Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-28 / 279. szám

laUiUMM 1980. november 28., péntek Gyorsmérleg a talajrendezésekről Magyarország úgy is­mert, mint szerencsés adottságú, sok alfölddel, jó termőfölddel rendel­kező ország. Mindez igaz, azzal a megjegy­zéssel, hogy talajainknak fele valamilyen formá­ban javításra, termőké­pességük fokozására szo­rul. Így van ez megyénk­ben is. A gazdaságpoliti­kai irányelvek ezért ki­emelten foglalkoznak e kérdéssel. A hatás meg­figyelhető az idén vég­rehajtott átfogó talaj­rendezések menetében, minőségében. Nem ért véget még az év, a közelgő hideg időjárás azonban arra készteti a szakembereket, hogy minél gyorsabban adják át rendel­tetésüknek a rendbe hozott területeket, az azokon talál­ható műszaki berendezése­ket, csatornákat, alagcsöve- zett földeket. Fontos ez azért is, mert az első műszaki át­adáskor talált hibák még ki­javíthatok év végéig, s a ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok használatba ve­hetik a nagy költséggel épí­tett műveket. Erre ösztönöz­nek a jogszabályok is, misze­rint a juttatott állami támo­gatás csak az adott évben használható fel így évzárás előtt, a mű­szaki átvételek dandárjában, érdemes néhány számot megemlíteni. E szerint elké­szült a 15 ezer hektárnyi szántót kiszolgáló úthálózat, tizenhétezer hektár vizet be­fogadó csatornahálózat, több, mint 6 ezer hektárról pedig alagcsövezéssel vezethetik le ezentúl a fölösleges vizet. A kémiai talajjavítás hétezer, a mélylazítás nagysága pe­dig kilencezer hektárra te­hető- Talán így magukban nem sokat mondanak a szá­mok, ezért érdemes megje­gyezni: a tervet sikerül tel­jesíteni, várhatóan minden kijelölt területen elvégzik az előírt munkákat év végéig. S hogy kiegészüljön a kép: minőségi hibák miatt eddig nem kellett sehol sem meg­tagadni az átvételt. A kivi­telezők, a Szarvasi Állami Tangazdaság meliorációs fő­mérnöksége, a megye három vízgazdálkodási társulása és maguk az üzemek is kiváló munkát végeztek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a terve­zők, a békéscsabai AGRO- BER dolgozói jól mérték fel az adottságokat, és ezekhez igazították a célkitűzéseket. Nem volt tehát szükség kap­kodásra, 'nem hanyagolták el a munkát. Kilenc üzemben került sor az idén mélylazítással egy­bekötött vízrendezésre, ugyanennyi azok száma, amelyeknél kémiai szerekkel fokozták a talajok termőké­pességét. Hogy csak néhá­nyat említsünk: nagyban fo­kozódik a jövőben a termelés biztonsága a békési Viharsa­rok, a békéscsabai Május 1. Tsz-ek egyes részein, vala­mint a nagybánhegyesi Zal­ka Tsz kaszaperi területén a jövőben. Sikeresen valósították meg a térségekben elképzelt és megtervezett teljes körű ta- lajrendezéseket is. Ennek lé­nyege, hogy egy adott víz­gyűjtőhöz tartozó területet egységes szemlélet alapján ítéljenek meg, s készítsék el a rendezési tervét. Jó példa erre a battonyai térség, ahol erre az illetékesek különös figyelmet fordítottak. Ügyel­tek arra is, hogy az üzemek gyakran kevésnek tűnő gép­parkja ne hátráltassa a biz­tonságot megteremtő mun­kát- Rövid időn belül a bat­tonyai térség a teljesen ren­dezett állapotú térségek so­rába lép. Nem szabad elhallgatni, hogy akadnak gondok is. Néhány üzem elhanyagolja a már kiépült műveket, s azok nem úgy működnek, mint tervezőik megálmodták. Pe­dig a fenntartásra tartalé­kolt összegek csak fenntartó mélylazításra, meszezésre, egyéb munkákra használha­tók. A további támogatásra is csak az jogosult, amely üzemnél a nagy pénzért végrehajtott munkák hozzák a várt eredményt. Ügy tűnik, mind többen érzik ennek súlyát, s nem engedik ki­csúszni kezükből a legfon­tosabbat, a termelési bizton­ságot. A mostani sikeres évzárás egyben sikeres ötéves ciklus zárását jelenti. Ezzel termé­szetesen nem érnek véget a talajrendezési munkák. A megye VI. ötéves tervének erre vonatkozó része is tar­talmazza a teljes program megvalósítását. A következő öt év még nagyobb támoga­tással, az erők még jobb koncentrálásával kell, hogy szolgálja a nemes célt; va­lóban jó minőségű talajok még több és jobb terméket adjanak a megyében. M- Sz. Zs. Cserépfuvarozók Békéscsaba, Ör Utca. A Volán 8. számú Vállalat szállítmányozási kirendeltsé­ge. Kocsis József, a kiren­deltségvezető büszkén mond­ja: — A vállalat egyik leg- fegyelmezettebb és legütőké­pesebb kollektívája a miénk. 54 gépkocsi található ezen a területen, amit a MÁV-tól bérelünk. Az 54 gépkocsi 13 típust képvisel. Szinte min­dent szállítunk. — Beszéljünk a cserépfu­varozásról! — Akkor hadd kezdjem a Vörös Csillag munkabrigád­dal. Az ő irányításuk alatt áll 6 kamion. Ezek közül kettő már teljesítette az egy­havi 300 ezer forintos árbe­vételt. Ez azt jelenti, hogy egy hónap alatt 1 millió 300 ezer forint értékű cserépfu­vart teljesítettünk. A ka­mionokkal együtt 14 szerel­vény viszi a cserepet az or­szág minden részébe, Sátor­aljaújhelytől Zalaegerszegig. — Innen, az ország min­den részébe? — kérdezem. — Igen. Bár csarepet más­hol is gyártanak az ország­ban, de az úgynevezett ket­tős hófogó cserepet csak Békéscsabán. Az itteni gyár olyan alapanyagot használ, olyan jó minőségű árut ál­lít elő, ami érthetővé teszi a nagy keresletet. Egyébként jelenleg a barna és az égő­vörös szín a sláger. A cse­répipari vállalattal való jó együttműködésünket bizo­nyítja az is, hogy kérésünk­re úgy alakították ki a bá­laméretet, hogy a szállítás és rakodás teljes mértékben gé­pesített. — Kifizetődő a vállalat­nak, hogy elszállítja innen a cserepet és üresen jön a ko­csi vissza? — Valószínű, hogy nem lenne az, de menetirányító­ink úgy igyekeznek a fuvart megszervezni, hogy a kocsik lakottan térnek vissza. Nem hagyhatom ki természetesen a gépkocsivezetőink szerepét sem, hiszen az érdem tulaj­donképpen az övék. Az I—III. negyedévet 3 millió forintos többlettel zártuk, annak ellenére, hogy 87 gép­kocsivezető helyett jelenleg csak 65 dolgozik. Szeren­csénk, vagy inkább a gépko­csivezetők és a műszakiak hozzállásának köszönhető, hogy a járművek műszaki állapota jó. Hogy mennyire fegyelmezettek az emberek, bizonyítom azzal, hogy míg a múlt évben 4 balesetünk volt, az idén egy sem fordult elő. Súlyos munkafegyelmi vétség sem történt. — A cserépen kívül sok minden mást szállítanak. Napjainkban egyre elterjed­tebb a konténerek haszná­lata. Hogyan alakul a válla­lat konténerforgalma? — Átvettük a vasúttól az úgynevezett középkonténere­ket. Ezzel természetesen szervezettebbé vált a vasúti le- és felrakodás. Speciális vagonok hordják, viszik az egységrakományokat, és per­sze mi is speciális járművel, az Uniconnal rakjuk ki a vagonokból a napi átlag 60 konténert. Az a baj, hogy az árukibocsátó-helyek még nem nagyon használják, pe­dig renkívül gazdaságos és biztonságos szállítási mód. Cseréppel kezdtük, hadd fejezzük be azzal, hogy Bé­késcsabán, a 4-es téglagyár beindulásával tovább nőnek a szállítási feladatok. Béla Vali Minőségellenőrzés a növényvédelemben Az iparban régóta ismert a meózás fogalma, az üzemet elhagyó termékek minőségi ellenőrzése. Mindez még új­donságnak számít a mezőgaz­dasági munkák egyik terüle­tén, a növényvédelemben. A Békés megyei Növényvédel­mi és Agrokémiai Állomás dolgozói az év kezdetétől tanfolyamokon, előadásokon próbáltak híveket szerezni a növényvédelmi munkák mi­nőségi átvételének. Kidolgoz­ták az utólagos ellenőrzés alapvető szempontjait, és az üzemek rendelkezésére bo­csátották az ezeket tartal­mazó tervezeteket, hogy min­denki saját viszonyaihoz ala­kítsa őket. A felhívások eredményes­nek bizonyultak, az év fo­lyamán a megyénkben gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok hat­van százaléka tért át az el­lenőrzésnek erre a módjára. A vizsgálatok során a ter­melőszövetkezeti vezetők, szakemberek szemügyre vet­ték a vegyszerrel kezelt. te­rületeket. Mégpedig akkor, amikor letelt a szer ható­ideje, azaz: látni lehetett, mennyi gyom, vagy rovar maradt a táblákon. A műtrá­gyázáskor a szórás egyenle­tessége volt a mérce. Ezek­nek a szemléknek az ered­ménye döntötte el, hogy a munkás vagy éppen szakve­zetője milyen fizetést ka­pott. A megyei növényvédelmi állomás szakemberei azt sze­retnék, hogy ne csak az üze­mek hatvan százaléka, ha­nem mindenki térjen át a minőség szerinti díjazásra. Ezért a jövőben is igyeksze­nek felvilágosító munkával, szaktanácsadással terjeszteni az új, hatásos módszert. A 18. sz. Kaesz Gyula Faipari Szakmunkásképző Intézetben bútor- és épületasztalosokat, kárpitosokat, faszobrászokat, intarziakészítőket, faesztergályosokat és hangszerkészítőket ké­peznek. Felvételünk az iskola korszerű tanműhelyében készült, ahol asztalos- és faszobrász- tanulók a szakma alapjait sajátítják el (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) Egység és bizalom n fejlődés záloga a szarvasi Dózsa Tsz-ben Arra kell építenünk, amink van, és ami még hi­ányzik a további fejlődés­hez, azt meg kell teremteni! E megállapítások önmaguk­ban a levegőben lógnak, ke­vés támpontot nyújtanak a tájékozódáshoz. Ám ott, ahol a cselekvéssel, a mindennapi feladatok megoldásával kap­csolják össze ezeket, ott ta­nulságok is lehetnek, vagy akár a vezetés szemléletének tükörképei... A vezetésé, a párttagoké, mert róluk van szó. A szarvasi Dózsa Termelőszö­vetkezet pártalapszervezeté- nek november 26-i beszámo­ló taggyűlése, ahol az előbbi benyomásokat szereztük, hű­en tükrözte a párttagok aka­ratát, azt amit a további fej­lődésért vállalnak. Mindez azonban kevés az eddig el­hangzottak pontos megérté­séhez. Vegyük tehát sorra az elhangzottakat, amelyeket a Bógyik György, párttitkár által felolvasott beszámoló­ból és a hozzászólásokból tudtunk meg. Na és persze, álljon itt néhány következ­tetés is! A termelőszövetkezet, né- hányan még emlékeztek rá, volt, hogy veszteséggel zár­ta az évet. És most, 1980- ban ugyanazon a földön, na­gyobbrészt ugyanazok az emberek a tervezettnél több, 17 millió forint nyereséget állítanak elő. Ismerve a gaz­dálkodás feltételeinek szigo­rodását, ez nem akármilyen eredmény! Azután itt egy másik szám, amely sokak számára hihetetlennek tűnik. Az V. ötéves tervben a kö­zös gazdaság évente 23—24 százalékkal növelte termelé­sét. Az alig 2400 hektáros ,téesz az V. ötéves tervben 86 millió forintért szarvas­marhatelepet épített, 57 mil­lió forintért gépeket, és most 1980-ban a mezőtúri Ma­gyar—Mongol Barátság Tsz- től 28 millió forintért 1900 hektár földet vásárolt. A téesz így is eleget tett minden évben hiteltörlesztési kötelezettségeinek, és ami a bővített újratermelés miatt rendkívül fontos, maradt pénze a további fejlesztések­re. Amire tehát a fejlesztési elképzelések megvalósítása­kor építettek, az a hatékony munka volt. Gyors előreha­ladás egyébként is csak az eredményesség állandó növe­kedésével képzelhető el. Az elmúlt' öt évben há­romszor érték el a Kiváló Termelőszövetkezet címet. Többször voltak elsők a me­gyében a búzatermesztésben elért eredmények alapján. És alighanem egyedülálló si­kerként könyvelhető el az országban; a kétszázas ma­\ Borsodi Szénbányák Vállalat kutatási cs robbantástechni­kai csoportjának brigádjai a karsztforrások hozamának nö­velésével segítik Miskolc ivóvízellátását. Feladatuk a koráb­ban foglalt források korszerűsítése, a vízminőség javítása. A munkák most Királykúton és az Anna-forrásnál folynak gyár tarka állománynál az egy tehénre jutó tejtermelés eléri az 5500 litert. A szarvas­marha-ágazat több mint 8 millió (!) forint nyereséget állíts elő. A felsoroltak már önma­gukban is bizonyítják, a szarvasi Dózsa Tsz-ben fi­gyelemreméltó fejlődés ment végbe az utóbbi években. A sikerek fő részesei közül most a közös gazdaság kom­munistái alkottak véleményt a gazdálkodásról, a felada­tokról. A felszólalók, Traka- di György, Frankó János, Óvári János, S. Farkas Pál, Kovács Péter az eredménye­ket mértéktartóan ítélték meg. Azt is elmondták, még jobb munkával, további mil­liókkal gazdagodhatott volna a közös. Mindenki egyetértett Tra- kadi György, nyugdíjas ala­pító taggal, aki elmondta, hogy megítélése szerint a ve­zetés és a tagság összeková- csolódott, s ez a gyors fej­lődés egyik alapja. Mások is ezt erősítették, amikor a ki­alakult jó munkahelyi lég­körről, a bizalomról és az egységről beszéltek. Ez utób­biak nélkül meddő kísérlet maradt volna minden terv. Természetesen nem feled­kezhetünk meg arról sem, hogy a tsz-tagok átlagéletko­ra 35 év. Sok a tettre kész fiatal, akik oroszlánrészt vállalnak a feladatok meg­oldásában. Mozgósító erő a kilenc szocialista brigád is, amelyek közül a Hunyadi Szocialista Brigád a kong­resszusi munkaversenyben elért eredményei alapján ju­bileumi oklevelet kapott. Mindezek, vagyis az el­mondottak nem választhatók el a párttagok munkájától, tevékenységétől, ök vala­mennyi munkahelyen irányí­tóként, fizikai dolgozóként, vagy alkalmazottként ott vannak. Magatartásuk, sza­vuk hatással van környeze­tükre. Nem kicsi tehát fe­lelősségük akkor sem, ami­kor a jövendő feladatairól esik szó. A következő időszakban a termelőszövetkezetben a ter­melés növekedésének üteme csökkenni fog. Ám, ennek el­lenére a nyereséget jövőre már 21 miltió forintban ha­tározták meg. Mi lehet te­hát a további fejlődés zálo­ga? Érdemes ezzel kapcsola­tosan az egyik felszólalót idézni: „A jövőben is, min­denkit a munkájával kell mérni! Az eredmények ugyanis nem önmaguktól jöt­tek, jönnek.” Egy másik hoz­zászólásból pedig a követke­zőt emelhetjük ki: ahhoz, hogy a közös gazdaság to­vább fejlődjön, hibáinkkal, tévedéseinkkel is szembe kell (MTI-fotó: felv. — KS) ♦ nézni!

Next

/
Thumbnails
Contents