a kevésbé aktivizál­ható dolgozók is részt vesz­nek. Amint a beszélgetés részvevőitől hallottuk: az Megemlékezik a híradó a község felszabadulásáról, majd bemutatja az egyik legnagyobb ipari üzemet, a Békés megyei Vegyesipari Vállalat gyomai gyáregysé­gét. Itt készülnek az ex­portra is szállított ÉTI gáz­kazánok, amelyek különböző típusai családi házak, kisebb tömblakások és intézmények fűtésére alkalmasak. Tizen­három év alatt jó szakgárda alakult ki, amit bizonyít, hogy sikerrel járt az ener­giatakarékos gázkazán­család kialakítása, s ez év­től mintegy 18 millió forin­tos költséggel bővítik az üzemet. egyik legszebb feladatuknak tartják, amikor a fizikai és a műszaki állományba tarto­zókat is bevonják a politikai munkába. Ezt a koordinációs tevékenységet azonban nehe­zen lehetne elképzelni a gaz­dasági vezetők, a munkahe­lyi pártalapszervezetek, a KISZ-, a szakszervezet, a nőtanács, az MSZBT-tagcso­port közreműködése nélkül. Ilyen összefogás, jó együtt­működés jellemzi azokat a baráti találkozókat is, ame­lyeken — akár a tröszt, akár a békéscsabaiak szervezésé­ben — más országokból ér­kező delegációkat látnak ven­dégül. Néhány évvel ezelőtt a moszkvai közlekedési vál­lalat mintegy 40—50 dolgo­zója látogatott el hozzájuk, de a Penza megyei küldött­ség tagjai is felkeresték őket. Ugyanakkor minden évben lehetőség nyílik arra, hogy a Volán 8. sz. Vállalat is küld­jön részvevőket a Szovjet­unió városaiba induló béke­vonatra. A tapasztalatcsere-látoga­tások, a baráti találkozók és a más összejövetelek ismer­tetésére itt most nem térünk ki. Ez utóbbiakról befejezé­sül csupán egyet említünk meg: nagyszabású, színvona­las rendezvénynek ígérkezik a Csehov születésének évfor­dulója alkalmiból tartandó megemlékezés. Ennek szerve­zésében az MSZBT-tagcso- porttal együttműködve a már említett bizottságok és mun­kahelyi kollektívák is aktív szerepet vállalnak. —y—n Muronyiak kiállítása MSZBT-munka A siker titka: a jó együttműködés Az MSZBT-tagcsoport munkáját segítő tisztségviselők a Vo­lán 8. sz. Vállalatánál .. „ Foto: Martin Gabor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents