Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-07 / 262. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXV. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulója alkalmából, november 6-án, csütörtökön a Kossuth Rádióban 17.40 órakor, a televízióban 19-10 órakor mondott ünnepi beszédet. 'November hetedike a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepe. Ezen a napon emlékezünk ama nagy történelmi esemény 63. évfordulójára, amely a szó igazi értelmében megrengette a világot. 1017 előtt az emberiség sok forradalmat élt át, amelyek során a korábbi osztályuralmat egy másik kizsákmányoló osztályé váltotta fel. A szocialista forradalom azonban a munkásosztály forradalmi ' elméletét valósította meg a gyakorlatban, a dolgozó osztályokat juttatta hatalomra. November 7-én az addig elnyomottak arattak történelmi győzelmet, és hősies harcban megvalósították a forradalmárok előző nemzedékeinek álmát. Ezzel a világtörténelem korszakváltó fordulója kezdődött. A Nagy Október győzelme olyan társadalom előtt nyitotta meg az utat, amely megszüntet mindenfajta kizsákmányolást, elnyomást, és a teremtő, alkotó embernek adja a munka minden gyümölcsét. Az emberiség előtt úi távlatok nyíltak. S ma már sok évtizedes tapasztalatként szólhatunk róla: a megvalósult szocializmus szabadságot, egyenlőséget, lét- biztonságot nyújt a dolgozó millióknak, és közkinccsé teszi a kultúrát. Azok a munkások, parasztok, katonák, akik a Téli Palotát megostromolták, hallgattak a lenini hívó szóra: megértették a forradalom lánglelkű vezetőjét, átérez- ték, hogy győzelmüktől a saját sorsuk és a világ munkásainak, dolgozóinak sorsa is függ, emberibb módon akartak élni. A Bolsevik Párt vezetésével az orosz munkásak, parasztok, katonák vállvetve a nagy ország minden népének fiaival, kivívták, megvédték, megszilárdították a dolgozók hatalmát. A forradalom eszméje és valósága hatalmas teremtő erőket szabadított fel, amelyek a dolgozók új társadalmának fejlődésében, történelmi vívmányokban öltenek testet. A világtörténelemben először a Nagy Október győzelme biztosította egy országban az ember legalapvetőbb társadalmi jogait. A különböző nemzetiségű emberek a teljes - egyenlőség alapján hazára leltek Szov- jet-Oroszországban. A Szovjetunió az eltelt több mint hat évtized alatt nagy utat tett meg. Ma a világ ipari termeléséből húsz százalékkal részesedik. Hatalmas tudományos és műszaki eredményei lehetővé tették, hogy a világűr békés kutatásában az egész emberiség által elismert nagy sikereket érjen el. Abban az országban, ahol hajdan a lakosság negyven- három százaléka nem tudott ími-olvasni, ma a népgazdaságban foglalkoztatott dolgozóknak több mint háromnegyede felső vagy középiskolai végzettséggel rendelkezik. A szovjet nép történelmi jelentőségű forradalmi tetteire, a kommunista társadalom felépítéséért folytatott küzdelemben elért sikereire világszerte nagy tisztelettel tekintenek a társadalmi haladás és a béke hívei, így a dolgozó magyar nép is. Október eszméje és példája új fejezetet nyitott az emberiség életében. Az új típusú forradalmi pártok létrejötte, a szocialista világ- rendszer kialakulása és fejlődése, a gyarmati rendszer felbomlása, a nemzeti felszabadító mozgalmak győzelme elválaszthatatlan a Nagy Októberi Forradalomtól. A szovjet nép minden más népnél nagyobb áldozatot hozott és hoz az emberiség békéjéért és a társadalmi haladásért. Elvitathatatlanok a Szovjetunió történelmi érdemei. Példája lelkesítő volt és marad. Október a világ népeinek — társadalmi rendszerre való tekintet nélkül — a legnagyobbat és a legtöbbet adta: a békében élés lehetőségét. A szovjetek állama létezésének első napjától következetesen küzd a békéért. Legelső intézkedése az imperialista háború befejezése, a békéről szóló dekrétum megalkotása volt. A szovjet állam békesze- retetében a több mint hat évtizedes léte alatt következetes maradt. Akkor is, amikor a fasizmus elleni harc fő terheit vállalta, akkor is, amikor a második világháború után korábbi szövetségeseivel szemben állt ki a béke ügye mellett, amikor megtörte a hidegháború dermesztő légkörét, amikor újabb áldozatvállalással döntő részt vállalt a katonai erőegyensúly megteremtésében. S következetes abban a harcban is, hogy az emberiség békében és biztonságban éljen tovább. Ma Európa történelmének a leghosszabb háborúmentes korszakát éli. Naponta vagyunk tanúi a Szovjetunió erőfeszítéseinek, hogy holnap is békében ébredhessünk, és a béke reményével térhessünk nyugovóra. A Szovjetuniónak és szövetségeseinek minden törekvése napjainkban arra irányul, hogy kudarcot valljon az imperializmus enyhülésellenes kampánya, hogy ne kerüljön sor az új típusú, közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek Nyugat-Európába telepítésére, hogy ratifikálják a második SALT-szerződést, és eljussunk a fegyverzet csökkentéséhez. A világ békeszerető erőivel együtt ezért küzd a magyar nép is. Az ünnep bennünket is számvetésre késztet, és kötelez, hogy számba vegyük: nekünk, magyaroknak, mit jelent a szocialista forradalom győzelme. Október eszméi vezették a magyar munkásosztályt is, amikor kibontotta a forradalom zászlaját, létrehozta 1919-ben a Magyar Tanács- köztársaságot, s akkor is, amikor a szovjetek országában mintegy százezer magyar internacionalista vett részt a fiatal szovjet hatalom védelméért folyó élethalálharcban. Lenin eszméi táplálták a jövőbe vetett hitet azokban a magyar kommunistákban és más haladó emberekben, akik történelmünk legkegyetlenebb korszakában, az ellenforradalom és a fasiszta diktatúra 25 éve alatt gyakran életük feláldozásával is a nép ügyét szolgálták, a szocializmusért harcoltak. Jól tudjuk, hogy népünk felszabadulása sem jött volna el 1917 októbere nélkül. Október eszméit követve történelmi mércével mérve rövid idő alatt nagy eredményeket értünk el. Kialakultak, megerősödtek a szocialista társadalmi viszonyok városon és falun egyaránt. A magyar nép ma emberhez méltóan élhet, dolgozhat, alkothat saját hazájában. Magyarországon szilárd a néphatalom, jó a politikai légkör, nyugodt a társadalom közérzete. Szocialista társadalmat építő munkánk biztos iránytűje a marxizmus—leniniz- mus forradalmi tanítása és alkotó alkalmazása. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa ennek szellemében végezte el megtett utunk elemzését, és jelölte meg azokat a nagy feladatokat, amelyeket a nemzeti felemelkedés, társadalmunk szocialista jellegének erősítése érdekében meg kell oldanunk. A szocialista építésben elért eredményeink és vívmányaink megőrzése és megerősítése, további előrehaladásunk megalapozása jobb munkát követel egész társadalmunktól. Ez most jórészt azon múlik, hogyan tudjuk a munka hatékonyságát a kor színvonalára emelni. E feladatot tehát méltán tekinthetjük nemzeti ügynek és vállalkozásnak. Teendőink elvégzése ma is forradalmi elkötelezettséget és elszántságot, következetességet, kitartást, kezdeményező- és cselekvőkészséget kíván. Meggyőződésünk, hogy pártunk vezetésével, dolgozó népünk összefogásával, tudásával és szorgalmával eredményesen folytathatjuk szocialista építőmunkánkat, és oldhatunk meg nagy és nehéz feladatokat. Október ma már történelem. De e történelem mai világunk minden tettét és szándékát átjárja, mert forradalmunk megajándékozott bennünket a megújulás lehetőségével, az emberi értékek mind magasabb színvonalú újrateremtésével, azzal, hogy Október szellemét örökítő programunkkal győzzünk. A Szovjetunió népeit és a magyar népet, a Szovjetunió Kommunista Pártját és a Magyar Szocialista Munkáspártot a közös célok, a közös harcban született internacionalista barátság és a sokoldalú együttműködés és szövetség eltéphetetlen szálai fűzik egymáshoz. Az ünnep napján valamennyi magyar kommunista, a szocializmus építésén dolgozó magyar nép tisztelettel és hálával gondol azokra a szovjet emberekre, akik először vitték győzelemre a szocializmus ügyét. Tiszta szívből köszöntjük a Nagy Október méltó megvalósítóját, a Szovjetunió Kommunista Pártját és a testvéri szovjet népet, őszintén kívánjuk, hogy érjenek el újabb és újabb sikereket építőmunkájukban közös ügyünk javára, és mindannyiunk boldogulására. (MTI) Ünnepélyes zászlófelvonás A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulója tiszteletére csütörtökön reggel a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren, ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköz- társaság állami zászlaját. A csapatzászlóval felsorakozott a díszszázad, majd kürtszó jelezte a budapesti helyőrségparancsnoknak az érkezését, aki — meghallgatva az egységparancsnok jelentését — ellépett a díszszázad előtt. Ezután a díszőrök' kíséretében vitték az árbochoz az állami zászlót, s a Himnusz hangjai, valamint a katonák tiszteletadása közepette felvonták. Az ünnepség befejezéseként a díszszázad és a zenekar díszmenetben vonult el az állami zászló előtt. A gellérthegyi feszaba- dulási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. Koszorúzási ünnepség Budapesten A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulója tiszteletére tegnap, csütörtökön a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzási ünnepséget rendezett a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél. A magyar és szovjet zászlókkal és a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogójával díszített téren több száz fővárosi dolgozó, fiatal gyűlt össze az ünnepi eseményre. Az emlékművel szemben csapatzászlóTcgnap, november 6~án, csütörtökön délelőtt Békéscsabán a Szabadság téri Lenin-szobornál helyezték el a kegyelet virágait megyénk és Békéscsaba párt-, állami vezetői, valamint a fegyveres erők, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, képviselői. A megyei pártbizottság nevében Frank Ferenc, a Központi Bizottság tagja, megyei első titkár és Nagy Jenő titkár (képünkön) helyezte el koszorúját a szobor talapzatán. A megyei tanács képviseletében Gyulavári Pál tanácselnök, a Hazafias Népfront megyei bizottsága nevében dr. Horváth Éva koszorúztak. A szemerkélő eső ellenére sokan eljöttek a város dolgozói és tanulóifjúsága közül. Ugyanebben az időben a KISZ városi bizottságának szervezésében sokan tették le koszorúikat a békéscsabai szovjet hősi temetőben is Fotó: Martin Gábor val felsorakozott a néphadsereg díszszázada. Kürtszó jelezte az ünnepség kezdetét, majd a díszszázad parancsnoka jelentést tett Lo- sonczi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, aki ezután ellépett a katonák sorfala előtt. A szovjet és a magyar Himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai helyeztek koszorút az emlékmű talapzatára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának koszorúját Losonczi Pál és Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; a Minisztertanács koszorúját Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai helyezték el. A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége képviseletében Vlagyimir Jakov- levics Pavlov nagykövet, Valerij Leonidovics Musza- tov követtanácsos és Anato- lij Alekszandrovics Popov vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé koszorúzott. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Sarlós István főtitkár, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Kállai Gyula elnök és Szentistványi Gyu- láné titkár; a Szakszervezetek Országos Tanácsa részéről Gáspár Sándor főtitkár, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Földvári Aladár elnök; a fegyveres erők nevében Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter koszorúzott. Október eszméje, példája új fejezetet nyitott ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ az emberiség életében Korom Mihály rádió- és televizióbeszéde Fery Antal grafikája
