Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-28 / 279. szám

EHQEX3­1980. november 28., péntek Mezőkövesden, a Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben a hagyományos matyó minták felhasználásával készítenek térítőkét, blúzokat, babákat és dobozokat, asztali futó­kat, valamint tányérokat. A babakészítő üzemben százhúszezer darab népművészeti matyó babát készítenek (MTl-fotó: — Fehér József felvétele — KS) Számítógépekről Számítógépekről, számítás- technikáról és ügyvitelszer­vezésről tanácskoztak teg­nap, november 27-én Békés­csabán a két tsz-szövetség, a KISZÖV, az OKISZ, a Szá- mítástechnkai Szervező Vál­lalat, a Mezőgazdasági Ügy­vitelszervező Vállalat és a meghívott mezőgazdasági, ipari üzemek képviselői. Kiss Sándor, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezető­je bevezetőjében hangsú­lyozta a számítástechnika je­lentőségét, ismertette a fej­lesztéssel kapcsolatos köz­ponti elképzeléseket. Ezután a megjelent vállalatok kép­viselői előadásokban ismer­tették tevékenységüket, a Bé­késcsabán jövő évben kiépü­lésre kerülő, SZÜV-kezelés- ben levő számítóközpont működését, az igényelhető szolgáltatásokat. Az előadók kiemelték a számítógépek fontosságát a termelés szer­vezésében. Társulás — több csirkéért Bár a Békéscsabai Barom­fifeldolgozó Vállalat vegyes profilú, és vízi szárnyasokat is feldolgozó, mégis, a ter­melés legnagyobb részét a pecsenyecsirke adja. A ba­romfiiparban az előirányza­tok szerint a VI. ötéves terv időszakában 17—18 százalék­kal kell növelni a broyler- csirke felvásárlását. Ezt a magas arányt — amely 5 százalékkal haladja meg az iparág fejlődési ütemét — a hazai és a külföldi fogyasztói szokások, az iparszerű ter­melés lehetősége és a magas tenyésztési és biológiai szín­vonal teszi indokolttá. Mind­ezek mellett a feladatok végrehajtásában elengedhe­tetlen láncszem a partner- kapcsolatok fejlesztése. Te­hát nem a divat, hanem a gazdasági kényszer követeli a szorosabb, jobb, az egymás­hoz anyagilag is erőtelje­sebben kötődő együttműkö­dést. Az előbbiekben vázolt fel­adatok megoldására és a le­hetőségek minél jobb ki­használására hozott létre gazdasági társaságot a na­pokban a Békéscsabai Ba­romfifeldolgozó Vállalat és öt termelőszövetkezet. Ezek a gazdaságok a vállalati fel­vásárlás mintegy 35 százalé­ké adják már az idén is, és rendelkeznek azokkal az esz­közökkel, melyek a pecse- nyecsirke-ágazat eredményes megszervezéséhez és működ­tetéséhez szükségesek. A tár­saság tagjai a baromfiáru­termelés teljes vertikumában tevékenykednek, így lehető­ségük nyílik arra, hogy a tartalékok feltárásával haté­konyabbá tegyék a közös munkát. A Békéscsabai Broyler- csirke Termelő és Feldolgo­zó Gazdasági Társaság tagjai közé a baromfifeldolgozó vállalaton kívül a békéscsa­bai Május 1. Termelőszövet­kezet, a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet, a gyulai Köröstáj Termelő- szövetkezet, a gyulai Mun­kácsy Termelőszövetkezet és a kondorosi Egyesült Ter­melőszövetkezet léptek be, és a szerződés szerint a tár­saság december 1-vel kezdi meg működését. A társaság gesztora a Békéscsabai Ba­romfifeldolgozó Vállalat lett. A társasági szerződés lénye­ge, hogy a tagok -a jövőben jobban érzik majd egymás gondjait, de sikereit is. Konjukturális időszakban mindenki részesül a többlet- bevételből, és természetesen meg is tesznek mindent az árualap előteremtésére- Az időnként óhatatlanul vissza­visszatérő piaci problémákat is közös összefogással hidal­ják majd át. Bár a társaság az érdemi munkát csak a közeli jövő­ben kezdi el, az eddigi ta­pasztalatok bizakodásra ad­nak okot. Valamennyi ter­melőszövetkezet már eddig is hosszú távú szerződéses kapcsolatban állt a feldolgo­zó vállalattal. Most a szoro­sabbra fűzött együttműködés feltétlenül rugalmasabbá te­szi a munkát, és így gyor­sabban és jobban reagálhat­nak a piaci igények változá­saira. L. L. Itthon, a szomszédban, vendégként Három képzőművészeti kiállítás nyílik Megalakult a Magyar Reklámszövetség megyei szervezete A reklám egyre nagyobb szerepet tölt be a gazdaság­ban. Nemcsak a kereskedel­mi, hanem az ipari és a szol­gáltató vállalatok, szövetke­zetek értékesítési munkájá­ban ‘is elengedhetetlen a ter­mékek népszerűsítése, jó tu­lajdonságainak ismertetése. Erről volt szó tegnap, no­vember 27-én Békéscsabán, az Univerzál Kiskereskedel­mi Vállalat központjában, ahol megalakult a Magyar Reklámszövetség megyei szervezete. A megjelenteket Fröhner Béla, a megyei tanács keres­kedelmi osztályának helyet­tes vezetője üdvözölte, majd Ernöfy Éva, a Magyar Rek­lámszövetség szervező titká­ra beszélt a szakmai érdek- védelmi szervezet céljairól, jelentőségéről. Elmondotta, hogy az 1975-ben megala­kult országos szövetségnek jelenleg 1400 egyéni és 1300 vállalati tagja van. A külön­böző szekciókban propagan­disták, dekoratőrök, fotósok, filmesek, grafikusok és könyvírók tevékenykednek Jogos igényük volt a vidéki szakembereknek, hogy Bu­dapesten kívül is legyen le­hetőség a szervezeti életre, így jött létre hat megyében a reklámszakemberek szer­vezete. Ezután Békés me­gyében is rendeznek külön­böző kiállításokat, vetélke­dőket, versenyeket, és mód lesz a továbbképzésekre is. Végül megválasztották a tisztségviselőket. A megyei szervezet elnöke Kassay Bé­la, titkára Baráth László lett Vezetőségi tagnak választot­ták Nővé Bélát, Müller Ti­bort, Király Sándort és Áda- mik Tibornét. —s. Békés megye újra bemutatkozik A megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztálya és a lap­kiadó vállalat kereskedelmi iro­dája szervezésében tegnap dél­után sajtóankétot rendeztek Bé­késcsabán, a KISZÖV tanácsko­zótermében. A megbeszélésre — amelyen részt vett Kiss Sándor, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályvezetője és Ajtai Andor György, a keres­kedelmi iroda vezetője — a me­gye gazdasági egységeinek ve­zetői kaptak meghívást. A ta­nácskozás célja egy Békés me­gyei kiadvány megjelentetése volt, amely bemutatja szőkébb hazánk gazdasági, társadalmi, kulturális életét, különös tekin­tettel azokra, amelyek országos érdeklődésre tarthatnak számot. A kiadvány, amelyben zömmel a megye gazdasági egységei mutatkoznak be — ugyanakkor helyet kap a művelődési, az egészségügyi ágazat —, a jövő év elején jelenik meg. Tói a Mátrában A Mátrában csütörtökön hirtelen téliesre fordult az idő. A délelőtti esőzést dél­ben havazás váltotta fel, és a hőmérséklet is több fokot süllyedt. A hegyek teteje és északi oldala délutánra már fehérbe öltözött. Reggel még plusz 4 fok volt a hegy tete­jén a hőmérséklet, délben viszont már mínusz 3 fok. A váratlanul jött havazás gondokat okoz a közlekedés­ben. A 24-es út Mátraháza— Parádsasvár közötti szaka­szán délben a több centi vas­tag latyakos hó bizonytalan­ná tette a járművek közleke­dését, sőt néhány kopottabb gumival indult jármű hosz- szas veszteglésre • kénysze­rült a csúszós úton. A lehű­lés következtében várható, hogy a Mátra magasabb csú­csain a hó megmarad, de az alacsonyabb részeken foko­zatosan olvad. Társastáncverseny Gyomán Gaburek Károly békéscsa­bai festőművész a városban először saját műtermében rendez kiállítást. A Nyitott műterem I. című tárlatot no­vember 29-én, szombaton délelőtt 11 órakor Várai Mi- hályné, az MSZMP Békés megyei bizottságának osz­tályvezetője nyitja meg. Az utóbbi évek termésének legjavát felvonultató kiállí­tást a Tanácsköztársaság út­ja 2. szám alatti műteremben december 10-ig, naponta 10 és 18 óra között lehet meg­tekinteni. A műterem-kiállítást meg­előző napon, pénteken dél­után 5 órakor Ibos Éva mu­zeológus a gyulai Kohán- képtár kincseiből összeállí­tott emlékkiállítást nyit meg a szomszédos megye egyik városában, Szentesen. A Móricz Zsigmond Műve­lődési Központ kiállítótermé­ben december 28-ig tekinthe­tik meg az érdeklődők a Kő­bán György-emlékkiállítást. A gyulai művelődési köz­pontban a felszabadulásunk­kal egyidős grafikusművész, Mezey István metszeteinek és rajzainak tárlatát nyitják meg december 2-án, kedden este fél 6 órakor. Ezt a be­mutatót január 15-ig nézheti meg a közönség. A gyomai Katona József Művelődési Ház, a Gyoma— Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ, valamint az Endrődi Cipész Ktsz ma, november 28-án és holnap, 29-én klubközi C osztályú társastáncversenyt és nemzetközi táncbemutatót rendez. Ma, este 8 órai kezdettel az Endrődi Cipész Ktsz-ben a csehszlovákiai Veiké Kapu- sany-i és a gyomai társas­táncklubok tartanak táncbe­mutatót. Holnap, fél 4-kor a gyomai Katona József Mű­velődési Házban rendezik meg a C osztályú táncver­senyt. A versenyen jászberé­nyi, orosházi, szentesi, gyo­mai és budapesti párok vesz­nek részt. Hogy ki szerepel a legjobban, azt Bán Hedvig, Köves Gizella, valamint Ko­csis György pontozóbírák, fővárosi táncpedagógusok döntik el. A versenyt Nyíri Lajos táncpedagógus vezeti. A rendezvényt a Veiké Kapu- sany-i táncklub A, B, C osz­tályú versenyzőinek bemu­tatója színesíti. Számok és dátumok O annak olyan egyszerű és kézenfekvő igaz­ságok, amelyek még magyarázatot sem igényel­nek. Közéjük tartozik az js: ha valaki másnak kár okoz, köteles a kárt megtéríteni. Ezt már jóval az időszámí­tás előtt a rómaiak is tud­ták, sőt, alkalmazták- Az ám, csakhogy az egyszerűt is lehet bonyolítani. Szá­mokkal, dátumokkal és komputerrel. Különösen, ha a károkozás szervezetlenség­ből származik. A‘ történet még 1977 tava­szán kezdődött. Hősei és szenvedő alanyai a méhek, melyek mit sem törődve a világ dolgával és a munka­jogi módosításokkal, szaka­datlanul hordták a kaptá- rakba a mézet. A károsul­tak pedig a Battonya— Dombegyház és Vidéke ÁFÉSZ méhész szakcsoport­jának tagjai, akik gondozták őket. Egy szép napon Dombegyházán megszólalt a hangosbemondó. Közölte, hogy a Petőfi Tsz vegysze- rezni fog. De nem úgy, hogy itt meg ott a kövesút mel­lett, vagy a községtől ilyen meg olyan távolságra, ha­nem korszerűen és bonyolul­tan adták tudtul a világnak, sorolva a kukorica-, a lucer­na- és a kendertáblák szá­mait. A számokon a méhé­szek nem tudtak eligazodni. De még a védekezés helyét, sőt, az idejét sem tudták megállapítani. Mivel a köz­ségnek nincs jövőbelátója, fogták magukat és bementek a tanácsházára, ám ettől a látogatástól sem lettek oko­sabbak- A szakigazgatási szerv vezetője csak a táblák számait ismertette velük, de hogy melyik szám, melyik táblát jelöli, arról fogalma sem volt. Előfordul az ilyes­mi — gondolták a méhé­szek—, éppen ezért a legil­letékesebbhez fordultak. A szakcsoport egyik tagja be­kopogott a Petőfi Termelő- szövetkezet mezőgazdasági mérnökéhez. Ám az sem tu­dott eligazodni a számokkal megjelölt táblákon. Ezen sem ütköztek meg, hiszen a szövetkezetnek van növény- védelmi szakirányítója. Az ilyen dolgokkal ő foglal­kozik. De mit ád isten, a szakirányító nem ismerte a számokat, meg a dátumokat. Száz szónak is egy a vége, nem tudta megmondani, mi­kor és hol fognak vegysze- rezni a szövetkezetben. Mindezek után a méhészek fatális tévedésnek vélték a bejelentést. Arra egyikük sem gondolt, hogy netán a jobb kéz nem tudja, mit csi­nál a bal. Egy délután azon­ban a kevermesi út közelé­ben az egyik repcetábla fe­lett megjelent egy repülő­gép. Elkezdte szórni a vegy­szert- A tanácsnál felvett jegyzőkönyv szerint a mé- heknek mintegy 60 százalé­ka pusztult el. Az Országos Állategészségügyi Intézet megállapította, « a méhek hullását vegyszer okozta. Minden egyértelmű volt, és nyilvánvaló, még a jog­szabály is. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, az ügyből per kerekedett. Tárgyalást tárgyalás követett, míg vé­gül a Battonyai Járásbíró­ság a kár megtérítésére ho­zott határozatot. Igen ám, csakhogy a járásbíróság első fokon jár el. Még húzni le­het a tésztát. Hát megtörtént a fellebbezés. A megyei bí­róság végül lezárta az ügyet. Jóváhagyta a járásbíróság ítéletét. Első és másodfokon egyaránt megállapították, hogy a szövetkezet nem tar­totta be a vegyszerezés he­lyére és időpontjára vonat­kozó szabályokat. A megelő­ző napon minden egyes táb­lára meg kellett volna tennie a bejelentést- Szükség ese­tén a méhek átköltözéséhez is segítséget kellett volna nyújtania. Mivel nem tudta megszervezni a védekezést, egyértelmű, hogy a mulasz­tás következményeit viselnie kell. Ügy van ez, mint a nadrággal, ha kilyukad, fol­tot kell tenni rá. n r. eset szolgáljon ta­nulságul. A károko­zás megelőzésének Cgvi-tlen fortélya van, a jó szervezés. Még akkor is megszívlelendő, ha csupán méhekről van szó. Apropó! A méz világpiaci ára nem csökkent, sőt, emelkedett. Serédi János Szarvasi bútorok az NSZK-ban Hosszú évekig csak köz­vetve jutottak el külföldre a Szarvasi Búoripari Szövet­kezet termékei. A Budapesti Elektroakusztikai Gyárnak már 1971 óta készítenek ká­vákat, hangerősítő berende­zésekhez, és a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet­nek is szállítanak az export­ra gyártott íróasztalokhoz úgynevezett fülkéket. Tavaly az ARTEX közvetítésével szerződést kötöttek a nyu­gatnémet Steinhoff céggel, rusztikus, tölgyfából készülő komódok gyártására. Kide­rült, hogy a szarvasiak ál­tal gyártott bútorok minősé­ge és kivitele megfelel az NSZK fogyasztók igényeinek. Hogy a konjukturális le­hetőséget kihasználhassák, exportbővítő beruházás ke­retében új üzemcsarnokot építettek, melyhez 13 millió forint hitelt kaptak a Ma­gyar Nemzeti Banktól, mint­egy 10 millió forintot pedig saját alapból, KISZÖV- és OKISZ-támogatásból biztosí­tottak. A jól szervezett mun- ka eredményeként rövidesen teljesen elkészül és üzembe helyezhetik a korszerű gé­pekkel felszerelt üzemcsar­nokot. Ennek segítségével a jövő évben már 26 millió fo­rintnyi, 1982-től pedig évi 30 millió forintnyi bútort tud­nak készíteni tőkés exportra. Véradónap volt november 26-án, szerdán a Szeghalmi Álla­mi Gazdaságban. Az évente egy alkalommal szervezett vér­adáson ezúttal százharmincán adtak vért, közöttük fiatalok, akik — mint a képünkön balról fekvő Biró Gyula — éle­tükben először tartották karjukat az egészségügyi szakembe­reknek Fotó: Veress Erzsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents