Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-02 / 258. szám

1980. november 2., vasárnap Barátaink életéből Kassán, a szelek városában Az SZKP XXVI. kongresszusa elé n gazdaságirányítás tökéletesítése Október elején rendezték meg Kassán azt a nemzetkö­zi társastáncversenyt, amely­re a Békés megyei Művelő­dési Központ "társastánckluib- ját is meghívták. Nagy izga­lommal vártuk az utazás napját, készen az új látvá­nyok befogadására, s egy más nép, más város életé­nek megismerésére. így kez­dődött. Aztán nagy nehezen elérkezett az indulás hajna­la1, s a vekker nem éppen gyengéd csörgésével kezdetét vette háromnapos ismerkedé­sünk a „világgal” ... Mire megvirradt, s a nap is bátortalanul elhúzta felhő­függönyét, mi már vígan gu­rultunk a csehszlovák határ felé, jól felfűtött mikrobu- szunkkal. Tomyosnémetihez köze­ledve az út lágyan meghaj­lott a kerekek alatt, aztán nagy lélegzetet vett, s nyúj­tózott felfelé. A táj kelleme­sen lankás, valahol távol egy hegygerinc sejlett át a ködfelhőn. Az utat szegélye­ző fáik leveleit pirospozsgás­ra csipdeste a hűvös őszi éj­szaka ... Átléptünk a határon. Nyit­va az út, Milhoson, Senán, Haniskán, majd Barnán át értünk Kassára. Ahogy kö­zeledtünk, próbáltam felfe­dezni a városról olvasotta­kat. Eszembe jutott, hogy Pozsony után Szlovákia leg­nagyobb városa, hogy szép helyen fekszik, s hogy mű­emlékekben gazdag település. Aztán végre feltűnt a táb­la: ,,Kosice”. Ahogy haladtunk a város szive felé, egyre azt talál­gattuk: mit ünnepeltek a városban. Minden fellobo­gózva, még a kerítéseken is piros, fehér, kék kreppszala­gokat lengetett a szél. Erről jut eszembe: a Kassán töl­tött 3 nap alatt előttünk is bebizonyosodott a mondás: „Kassán mindig fúj a szél”. Oka — mint megtudtuk — a kárpáti klíma itt csap ösz- sze az alföldivel. De idézzük vissza a megérkezés pillana­tait. Hamar megkaptuk az ünneplés magyarázatát Böhm Ottótól, az ottani me­gyei művelődési központ igazgatóhelyettesétől, aki az ott töltött három nap alatt végtelen figyelemmel viselte gondunkat. Mint elmondta, a város megalakulásának 750. évfordulóját ünnepelte ép­pen, ebből az alkalomból, s az ország felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából rendezték meg a versenyt is, amelyre érkeztünk. Szállásiunk felé haladva, alig győztünk jobbra, balra tékintgetni, annyi volt az új látnivaló. Különösen tetszett a szabadtéri színi előadások és táncbemutatók színhelye, a modern amfiteátrum, amely több ezer néző befo­gadására alkalmas. Mikroibu- szunk mintha még apróbbra zsugorodott volna, amint el­értük az új városrészt, a „Nővé Mesto”-t, amely Kassa délnyugati részén, hatalmas területen fekszik. Terasznak is nevezik, mert a régi ka­tonai gyakorlótéren épült, magasabb területen. Mint Böhm Ottó mesélte, ebben az új városrészben 80 ezer la­kos talált otthonra. Mi is. „Robotnicky Hotel” olvastuk az épület bejárata f ölött. Még házagos nyelvtudásunk is elég volt a fordításihoz: mun­kásszálló, nyugtáztuk egy­szerre többen is. Megérkez­tünk. # Az első délután a miénk volt. Először a verseny hely­színén, a Művészetek Házá­ban néztünk körül. Ahogy beléptünk, középen táncpar­kett, körötte asztalok és szé­kek. Az emeletről is rálátni a földszinti parkettra, onnan is nézik majd bemutatkozá­sunkat ... A filharmónia is itt kapott helyet. A hangver­senyterem hangulatos, akusz­tikája kitűnő... Aztán elindultunk a város szívébe, a dóm, illetve — teljes nevén — a Szent Er­zsébet székesegyház felé. Út­közben jutott idő a beszél­getésre, s ki más lenne hiva- tottabb az itteni kulturális életről beszélni, mint kalau­zunk, Böhm Ottó? Beszél ar- ról, hogy az intézmény az „Gkresné osvetové stredisko” elsősorban irányító, s nem közvetlen szervező tevékeny­séget folytat. Ők hívnak le országos előadókat, s a já­rási, városi kulturális intéz­ményekben folyik a gyakor­lati tevékenység. A munkás- művelődésben jelentős szere­pet vállalnak a nagyüzemek szakszervezeti művelődési házai. A Kelet-szlovákiai Vas­mű hatalmas, üvegpalotára emlékeztető művelődési ott­honát kívülről. magunk is megcsodálhattuk később. Amint bandukoltunk a Művészetek Házától a Lenin út felé, elhaladtunk a ma­gyar • színtársulat otthona, a Thália Színház előtt is. Az amatőr művészetek is szóba kerültek. A legnépszerűbb, legtöbb embert mozgató mű­vészeti ág a néptánc, s e mellett sokan szívesen részt vesznek a fúvószenekarok munkájában. „S a klubtánc?” — vető­dött fel óhatatlanul a kér­dés. Böhm Ottó tán erről be­szélt legszívesebben. Nem csoda, hiszen valamikor ma­ga is táncolt, s most a kas­sai „Park Kultury” művelő­dési központ táncklubját kedvtelésből vezeti... Fél négy körül benépesül­tek az utcák, sok helyen már vége a munkaidőnek. A ha­talmas Prior Áruház mozgó­lépcsőién libasorban halad­tak fel s le az emberek. Tü­lekedést nemigen látni ... Lassan vissza kellett tér­nünk a Művészetek Házába, ahol az ottani művelődési központ igazgatója tartott számiunkra vacsorával egy­bekötött fogadást. A város­ról eddig hallottakat most az ő beszédével is kiegészíthet­tük. Megtudtuk többek kö­zött, hogy az elmúlt 35 év alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül Kassa. Ren­geteg üzem épült itt. Legna­gyobb a Kelet-szlovákiai Vasmű, amely több mint 23 ezer munkást foglalkoztat. A Kelet-szlovákiai Gépgyár e sorban a második, ahol csak­nem 4 ezren dolgoznak. Nagy érdeklődéssel hallgattuk az oktatásban elért eredménye­ket, s azt, hogy nem egy egyetemnek, főiskolának ad otthont a város <.. Amint az elbeszélés végén az üdülőtelepekről esik szó, megint a Csehszlovákiáról korábban olvasottak jutottak az eszembe: hogy nagy gon­dot fordítanak a természet- védelemre. Náluk a termé­szet- és a műemléikvédelmi feladatokat egy hivatal látja el. Egy 1970-es statisztika szerint az országban 550 vé­dett tájegység van. Aki a védettséget megsérti, 50 ezer korona bírsággal vagy 6 hó­napig terjedő elzárással bün­tethető. Kassa is kiránduló­helyekben gazdag város... Nehéz mindent felidézni az ott töltött 3 nap élményeiből. A sétákat, melyeket a bel­városban tettünk. A zegzu­gos utcácskák hangulatát, az örömöt és büszkeséget, ame­lyet az Ady és a József At­tila utca felfedezésénél érez­tünk ... Még talán a hazaindulás pillanatait érdemes felidézni, hiszen izgalmas percek vol­tak. A busz megmakacsolta magát, s hekünk mennünk kellett, amilyen gyorsan csak tudtunk. Hát megtoltuk... Hogy miért volt ez a nagy sietség? Kassa immár 50. al­kalommal indította búcsúzá­sunk napján a Marathon nemzetközi béke futóver­senyt, melyre a világ min­den tájáról, mintegy 120 ver­senyzőt vártak, közöttük — az idén először — nők is vál­lalkoztak a nem kis távolság megtételére ... Nos, a futók útvonala -a miénkkel egye­zett egy darabon. Reggel 10- től lezárták az érintett részt, hogy lemossák az utat a ver­seny kezdetéig. S hogy akkor mi hogy jutunk el a határig, azt csák ha későn indulunk, akkor tudtuk volna meg. így hát időiben érkeztünk haza. S azóta a szerzett élménye­ket rendezgetjük magunk­ban, s talán már elkészült az útleírás a társastáncklub évek óta vezetett naplójába is. az örömhírrel: a nemzet­közi társastáncversenyről mi hoztuk el az első helyezést... Nagy Ágnes A fejlett szocialista tárna- dalom a szovjet emberek legfőbb vívmánya. Építése során a Szovjetunió különö­sen sok tapasztalatot gyűj­tött a népgazdaság irányítá­sának tökéletesítésében és a gazdálkodás formáinak és módszereinek fejlesztésében. A tervgazdálkodás tudomá­nyos elveire támaszkodó gaz­daságirányítás egyetlen sza­kaszában. sem maradhat vál­tozatlanul. Még kevésbé most, amikor növekednek a termelés méretei, bonyolul­tabbá .válnak a gazdasági kapcsolatok, gyorsul a tudo­mányos-technikai fejlődés, és fokozódik a munka termelé­kenysége; Ezért az SZKP XXV. kongresszusa feladatul állí­totta a szovjet közgazdászok és tervezési dolgozók elé az ország gazdaságirányítási rendszerének és gazdasági mechanizmusának további tökéletesítését. Melyek e program fő sa­játosságai, mi a lényege? Először is, ez a gazdasági mechanizmus valamennyi elemének kölcsönösen össze­hangolt, komplex tökéletesí­tése. Vonatkozik ez az irá­nyítás, a tervezés, a terme­lésnövelés gazdasági ösztön­zésének megszervezésére. Másodszor, az irányítási és tervezési tevékenység orien­tálása magas népgazdasági eredmények elérésére. Harmadszor, a korszerű műszaki-tudományos forra­dalom eredményeinek és a szocializmus előnyeinek szer­ves összekapcsolása. Negyedszer, az irányítás gazdasági módszereinek, a tömegek kezdeményezésének fejlesztése, a nép bevonása a termelés irányításába. Ezekkel a célokkal teljes mértékben összhangban hoz­ta meg határozatát az SZKP KB és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa a tervezés javítá­sáról és a gazdasági mecha­nizmusnak a termelési haté­konyság fokozására és a munka minőségének javítá­sára gyakorolt hatásának nö­veléséről. A határozatban Jugoszlávia — Lengyelor­szág után — Európa máso­dik legnagyobb réztermelője. A világ réztermelésének 1,7 • százaléka innen származik. Az utóbhi években — más országokhoz hasonlóan — Jugoszláviát is befolyásolta a termelési költségék növeke­dése. Mindehhez hozzájárult még a tavalyi kedvezőtlen időjárás, aminek következté­ben nem sikerült megtermel­ni és feldolgozni az eredeti­leg tervezett rézmennyiséget. A már ismert és a poten­ciálisan számba vehető réz­lelőhelyek azonban derűlá­tásra jogosítanak. Szakem­berek becslése szerint az év­század végére — a meglevő bányák korszerűsítésével, újak feltárásával — a réz­termelést sikerül a mostani­nak csaknem a kétszeresére, 220 ezer tonnára növelni. A továbbfejlődést már az idén is biztosítja a macedó­niai Bucimban megnyílt új rézbánya, jövőre pedig újabb előirányzott intézkedések a népgazdaság rendelkezésére álló valamennyi eszköz leg­racionálisabb felhasználását irányozzák elő. Az iparvállalatok és az építési szervezetek új gaz­dálkodási feltételekre törté­nő átállítása már az idén megkezdődött, és a XI. öt­éves terv elejére befejező­dik. Így az 1981—85-ös évek­re vonatkozó népgazdaság­fejlesztési tervet, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresz- szusán fogadnak majd el, azoknak a gyökeres változá­soknak a figyelembevételével állítják össze, amelyek a népgazdaság irányításában bekövetkeznek. Milyen konkrét feladatokat kell megoldani? .Mindenek­előtt valamennyi termelő- egységet a magas népgazda­sági eredmények elérésére kell irányítani. E feladat megoldásához szükséges a tervezés olyan tényezőinek megtalálása, amelyek lehető­vé teszik a dolgozó és a vál­lalat, a vállalat és az állam érdekeinek egyeztetését, ösz­tönözve ezzel a reális tervek kitűzését és teljesítését, a készletek takarékos felhasz­nálását, az önköltség csök­kentését, és egyidejűleg az új termelési módszerek elsa­játításának meggyorsítását, a megfelelő minőségű és vá­lasztékú termékek előállítá­sát. A gazdasági mechanizmus tökéletesítésével kapcsolat­ban. végrehajtandó intézke­dések komplex jellege azt je­lenti, hogy annak nem csu­pán egy bizonyos — legyen az akár a legfontosabb — elemét vizsgálják át, hanem a gazdasági mozgatók és ösz­tönzők egész rendszerét, a gazdaság minden szintjén. Éppen ezek a körülmények határozzák meg jelenleg, a XI. ötéves terv küszöbén, a Szovjetunióban folyó gazda­sági munka fő irányvonalait. O. Nyekraszov, a közgazdaságtudományok1 kandidátusa (APN — KS> lehetőségeket aknáz ki a „Veliki Krivelj” bánya, /amelynek a kezdeti kapaci­tását évi 30 ezer tonnára be­csülik, és amely előrelátható­lag hatvan esztendőre ele­gendő ércet rejt magában. Az itteni ércteléreik viszony-* * lag kevés rezet tartalmaznák, viszont más értékes anyago­kat is rejtenek: molibdént, piritet, ezüstöt, aranyat. A föld mélyében rejlő érc­készlet feldolgozására alkal­mas üzemek, ércdúsítók is rendelkezésre állnak. Kor­szerűsítésükről, a termékek exportjáról, a termeléshez szükséges importról a „Ju- gobakar” gazdasági egyesü­lés gondoskodik. A rézipar egészét átfogó szervezet 26 vállalatot és gazdasági egységet foglal ma­gában, 32 ezer dolgozóval. A „Jugobakar” a közelmúltban kötött szerződést egy burmai céggel rézbánya létesítésére és felszerelésére. (BUDA- PRESS — TANJUG) A Művészetek Háza Kassa új arca A Lenin út egy részlete A Prior Áruház Jugoszlávia Fejlődik a rézbányászat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents