Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-05 / 260. szám
1980. november 5., szerda ignm-«ci Kókuszcsemege, mézessütemény, pezsgőpor. Ezek a Hungaronektár békési cukorkaüzemének főbb termékei. A megyénk határain túl is ismert és kedvelt finomságok közül képünkön a kókuszcsemegét csomagolják Fotó: Veress Erzsi Növekedett a termelékenység Hötegyáni Petőfi Tsz Három községben szervezik a háztájit Figyelemre méltó levélben tudósít bennünket Nemes Imre, háztáji ágazatvezető arról a tevékenységről, amellyel a kötegyáni Petőfi Tsz Űjszalonta, Kötegyán, újabban pedig Méhkerék háztáji gazdálkodását is segíti. Kötegyánban és Üjsza- lontán tsz-tagoknak és tsz- en kívülieknek közvetlenül a szövetkezet értékesíti a takarmányt, s az állattartóknak ebben az esztendőben 82 hektár lucernaterületet parcelláztak ki, míg kaszálásra 52 hektárnyi rétet osztottak az igénylőknek. Az idén a háztáji gazdák várhatóan 120 szarvasmarhát és 4 ezer sertést értékesítenek’ a közös gazdaságon keresztül. A hizlaláshoz ebben az esztendőben a tsz állami felvásárlási áron 730 tonna takarmánybúzát és több mint 17 tonna őszi árpát adott el, aminek jelentőségét csak növeli az a tény, miszerint a kötegyáni termelőszövetkezet nem éppen a legjobb adottságok között gazdálkodik. A háztáji és kisegítő gazdaságok’ az idén kezdték meg a szervezett malacnevelést, s már az idén 3 ezer hízónakvalót vásárol fel a tsz a portákról. A nagy érdeklődésre alapozva, ' úgy tervezik, hogy a méhkerékiek bekapcsolásával jövőre már mintegy 7 ezer malacot nevelnek a háztájiban a kötegyáni közös gazdaságnak. Ehhez a Petőfi Tsz másfél évi törlesztésre 87 kocát adott ki a kistermelőknek. Ezenkívül megkezdték a juh meghonosítását is a háztáji gazdaságokban. A Szarvasi Állami Tangazdaság meliorációs főmérnöksége ebben az évben túlteljesíti tervét. Az idén várhatóan 30 millió forinttal nagyobb érékű munkát teljesítettek, mint az elmúlt évben. A jelentős növekedésnek két forrása van. Az egyik a hatékonyabb munka. Javult az eszközök kihasználtsága. A másik, hogy megváltozott a főmérnökség tevékenységén belül a meliorációs és az ipari bérmunka aránya. A korábbinál kisebb mértékben vettek részt autópálya és vasút építésén. A munkát ebben az évben olyan új technológiával tették termelékenyebbé, amelynek során élőmunkára alig van szükség. A műtárgyak építését előre gyártott elemekkel oldják meg. Ezzel a Aki már kapcsolatba került valamelyik .javítószolgálattal az előbb-utóbb kel- lemetlenü tapasztalja, hogy egyszerűbb hibáknál is esetleg heteket kell várni, míg készülékét kijavítva visszakapja. Az utóbbi időben sokasodnak az ilyen panaszok, ezért megkérdeztük Lődy Andrást, a GELKA megyei kirendeltségvezetőjét, hogy mi az oka a késedelmes javításoknak? — A választ egyetlen szóban foglalhatjuk össze, és ez az alkatrészhiány. A GELKA statisztikája szerint a készülékek 85—90 százalékát néhány nap alatt kijavítják, de mindig van jó néhány olyan termék, melyhez csak hónapok elteltével lehet alkatrészt szerezni. Ilyen készülék mostanában a Sensorion televízió, melyhez nagyfeszültségű tekercset például már nagyon régen nem kaptak. Rendkívüli módon akadályozza a javítást, hogy akamegoldással az élőmunkaigény a korábbi egytizedére csökkent. További előnyt jelent, hogy a műtárgyak előre gyártott elemei bontás után is újrafelhasználhatók. A főmérnökség nagy értékű gépeit több műszakban üzemelteti, és ösztönző bérezést alakított ki. Ennek hatására az alagcsövezés termelékenysége a másfélszeresére nőtt. Ebben az évben 900 kilométer csövet fektetnek le. A termelékenység növekedésében az is közrejátszik, hogy ma már az alagcsövezéshez csak műanyag csöveket használnak. Az idén egyébként kétszer akkora területen folytatnak kémiai talajjavítást, mint 1975-ben, és jelentősen nőtt a vízrendezett, csatornázott terület is. dozik a villamos motorok felújítása. A GELKA ugyanis költségcsökkentési célból felújíttatja a leégett villanymotorokat, és ezeket szereli be a különböző háztartási gépekbe. Ha ezt nem tenné, akkor egy 1600 forintos centrifugánál a motorcsere több mint ezer forintba kerülne. A felújító üzemek viszont kapacitáshiányra hivatkozva, késve küldik az alkatrészeket. Nem jobb a helyzet a hűtőgépeknél sem. Ezek között is mindig van néhány olyan típus, melyekhez a kompresszor, vagy az elpárologtató hiányzik. Ilyenkor nincs más megoldás, mint várni az alkatrész megérkezését. Ez a kényszerű várakozás nemcsak a javíttatóknak, hanem a GELKA-nak is roppant kellemetlen. Amúgy is szűkösen vannak, és a kevés helyet hosszú ideig lefoglalják az alkatrészhiány miatt javíthatatlan készülékek. A felesleges szét- és összeszerelés pedig a munka, hatékonyságát rontja. Sajnos, a kirendeltségvezető a jövőre nézve sem tudott sok biztatót ígérni. A vállalatok ugyanis alapvetően nem az alkatrész, hanem a késztermék gyártásában érdekeltek, így legfeljebb nagyon lassú javulásra számíthatunk. És persze arra, hogy ha a mai hiánycikkek megszűnnek, holnapra újak lépnek a helyükre. Ez a helyzet csak akkor változik meg, ha a készülékgyártók jobban a zsebükön érzik az alkatrészellátás gondjait. L. L. Elkészült az első kerti kistraktor A Veszprémi Mezőgazda- sági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál francia li- cenc alapján elkészült az első Robi—50 elnevezésű kerti kistraktor. A MEZŐGÉP Tröszt és a francia cég kooperációs szerződésének megkötése után a veszprémi vállalat négy hónap alatt berendezkedett a gyártásra. Még ebben az esztendőben háromezer kistraktor készül, jövőre pedig 15 ezret adnak a kiskerttulajdonosoknak. A Robi—50 elnevezésű kis- traktorhoz a francia cég szállítja a motort, s Veszprémben készítik a kormány- szerkezetet, a kapcsolószerkezetet és a hajtóművet. Ezekből nemcsak a saját szükségletünkre termelnek, hanem a többletből fizetnek a motorért, amelyet így devizakiadás nélkül szereznek be. Miért lassú a javítás? Vésztői takarmánykeverő Úttörők után az elsők Az energiatakarékosság napjaink egyik legégetőbb kérdése. Sokan foglalkoznak vele, s remélhetőleg a sok próbálkozás meghozza az eredményt: ha nem is csökken, legalább mérsékeltebben nő az energiaszolgáltatók, köztük a kőolaj felhasználása. A Vésztői Termény- szárító és Takarmánykeverő Közös Vállalat kísérletei érdeklődésre tarthatnak számot ebből a szempontból. A kísérletek sorozatát 1979-ben indították, ekkor jutott a vállalat ahhov az ösz- szeghez, amelyből megvásárolhatott két dán gyártmányú, egyenként 600 tonna befogadóképességű Funki silótornyot. Ez a berendezés ugyanis lehetővé teszi, hogy benne kukoricát tartsanak, mégpedig szárítás nélkül. A működésének lényege, hogy a zúzott kukoricaszemeket betárolás után légmentesen lezárják. Természetesen így is van a térben oxigén, amely az erjedés „vezérelemének” tekinthető. Mennyisége azonban oly csekély, hogy a kukorica fehérjéi, keményítői csak a kedvező tej- savas erjedésig jutnak el. Ez a folyamat hat hétig tart, ekkor a keletkező széndioxid mennyisége akkorára nő, hogy az meggátolja az erjedés folyamatát. A betárolt anyag megmarad a tejsavas erjedés hasznos állapotában, nem romlik el. A kutatók szerint 5 százalék’ alatt marad a veszteség, s ami ebben a folyamatban veszteségnek tekinthető, az a víz, amely részben széndioxiddá alakul. A többi tápanyag, a béltartalom épen, sértetlenül marad, növelve az állattenyésztés és a takarmánytermelők hasznát. A múlt év már szolgált erről bizonyos tapasztalatokkal a vésztőieknek, s ezek alátámasztják a kutatók állítását. ♦ használható Skjold keveréket, s ezzel megoldódott a keveréktakarmány készítése is. Az egyes tornyokban akár két évig is tartható a tejsavas erjedésen átment kukorica, viszont ha cmnan kiszedik, 24 órán belül fel kell használni. Ezért is fontos, hogy azonnal keveréket készítsenek belőle, s az állatok elé tegyék. ♦ S hogy mit szólnak az „illetékesek”, a nedvdús takarmányon hízó, attól tejelő állatok? Ezt is kísérletekkel igyekszenek megtudni. A tapasztalatok szerint szívesen eszik a szarvasmarhák és a sertések is. A megfigyeléseket pontos mérésekkel is alátámasztják, ebben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kutatói segítik a gyakorlati szakembereket. Az eredmények röviden így ösz- szegezhetők: semmivel sem rosszabbak a hizlalás és tejtermelés mutatói, mintha szárított kukoricát kevernének a tápba. Aki itt arra gondol, hogy akkor minek az egész, annak két szám valószínűleg eloszlatja a kételyeit. Száz kiló kukorica szárítása, tárolása kilencven forintba kerül, az ismertetett nedves tárolási eljárásnál ugyanez csak tizenhat forintba. Tehát alig egyötödébe. Ez a különbség olyan érv, amely feltétlenül indokolja az eljárás elterjedését. ♦ Jövőre országosan mód nyílik jó néhány hasonló tároló létesítésére. Hasonlóra, de nem éppén olyanra,, mint a vésztői. Hiszen az annyi tőkés valutát igényelne, ami kétségessé tenné az egész vállalkozás létjogosultságát. A vésztőiek sem ajándékba kapták a műszaki fejlesztési támogatást. Cserébe olyan irányba kell fejleszteni vállalkozásukat, hogy magyar berendezések alkalmazásával, olcsón érjék el a várt megtakarítást. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a napokban kiegészítették telepüket két, egyenként ötszáz tonnás bor- sodnádasdi silóval, jövőre pedig a kecskeméti MEZŐGÉP két kétezer-négyszáz tonna befogadóképességű silójával bővítik tárolóterüket. ♦ A kukorica nedves tárolása ‘nem új eljárás, az energiaszűke vette rá a szakembereket, hogy a régi módszerhez nyúljanak. Ahhoz azonban, hogy korszerű körülmények között is sikerre vigyék, még sok kísérletre, megfigyelésre van szükség. Nem eldöntött például az sem, hogy milyen nedvesen a legérdemesebb betárolni a kukoricát. Idő kell ennek pontos megállapításához, a technológia részletes kidolgozásához. És sok hasonló kérdés megválaszolásához. A vésztői takarmánykeverő szakemberei — úgy tűnik — jó úton vannak. M. Szabó Zsuzsa Új műszaki börszabványok Elkészült a Szabványügyi Hivatalban a műszaki bőrök minőségére vonatkozó új szabvány, amely az eddigieknél pontosabban és szabatosabban rögzíti a cipők, ruházati termékek, gépszíjak, tömítések, fékbőrök, speciális tömlők gyártásához szükséges alapanyagok fizikai jellemzőit. A szabvány nemcsak a minőségi követelményeket határozza meg, de arra • is kiterjed, hogy a megfelelő kikészítési technológiával, például a cserzéssel, vagy a vágási műveletekkel minél kevesebb legyen a hulladék és tartósabb, szilárdabb a végtermék. A szabvány tehát közvetlenül kedvezően befolyásolhatja a nyersanyagtakarékosságot, amit az utóbbi évek nyersanyaggondjai különösen indokolnak. Az előírások — melyeket a napokban kapnak meg az érdekelt vállalatok, szövetkezetek — január 1-től lépnek életbe. A széles körben elterjedi takarmánykeverő berendezések többnyire száraz alapanyagok keverésére alkalmasak. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékesei azért ismét a vésztői vállalat segítségére siettek. Így, a juttatott támogatásért beszerezhették a nedves takarmány keverésére Munkában az automata hegesztő Ez év májusában fejeződött be az Orosházi Kazángyártó és Építőipari Szövetkezetben az az átfogó fejlesztés, amelyet követően már a legkorszerűbb technológiával állítják elő a kazánokat. Ilyen berendezésnek számít a szovjet gyártmányú automata hegesztő. Az automata hegesztő nemcsak a termelést tette biztonságosabbá, hanem alkalmazásával kiiktathatták a korábban egészségre ártalmas kézi hegesztést a technológiai folyamatból. A berendezés üzembe helyezését egy sor segédeszköz készítése előzte meg. Az automata hegesztő például sokkal pontosabb lemezvágást igényel. Ezért a kézi lángvágókat ma már hidraulikus „lemezdarabolóval” helyttesítik. Az új eljárás a korábbinál ötször termelékenyebb. A végegyházi Szabadság Termelőszövetkezetben zöldségvető- mag-termesztéssei is foglalkoznak. Nemrégiben felépült korszerű tárolójuk egy részén padlószárítót működtetnek. Képünkön a mustármagot szedik zsákba és készítik elő szállításra Fotó Veress Erzsi
