Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-29 / 280. szám
1980. november 29., szombat o A\ei ülést tartott a KNEB Hasznos találkozó volt A gyermek és a könyv A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tartott. Megtárgyalta a Szolnak megyei Népi Ellenőrzési Bizottság beszámolóját az utóbbi öt évben végzett munka, valamint a felügyeleti ellenőrzés főbb tapasztalatairól. A KNEB beható vita után elfogadta a jelentést. Elismerését fejezte ki a Szolnok megyei népi ellenőrzési bizottságok és az irányításukkal dolgozó két és fél ezer népi ellenőr eredménynyel végzett munkájáért. A megyei párt- és tanácsi vezetés kiemelte a népi ellenőrzés közéleti nevelő funkcióját, annak hatását a megyében. A KNEB megtárgyalta és elfogadta az 1981. évi ellenőrzési tervre vonatkozó javaslatot, és felhatalmazta elnökét, hogy azt jóváhagyásra a kormány elé terjessze. Javult a hazai ellátás Keserű lánosné sajtótájékoztatója Pénteken a Parlamentben Keserű Jánosné könnyűipari miniszter az iparág 1980. évi munkájáról, termékszerkezet-váltásának eredményeiről, a vállalatok további feladatairól tájékoztatta a sajtó képviselőit. A tájékoztatót Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. — A könnyűipar termékei a hazai szükségletek több mint 80 százalékát elégítik ki — mondotta Keserű Jánosné. — A termelés összetétele ma már a korábbi esztendőkénél jobban igazodik a követelményekhez, ennek köszönhetően tovább javult az ellátás, kevesebb a hiánycikk, s gazdagodott a korszerű, jó minőségű, az igényeknek jobban megfelelő termékek választéka. Az ágazat termelési értéke 1980- ban várhatóan az előző évit 0,6 százalékkal haladja meg. — A termelés korlátját — hangsúlyozta a miniszter — változatlanul nem a piaci kereslet jelenti, hanem az, hogy bár a rekonstrukciónak köszönhetően rendelkezésre áll az alapvető gépi kapacitás a termelés növelésére, ezek kihasználtsága nem éri el a lehetséges mértéket. Ennek oka elsősorban a létszámhiány, valamint esetenként a még meglevő szervezési, kooperációs hiányosságok. Emiatt az idén elsősorban a továbbfeldolgozó üzemek félkésztermék-ellátá- sában fokozódott a feszültség, a kötöttáruiparnak például nem állt rendelkezésére több hazai fonal, a konfekcióiparban gondot jelentett a nem mindig megfelelő választékú méteráru, a cipőiparban pedig a bőrellátás. Keserű Jánosné válaszolt az újságírók kérdéseire. Elmondotta, hogy a könnyűipar termelési szerkezetének további alakulását is várhatóan az V. ötéves tervidőszak fejlődési tendenciái jellemzik majd. — A ruházati iparban az átlagnál erőteljesebb termelésnövekedésre. van lehetősége a kötszövő-, a rövidáru- és a konfekcióiparnak. Előreláthatólag a bőrés cipőtermelés mennyiségileg kevésbé emelkedik, fokozott szükség van azonban az értékesebb gyártmányok arányának növelésére. A papíriparnak a csomagolóanyagok iránti növekvő keresletre kell felkészülnie, a bútoriparban — mivel előreláthatólag a belföldi forgalom a jövőben csak kismértékben nő — a termelés bővítése főként az export növelésének lehetőségeitől függ. A köny- nyűipari vállalatok számára továbbra is elsőrendű időszerű feladat a termékszerkezet átalakítása. Ezért a következő esztendőkben elsősorban azok a fejlesztési törekvések kapnák majd szabad utat, amelyek a nemzetközileg versenyképes termékek minél gyorsabb előállítását, a korábban külföldről behozott nyersanyagok pótlását, és a gyártmányok minőségének javítását szolgálják. Erre már jó alapot teremtett az elmúlt tíz esztendőben megvalósított rekonstrukció, s azok a biztató eredmények, amelyeket a munkaszervezésben, a szellemi értékek kihasználásában, a piaci munka javításában rejlő tartalékok feltárásában az elmúlt két-három esztendőben a könnyűipar már felmutatott. Piaci birek — Szarvas A barátságtalan, esős idő miatt nem volt nagy a forgalom tegnap, pénteken, a szarvasi hetipiacon. A zöldségfélék közül fejes káposztából volt a legtöbb, mintegy 1420 kilogramm, és átlagosan 3,50 forintért adták kilóját. A sárgarépa kilója a legtöbb helyen 5 forint, a petrezselyem 10 forint volt, a vöröshagyma kilója pedig 18 forint. Több helyen kínáltak fejes salátát, 2 forintért egy fejet, a karalábé darabja 4—5 forint, a karfiol kilója 12 forint. Drága a savanyúkáposzta, igaz, a felhozatal is csekély volt, 10 kilogramm, és 16 forintért mérték kilóját. Árultak egy kevés parajt, sóskát is. A burgonya kilója 6 forint. Egyre kevesebb a paprika, paradicsom, különösen ez utóbbiból már csak elvétve látni az árusoknál, 10 forintot kérnek kilójáért, a paprika kilója pedig 12 forint. A gyümölcspiacon az alma, a körte és a szőlő kínálata még eléggé gazdag; a piros alma 12— 16 forint, a fehér alma kilója általában 10 forint, a körte és szőlő átlagára 12 forint, —. az apróbb szemű olcsóbb, a legszebbje pedig 16—18 forint. A mák kilója 50 forint, a sült tök kilója 15—16 forint. Drága a tojás, 2.50-ért, sőt helyenként 2.80-ért adták. „Veszek neked pénzt!” • Két és fél esztendős. Szépen és folyamatosan beszél. És rohangál. Mint minden két és fél éves. Egy kicsit talán szeles is. A minap történt. Lerántotta a polcról a televíziót. Az természetesen e nagy tortúra után nem kívánt tovább működni. Nem bírta a kiképzést. Szomorúan mondogattam: — Lányom, eltörted a macit a tv-ben. Meg a mesét és a tornát is. Most nem lesz több maci, meg mese. S apának nincsen pénze, hogy másikat vegyünk. — Nincsen pénzed? — kérdezte ártatlanul csodálkozva. — Bizony elfogyott, üres a zsebem. — Akkor én majd holnap lemegyek a boltba, s veszek neked annyi pénzt, hogy legyen macira, meg mesére és tévére. S ha hozok neked pénzt, akkor vegyél nekem egy babát is! —jp— A Békés megyei Tanács békéscsabai egészségügyi gyermekotthonának KISZ- szervezete, a KISZ megyei és szarvasi városi bizottságával közösen rendezte meg a közelmúltban Szarvason az egészségügyi gyermekotthoni KISZ-vezetak országos találkozóját. A háromnapos rendezvényen sok mindenről szó esett, így többek között megtárgyalták azokat a lehetőségeket, feladatokat, amelyeket közös munkával, kölcsönös segítséggel lehet megoldaniuk. így többek között elhatározták, hogy a jövőben évenként megrendezik ezt a találkozót. E mellett úgy döntöttek, hogy szakmánként „Alkotó Ifjúság” pályázatot írnak ki. A pályázat védnökségére az Egészségügyi Gyermekotthonok Módszertani Intézetének párt- és KiISZ-alaipszervezetét kérik fel. A találkozó résztvevőinek körében szó esett arról, hogy 1981 a mozgássérültek nemzetközi éve lesz, s támogatniuk kell majd minden olyan kezdeményezést, amely elősegíti a mozgássérültek társadalmi beilleszkedését. Végül a békéscsabai egészségügyi gyermekotthon KISZ-alapszervezete, a Békés megyei Tanács apparátusi KISZ-bizottságával közösen elvállalta az egészségügyi gyermekotthonok történetének kis példányszámú megjelentetését. Városiasodás Magyarország lakosságának több mint a fele ma már városokban él, s arra számítanak, hogy az urbanizáció gyors térhódításával ez az arány az ezredfordulóra 75 százalékra emelkedik. Ennek megfelelően kell fejlődnie a közigazgatás tudományának és gyakorlatának — állapították meg a tanácskozáson, amelyet pénteken rendeztek Tatán. A város és környéke már 50 esztendeje a magyar közigazgatási tudomány gyakorlati terepasztala. Az 1930-as években a Magyar Közigazgatástudományi Intézet ennek a vidéknek a tanulmányozása alapján fogalmazta meg: hogyan lehetne a közigazgatást úgy reformálni, hogy ne csak a törvények és rendeletek végrehajtása, hanem sokkal inkább a lakosság igényeinek kielégítése, sokoldalú szolgálata legyen a feladata. Az ÉVM ifjúsági bizottsága Orosházán Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium ifjúsági bizottsága a hét közepén az Orosházi Üveggyárban tartotta ülését. Ezen értékelte a vállalati ifjúsági intézkedési tervek időarányos teljesítését, és meghatározta az ezzel összefüggő további feladatokat. Tárgyalt'az ifjúsági parlamentek előkészítéséről, tájékoztatót hallgatott meg a lakásgazdálkodással kapcsolatos új rendelkezésekről, és megvitatta a fiatalok lakáshoz jutásának bővítési lehetőségét. E napirend keretében szó esett arról, hogy az Orosházi Üveggyár miként oldja meg a fiatalok lakásgondjait A tanácskozást a bizottság tagjai üzemlátogatással kötötték egybe. Tegnap, a késő délutáni órákban Cs. Tóth János, a Békés megyei Klul'tanács elnöke nyitotta meg (képünkön) a IV. megyei ifjúsági klubvezető-találkozót Békéscsabán, a Len- csési úti KISZ-iskolában. A háromnapos továbbképzésen és eszmecserén közel nyolcvan fiatal cseréli ki tapasztalatait, illetve hallgat meg a következő év feladatai végrehajtását segítő előad;sokat Fotó: Gál Edit Cukrász- és szakácsverseny Nyolc éve innak, hogy a Fogyasztási Szövetkezetek Hajdú- Bihar, Szolnok és Békés megyei Szövetsége útjára indított egy nagyszerű kezdeményezést. Megállapodás szerint minden évben más és más megyének kell megrendezni a cukrászok és szakácsok versenyét. A napokban Békés megyében került sor a békési „Dübögő” étteremben. A cukrászok egyéni és csapat- versenyében — akárcsak a korábbi két évben — Hajdú-Bihar megyei siker született. Ebben a szakmában megyénk versenyzői közül csak Erdei József, a Szeghalom és vidéke ÁFÉSZ főszakácsa ért el figyelmet érdemlő eredményt, mint harmadik helyezett. Így a csapatmunkáért járó vándorserleget is szomszéd megyénk cukrászai vihették haza, végérvényesen. A szakácsok mezőnyében viszont Békés megyei győzelem született. Az egyéni verseny első helyezettje Tercsi József, a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ vezetője lett. A két megye versenyzőinek és csapatainak Oláh Gábor, a MÉSZÖV titkárhelyettese adta át a díjakat Kép, szöveg: Balkus Imre O enedek Elek, a magyar gyermekirodalom atyja írja: „...valamint a házat is alulról kezdik építeni, azon- képpen a magyar irodalom olvasóközönségének nevelését is alul, a gyermekeknél kell kezdeni”. Természetes, hogy Benedek Elek megállapítását nem úgy kell értenünk, hogy azért olvassunk, neveljük gyermekeinket az olvasásra, hogy olvasóközönséget teremtsünk, hanem elsősorban azért, hogy utódainkból értékes emberek, a társadalom hasznos tagjai váljanak. A gyermekirodaimat nagyon sokáig egészen furcsán és helytelen módon értelmezték, egy leguggoló, lehajló, gügyögő irodalmat értettek alatta, az irodalomnak le kell szállnia a gyermekekhez. Nem így van. A gyermekirodalom az irodalom szerves és elidegeníthetetlen része, csupán olyan' specifikumokkal rendelkezik, melyek figyelembe veszik az életkori sajátságokat, addigi élményanyagukat, erkölcsi világképüket. A gyermekirodalomnak önálló léte, létjogosultsága van, hasonló esztétikai ismérvekkel és követelményekkel, mint az úgynevezett felnőtt irodalomnak. A gyermeket azonban nemcsak beszédre, helyes viselkedésre, és a társadalom különböző írott és íratlan normáinak ismeretére kell megtanítanunk, hanem meg keM tanulnia olvasnia is, meg kell szerettetni vele az olvasást, annak örömét. Az elmúlt korok gyermekirodalma két nagy hibába esett. Egyrészt állandóan és szinte kizárólag pedagógiai célzatú volt, „szájbarágós”, másrészt a gyermeket nem tekintette a maga szintjén sem értelmes lénynek az irodalmi. befogadás szférájában, csupán leereszkedő hangnemben vélte elérhetőnek értelmét. Nem kell mondani, hogy a mai 5—10 évesek valóságérzéke, valóságérzékenysége milyen nagyfokú, elég csak a tv Delta-műsorának népszerűségére utalnunk, hogy az autótípusok ismeretéről ne is beszéljünk. Ez már a világra eszmélés, észlelés első pillanatában megnyilatkozik, ezért a mese is más értelmet kapott az utóbbi két évtizedben. Nincs már vasorrú bába, vagy kéményseprő. aki elviszi a rossz gyerekeket. Még a képzeletet megújító mesében is a valóságelemek kerülnek túlsúlyba. A jó és a rossz harca, a kaland, de csupán olyanok, melyek mentesek a transz- cendetális momentumoktól. A legkisebbek könyvhöz, olvasáshoz való szoktatása azonban még a mesék fel-. olvasása előtt kezdődik; a leporellókkal, lap^zgató- könyvekkel, képeskönyvekkel. És az sem baj, ha netán a kétéves fiúcska összetépi, vagy várat készít belőle. S később, amikor a hallott mese vagy történet élménnyé válik, amikor a 3—i éves észreveszi, hogy „apu, ezt tegnap másként mondtad”, a mese nemcsak a szórakoztatás vagy az elaltatás funkcióját tölti be, hanem egy nyiladozó értelem emlékezetét is megmozgatja. Ebben a kórban a rövidebb lélegzetű mesék ajánlhatók, mint például a Móra Kiadó nagyszerű összeállítása, a Mindennapra egy mese, Benedek Elek népmeséi gyűjtésének minden egyes kötete, vagy Illyés Gyula nagyszerű, 77 magyar népmese című válogatása. Nem szabad elfeledkeznünk a versekről, többek között a memóriagyakorlatok miatt sem. Szerencsére egyre kevesebb szülő „produkáltatja” gyerekét a „vendégek előtt’ versmondással, kitéve őket az esetleges „belesülés” lelki traumáinak. A verset nem meg- tanultatni, hanem megszerettetni kell, annak nyelvi, stiláris szépségét, s nem utolsósorban belső ritmusát, zenéjét. Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Zelk Zoltán vagy Kormos István gyerekversei irodalmi értékű, rangos alkotások, s ha ilyeneken nevelődik a gyerek, bizonyos, felnőtt korában nem áll meg a krimik vagy Jókai olvasásánál. A mese- és verseskönyvekben a képek szerepe kisegítő, de meg kell értenünk, hogy nem egy-egy vers vagy mese tartalmának rajzi elmondásáról van szó, hanem a mű lényegének más eszközökkel, egyéni módon való megjelenítéséről. Természetesen szükséges, hogy a környező világot valósághű képekben ismerje meg a gyerek; állatokat, gépeket, növényeket stb. Az olvasóvá nevelés szülők számára legnehezebb szakasza akkor kezdődik, amikor a gyermek önállóan kezd olvasni. „Az ember klasszikusok olvasására születik — írja Németh László Lányaim című művében —, s egy ép gyerekiélek sokkal közelebb ül a költészet nagy forrásához, mint egy középiskolával denaturált felnőtt. Igenis, össze lehetne állítani remekművekből egy olyan könyvtárat, hogy a gyermek azon jusson el a serdülésig.” Valóban vannak olyan olvasmányok melyeken generációk nőttek fel, s ma sem porosak, időszerűtlenek. Defoe és Swift, Dickens és Mark Twain, Móra és Gárdonyi, Móricz és Mándy Iván alkotásai többségükben tulajdonképpen eredetileg nem a gyerekeknek készültek — csupán később nemesedtek azzá. Ma már csökken a veszélye annak, hogy a tizenévesek csupán szépirodalmat olvasnak, s elhanyagolják az úgynevezett ismeretközlő irodalmat. Az egyoldalúság inkább más oldalról fenyeget. Egyrészt a sci-fi, vagyis a tudományos-fantasztikus regények túlzott, jelentőségét messze meghaladó kedvelése, másrészt — ami jobbára csak a most tizenévesekre jellemző — a technika abszolút előnyben részesítése. A tudományos-technikai forradalom korát éljük, de történelmi-irodalmi ismeretek nélkül gyökértele- nek vágyunk. Nemzeti múltunk, művelődéstörténeti értékeink megbecsülése, a humánum tisztelete, majd gyakorlata nélkül nehezen képzelheti) el tartalmas élet. A társadalomtudományokban olyan, világviszonylatban is kiváló sorozatok állnak a nagyobb gyerekek rendelkezésére, mint a Képes Történelem, a Képes Földrajz, vagy az így élt... Az összefüggéseket jól kiemelő, sok képpel bemutató sorozatok nemcsak az iskolai tananyaghoz kapcsolódnak, hanem segítik a helyes történelmi, politikai tájékozódást is. A Móra Kiadó Természetbúvárok könyvespolca című sorozatában a tudományok szinte minden ágát népszerűén bemutató köteteket találunk. Ismeretterjesztő gyermekkönyvkiadásunk az utóbbi néhány évben hatalmasat fejlődött. Elég ha utalunk a kisebbeknek szóló Bölcs bagoly, illetve a Búvár zsebkönyvek, vagy a nemrégiben indult Kolibri könyvek. című sorozatokra, vagy a társadalomtudományok területén a már kamaszoknak szánt Iránytű című sorozatokra. magyar gyermekkönyvkiadás napjainkban vált nagykorúvá — választékában, a művek tartalmi, s formai színvonalában a legjobb európaiakkal is felveszi a versenyt. Tudni kell e széles választékból ésszerűen, tudatosan választani; egyrészt, hogy az ismeretek és olvasmányok a tudomány és a szépirodalom gazdag palettáját mutassák be, másrészt, hogy módot adjon ez a választásra, a specializálódásra is. Az olvasás a jellem- és ízlésnevelés eszköze az ember formálásában, ezért a szülő feddő és biztató szeme ott kell legyen gyermeke olvasmányainak kiválasztásában is. Zöld Ferenc
