Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-29 / 280. szám
1980. november 29., szombat Bizalom alapján mozgósítani í Kitüntetettek: HNF-választás Békésen Kivételesen nem filmvetítésre gyülekeztek tegnap délután a békésiek a Bástya filmszínházban. A Hazafias Népfront városi küldöttértekezletének delegáltjai vitatták meg az elmúlt négy esztendő munkáját, adtak útrá- valót az elkövetkező időszakra a bizottság tagjainak. Jelen volt Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára is. Balogh László országgyűlési képviselő, a HNF városi bizottsága elnökének üdvözlő szavai után Berta József, a testület titkára adott részletes tájékoztatást. Megállapította: szervezetten és tudatosan tevékenykedtek népünk, ezen belül a városuk lakossága előtt álló, a párt- és állami szervek által megjelölt legfontosabb politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldása érdekében. A népfront tevékenységét folyamatosan erősödő testületi élet jellemezte. A városi bizottság minden, lakosságot érintő kérdésekben fórumot biztosított a fermerülő kérdések, vélemények, javaslatok összegyűjtésére. Az állásfoglalások és döntések többsége különböző akciók, mozgalmak, rendezvények, fórumok szervezését szorgalmazta. Ezek egyaránt érintették a gazdasági életről szóló tájékoztatást, a helyes szemlélet kialakítását, a lakossági szolgáltatásokat, a településfejlesztést, a környezetvédelmet. Jelentős teret kapott a cigánylakosság körében végzett felvilágosító munka, az alkoholizmus elleni küzdelem. A beszámoló — melyből itt csak néhány gondolatot ragadtunk ki — végül fontos tennivalóként jelölte meg a közeli városok, Gyula és Békéscsaba népfrontbizottságaival való kapcsolat erősítését. A továbbiakban Jenei Béla alelnök szólt a szocialista demokrácia és a lakóhelyi közélet népfrontra háruló feladatairól, majd Makovicz- ki János tanácselnök tájékoztatta a küldötteket az V. ötéves terv városra vonatkozó teljesítéséről és a következő tervidőszak feladatairól — kérve a lakosság támogatását, a népfront aktivistáinak további közreműködését. Számos hozzászólás tette teljesebbé a küldöttértekezlet munkáját. Végh László a tisztább Békésért fásítási akciót javasolt, Medgyesi Mi- hályné a nyugdíjasok iránti nagyobb törődést kérte. Szojka Magdolna a KISZ és a népfront együttműködéséről beszélt. Ínokai János, a városi pártbizottság első titkára kiemelte: jelentős mértékben szélesedett a népfront tömegbefolyása, fokozódott a városi bizottság politikai szerepe. Arról is beszélt, hogy a városközpont körül „kinőtt” tömbházak lakóhelyi közösségei számára még nem találták meg a formákat, amelyekkel ezek erejét kiaknázhatnák. Bátrabban kell kezdeményezni, bevonni őket egy-egy feladatba, legyen az parkosítás, vagy éppen a környezet védelme. Ilyen tekintetben lesz dolga a II. kerületi bizottságnak is, hiszen a Decséri-kertben néhány éven belül kis városrész alakul ki. * Élni a lehetőségekkel Nincs nap, hogy szóban vagy írásban ne tálálkoz- nánk többször is az egyedüllét fájdalmát feltáró jelzésekkel. S hogy régen nem elszigetelt jelenségről van szó, azt a különböző újságokhoz, lapokhoz küldött levelek folytonos szaporodása bizonyítja. De az is ismert, hogy világjelenséggel állunk szemben, s mindenütt keresik az enyhítő megoldásokat. Nálunk is többféle — főleg klubformában. Persze ez közel sem elég- De hát akkor mit lehetne tenni? A megoldáshoz sokak együttműködése szükséges. Ám legyen bármilyen nagy az erőfeszítés, az érdekeltek aktív közreműködése nélkül nem sokat ér, mert segíteni csak azon az emberen lehet, aki ehhez maga is segítséget nyújt. A magány feloldását nem elég kívánni, egyénileg is tenni kell érte. Talán először annyit, hogy tudatosuljon: az egyedüllét adott állapot ugyan — özvegy, elvált, vagy házasságot nem kötött, hozzátartozók nélkül élő ember életformája —, de nem feltétlenül magány, hiszen a környezetben élő emberekkel még meg lehet a kapcsolatot őrizni, vagy újakat lehet kialakítani.. S ha erről valaki lemond, vagy ezt meg sem kísérli, sokat veszít, s egyben magát is okolhatja. Ez semmiképp sem akar elmarasztalás lenni, hiszen a körülményeit, annak esetleges szorítását, mindenki maga érzi. De azért azt is el kell ismerni, hogy különösebb szervezés, intézkedés nélkül, még a fentieken kívül is mennyi minden áll rendelkezésre. Csak a dolgozó korosztályokról szólva, de a nyugdíjasokat is részben érintve, a különböző közösségekhez való tartozás szinte mindenki előtt nyitva áll. Az első és legnagyobb lehetőség maga a munkahely, ahol a munkatársi kapcsolaton kívül mindig szövődtek barátságok, sőt szerelmek is. A másik nagy terület a politikai és társadalmi szervezetek munkájában, életében résztvenni, ténykedni, akár munkahelyi szinten, akár lakóhelyi viszonylatban- Feladatok özöne várja azokat, akik különböző közösségekhez szeretnének kapcsolódni, s ahol rövid idő alatt a munkák során nem csak megismerik egymást az emberek, de előbb-utóbb barátokká válhatnak. És még a szocialista brigádokról szó sem volt, vagy a kulturális terület sokfajta lehetőségéről, a tanulás, önképzés ugyancsak széles választékáról. Mind olyan elfoglaltságot nyújtanak, hogy senki sem érezheti magát fölöslegesnek. S tovább lehetne még sok mást is sorolni, például olyat, hogy ifjúságvédelem, alkoholizmus elleni küzdelem, állami gondozott gyermekekkel való foglalkozás, stb. Akármelyiket tekintjük is az előbb említettekből, a lényegük: munka, mások segítése, és társadalmilag hasznos elfoglaltság, az életet szebbé tevő, egyre magasabb kulturálódás. Mind, mind olyasmi, amin egyén és közösség csak nyerhet. Csak meg keli ragadni a lehetőséget. Élni vele. Ha másért nem, hogy oldódjon az egyedüllét, felejtődjön a magány, amiből jobb mielőbb kitömi- Az emberek kapcsolatteremtő képessége nem egyforma, vannak visz- szahúzódó alkatok, nehezen barátkozók. A munkahelyi, mozgalmi, társadalmi és közéletben való részvétel a kezdeményezést nagyban megkönnyíti. Igaz, ehhez biztatást kell kapniok. Hívni őket és számítani rájuk. Vass Márta A küldöttértekezlet végül megválasztotta tisztségviselőit. A békési városi népfrontbizottság elnökének ismét Balogh Lászlót, titkárának Berta Józsefet választották meg. F. I. Takács Lajos Falugyűlés Füzesgyarmaton A napokban több száz érdeklődő részvételével népfrontbizottságot választó falugyűlést tartottak Füzesgyarmaton. A művelődési házban szervezett rendezvényen megjelent Szegfű István, a HNF megyei titkárhelyettese, valamint Pap Endre, a járási pártbizottság munkatársa is. A napirendi pontok elfogadása után Homoki István, a nagyközségi népfrontbizottság titkára részletesen beszámolt a mozgalom tevékenységéről; a párt-, állami és társadalmi szervekkel, a helyi intézményekkel, termelőüzemekkel és a lakossággal fenntartott kapcsolatok erősítéséről; valamint az egyes munkabizottságok működéséről. E közös összefogásnak — mint mondotta — számtalan kézzelfogható bizonyítéka van. Például az eltelt 4 év alatt végzett társadalmi munka értéke elérte a 20 millió forintot. A HNF-titkár behatóan foglalkozott a szocialista ha- zafiság és a hazaszeretet, továbbá a családi közösségek demokratikus és harmonikus életmódjának kérdésével; majd rátért a jövőben elérendő célok ismertetésére. Kiemelte, hogy a teljes bizalom alapján szükséges mozgósítani a lakosságot a VI. ötéves terv feladatainak megoldására. A titkári beszámolót követően Szőke István tanácselnök az eltelt 5 év községpolitikájáról és a VI. ötéves terv elképzeléseiről tájékoztatta a hallgatóságot. A felszólalók többek között az iskolai tantermekre, a közvilágítás korszerűsítésére, a tüzelőellátásra, a KISZ-és fiatalok és a HNF kapcsolatára vonatkozó kérdéseikre kaptak választ. A falugyűlés — az ismertetett névsor alapján — egyhangúlag szavazott a 30 tagú HNF-bizottságra és a 3 megyei küldöttre is. A nagyközség újjáválasztott népfronttestületének titkára ismét Homoki István, elnöke dr. Nagy Antal lett. —y—n Takács Lajos, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgató főmérnöke tősgyökeres gyulai: a városban született és ugyanitt járt iskolába is. Eredeti szakmája nyomdász. A felszabadulás évében az Állami Építészeti ^Hivatalhoz — a megyei tanács ÉKV osztályának elődjéhez — került műszaki rajzolónak, majd a romeltakarítást és ,az újjáépítést vezette. A műszaki pálya alapjait a rajzokból, a tervdokumentációkból önképzéssel sajátította el. Számára is, mint sok tízezer kortársának, a felszabadulás adta meg a lehetőséget a tanuláshoz Szocialista brigádok az Orosházi Üveggyárban Az Orosházi. Üveggyárban 134 brigád 1910 tagja vesz részt a szocialista munkaversenyben. A brigádok közül 11 érdemelte már ki egyszer vagy többször a Vállalat Kiváló Brigádja címet. A tavalyi eredmény alapján az idén 20 kapta meg az arany-, 38 az ezüst-, 35 a bronzkoszorús jelvényt, 29 a zászlót, 4 pedig először a címet. Ezek javarészt a termelésben, a karbantartásban, kiszolgálásban, szállításban dolgoznak. Sütő Géza gyári i munka- versenyfelelős tájékoztatása szerint a brigádok érdeme elsősorban az eredményes munkára, a jó minőségre való törekvés és a határidők betartása. A termelésben, karbantartásban, kiszolgálásban dolgozók és a műszakiak együttműködési szerződést kötöttek, melynek alapján egyes feladatokat, mint például a selejtcsökkentést vagy a kísérleti gyártást közös erőfeszítéssel oldják meg. Valamennyi szocialista brigád évente 2 kommunista műszakot vállal, amely a gyári feladattervek teljesítését is szolgálja, a munkabért pedig a város (iskola, óvoda stb.) fejlesztésére ajánlják fel. Az idén a pártkongresz- szus tiszteletére külön műszakot is vállaltak, s az abból származó 220 ezer forint keresetet a város számlájára fizették be. Az árvíz idején 220-an vettek részt a mentésben, az árvízkárosultak megsegítésére pedig 38 brigád több mint 80 ezer forintot ajánlott fel. Október elején a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusának tiszteletére a brigádok az év végéig 25 millió 400 ezer forint értékű öblösüveg többlettermelését vállalták, amit időarányosan teljesítenek. A brigádok közül 33 patronál óvodát (és közreműködik 6 árva gyermek gondozásában), 25 iskolát, 27 egy-egy iskolai osztályt. Három brigád a gyár nyugdíjasklubjának a működését segíti elő. Művelődési és kulturális szempontból jelentősek a szellemi vetélkedők, melyek során egyes brigádok eljutnak a vállalati vagy a megyei döntőig. A párt* és szak- szervezeti politikai oktatáson a szocialista brigádok valamennyi tagja részt vesz. Új módszer, hogy a politikai oktatás vetélkedővel zárul. Az oktatás egyik fő témája: hogyan lehet javítani a minőséget, és fokozni a termelés gazdaságosságát. P. B. Az 1950-es évek derekán • a vízügyi igazgatósághoz ke- ■ rült dolgozni, 1958-ban mér- : nöki diplomát szerzett. Elölj szőr árvízvédelmi előadó- 5 ként, majd vízrendezési cso- 5 portvezetőként dolgozott. Az 1966-os árvizet követően az ; igazgatóság vezetőjévé ne- : vezték ki, s irányítása alatt ! a KÖVIZIG sok szép ered• ményt könyvelhetett el. Többször volt Kiváló Igazgatóság, sőt elnyerték a Minisztertanács és a SZOT VöP. B. Fele cukor, fele méz... Csemegék a sátorban — Nem kínálja a portékát? — Viszik azt anélkül is. Ott toporog a hosszú sátorban, a dévaványai templom előtt. Szendrőy Zoltán nak hívják. — Majdnem azt mondtam: cukrászmester,.. — Nincs mesterlevelem, de még szakmunkás-bizonyítványom se — mondja a fiatalember. — A nővérem kitarös Vándorzászlaját. Az elmúlt másfél évtizedben több nehéz időszakot élt át. — A nyári árvizet elfelejteni nem lehet. Munkámban jóleső érzés volt, hogy minden segítséget és bizalmat megkaptam, ami biztonságosabbá. céltudatosabbá tette intézkedéseimet az eredményes védekezésért. Az elpusztult értékeknek a többszörösét sikerült megmentenünk — sorolja. Takács Lajos 1961-től tagja a pártnak, a Vízügyi Igazgatóság pártbizottságának, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai aktivistája. Szülővárosában harmadik ciklusban tanácstag, valamint tagja a megyei tanácsnak. Az utóbbi időben pedig a gyulai járási városi tanácstagok csoportjának elnöke. Ezenkívül tagja a MTESZ elnökségének és a Magyar Hidrológiai Társaság megyei elnöke. — Kevés a szabad ideje... — Munkám, társadalmi funkcióim sok időt igényelnek. Szabad óráimat szívesen töltöm négy unokámmal, .akik bearanyozzák életemet. Sokat olvasok, és gondolok a nyugdíjas éveimre is. Szeretem a természetet, a kertet, s alkalmanként a horgászásnak hódolok. Vízparton van hobbikertem, ahol kikapcsolódhatok. Takács Lajos számos kitüntetés birtokosa, átvehette a Munka Érdemrend bronz fokozata, a Munka Érdemrend ezüst fokozat^ kitünte- ' tést. Október 30-án az Országos Vízügyi Hivatalban Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese a Tisza-völgyi árvízvédekezésben tanúsított helytállásáért átnyújtotta a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. másodszor. — sz — ■■■■■■■■■■■MBBI■■■>■■!■■■■■■■■■■■■9* nulta a szakmát, a férjével járják az országot. — Szóval mégiscsak cukrászdinasztia a maguké... — Nagyjából igen. A fagylaltjáról és süteményéről híres török származású Kad- ri Ismail Dág unokái va-. gyünk. Gyerekkoromban sok időt eltöltöttem a csabai műhelyben. — Mégsem cukrásztanulónak ment.., — Valóban nem. Itt Dé- vaványán, a gimnáziumban érettségiztem, majd motor- szerelő lettem. Békéscsabán az AFIT-szervizben dolgoztam öt évig. Közben segédkeztem a piacokon, vásárokon. A gyakorlatom megvolt, 1978 elején kiváltottam az ipart. Ez szabad foglalkozás. Mézeskalácsot, törökmézet és keleti csemegét készítek. Fortyog a cukorszirup, folyik az aranyszínű méz. A márvány asztalon liszt, szaggatók, festék. A mézeskalács kellékei. A szív, a lovas katona, a baba lassan formálódik. — Mindent kézzel csinál? — Mindent. A festés, a díszítés tart legtovább. A törökméznél pedig a keverés teszi próbára az embert. — És a keleti csemege? — Kifőzöm a cukrot, lisztet, margarint, aromát teszek bele, és ételfestéket. Csak az a baj, hogy az utóbbit nehéz beszerezni, kiutalásra adják. — Kicsi ez a műhely... — Épül az új, a falat már felhúztam. De nem megy ez olyan könnyen. Meg kell felelnie az egészségügyi követelményeknek, speciális berendezés szükséges. — Az öreg Volga bírja még? — Bírja. Másfél év alatt 10 ezer kilométer, utat tettem meg. — Megéri? — Természetesen. Izgalmas, változatos foglalkozás. Legjobban kedvelem a tíznapos népművészeti vásárokat. Makón elnyertem a legszebb kollekciónak járó díjat. A zsűri pontozta az áruk elrendezését, a csomagolást és az ízeket. Az idén Pécsett ugyancsak elismerést kaptam. — A tétova vevőknek mit mond? — Tessék, tessék, itt a finom törökméz... Ilyenkor a gyerekek már folytatják is a strófát: — Fele cukor, fele méz ... (seres) i Elkészült a keleti csemege Fotó: Martin Gábor
