Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-05 / 260. szám
I 1980. november 5., szerda „Hiába nőtt szemem előtt a gyerek, mégse tudom, mire képes’' 2. Mi rejlik Kereskedők, vendéglátók és pénzügyisek közművelődéséért az erős elhatározás mögött Beszélgetés Rákóczi Ferenccel, a KPVDSZ Békés megyei titkárával Szeptember 3-án, a békéscsabai ifjúsági és úttörőház egyik klubtermében 3 hetedikes fiú és két kislány munkáját vigyázza a kíméletlenül szigorú stopper. Először jönnek a kérdőívek: — Milyen pályát választasz és miért? Rajzolj egy tetszés szerinti fát! írj az életcélodról, a munkahelyeden várható lelki, erkölcsi hatásokról! Aztán a logikai gondolkodást, technikai, műszaki szemléletet ellenőrző tesztláp, s egy fogalmazás következik, amelyben mesélnie kell a gyerekeknek egy tíz év múlva eltöltendő napjukról... A gyerekek először lopva egymásra pillantanak, zavartan mosolyognak, aztán eltűnik a stopper, a társak, s marad a feladat. Érzik, egyedül nekik fontos, hogy mindent a lehető legjobban oldjanak meg. Hogy valami nagyon nagy dolog függ mindettől, hogy igazi, s nem mesebeli próba előtt állnak ... Odakint a társalgóban pedig az egyik kisfiú, S. Sándor édesapjával veszi fel Bőke Gyula az úgynevezett anamnézist. Ehhez kendőzés nélkül kell beszélni a gyermek születése óta eltelt idő; szak minden lényeges mozzanatáról. Az apának kissé nehezen megy a családi adatok felsorolása után a gyermek óvodáskorának felidézése. — Az édesanyja biztosan jobban tudná — szabadkozik —, de hát a fiúgyerek sorsa mégiscsak az apára tartozik! — teszi hozzá némi önérzettel. — Tudják, nagyon szeretném, ha a gyerek a neki legjobb pályát választaná ... (A szülők csak a hatodik osztályig jutottak el. Most betanított munkásként dolgoznak. Van szép családi házuk, a háztartás gépesítve, s a családi légkör őszinte, nyugodt életet biztosít a gyerekeknek.) — Első osztályban nagyon jól kezdett a gyerek. Aztán egyszer csak azzal állított be: — Apu, meddig kell még iskolába járni? Valami történhetett akkor vele... Az alsót közepesen végezte. Szerettük volna, ha jobban megy neki, de nem piszkáltuk érte. — Milyen tantárgyat szeret a gyerek, s jár-e szakkörbe? — veti közbe Bőke Gyula. — Most a gyakorlati tantárgyat. De azt nem tudom, jár-e szakkörbe. A feleségem jár el a szülői értekezletek1 re, ott nem nagyon beszélnek a gyerekről. Csak azt, hogy nincs baj a magatartásával. Tudja, az a gondunk, hogy nagyon kicsi a gyerek. Nincs étvágya sem. És mindenáron kőműves akar lenni. Mert a családunkban öt is van belőlük. Azért edzett a fiú. Bírja a hideget, a napot is. Aztán S. Sándor arról is vall, hogy bizony sokszor alig találkoznak, mert két műszakban dolgozik, s mire ő hazamegy, már alszik is a gyerek. De azt tudja, hogy a fia elképzelése a felnőtt életről a nagy kereset hitével egyenlő. (A szülővel folytatott beszélgetés során hamarosan kiviláglott, hogy Sanyika az iskolában mindig abba a bizonyos „szürke sávba” tartozott. Nem túl jó, nem túl rossz tanuló, magatartási problémák sem hívták fel rá nevelői figyelmét. így hát szép csendben feltűnés nélkül „húzhatta le” az általános iskolai éveket...) Időközben megérkezett a doktornő, Szűcs Ágnes. Megvizsgálta a gyerekeket, s kiderült, a 138 centi mellé bizony nagyon kevés a mért 33 kiló. Orvosi szemmel tehát a kőműves szakmát nem javasolja. De hogy a gyerek kedvét ne szegje — hiszen csak hetedikes még —, biztatja, egyen többet, sportoljon, s akkor talán valóra válhat az álma. És mit mond magáról a gyerek... — Sok építkezésen voltam már. Még a maltert is fel tudom rakni. S engem nem zavar aa sem, hogy télen hidegben kell dolgozni. A mértani, a rajzot, meg a gyakorlatit szeretem a legjobban. Ez meg ugye éppen passzol a kőműves szakmához ... — ' néz hmicutul a kérdezőre. De ha ez sehogyan sem lehetek, legalább ácsnak szeretnék elmenni. Szóval, mindenképpen az építőiparba! B. Sajti Emese (Folytatjuk) Számítástechnikai szakemberek lesznek A számítástechnika térhódításával a jövőben egyre több közép- és felső szintű számítástechnikai szakemberre lesz igény. Ezért a Sebes György Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola új — számítás- technikai folyamatszervező — ágazatot indít az 1981— 82-es tanévben. A diákok olyan alapvető elméleti és gyakorlati-matematikai, fizikai, idegen nyelvi, közgazdasági, valamint számítástechnikai ismereteket szereznek, amelyekkel többek között folyamatszervezői, adat- és programrögzítő, számítógéptermi gépkezelő, válamint számítás- technikai ügyvitelszervező munkakörök1 betöltésére lesznek képesek. Az új ágazatban Békés és Bács-Kiskun megyéből mintegy 30 olyan fiatalt vesznek fel, akik kiváló tanulmányi eredményt értek el, S eredményes matematikai, valamint magyar nyelv és irodalom felvételi vizsgát tesznek. A felvett tanulók a közismereti tárgyak közül a matematikával foglalkoznak legtöbbet, az első és második évben 5-5 órában, harmadik és negyedik osztályban pedig 6-6 órában. Az új ágazatban orosz és angol nyelv oktatása folyik majd, a szakmai tantárgyak közül pedig az ügyviteltechnika, a számítógép-programozás, valamint a szervezési ismeretek kerülnek a középpontba. Húsz esztendeje. hogy minden év októberében kulturális napokat rendez a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete. Kezdetben valóban csak néhány napig, később hetekig, ma már egy teljes hónapig tart ez a változatos programú színes rendezvénysorozat Békés megyében is. A 80 esztendős szakszervezet ezekben a napokban tartotta meg 33. kongresszusát is. A három évforduló, s a néhány nappal ezelőtt ünnepélyes keretek között véget ért kulturális hónap alkalmából kérdeztük meg a tapasztalatokról Rákóczi Ferencet, a KPVDSZ megyei titkárát. — Ön hogyan értékeli a KPVDSZ 20. jubileumi kulturális hónapjának esemény- sorozatát; a rendezvényeknek milyen hatásai voltak az ágazaton kívül? — A kulturális hónap mindenkori célja, hogy köz- művelődési munkánk valamennyi területén eredményesebb tevékenységre ösztönözzön, hogy felkeltse a dolgozók művelődés iránti igényét és a lehetőségekhez képest biztosítsa azok kielégítését is. Az elmúlt évekre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy esztendőről esztendőre fejlődött, gazdagodott, színesedett az esemény- sorozat, mindvégig megtartva az, a fontos feladatát, hogy napjai alatt is szakmánk minden területén a kulturális nevelőmunkára irányítsa a figyelmet, hogy az alapszervezetekben a kulI turális aktívák még nagyobb felelősséget vállaljanak a közművelődés ügyéért. Az elismerés hangján tudok szólni arról, hogy ezt minden alapszervezetünkben megértették és mindinkább gazdagabb, tartalmasabb programokat szerveztek. így volt ez a jubileumi évben is. Jó irányítással, gondos szervező munkával elérték, hogy a 87 alapszervezeti rendezvényt meg is tarthatták. Ismét jó] vizsgáztak a szak- szervezeti tisztségviselők, a ' művelődési bizottságok Bár a kulturális hónap rendezvényei elsősorban szakmánk dolgozóinak szólt. hatása azonban túlnőtt az ágazat keretein. A különböző programok iránt érdeklődést tanúsítottak és azokon részt vettek az adott településeken élő, de nem a szakmánkhoz tartozó dolgozók is. Részvételükkel elismerték törekvéseinket a különböző szintű párt-, tanácsi és gazdasági vezetők, ezzel munkánkhoz további ösztönzést adtak. — A megyei bizottsághoz tartozó dolgozók közművelődésében, az oktató-nevelőmunkában milyen szerepet töltött be ez a rendezvény- sorozat, hiszen folyamatról és nem kampányról van szó. Kiállítás nyílt a szovjet hanglemezhét alkalmából a budapesti Pataky István Művelődési Központban. Képünkön: a Sosztakovics-vonósnégyes a kiállításon (MTI-fotó: Ruzsonyi Gábor felvétele) — A főhangsúly az alapszervezeti rendezvényeken volt. A munkahely, a kisebb közösség az, aho; valameny- nyi mozgalmi munkánk — így a nevelés, a közművelődés is — közvetlenül és a leghatékonyabban éri a dolgozókat. Elsőként említeném a politikai oktatás ünnepélyes indítását. Ez az egyik ■legszebb, évről évre megfiatalodó hagyománya a kulturális hónapnak. Jól sikerültek a könyvkiállítások, vásárok is, amelyeken igen sok kötet talált gazdára. Az íróolvasó találkozók, az irodalmi-műveltségi vetélkedők, a kiállítások, a tárlatlátogatások és a szavalóversenyek jól szolgálták dolgozóink műveltségi színvonalának emelését, hozzájárultak az érdeklődés felkeltéséhez. Megyei rendezvényeink hasonlóan ezeket a célkitűzéseket szolgálták. Természetesen mindez nem lehet kampányfeladat, ezért naponta dolgoznunk kell. — A megyei bizottságnak milyen elképzelései vannak az oktató-nevelőmunka, a közművelődési tevékenység továbbfejlesztésére? — Az eltelt két évtized feljogosít bennünket arra, hogy az elért eredmények tükrében a változatlan célkitűzéseken túl, meghatározzuk a hogyan továbbot? A teljesség igénye nélkül, csak néhány feladatra utalok. Először is a kulturális hónap rendszerében továbbra is kapjon helyet minden olyan megmozdulás és rendezvény, amely elősegítheti a dolgozók művelődését, szolgálhatja szabad idejének tartalmas eltöltését. Másodszor: alapszervezeteink egész évben hangsúlyozottan segítsék a kulturális munka sajátos eszközeivel a gazdasági feladatok minél eredményesebb megoldását. Ezen belül elő kell segíteni a fiatalok életkori sajátosságaihoz igazodó művelődési formák kialakítását — itt elsősorban a klubokra gondolok —, a helyi alkotó- művészet eredményeinek bemutatását, az amatőrművészeti mozgalmakat. Tehát szerveink segítsék az ÁFÉSZ-ek fenntartásában levő amatőr együtteseket, mint a nevelést, a művészeti ízlést fejlesztő közösségeket. Az lenne az ideális, ha ezek a megfelelő színvonalon dolgozó csoportok minél több fellépési lehetőséget kapnának. Ebben az ifjúsági szövetség támogatására, kezdeményezésére is számítunk. S végezetül: a közművelődési törvényt a gazdasági és a szakszervezeti szervek együttműködve érvényesítsék. Figyelembe véve, hogy igazán jó és minőségi munka csak művelt, képzett emberektől várható. A művelődési bizottságokkal egyeztetve anyagi eszközeiket, ennek érdekében tervszerűbben hasznosítsák. Tehát van bőven tennivalónk az elkövetkezendő időszakra is. Az eddiginél még nagyobb ügyszeretetre, lelkesedésre lesz szükség a KPVDSZ 32. kongresszusa határozatainak megfelelő színvonalú végrehajtásához. Meg vagyok győződve arról, hogy a nagy múltú szak- szervezetünk nemes hagyományait színvonalas munkával, tovább öregbíthetjük a megyénkben élő és dolgozó több mint 18 ezer szervezett kereskedő, vendéglátós és pénzügyis szolgálatában. Nemesi László A kulturális hónap egyik legsikeresebb programja volt az október 21-én, Békéscsabán megrendezett, a „35 év — 35 könyv” vetélkedősorozathoz kapcsolódó megyei szellemi ve- tő,ked° Fotó: Gál Edit MM MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: Sibelius: Hegedűverseny. 9.39: Kis magyar néprajz. 9.44: A Szovjet Rádió napja. 10.05: Litera-túra. 10.35: válaszolunk hallgatóniknak. 10.50: Schumann kamarazenéjéből. 12.35: Operaslágerek. 13.20: Dzsesszmelódiák. 13.56: így láttam Bartókot. 14.12: Egy bakonyi nótafa: Szed- lák József. 14.22: A Magyar Néphadsereg művészegyüttese énekkarának és zenekarának felvételeiből. 1 15.10: Osváth Júlia operettfelvételeiből. 15.28: MR 10—14. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Nemzetiségeink zenéjéből. 16.34: Adatvédelem. 17.07: A Szovjet Rádió napja. 17.47: Kamarazene. 19.15: Gondolat. 20.00: Népszerű zenekari muzsika. 20.40: A Szovjet Rádió napja. 21.00: Berki László népi zenekara játszik, Solti Károly nótákat énekel. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Szovjet Rádió napja. 23.10: Századunk kamarazenéjéből. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Stúdió 11 játszik. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Népdalok. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: A Szabó család. 12.00: Lakatos Mihály népi zenekara játszik, Juzbasa László nótákat énekel. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Két otthon között... Borsodban. 13.30: Színes szőttes. 14.00: Kapcsolás a szolnoki stúdióba. Olajváros — fúrótornyok nélkül. 14.35: Slágermúzeum. 15.28: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 15.43: A Szovjet Rádió napja. 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Híres zenekarok albuma. 17.10: Operettkettősök. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: A Szovjet Rádió napja. 19.08: Kocsár Miklós: Nagyrédei lakodalmas. 19.25: Robbanó arany. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Válás (s)z! 21.25: Julie Andrews, Barbara Streisand és Sammy Davis zenés játékokból énekel. 22.10: Nóták. 23.15: Kovács Andor saját szerzeményeiből gitározik. 23.45: Sanzonok. IH. MŰSOR 9.00: Az erkölcs ismertetőjegyei. 9.30: A Szovjet Rádió napja. Közben: 10.16: Kél a hold keletről. 10.33: Az operaközvetítés folytatása. 12.34: Borsody László műveiből. 12.48: Szőkefalvi-Nagy Katalin népdalokat énekel. 13.07: Zenekari muzsika. 14.12: Matuz István, Kovács Dénes, Perényi Miklós és Ra- dos Ferenc felvételeiből. 15.28: A debreceni dzsessznapok felvételeiből. 16.00: Montezuma. 16.52: öt földrész zenéje. 17.00: Jelentős parányok. 17.30: Magnósok, figyelem! 18.15: Zenekari muzsika. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Kapcsoljuk a pesti Vigadó hangversenytermét. Közben: kb. 20.15: Ember — tulajdonságokkal. 20.35: A zongoraest közvetítésének folytatása. 21.35: Puccini operáiból 22.20: Zenekari muzsika. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Szerkesztő: Gulyás Ferenc. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből énekel Gigliola Cinguetti. 18.25—18,30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorélőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Magyar irodalom. (Középisk. I—II. oszt.) 9.05: Rajz. (Ált. isk. 1—4. oszt.) 9.40: Delta, (ism.) 10.20: Ártatlan kék szemek, (ism.) 11.10.: Lehet egy kérdéssel több? (ism., f.-f.) 14.50: Iskolatévé: Rajz. (ism.) 15.10: Magyar nyelv, (ism.) 15.20: Magyar irodalom, (ism.) 16.15: Hírek, (f.-f.) 16.20: Kertünk — udvarunk, (f.-f.) 16.40: Egészségünkért! 16.45: Sakk-matt. (f.-f.) 17.05: A nyelv világa. 17.50: Tévébörze, (f.-f.) 18.00: Ifjúsági napló, (f.-f.) 18.25: Országjárás Európából Ázsiába. 18.45: Staféta, (f.-f.) 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Tersánszky J. Jenő: Ka- ' kukk .Marci szerencséje, (ism., f.-f.) 21.00: Még egyszer. 21.30: Magyarország—Nagy-Britannia. ökölvívó-mérkőzés. 22.50: Tv-híradó 3. n. MŰSOR 20.00: ördögszántotta hegy. 20.25: Reklám, (f.-í.) 20.35: Balthazár professzor: A cifra híd. 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Zeman őrnagy. Bestiák. 22.05: Szemle. Társadalomtudományi körkép, (f.-f.) BUKAREST 15.45: A volánnál. 16.00: Zene és tánc. 16.25: Dobrogea, archeológiái tényekben. 16.35: Állampolgárok fóruma. 17.05: Stockholmi riportok. 17.25: Rajzfilmek gyermekeknek. 18.00: Tv-híradó. 18.20: Gazdasági aktualitások. 18.40: Lányok, asszonyok. 19.20: Filmmúzeum. Iphigenia. Görög film. 21.25: Tv-híradó. BELGRAD. I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű Tv-napió. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Bugojno: Bosznia és Hercegovina X. színházi találkozója — Minden, minden, de a mesterség. 18.15: Művelődési adás. 18.45: Látogatóban. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Sportszerda. 22.30: Dokumentumfilm. II. MŰSOR 17.30: Rövidfilm. 18.25: Tanya Mali Ritben — drámasorozat. (ism.) 19.55: Ma este. 20.00: M. Marulic: Judit — a * spliti Nemzeti Színház előadása. 21.15: Huszonnégy óra. 21.35: Válogatás az iskolatelevízió műsorából. 22.05: Hangverseny bérleten kívül. SZÍNHÁZ bolhabal Szarvason, 19 órakor. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Felderítők akcióban, 6 órakor: Ki beszél itt szerelemről? 8 órakor: Filmklub. Békéscsabai Szabadság: de. lo és du. 4 és 6 órakor: Norma Rae, 8 órakor: Talán az ördög. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A tanú, fél 8 órakor: Joseph Andrews. Gyulai Erkel: Csere. Gyulai Petőfi: őszi maratom Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Mégis meglátod az eget. fél 6 és fél 8 órakor: Circus maximus.
