Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-19 / 271. szám
1980. november 19., szerda Méhkerék — négy keréken Az ezeregyszáz hektár búzából nyolcszázat „elvitt” a víz. Vitte a reményeket is, miszerint az idén a múlt évinél lényegesen kisebb veszteséggel zárná az évet a méhkeréki Nicolae Balcescu Tsz. Bár még nem készült el, máris ismert a mérleg, amelynek kiadási oldalát jóval nagyobb súly terheli, mint a bevételit. $ „A megye legkedvezőtlenebb adottságú termelőszövetkezete”, „legmélyebb fekvésű terület” — ilyen, és hasonló jelzők születtek meg a köztudatban és a felügyeleti szervek által készített rendezési tervekben. Ugyanakkor nem túlzás az a megállapítás, sem, hogy „gyenge tsz, tehetős tagság” van Méhkeréken. Ez utóbbi állítást egyetlen szám alátámasztja: a közösön keresztül értékesített háztáji árbevétele megegyezik a közös gazdaság árbevételével. Mi hát a megoldás, hogyan kerülhet ki a szövetkezet az évek óta rendszeresen — és úgy tűnik nem sok eredménnyel — támogatott üzemek sorából? Vegyük sorra a lehetőségeket ! Az elmúlt évet csaknem 11 milliós veszteséggel és alaphiánnyal zárta a szövetkezet. A területére jellemző belvíz és árvíz veszélye nem maradt meg veszélynek, minden természeti erő összefogott, hogy a mintegy négyezer hektáros gazdaságot sújtsa. És nemcsak tavaly vagy az idén; hanem évek óta ugyanazokat a földeket önti el a víz. Ebből kínálkozott a megoldás: kár a vizet műtrágyázni, legyen ezeken a területeken legelő, abban kevesebb kárt tehet a víz. Jövőre ezért 708 hektárt^ kivonnak a szántóterületből, s legelőt telepítenek. Az így megmaradt ezernyolcszáz hektár szántó termelési szerkezete megfelel a táj adottságainak. Marad a búza, a napraforgó, a kender, az árpa és a cukorrépa. a v Ehhez azonban már sok az a három nagy teljesítményű Rába-Steiger traktor, amely jelenleg a szövetkezet birtokában van. Kettőt eladnak, és helyette a talajokhoz jobban illeszkedő lánctalpasokat vásárolnak. így sáros, nehéz földön is ki tudják használni azt a rövid időt, amely éppen alkalmas a földművelésre. És ez nagyon fontos, hiszen a két éve befejezett, 28 millió forintba került meliorációs munkák ellenére szinte órák alatt kell feszántani a táblákat, talajrendezést ugyanis nem teljes körűen csinálták, csak a táblák közül vezetik le a kiépített csatornák a vizet. A táblán belüli vízrendezés elmaradt, s hogy ez így önmagában nem sokat ér, azt jól bizonyítják a szövetkezet gondjai. Remélhetőleg néhány év múlva a térséggel együtt Méhkerék környéke is a teljesen rendezett területek közé tartozik majd. B A növénytermesztésnél valamivel jobb helyzetben van az állattenyésztés. A veszteséges marhahizlalást még az év elején felszámolta a szövetkezet vezetősége. Eladták a hízómarhákat, a felszabaduló épület pedig módot ad arra, hogy juhállományukat ötezer anyára és azok szaporulatára növeljék. A juhászainak feltétlenül van jövője Méhkeréken. Van hozzá legelő és szakember. Apáról fiúra szállnak a juhászmesterség fogásai, titkai a tsz-ben dolgozó juhászcsaládoknál; szakértelmük igazi tőkének tekinthető. a Ugyanakkor kevés a diplomás. Most ötén vannak1, de nincs gépészmérnökük, kevés az agrárszakember js. A közeljövőben négy szolgálati lakás épül Sarkadon, a jobb lakás- és életkörülmények várhatóan vonzóvá teszik Méhkerékét is a szakemberek szemében. Még nagyobb gond a szakmunkások hiánya. A község lakói nem küldik gyermekeiket agrárjellegű iskolákba. Szinte csodának számít, hogy az idén három fiatal szakmunkás visszajött a faluba, és a tsz-ben keresett munkát. öten pedig a kétegyházi szakmunkásképzőben vesznek részt egy tanfolyamon; mezőgazdasági gépészeti szakemberek lesznek. De van már négy ösztöndíjasa is a tsz-nek különböző szakmunkásképzőkben, szakközép- iskolákban. Sajnos, az idén először. De a szövetkezet vezetői abban reménykednek, hogy megtört a jég, jönnek majd többen is. A sokat emlegetett, szidott, dicsért háztájira annak idején a kényszer vitte rá a vezetőséget, a tagságot. A közösből ugyanis nem tudtak olyan jövedelmet biztosítani, amely elfogadható életszínvonalat tett volna lehetővé. És nőtt, fejlődött az ágazat. Olyannyira, hogy a 370 aktív tag közül sokan elsősorban onnan várják a jövedelmet. ' Jó ez vagy rossz? Manapság senkinek eszébe sem jutna tagadni a háztáji létjogosultságát. Van és kell, ezt az évek bebizonyították. Jó akkor, ha nem megy a közös munka rovására, hiszen minden megtermelt uborkára, paprikára szükség van. A szövetkezet meg is tesz minden tőle telhetőt a fóliások támogatására. Sokat ad, azonban keveset kap ezért cserébe. A háztáji ugyanis novembertől júniusig lefoglalja a tagokat, s ez egybeesik a közös területek munkaigényével. Sokan ezért nem hajlandók otthon hagyni a paprikát, uborkát. Ennek pedig a közös látja a kárát. A tagsági viszonyhoz szükséges munkanapokat pedig akkor akarják megszerezni, amikor a tsz vezetősége nem tud munkát adni. Ezt a feszültséget oldja majd az az intézkedés, hogy a tag a jövőben akkor köteles részt venni a közös munkában, amikor azt szerződésben előre elvállalta. Ha nem, megszűnik a tagsági viszony, és az azzal járó összes kedvezmény. A közelmúltban lezajlott munkahelyi és küldöttgyűléseken ezzel mindenki egyetértett, a vezetőség pedig bízik a tagság szavazatában. S hogy ne csak munkáskezet, pénzt is kapjon a tsz a háztáji befektetése után, a jövőben nagyobb részt vállal a forgalmazásból. Erre az ad módot, hogy állami pénzből a tsz-en keresztül termelési hitelt kapnak majd a tagok, s ennek fejében a szövetkezet forgalmazza a zöldséget. Természetesen úgy, hogy mindenki jól járjon. B A méhkeréki Nicolae Balcescu Tsz még nincs közelében a veszteségmentes éveknek, sokat kell dolgozni azért, hogy elérjék a mindenki számára kívánatos állapotot. Ennek egyik fontos mozzanata, hogy helyére tegye tagság és vezetőség a háztájit, közösen és egymás hasznára fejlesszék mindkettőt. Fontos ez azért is, mert a juttatandó állami pénzügyi segítség egyik feltétele éppen ez. S ha ez sikerül, mind a négy keréken, biztonsággal haladhat a méhkerékiek szekere. M. Szabó Zsuzsa A Csepel Művek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárának sárospataki gyárában két évvel ezelőtt kezdték meg a kerékpárok szerelését. Itt készítik a belföldi piac számára Csepel Túra, Velence, Tacskó, stb. kerékpárokat. Az idén kilencvenhatezer darab különböző kerékpárt akartak forgalomba hozni, az igények növekedése miatt a gyártási tervet tízezer darabbal emelték (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) * * * Már teljesítették a tervet Alaposan ráhajtottak a munkára a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz fafeldolgozójának munkásai. November 5-ére teljesítették az éves tervet. Ez azt jelenti, hogy a negyventagú kollektíva tíz hónap alatt több mint 13 millió forinttal járult hozzá a tsz termelési értékéhez. A hagyományokhoz híven az idén is üvegszállító ládákat és fagyapotot gyártottak, termékeik kilencven százalékát az Orosházi Üveggyár vette meg. Három hónapja nemcsak fenyőből, hanem farostlemezből és nyárfából is készítenek ládákat. Mégpedig azokat, amelyek külföldre kerülnek. S ezzel mondhatni duplán takarékoskodnak az importtal, hiszen kevesebbet használnak fel a drága anyagból, és az nem hagyja el feldolgozás után az országot. A felmérések szerint eddig harminc százalékkal kevesebb fenyőből állítottak elő annyi ládát, mint tavaiy. Az év elejétől saját fakitermelő brigádja van az üzemnek. A szövetkezet száz hektárnyi erdejéből és a környék fás területeiről termelik ki az alapanyagot és fásítanak, fát telepítenek. Amit még érdemes megjegyezni: több fát telepítenek, mint amennyit kivágtak. Munkájuk így szerves része a szövetkezet egy részén befejezett talajrendezésnek. A korai tervteljesítés nem jelent pihenőt a Magyar— Vietnami Barátság Tsz fa- feldolgozójában, a dolgozók szeretnék másfél millió forinttal túlszárnyalni a tervezett termelési értéket. M. SZ. ZS. — Szerintem háromét. Ám egészségügyi szempontból is igen előnyös, mert nem kerül por a levegőbe és a padló réséit is tisztítja. — A Magyar Televízió Felkínálom című műsora augusztus 21 -i adása óta mi történt? — A gyártásról tárgyaltam az egyik budapesti üzem, a KONVERTA vezetőjével. Szóbeli ígéretet kaptam. Várom az írásbeli választ is. * * * Egyikét feljegyzés a tv augusztus 21-d adásában elhangzottakból: Az előállítása olcsó. A gép nagy teljesítményű, nincs könnyen hibásodó alkatrésze. Hasonló gép (ami azonban Takács Károlynak nem ez az első sikeres találmánya. Régebben, amikor még a békéscsabai téglagyárban dolgozott, téglavágó automatát készített. Később, mint kisiparos kovácsolásra olyan újszerű rugós kalapácsot állított elő, amely annak idején igen sikeres konstrukciónak számított. Harmadik a dughagymaültető gép volt, a negyedik pedig most a padló- és szőnyegtisztító gép. — Egy-egy találmány elkészítését köztudottan, sok murika és tanulás előzi meg. Mi késztette ilyen nagyvállalkozásokra? — kérdezem Takács Károlytól. — Géplakatosmester vagyok, 50 éve dolgozom a szakmában. 30 évig kisiparosként dolgoztam, amikor teljesen magamra voltam utalva. Sok szakmai feladatot kellett megoldanom, és így elég nagy gyakorlati tapasztalatra tettem szert. így működik a gép. Bemutatja Takács Károly Fotó: Fazekas László — Használható háztartásokban, intézményekben. Egyebek közt szállodákban, kórházakban, laktanyákban, lakótelepeken, iskolákban, hivatalokban. — Mennyi az ára? — Körülbelül 30 ezer forint. — Hány takarítónő munkáját tudja helyettesíteni? nem tud annyit mint ez) külföldről beszerezve 90 ezer forintba kerül. A formáján változtatni kell, ami azonban — a gyártó vállalat megbízásából — az ipari formatervező dolga lesz. Egyelőre azonban még gyártó vállalat kerestetik. Pásztor Béta Cikkünk nyomán Értékesíthető a Lapunk október 26-i számában „Egy város nyugodtan lélegezhet” címmel isismertettük a szennyvíztisztításnak azt az igen eredményes természetes módját, amelynek révén Gyula város szennyvize immár tíz esztendeje úgy tisztul a talajrendszerben, hogy közben nyárfaerdő nevelkedik a kellemetlen melléktermék hasznos anyagain. Ebben a cikkünkben szóvá tettük, hogy a KÖJÁL másfél éven át nem reagált a Gyulai Vízművek beadványára. A Vízművek tudniillik figyelemre méltó módszerrel szabadul meg a fakitermelés után visszamaradó tönköktől: laskagomba- spórákka] oltja be azokat, laskagomba! így a fatönkök elkorhadnak, és nem szükséges az öntözésre kialakított árokrendszert kiszedésükhöz megbontani. Egy-egy tönkön két kiló laskagomba terem, s a vízművek arra kérte a KÖJÁLT, 1979. február 12-i levelében: vizsgálja meg az értékes gombatermést, hiszen adott esetben több mint egymillió forintról van szó. Cikkünk nyomán október 29-én és 30-án szakértői bizottság vett mintát a kérdéses laskagombákból és laboratóriumi feldolgozás után a gombát élelmiszerként fel- használhatónak minősítette. Erről ez év november 10-én a Gyulai Vízműveket is értesítette. „Eladó” találmány A Kertészeti Egyetem Tangazdaság erőspusztai kerületében ezer vagon hagyma tárolására, feldolgozására alkalmas üzem épült. Az egyetemi tangazdaság és három másik állami gazdaság termését már az új üzemben dolgozzák fel (MTI-fotó: Fehérváry Ferenc fe étele — KS) Takács Károly és Takács Károlyné békéscsabai kisiparosok találmánya, a padló- és szőnyegtisztító gép alig nagyabb a porszívónál. Ez a gép előbb forgó lécekkel felveri és menten el is szívja a port, majd vízzel és vegyi anyaggal kitisztítja a szőnyeget, illetve felmossa a padlót. Az oldott piszkot ugyancsak felszívja. A tapasztalat: egy 4-szer 4 méteres szőnyeg porolása 3-4 percig, mosása 5—10 percig tart. A padlómosás négyzet- méterenként alig egy perc. A gépet az Országos Találmányi Hivatal szabadalmazta. A Magyar Televízió Felkínálom című műsora augusztus 21-én foglalkozott a találmány hasznosításának a lehetőségével. — A legutóbbi találmánya elkészítéséhez mi adta az ötletet? — A tv-ben és a rádióban is hallattam, hogy kevés a takarítónő, nem tudnak például a kórházakban és más intézményekben kellő tisztaságot tartani. Egyébként van bejárónőnk, aki a szőnyegporolást tartja a legnehezebb munikánák. Nos, amióta meg van ez a gép, neki ilyen gondja nincs. * * * — Kinek ajánlja a padló- és szőnyegtisztító gépet?
