Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-28 / 279. szám
1980. november 28., péntek 1 ' IklH Falugyűlés Békéssámsonban Nem csak szemlélőként... A fejlődésre az óriás jelző illik leginkább. Kövesutak, járdák, korszerű művelődési ház, épülő törpevízmű, a HÓDIKÖT üzeme, boltok. S ha a felsoroltak közül nem is mind az V. ötéves tervben valósult meg, akkor is figyelemre méltó, hogy Békéssámsonban 1975 óta 32 millió forintot fordítottak községfejlesztésre. S, ami a külső szemlélőnek fel sem tűnik, azt észreveszi a község lakója. Erről győződhettünk meg azon a falugyűlésen, amelyen a Hazafias Népfront községi bizottsága adott számot* négyéves munkájáról megbízóinak. A péntek esti falugyűlésen részt vett Krisztoff András- né, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának munkatársa is. A község fejlődéséről Lukács Ottó tanácselnök tájékoztatta a falu lakóit. Elmondta többek közt, hogy 1975 óta három tanteremmel bővítették az iskolát, a sportpályát korszerűsítették, 1978-ban megkezdték a törpevízmű építését, 1979-ben több mint egymillió forintért kövesutat építettek. A Tótkomlós és Vidéke ÁFÉSZ nagy gondot fordított a kereskedelmi hálózat bővítésére és korszerűsítésére. Bővítették a TÜZÉP-telepet, korszerűsítették az élelmiszerboltot, egy felvásárlótelepet és tápboltot adtak át. A községfejlesztési feladatok megvalósításához nagy segítséget adtak a falu lakói. Az elmúlt időszakban több mint 5 és fél millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. A Hazafias Népfront községi bizottságának munkájáról Rácz Sándor szólt. Elmondta, hogy a bizottság jelentős erőfeszítéseket tett a község lakóinak rendszeres tájékoztatásáért. Falugyűléseket szervezett, meghívta az országgyűlési képviselőt eszmecserére. Figyelemmel kísérték a tanácstagok munkáját is. Ezzel kapcsolatos véleményüket nem rejtették véka alá. Megállapításaikat, hogy mennyire alkalmasak a tanácstagok a választók képviseletére, közzétették. Négy év alatt, három tanácstag felmentését és egy visszahívását javasolták. Részt vettek szabad pártnapok, megemlékezések szervezésében. Hagyománnyá vált, hogy minden évben vendégül látják a község volt 19-es vöröskatonáit.. Baráti találkozókat rendeztek, amelyekre a szocialista országok küldöttségeit hívták meg. Tavaly vietnamiakat, ebben az évben bolgárokat. A HNF községi bizottsága együttműködési szerződést kötött a tanáccsal, képviselői részt vesznek a tanácsüléseken. A községben mintaszerűen működik a kézimunkaszakkör, és sok látogatója van a kertbarátszakkör megmozdulásainak. A beszámolókat követően tízen mondtak véleményt, tettek javaslatot, vagy kérték panaszuk orvoslását. , Javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy 1981-től minden évben szervezzék meg az „Egy nap a község szépítéséért” akciót. Szó volt egy autóklub létrehozásáról, amellyel kapcsolatban a szervezés már megkezdődött. Szóvá tették, hogy a község boltjaiban az áruellátás nem megfelelő. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a falu lakói nem egyszerűen külső szemlélőként képzelik el Békéssámson további fejlődését. Nemcsak szavakban, tettekben is készek segíteni, ha közvetlen környezetük, utcájuk, az iskola, az óvoda, a művelődési ház korszerűsítéséről van szó. A falugyűlésen végezetül megválasztották a 28 tagú népfrontbizottságot, a megyei küldötteket, s az elnökséget. A Hazafias Népfront községi bizottságának elnökévé dr. Szalontai L ásziónét, titkárává Rácz Sándort választották. K. J. Madárcsapatok vendégeskednek j a Dél-űlföldön ■ ■ ■ ■ Évtizedek óta nem tapasz- £ talt nagy tömegben vendé- ■ geskednek az átvonuló ma- ! darak a dél-alföldi termé- £ szetvédelmi területeken. A ■ Szeged, Pusztaszer, Tömör- ! kény és Kardoskút határá- £ ban elterülő vadvizeket való- £ sággal megszállták a daru- ■ csapatok. Az Európa és Ázsia : legészakibb tájain költő gáz- £ lómadarak száma legalább ■ tízezerre tehető. Minden bizonnyal az év- • szakhoz képest enyhe idő £ marasztalja őket. Megjöttek a vadlibák is. £ A legtöbb Kardoskút térsé- £ gében tanyázik. Számukat ott ■ csaknem 40 000-re becsülik. : Nappal a réteken, a zöld ve- : téseken legelésznek a vadli- ■ bák, alkonyaikor pedig el- ! özönlik a nádasoktól övezett : tavakat. A kiáradt Tisza valósággal : vonzza magához a hazánkon £ itvonuló szárnyasokat. A fo- • Ivó helyenként kilépett az « árterületre. A vízzel telítő- £ dött kubikgödrökben különö- ; sen jól érzik magukat a ré- ! cefélék. Az Országos Környezet- és £ Természetvédelmi Hivatal ! dél-alföldi felügyelősége £ Csongrád, Békés és Bács Kiskun megyében kíséri fi gvelemmel az értékes ma dárfajok mozgását. Védelmü és megismertetésük érdeké ben vándorkiállításokat, is meretterjesztő előadásoka szervez a felügyelőség. Kitüntetettek: Dr. Haraszti János Fotó: Veress Erzsi Meglehetősen távol esik dr. Haraszti János eredeti foglalkozásától mai hivatása. Fiatal szabósegédként 1948- ban Székesfehérváron a szocialista társadalmi rendszer védőjeként, próbarendőrként választotta hivatásának a belügyi fegyveres szolgálatot. Különböző beosztásokban és rendfokozatokban teljesített szolgálatot a Dunántúlon, őrnagyként 1957-ben Békés megyébe helyezték, majd 1960-ban kinevezték a megyei rendőr-főkapitányság helyettesének. Ezt a beosztását 1970-ig töltötte be. Ekkor az élet más területre szólította. Békéscsaba város Tanácsának elnökévé választották. — Legbüszkébb arra vagyok, hogy nem csabai létemre a város lakói megtiszteltek bizalmukkal — emlékszik vissza. Dr. Haraszti János három éven át töltötte be a tanács- elnöki tisztet, amikor felkérték megyei rendőr-főkapitánynak, mely beosztásában azóta is dolgozik. Időközben, 1962-ben jogi diplomát szerzett. Mindennapi munkája mellett számos párt- és társadalmi funkciót töltött és tölt be: 1949-től tagja a pártnak, napjainkban is tagja a megyei pártbizottságnak, 12 éven át volt megyei tanácstag, ugyancsak tagja a rendőr-főkapitányság pártbizottságának, s mindezek mellett a magyar jogászok megyei szövetségének elnökhelyettese. — Szeretem a természetet. Szabad időmben szívesen kertészkedek, ez a hobbi megnyugtat, felüdít — vallja. Dr. Haraszti János számos kitüntetés birtokosa: kétszer vehette át a Vörös Csillag Érdemrendet, kétszer adományozták neki a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet. Október 30-án, az Országos Vízügyi Hivatalban Bor- bándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese nyújtotta át dr. Haraszti János rendőr ezredesnek a nyári Tisza-völgyi árvízvédekezésben tanúsított helytállásáért a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. — sz — Fusizunk? Fusizunk! Csabaesiidi hétköznapok Mi is a szolgáltatás? A népgazdaság mostani állapota mennyire befolyásolja ennek az ágazatnak a fejlődését? Milyen helyet foglal el Békés megye az országos rangsorban? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről folyt az eszmecsere a minap Békéscsabán. Elméleti és gyakorlati szakemberek találkoztak a Szolgáltatások Magyarországon című könyv egyik szerzőjével. Arányi Emillel. A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete jó kezdeményezőnek bizonyult, amikor meghirdette ezt a könyvankétot. A társadalomkutatók meglehetősen keveset foglalkoztak ezzel az i ágazattal, a KGST-országok- Iban is nemrégen kezdték el a vizsgálatot, az elemzést. A lényeg azonban ennél sokkal összetettebb. Ugyanis baj van a szolgáltatásokkal. Szegényes az eszközellátottság, állandó létszámgondok gyötrik a legfontosabb szakmákat. Furcsa ellentmondás: míg egyes ágazatokban (ruhatisztítás) kevés a megrendelés, addig a vállalási idő meghosszabbodott. Hiába foglalkozik hazánkban 3 ezer vállalat és szövetkezet, 80 ezer kisiparos szolgáltatással, elmaradtunk a kívánalmaktól. Igaz, a tercier ágazatban foglalkoztatottak aránya 1977-ben 36,6, tavaly 37,1 százalékkal nőtt. Mégis kevesen vannak! Az iparból a felesleges munkaerő csak nagyon lassan szivárog a szolgáltatások felé. Pedig ebben az évben az új szabályozórendszer megnyitotta a lehetőségek zsilipjeit- Nagyobb szerepet kapott a kisipar, előtérbe került a szabad árforma. A tartajé- kok feltárása és a minőségi munka viszont még mindig nem kielégítő. Ég hogyan áll megyénk? Valójában nincs szégyenkeznivalónk. A 3 évvel ezelőtti adatok szerint az egy szol- gáltatóhelyre, illetve az egy szolgáltatásban dolgozóra jutó lakosok száma szerint ötödikek és nyolcadikok, az egy lakosra eső teljesítményérték alapján a tizenkettedikek vagyunk a megyék sorrendjében. Lényeges javulás a javító, karbantartó és a személyi szolgáltatásoknál 1969-ben következett be. Az 1038-as kormányhatározat megtette a hatást. A szolgáltatásfejlesztési alapból jelentős összegeket kaptunk. Sokat fejlődött a háztartási gépek, a személygépkocsik javítása, komoly beruházást valósított meg a Patyolat Vállalat, a Generál és a szolgáltató és termelő szövetkezet. Ma már 200 gazdálkodó egység ezer szolgáltatóhelye áll rendelkezésre. Az ágazatban 2350 dolgozót foglalkoztatnak, és a több mint 4500 kisiparos 90 százaléka vállal munkát a lakosságnak. Az elmúlt évben az egy emberre jutó szolgáltatás értéke csaknem 600 forint volt. A statisztikai adatok persze csalókák- Kifejeznek sok mindent, de nem adnak feleletet több kérdésre. Aligha megnyugtató, hogy két napot kell várni télvíz idején a gázkonvekor megjavítására, a porszívót meg hurcolhatjuk a Gelkától a Ramovill szervizig. És akkor még nem is beszéltem a nyitva tartásról, az udvariasságról és a minőségi követelményekről. Ha gyors munkát akarok, szólnom kell egyik-másik ismerősömnek, aki mellesleg fusizik. Kontár, mondják olykor bántóan, holott nem az. Nagyon is jó szakember valamelyik vállalatnál, szövetkezetben. Csak éppen nincs kedve és ideje papírokkal bajlódni, és a főnöke sem járulna hozzá, hogy munka mellett „kisiparos” legyen. Valljuk be: szükség van a fusizókra is. Pontosabban a tisztességes, hozzáértő munkára. Vitatkozunk a „másodlagos” gazdaságról. Az viszont egyértelmű, hogy ez a fogalom a nagyüzemi termelést, szolgáltatást kiegészítő tevékenységek gyűjtőneve, olyanoké, amelyek kisüzemi körülmények között, a piac által szabályozottan, társadalmilag elismert szükségleteket elégítenek ki. Természetesen ebből ki kell zárni a törvénybe ütköző cselekedeteket: az üzemi lopást, a spekulációtMost már egyre jobban hajiunk arra, hogy a kontár szót felcseréljük a nem szervezett szolgáltatással. Csak remélni lehet, hogy ez a megállapítás nem illik majd rá a vállalati, szövetkezeti szolgáltatásokra. Mert a fejlődés alapja, további útja a még jobb szervezettség lehet. Seres Sándor Csabacsüdről ma is naponta 500-an kelnék útra, hogy főként szarvasi munkahelyükre siessenek. Legtöbben évtizedek óta ingáznak. Ez nem jelenti azt, hogy Csabacsü- dön nincs munka, hiszen az utóbbi évtizedben létesültek itt is részlegek. Az asszonyok egy része otthonra vállal bedolgozást. Jobbak az életkörülmények. A 70-es években beépültek az utcák, modern, fürdőszobás otthonokkal. A férfiak a tsz-ben az állami gazdaságban dolgozhatnak, mégis közülük járnak el a legtöbben. Szarvasra jó a közlekedés, érthető tehát, hogy szívesen mennek el jobb keresetért a városba dolgozni. A nőknek is teremtettek munkalehetőséget. A bedolgozói munkán kívül a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet és a faipari szövetkezet részlege ad munkát. A vasipari szövetkezet apró kis részlegét egy régi, rosszul működő szolgáltatóházból alakították ki, most 16 asz- szony dolgozik itt. Számos- völgyi Mihály Szarvasról jár ki naponta. Elmondta, hogy 1971 óta ez a kis üzem az egyik kereseti lehetősége a csabaesiidi nőknek. Reggel 7-től délután 4-ig előszerelést végeznek, vagy komplett lámpatestet állítanak össze a kisüzemben. — Mióta végzi ezt a munkát, és mit jelent a családi élet alakulásában az ön keresete? — kérdeztük Gombár Istvánt. — Az üzem indulása óta. Hogy mit jelent? Feltétlenül jobban élünk azóta, több mindenre jut, s ez idő alatt készült el a házunk, két és fél szobás, s fürdőszoba nélküliek már nem is épülnek a községben. Urbancsok Mihályné immár 9 éve vasipari dolgozó, közben gyesen volt. Négy éve ők is új házba költöztek. Két keresetből, s a megtakarított pénzből hamar elkészült a családi otthon. Persze nem múlnak a napok gond nélkül, A legtöbb bosszúságot a bevásárlás okozza. Különösen nehéz a hús beszerzése. Hiába érkezik hetenként kétszer áru a boltba, délután négy órakor már nem lehet kapni. Krenák Pálné a kislányáért siet az óvodába. — Otthon vagyok már ötödik éve gyesen, hamarosan lejár, és megyek vissza dolgozni Szarvasra. — Nem csábítja a Csaba- csüdön működő üzem? — Hegesztő szakmunkás vagyok, itt a községben ugyanezt nem tudnám csinálni. Azonkívül szeretem a munkámat, és a kollektívát sem akarom otthagyni. A békésszentandrási szőnyegszövő bedolgozója volt Paluska Mihályné, a konyhakertben sepregetett, amikor találkoztunk. — Két éve hagytam abba a szövést. Elmentem nyugdíjba nyolcévi bedolgozás Lámpatesteket szerelnek a szarvasi üzem kihelyezett részlegében Nem hiányzik a szövés, van munkám bőven a kertben Fotó: Martin Gábor után, és a mozi pénztárában is ugyan ez idő alatt dolgoztam. A nyugdíjam közel 1300 forint. — Ez igen kevés. — Kiegészülj férjem keresetével. Míg dolgoztam sem kerestem sokkal többet. Megvan azért mindenünk, és ma is megtakarítunk havonta 1—2000 forintot. Ebből tartalékolunk magunknak, és segítnük a gyerekeknek. — Merre vannak? — A lányom könyvtáros, a vejem Pesten jó állásban dolgozik. Most hét végén is várom haza őket. A gyarapodó keresetekből meggyorsult a lakóházépítés, szaporább lett az autóvásárlás, nőttek az igények. Az életkörülmények a 70-es években amúgy is gyors fejlődési üteme jól érzékelhető ebben a községben is. Szívesen vállalnak az emberek társadalmi munkát a község fejlődéséért. Arra törekszenek, hogy minél kényelmesebben, s jobb körülmények között élhessenek. Számadó Julianna
