Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-28 / 279. szám
laUiUMM 1980. november 28., péntek Gyorsmérleg a talajrendezésekről Magyarország úgy ismert, mint szerencsés adottságú, sok alfölddel, jó termőfölddel rendelkező ország. Mindez igaz, azzal a megjegyzéssel, hogy talajainknak fele valamilyen formában javításra, termőképességük fokozására szorul. Így van ez megyénkben is. A gazdaságpolitikai irányelvek ezért kiemelten foglalkoznak e kérdéssel. A hatás megfigyelhető az idén végrehajtott átfogó talajrendezések menetében, minőségében. Nem ért véget még az év, a közelgő hideg időjárás azonban arra készteti a szakembereket, hogy minél gyorsabban adják át rendeltetésüknek a rendbe hozott területeket, az azokon található műszaki berendezéseket, csatornákat, alagcsöve- zett földeket. Fontos ez azért is, mert az első műszaki átadáskor talált hibák még kijavíthatok év végéig, s a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok használatba vehetik a nagy költséggel épített műveket. Erre ösztönöznek a jogszabályok is, miszerint a juttatott állami támogatás csak az adott évben használható fel így évzárás előtt, a műszaki átvételek dandárjában, érdemes néhány számot megemlíteni. E szerint elkészült a 15 ezer hektárnyi szántót kiszolgáló úthálózat, tizenhétezer hektár vizet befogadó csatornahálózat, több, mint 6 ezer hektárról pedig alagcsövezéssel vezethetik le ezentúl a fölösleges vizet. A kémiai talajjavítás hétezer, a mélylazítás nagysága pedig kilencezer hektárra tehető- Talán így magukban nem sokat mondanak a számok, ezért érdemes megjegyezni: a tervet sikerül teljesíteni, várhatóan minden kijelölt területen elvégzik az előírt munkákat év végéig. S hogy kiegészüljön a kép: minőségi hibák miatt eddig nem kellett sehol sem megtagadni az átvételt. A kivitelezők, a Szarvasi Állami Tangazdaság meliorációs főmérnöksége, a megye három vízgazdálkodási társulása és maguk az üzemek is kiváló munkát végeztek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezők, a békéscsabai AGRO- BER dolgozói jól mérték fel az adottságokat, és ezekhez igazították a célkitűzéseket. Nem volt tehát szükség kapkodásra, 'nem hanyagolták el a munkát. Kilenc üzemben került sor az idén mélylazítással egybekötött vízrendezésre, ugyanennyi azok száma, amelyeknél kémiai szerekkel fokozták a talajok termőképességét. Hogy csak néhányat említsünk: nagyban fokozódik a jövőben a termelés biztonsága a békési Viharsarok, a békéscsabai Május 1. Tsz-ek egyes részein, valamint a nagybánhegyesi Zalka Tsz kaszaperi területén a jövőben. Sikeresen valósították meg a térségekben elképzelt és megtervezett teljes körű ta- lajrendezéseket is. Ennek lényege, hogy egy adott vízgyűjtőhöz tartozó területet egységes szemlélet alapján ítéljenek meg, s készítsék el a rendezési tervét. Jó példa erre a battonyai térség, ahol erre az illetékesek különös figyelmet fordítottak. Ügyeltek arra is, hogy az üzemek gyakran kevésnek tűnő gépparkja ne hátráltassa a biztonságot megteremtő munkát- Rövid időn belül a battonyai térség a teljesen rendezett állapotú térségek sorába lép. Nem szabad elhallgatni, hogy akadnak gondok is. Néhány üzem elhanyagolja a már kiépült műveket, s azok nem úgy működnek, mint tervezőik megálmodták. Pedig a fenntartásra tartalékolt összegek csak fenntartó mélylazításra, meszezésre, egyéb munkákra használhatók. A további támogatásra is csak az jogosult, amely üzemnél a nagy pénzért végrehajtott munkák hozzák a várt eredményt. Ügy tűnik, mind többen érzik ennek súlyát, s nem engedik kicsúszni kezükből a legfontosabbat, a termelési biztonságot. A mostani sikeres évzárás egyben sikeres ötéves ciklus zárását jelenti. Ezzel természetesen nem érnek véget a talajrendezési munkák. A megye VI. ötéves tervének erre vonatkozó része is tartalmazza a teljes program megvalósítását. A következő öt év még nagyobb támogatással, az erők még jobb koncentrálásával kell, hogy szolgálja a nemes célt; valóban jó minőségű talajok még több és jobb terméket adjanak a megyében. M- Sz. Zs. Cserépfuvarozók Békéscsaba, Ör Utca. A Volán 8. számú Vállalat szállítmányozási kirendeltsége. Kocsis József, a kirendeltségvezető büszkén mondja: — A vállalat egyik leg- fegyelmezettebb és legütőképesebb kollektívája a miénk. 54 gépkocsi található ezen a területen, amit a MÁV-tól bérelünk. Az 54 gépkocsi 13 típust képvisel. Szinte mindent szállítunk. — Beszéljünk a cserépfuvarozásról! — Akkor hadd kezdjem a Vörös Csillag munkabrigáddal. Az ő irányításuk alatt áll 6 kamion. Ezek közül kettő már teljesítette az egyhavi 300 ezer forintos árbevételt. Ez azt jelenti, hogy egy hónap alatt 1 millió 300 ezer forint értékű cserépfuvart teljesítettünk. A kamionokkal együtt 14 szerelvény viszi a cserepet az ország minden részébe, Sátoraljaújhelytől Zalaegerszegig. — Innen, az ország minden részébe? — kérdezem. — Igen. Bár csarepet máshol is gyártanak az országban, de az úgynevezett kettős hófogó cserepet csak Békéscsabán. Az itteni gyár olyan alapanyagot használ, olyan jó minőségű árut állít elő, ami érthetővé teszi a nagy keresletet. Egyébként jelenleg a barna és az égővörös szín a sláger. A cserépipari vállalattal való jó együttműködésünket bizonyítja az is, hogy kérésünkre úgy alakították ki a bálaméretet, hogy a szállítás és rakodás teljes mértékben gépesített. — Kifizetődő a vállalatnak, hogy elszállítja innen a cserepet és üresen jön a kocsi vissza? — Valószínű, hogy nem lenne az, de menetirányítóink úgy igyekeznek a fuvart megszervezni, hogy a kocsik lakottan térnek vissza. Nem hagyhatom ki természetesen a gépkocsivezetőink szerepét sem, hiszen az érdem tulajdonképpen az övék. Az I—III. negyedévet 3 millió forintos többlettel zártuk, annak ellenére, hogy 87 gépkocsivezető helyett jelenleg csak 65 dolgozik. Szerencsénk, vagy inkább a gépkocsivezetők és a műszakiak hozzállásának köszönhető, hogy a járművek műszaki állapota jó. Hogy mennyire fegyelmezettek az emberek, bizonyítom azzal, hogy míg a múlt évben 4 balesetünk volt, az idén egy sem fordult elő. Súlyos munkafegyelmi vétség sem történt. — A cserépen kívül sok minden mást szállítanak. Napjainkban egyre elterjedtebb a konténerek használata. Hogyan alakul a vállalat konténerforgalma? — Átvettük a vasúttól az úgynevezett középkonténereket. Ezzel természetesen szervezettebbé vált a vasúti le- és felrakodás. Speciális vagonok hordják, viszik az egységrakományokat, és persze mi is speciális járművel, az Uniconnal rakjuk ki a vagonokból a napi átlag 60 konténert. Az a baj, hogy az árukibocsátó-helyek még nem nagyon használják, pedig renkívül gazdaságos és biztonságos szállítási mód. Cseréppel kezdtük, hadd fejezzük be azzal, hogy Békéscsabán, a 4-es téglagyár beindulásával tovább nőnek a szállítási feladatok. Béla Vali Minőségellenőrzés a növényvédelemben Az iparban régóta ismert a meózás fogalma, az üzemet elhagyó termékek minőségi ellenőrzése. Mindez még újdonságnak számít a mezőgazdasági munkák egyik területén, a növényvédelemben. A Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás dolgozói az év kezdetétől tanfolyamokon, előadásokon próbáltak híveket szerezni a növényvédelmi munkák minőségi átvételének. Kidolgozták az utólagos ellenőrzés alapvető szempontjait, és az üzemek rendelkezésére bocsátották az ezeket tartalmazó tervezeteket, hogy mindenki saját viszonyaihoz alakítsa őket. A felhívások eredményesnek bizonyultak, az év folyamán a megyénkben gazdálkodó termelőszövetkezetek, állami gazdaságok hatvan százaléka tért át az ellenőrzésnek erre a módjára. A vizsgálatok során a termelőszövetkezeti vezetők, szakemberek szemügyre vették a vegyszerrel kezelt. területeket. Mégpedig akkor, amikor letelt a szer hatóideje, azaz: látni lehetett, mennyi gyom, vagy rovar maradt a táblákon. A műtrágyázáskor a szórás egyenletessége volt a mérce. Ezeknek a szemléknek az eredménye döntötte el, hogy a munkás vagy éppen szakvezetője milyen fizetést kapott. A megyei növényvédelmi állomás szakemberei azt szeretnék, hogy ne csak az üzemek hatvan százaléka, hanem mindenki térjen át a minőség szerinti díjazásra. Ezért a jövőben is igyekszenek felvilágosító munkával, szaktanácsadással terjeszteni az új, hatásos módszert. A 18. sz. Kaesz Gyula Faipari Szakmunkásképző Intézetben bútor- és épületasztalosokat, kárpitosokat, faszobrászokat, intarziakészítőket, faesztergályosokat és hangszerkészítőket képeznek. Felvételünk az iskola korszerű tanműhelyében készült, ahol asztalos- és faszobrász- tanulók a szakma alapjait sajátítják el (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) Egység és bizalom n fejlődés záloga a szarvasi Dózsa Tsz-ben Arra kell építenünk, amink van, és ami még hiányzik a további fejlődéshez, azt meg kell teremteni! E megállapítások önmagukban a levegőben lógnak, kevés támpontot nyújtanak a tájékozódáshoz. Ám ott, ahol a cselekvéssel, a mindennapi feladatok megoldásával kapcsolják össze ezeket, ott tanulságok is lehetnek, vagy akár a vezetés szemléletének tükörképei... A vezetésé, a párttagoké, mert róluk van szó. A szarvasi Dózsa Termelőszövetkezet pártalapszervezeté- nek november 26-i beszámoló taggyűlése, ahol az előbbi benyomásokat szereztük, hűen tükrözte a párttagok akaratát, azt amit a további fejlődésért vállalnak. Mindez azonban kevés az eddig elhangzottak pontos megértéséhez. Vegyük tehát sorra az elhangzottakat, amelyeket a Bógyik György, párttitkár által felolvasott beszámolóból és a hozzászólásokból tudtunk meg. Na és persze, álljon itt néhány következtetés is! A termelőszövetkezet, né- hányan még emlékeztek rá, volt, hogy veszteséggel zárta az évet. És most, 1980- ban ugyanazon a földön, nagyobbrészt ugyanazok az emberek a tervezettnél több, 17 millió forint nyereséget állítanak elő. Ismerve a gazdálkodás feltételeinek szigorodását, ez nem akármilyen eredmény! Azután itt egy másik szám, amely sokak számára hihetetlennek tűnik. Az V. ötéves tervben a közös gazdaság évente 23—24 százalékkal növelte termelését. Az alig 2400 hektáros ,téesz az V. ötéves tervben 86 millió forintért szarvasmarhatelepet épített, 57 millió forintért gépeket, és most 1980-ban a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz- től 28 millió forintért 1900 hektár földet vásárolt. A téesz így is eleget tett minden évben hiteltörlesztési kötelezettségeinek, és ami a bővített újratermelés miatt rendkívül fontos, maradt pénze a további fejlesztésekre. Amire tehát a fejlesztési elképzelések megvalósításakor építettek, az a hatékony munka volt. Gyors előrehaladás egyébként is csak az eredményesség állandó növekedésével képzelhető el. Az elmúlt' öt évben háromszor érték el a Kiváló Termelőszövetkezet címet. Többször voltak elsők a megyében a búzatermesztésben elért eredmények alapján. És alighanem egyedülálló sikerként könyvelhető el az országban; a kétszázas ma\ Borsodi Szénbányák Vállalat kutatási cs robbantástechnikai csoportjának brigádjai a karsztforrások hozamának növelésével segítik Miskolc ivóvízellátását. Feladatuk a korábban foglalt források korszerűsítése, a vízminőség javítása. A munkák most Királykúton és az Anna-forrásnál folynak gyár tarka állománynál az egy tehénre jutó tejtermelés eléri az 5500 litert. A szarvasmarha-ágazat több mint 8 millió (!) forint nyereséget állíts elő. A felsoroltak már önmagukban is bizonyítják, a szarvasi Dózsa Tsz-ben figyelemreméltó fejlődés ment végbe az utóbbi években. A sikerek fő részesei közül most a közös gazdaság kommunistái alkottak véleményt a gazdálkodásról, a feladatokról. A felszólalók, Traka- di György, Frankó János, Óvári János, S. Farkas Pál, Kovács Péter az eredményeket mértéktartóan ítélték meg. Azt is elmondták, még jobb munkával, további milliókkal gazdagodhatott volna a közös. Mindenki egyetértett Tra- kadi György, nyugdíjas alapító taggal, aki elmondta, hogy megítélése szerint a vezetés és a tagság összeková- csolódott, s ez a gyors fejlődés egyik alapja. Mások is ezt erősítették, amikor a kialakult jó munkahelyi légkörről, a bizalomról és az egységről beszéltek. Ez utóbbiak nélkül meddő kísérlet maradt volna minden terv. Természetesen nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a tsz-tagok átlagéletkora 35 év. Sok a tettre kész fiatal, akik oroszlánrészt vállalnak a feladatok megoldásában. Mozgósító erő a kilenc szocialista brigád is, amelyek közül a Hunyadi Szocialista Brigád a kongresszusi munkaversenyben elért eredményei alapján jubileumi oklevelet kapott. Mindezek, vagyis az elmondottak nem választhatók el a párttagok munkájától, tevékenységétől, ök valamennyi munkahelyen irányítóként, fizikai dolgozóként, vagy alkalmazottként ott vannak. Magatartásuk, szavuk hatással van környezetükre. Nem kicsi tehát felelősségük akkor sem, amikor a jövendő feladatairól esik szó. A következő időszakban a termelőszövetkezetben a termelés növekedésének üteme csökkenni fog. Ám, ennek ellenére a nyereséget jövőre már 21 miltió forintban határozták meg. Mi lehet tehát a további fejlődés záloga? Érdemes ezzel kapcsolatosan az egyik felszólalót idézni: „A jövőben is, mindenkit a munkájával kell mérni! Az eredmények ugyanis nem önmaguktól jöttek, jönnek.” Egy másik hozzászólásból pedig a következőt emelhetjük ki: ahhoz, hogy a közös gazdaság tovább fejlődjön, hibáinkkal, tévedéseinkkel is szembe kell (MTI-fotó: felv. — KS) ♦ nézni!
