Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-19 / 271. szám

Hasznosítják a tapasztalatokat a 1980. november 19., szerda NÉPÚJSÁG Kommunista felelősséggel Összevont beszámoló taggyűlés Hagybánhegyesen A Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabály­zatának megfelelően az idén, november 15. és december 15-e között számolnak be a ipártalapszervezetek és -veze­tőségek az éves munkáról. Elemzik a gazdasági építő­munkát, a propaganda és az agitáció tapasztalatait, a párt tömegkapcsolatának fejlődését, a város- és a köz­ségpolitika megvalósítását. Különösen fontos időszak ez, hiszen a XII. kongresszus határozatainak szellemében megfelelő alkalom nyílik a társadalmunkat és közéletün­ket előbbre vivő eszmecsere kibontakoztatására. _J Kitüntetetlek: Farkas Ferencné Nagybánhegyesen érthető várakozással tekintettek a Zalka Termelőszövetkezet és a pedagógusalapszervezet kommunistáit tömörítő 7-ta- gú pártvezetőség beszámoló­ja elé. Czanik Ferenc, a pártvezetőség titkára elmon­dotta a taggyűlésen: — A feladatok végrehaj­tására munkatervet állítot­tunk össze, amelyben tükrö­ződött a párt vezető, irányító szerepe. Ez meghatározta a mi felelősségünket is. Jobb munkára, a pártirányítás erősítésére ösztönzött. Politi­kai feladataink közül ki­emelkedett az országgyűlési és tanácstagi választások elő­készítése, lebonyolítása, ame­lyet sikeresen oldottunk meg. A tapasztalatokat összegez­tük, a tanulságokat a Haza­fias Népfront-választások so­rán hasznosítjuk. A község fejlesztésével kapcsolatban a beszámoló megállapította: a tervek egy része megvalósult. Megnyílt és vendégeket fogad az új fürdő, megvan a pénz az egészségügyi központ és az orvosi lakás felépítéséhez. Jö­vőre bővítik az óvodát. A költségek felét a termelőszö­vetkezet vállalta magára. A KISZ-klub létrehozása körül azonban sűrűsödnek a gon­dok. A beszámoló elemezte és értékelte a pártoktatás meg­szervezését, irányítását. Ezen a területen még van tenni­való. Ugyanis általában ke­vesen jelennek meg a fog-' lalkozásokon, amely érdek­telenséggel párosul. Elsősor­ban az oktatás színvonalát szükséges emelni. Ugyanak­kor a marxizmus—leniniz- mus esti középiskola iránt nagy az érdeklődés. A párt­vezetőség az idei oktatás el­indításánál elsődlegesnek tar­totta, hogy a kongresszusi határozatoknak megfelelően dolgozza ki az egyes téma­köröket. Ezért a már hagyo­mányos gazdaságpolitikai tanfolyamon kívül teret szenteltek a pártéletnek, a magyar munkásmozgalom történetének. Természetesen továbbfejlesztik a politikai és az ifjúsági vitakört. A szó­Kórházépítések Az V. ötéves terv idősza­kában csaknem 17 milliárd forintot fordítanak kórházak, s egyéb fekvőbeteg-gyógyin­tézetek építésére és rekonst­rukciójára. Egyedül a tervidőszak utolsó esztendejében, 1980- ban 2500 ággyal bővül a kór­házak befogadóképessége. Elkészül, s még az idén át­adásra kerül a főváros új kórháza, a dél-pesti. A 880 ágyas intézmény a VI. öt­éves terv során tovább bő­vül egy 450 ágyas pavilonnal. Ugyancsak Budapesten ad­ták át az Országos Reuma és Fizikoterápiás Intézet (ORFI) új 300 ágyas kórházi részlegét, valamint a Mar­git kórház új szárnyát. A műszaki okok miatt kiköl­töztetett Országos Traumato­lógiai Intézet átépítése vár­hatóan 1983-ban fejeződik be. Az 1979-ben átadott kere- pestarcsai kórház a VI. • öt­éves terv időszakában egy 283 ágyas új pavilonnal bő­vül. Ugyancsak folytatódik a cialista brigádtagoknak pe­dig külön előadássorozatot szerveznek. A pártvezetőség titkára hangsúlyozta: — Pártunk életében ki­emelkedő esemény volt a XII. kongresszus. Az előké­szítésre érdemes visszatekin­teni. A vitában nagy hang­súlyt kapott a téeszegyesí- tés, a községpolitika. Sokan felvetették a fürdő építésé­nek az elhúzódását. Ebből a tanulságokat feltétlenül le kell vonni. Többek között azt, hogy a kifogások kere­sése helyett a megvalósítás útját, módját szükséges ke­resni. A pártvezetőség véle­ménye az, hogy a nehezebb körülmények között is a párt valamennyi tagja felnőjön a feladatokhoz. Ezért a kapcso­latteremtés szervezeti kerete­it kell megteremteni, erősí­teni. Mindez elsősorban a község politikai, társadalmi, állami és gazdasági vezetői­nek jobb, sokrétűbb együtt­működését feltételezi. Az elmondottak jó alapot teremtettek ahhoz, hogy a jelenlevő párttagok elmond­ják gondolataikat, javaslatai­kat. Sztankó István tanácsel­nök hangoztatta: — Elgondolkoztató, hogy a korszerű tisztasági fürdő ven- dégeiiíek mindössze 20 szá­zaléka helyi lakos, a többi vidéki. Nagy áldozatot hoz­tunk ezért a létesítményért, amely már meg is haladta az erőnket. Olyannyira, hogy ebben a tervidőszakban csak egy tanteremmel tudtuk bő­víteni az iskolát. A jövőben nagy szükség lesz a társa­dalmi munkára, az összefo­gásra, a párttagok példamu­tatására. Laukó Pálné, nyugdíjas vb-titkár. A beszámolónak azt a részét egészítette ki, amely a KISZ-klubbal és a politikai oktatással foglalko­zott. — Tudomásom szerint a KISZ-fiatalok 40 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak, hogy klubjuk le­gyen. Nos, ezt nem teljesí­tették. Vajon miért? A poli­tikai oktatásban pedig pró­báljunk a korábbi évek gya­győri, megyei kórház építé­se. A már elkészült 280 ágyas új épület mellé egy 560 ágyas pavilon épül. Bő­vül az egri megyei kórház is. 1980-ban 380 ágyas sebészeti részleget, a VI. ötéves terv időszakában pedig 180 ágyas nőgyógyászati pavilont ad­nak át. A körmendi szülé­szeti tömb (220 ágy), vala­mint a szigetvári 300 ágyas új részleget már átadták. A veszprémi kórház 300 ágyas belgyógyászati pavilonja csak a következő években készül el. A balatonfüredi korlátához igazodni, amikor az ütemtervet minden hall­gatónak idejében kiküldték. Jankó Ferenc, KISZ-titkár a fiatalok egy részének kö­zömbösségéről beszélt: — Ifjúságunk elfogadja a párt vezető szerepét. Egy részük azonban politikailag tájékozatlan. Ezért kell na­gyobb hangsúlyt helyezni az ideológiai nevelésre. Lelkese­désük, az új iránti fogékony­ságuk koránt sincs kihasz­nálva. Nagy feladat hárul itt az idősebb szakmunkásokra, a szocialista brigádokra, a kommunistákra. Ménesi Mihály, az általá­nos iskola igazgatója az ok­tató-nevelő munka színvona­lának az emeléséről, az 'út­törőmozgalom kiszélesítésé­ről, a felnőttoktatásról szólt. Czibula Ferencné, vezető óvónő a nevelők túlterhelt­ségéről, Vrbovszki György, nyugdíjas tanácselnök a mun­kahelyi vezetők politikai ne-i velőséről, a község munkás- mozgalmi hagyományainak ápolásáról beszélt. Befejezésül Hugyik And­rásnak, a megyei pártbizott­ság munkatársának gondola­tait tolmácsoljuk: — Kétségtelen, nehéz gaz­dasági helyzetben van az or­szág. Ezért nagyon lényeges, hogy tanuljuk meg eredmé­nyeinket becsülni, mert van mit megvédenünk. Meggyőző, felelősségteljes munkával já­ruljunk hozzá a szocializmus további építéséhez. A beszámolót és a határo­zati javaslatot kiegészítések­kel egyhangúlag elfogadták. Seres Sándor Népdaléneklési verseny December 7-én rendezik meg a Bartók- és a Kodály- centenárium alkalmából meghirdetett Röpülj, páva népdaléneklési verseny első elődöntőjét, amelyet további hat követ. A versenyt a Ma­gyar Rádió és a Magyar Te­levízió hirdette meg, s § résztvevők népdalokat vagy népdalfeldolgozásokat tolmá­csolnak hangszeres kísérettel vagy anélkül. Az elődöntőben szereplőket négyezernél több jelentkező — mintegy háromszáz együt­tes és hétszáz szólista — kö­zül válogatták ki. Egy-egy elődöntőben öt-hat verseny­ző mutatkozik be: szereplé­süket az előadói készség és a dal megfelelő kiválasztása alapján értékeli a zsűri. szívszanatórium három — egyenként 100 ágyas — pa­vilonját már birtokba vették a betegek. A 600 ágyas kecskeméti megyei kórház átadására — a terv szerint — még 1980- ban sor kerül. A debreceni, a nyíregyházi, a békéscsabai, a dunaújvárosi, valamint a szolnoki kórházak új létesít­ményei csak a VI. ötéves terv időszakában készülnek el. Térképünk a felsorolt ob­jektumokat ábrázolja. Vékony, könnyed, apró vi­rágmintás, finom színárnya­latokkal készülő porcelán edényeket, étkészleteket sze­retne látni a kirakatokban, használni a háztartásában a hazai vásárlóközönség. Ez derült ki abból a kérdőíves felmérésből, amelyet a Fi- nomkerámiaipari Kereske­delmi és Ipari Formatervező szakemberei végeztek az őszi BNV látogatói körében. A mintegy 460 kérdőív fel­dolgozása során hasznos (és váratlan) tapasztalatokkal lettek gazdagabbak a válla­lat szakemberei. Egyebek kö­zött meglepetésként hatott az a tény, hogy a vásárlók szí­vesen lemondanak egy-egy funkcionális előnyről, ha esz­tétikai téren kárpótolják őket. Ez azzal magyarázható, hogy az étkészleteket gyak­ran ajándékozási céllal vásá­rolják. Sokan igénylik a megszo­kott összetétel bővítését: szí­vesen látnának különböző tartozékokat — hamutartót, virágvázát, gyertya- és szal­vétatartót, fűszerkészletet — is, a készlet jellemző mintá­zatával. A megkérdezettek többsége olyan porcelán edényt szeretne, amely kis­sé más, mint a többi. Tehát kisebb szériákra lenne szük­ség, ugyanakkor azonban fontos kérdés az eltört edé­nyek pótolhatósága is. A Petőfi Sándor úttörő- csapat kedves kis műsorával kezdődött a falugyűlés no­vember 17-én, hétfőn este Csanádapácán, a művelődési ház nagytermében. A műsort követően Burka László, a HNF községi bizottságának elnökhelyettese mondott néhájiy bevezető-köszöntő szót, majd Tóth János, a HNF községi bizottságának titkára számolt be a meg­jelent csanádapácai lakosok­nak a leköszönő népfrontbi­zottság munkájáról. Beveze­tőül elmondta, hogy az el­múlt négy évben tovább erősödött a helyi népfront­mozgalom kapcsolata a párt-, tanácsi, gazdasági, társadalmi szervekkel. Együttműködési szerződések születtek, melyek alapján tervszerűbbé, konkrétabbá vált a közös tevékenység. A szocialista demokrácia ki- szélesedéséről szólva utalt az idén júniusban megtar­tott választásokra — ezek során is megnyilvánult a lakosság érdeklődése a poli­tika, a közügyek, a község jelene és jövője iránt. Ezután a népfront-munka­bizottságokat vette sorra az előadó. Elmondta többek kö­zött, hogy a gazdaságpoliti­kai munkabizottság kezde­ményezésére született tavaly a község tisztaságát, rend­jét szabályozó tanácsrende­let. Foglalkozott a bizottság a háztáji és kisegítő gazda­ságokban megtermelt áruk felvásárlási gondjaival, a szolgáltatásokkal. Évente te­lepülésfejlesztő társadalmi munkát szerveztek. A nő- és rétegpolitikai munkabizott­ság segíti például a Békés­csabai Konzervgyár és a helyi Széchenyi Tsz egy-egy női szocialista brigádja kap­csolatainak alakítását. A községben élő idős emberek támogatásával, a veszélyez­tetett gyermekek felkutatá­sával és sok hasonló kérdés­sel foglalkozik a szociális és kulturális bizottság. Sikere­sek voltak a fórumok, be­szélgetések, amelyeket egy- egy szakkör, tanfolyam résztvevőinek körében szer­vezett meg a népfront. A falugyűlésen ezután Mórócz László községi ta­nácselnök beszélt a község fejlődéséről, az elmúlt 7 év eredményeiről, a tervekről, és az idei jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű beje­lentések, javaslatok sorsáról. A résztvevők megtudhatták többek között, hogy 1973—80 Fotó: Gál Edit Vannak emberek, akikkel már az első találkozásnál jól esik elbeszélgetni. Nos, a vésztői Farkas Ferencné ilyen. Soká idézgetjük életét, ám én mégsem elsősorban a múltról szeretnék írni. Hogy mit jelentett számára az első munkahelyén, a községi te­lepi óvodában, mikor elküld­ték, kérjen a gazdáktól en­nivalót a gyerekeknek ... Hogy később milyen nehéz­ségek árán járt át dolgozni Szeghalomra 10 hónapig... Aztán hazakerült fi Földmű­ves Szövetkezet éttermi között a községben megoldó­dott a főutca csapadékvíz- elvezetése, új óvoda, sport­öltöző épült, szinte teljesen megoldódott a nők foglal­koztatása, elkészült egy kis ABC, sok utcában járda ké­szült, korszerűsítették a fő­utcán a villanyhálózatot, az idén két új tanteremmel gaz­dagodott az iskola. A lakos­ság szinte minden nagyobb építkezésnél részt vett a társadalmi munkában; a tsz, a munkahelyek és a község lakóinak társadalmi munká­ja a 7 év alatt mintegy 4 millió forintot tett ki. Ami a jelölő gyűléseken elhangzottakat illeti, a ké­rések, javaslatok zöme va­lóban megalapozott, ám az évi 350—400 ezer forintos fejlesztési alap ezek megva­lósításához kevés. Rangso­konyhájába, szakácsnőnek. Végül a bölcsődében, a gye­rekek között találta meg a számára megfelelő munka­helyet. És nem érdemes bő­vebben beszélni arról sem, hogy 1945. óta a párt tagja, mert ez, szavaiból ítélve legalább annyira természe­tes, mint az, hogy „a párt­ban is sokat dolgoztam, de nem hangoskodtam sosem. A taggyűlésen mondtam el mindig a véleményem. Húsz teljes évig voltam pártcso- port-bizalmi... Ha lett vol­na lehetőségem, tanultam volna, de itt volt a két gye­rek, a férjem meg Pesten dolgozott...” Ám mindez már a múlté, ezért inkább a máról érdemes beszélni. A máról, nyugdíjas éveiről, hi­szen most az egész életére jellemző lelkesedéssel vezeti a nők nyugdíjasklubját. „Elvállaltam, mindig szeret­tem társadalmi munkát csi­nálni, emberek között lenni”. S vége hossza nincs a közös programoknak, meiyekre mintegy 80 idős asszony jár el. Dióhéjban mindössze eny- nyi Farkas Ferencné élete. Pedig az ő élete teljes a szó legnemesebb értelmében. Mi­kor előveszi a Munka Ér­demrend arany fokozatát, csak annyit mond: „Sokat dolgoztam érte, 35 évig vár­tam rá...” N. A. rolni kell tehát, és támasz­kodni a társadalmi összefo­gásra. Mindenekelőtt a to­vábbi járdaépítés, a közvilá­gítás javítása és a kereske­delmi hálózat bővítése sze­repel a tervidőszak elképze­lései között. A tanácselnök tájékoztató­ja után Orbán Károly, a HNF megyei bizottságának tagja szólalt fel. Beszélt megyénk népfrontmozgalmá­ról, majd a megyei nép­frontbizottság minősítését tolmácsolva elmondta, hogy Csanádapácán jól dolgozott a HNF helyi testületé. Ez­után kitüntették a társadal­mi munkában élenjárókat, majd megválasztották a me­gyei küldöttet, a HNF új, 27 tagú községi bizottságát, a bizottság tagjai pedig a 7 ta­gú elnökséget, s annak elnö­kéül Tóth Jánost, titkárá­nak pedig Sándor Istvánnét. T. I. Változatlan bizalom a kistermelőknek Támogatás már 500 négyzetméterre is A mezőgazdaság pénzügyi szabályozó rendszerének 1981. évi továbbfejlesztése — amelyről kormányrendelet jelent meg a Magyar Köz­lönyben — továbbra is elő­irányozza a mezőgazdasági kistermelés erőteljes, hang­súlyozott támogatását. Az egyes kiemelt ágazatoknál továbbra is fennmaradnak a jelenleg érvényben levő tá­mogatási formák; sőt egyes területeken a kedvezmények tovább nőnek. Változatlan mértékben és a jelenlegihez hasonló feltéte­lekkel részesítik támogatás­ban a fólia alatti zöldségter­melést. Továbbra is 20 szá­zalékos támogatással csök­kentett áron vásárolhatnak meghatározott gépeket a kis­termelők, valamint a gépköl­csönzésre jogosult szerveze­tek. A kerti traktorokhoz csatlakozó munkagépek kö­zül azonban csak a mező- gazdasági termelést szolgáló talajművelő, vető- és ültető, valamint növényvédő és ter­ménybetakarító munkagé­pekre, továbbá az utánfutók­ra adnak állami támogatást. A nem bogyós gyümölcsű ültetvénytelepítés kisüzemi feltételrendszere változatlan marad. A mezőgazdasági kisterme­lők a bogyós gyümölcsűek telepítésekor a szaporító­anyagot eddig is támogatás­sal csökkentett áron vásárol­hatták meg, ha annak teljes termésére — az erre kijelölt szervezettel — legalább 3 évre értékesítési szerződést kötöttek. Az új rendelet je­lentős könnyítést ad azzal, hogy a támogatás egyik fel­tételeként előírt legkisebb telepítési területet ezerről 500 négyzetméterre csökkenti. Az új rendelet lehetőséget ad arra is, hogy a nagyüzem integrációjában, összefüggő területen megvalósuló bogyós gyümölcsű ültetvények tele­pítéséhez a kistermelők a nagyüzemével azonos támo­gatást vehessenek igénybe. A támogatás akkor is jár, ha a terület nem csatlakozik köz­vetlenül a nagyüzemi ültet­vényhez. A kistermelőket a tulajdo­nukban levő tehénállomány után továbbra is támogatás illeti meg. A támogatás éven­kénti összege az első tehén után 2500 forint, a második és minden további tehén után az eddigi ötezerrel szemben hatezer forint. Falugyűlés Csanádapácán

Next

/
Thumbnails
Contents