Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-18 / 270. szám

Nemzetközi diáknap a 1980. november 18., kedd fl gazdaság a politikai munka középpontjában Pártáiét a gyomai Hisz-nál Kitüntetettek: Takács Lőrinc Gyomén, az MSZMP köz­ségi bizottságán Jenei Bálint párttitkár e gondolatokkal javasolt számunkra jól tevé­kenykedő alapszervezetet: — a 22 községi pártalapszerve- zet közül több olyat ajánl­hatok, amelyek példamuta­tóan dolgoznak. Tudja mit, látogasson el a háziipari szö­vetkezetbe Balázs Vincéhez! Nagy tapasztalatú mozgalmi ember, egy éve választották meg párttitkámak. A háziipar épületébe nem volt nehéz bejutni, de a ta­lálkozás első kísérlete meg­hiúsult. Revizorok értékelték a szövetkezet eredményeit, minden vezető értekezett. „Ez a nap is jól kezdődik” — gondoltam, de a találko­zóról nem mondtam le. Dél­után végre beszélgethettem is a párttitkárral. — Gyakran álltunk mi már az érdeklődés középpontjá­ban, s hosszú ideig főként csak rosszat tudtak rólunk — mondta Balázs Vince —, ez nagyon bántott bennünket. Én is úgy éreztem, hogy a mi belső küzdelmünkkel má­sok ne foglalkozzanak. Ma már változott az emberek véleménye. Gondolja csak el, milyen nehéz lehetett az ele­jén, amikor az addig bedol­gozókat foglalkoztató házi­ipar 85 milliós fejlesztést ka­pott! Üzemmé kellett lennie. Mindenki tapasztalatlan volt, a kötő-hurkoló szakmát sem a vezetők, sem a dolgozók nem ismerték jól. Az előző vezetés sem látott a jövőbe, jó-e, amit tesz? Hajlamosak vagyunk teljesen elítélni a múltat, pedig akkor volt az alapozás ideje. Üzemi mun­kásokat kellett nevelni a ház­tartásból idekerülőkből. Nem volt kis dolog fegyelemre szoktatni őket. Óriási kép­zést indítottunk, a nálunk dolgozókat, a magunk közül valókat iskoláztattuk tovább. Ez a küzdelem mostanra ho­zott eredményt. (Gazdasági és belső szemé­lyi gondok gátolták 1975-ig a politikai munka kiteljesedé­sét. A bizonytalan gazdasági helyzet rendeződése, a párt- vezetőség tapasztalatainak növekedése 1977-től szemmel láthatóan javította a munka, és pártfegyelmet, a szerveze- jíi életet, az aktivitást, a po- litikai hangulatot.) — Az elődöm fiatalember volt, ma is a jobb kezem, a felelős társam. Ugyanúgy se­gít, mint ahogyan az ő ré­gebbi munkáját én is a ma­gaménak érzem. A törésmen­tes politikai munkát az új vezetőség a régivel együtt dolgozva biztosította. A kö­vetelmények mércéjét ma­gasra helyeztük. A felelősség súlyát mindenkinek éreznie kell, s a politikai munkás csak pontosan, fegyelmezet­ten dolgozhat. Ki, amit vál­lalt, önállóan, bábáskodás nélkül teljesítse. Természete­sen a vezetőség ajtaja min­denki előtt nyitva áll, ha se­gítségre van szüksége. A pártmegbízatásokat szigorú­an számon tartjuk, elvégzé­sét ellenőrizzük. (Megszilárdult a szervezeti fegyelem, és a taggyűlés elé megfelelően előkészített be­számolók kerülnek. A párt­tagság aktivitása jobb, de a taggyűléseken még mindig kevés a véleménynyilvání­tás!) — öt pártcsoportban dol­gozunk, nem értekezünk so­kat. Most a beszámoló tag­gyűlés előtt mindenkivel el­beszélgetünk. Mondják el az emberek, milyennek értéke­lik önmagukat, hogyan élnek a pártkollektíván belül? Ek­kor a mi munkánkról is vé­leményt mondanak. Bizony előfordul, hogy a taggyűlé­seken szótlanok. Remélem, most kiderül, mi okból. Kri­tikára, dicséretre az érde­mei szerint mindenkinek szüksége van. Már megtettük azt is például, hogy össze­hívtuk a kommunista mű­szerészeket. Kértük őket, be­széljenek a gondjaikról. Min­denki szólt, a hallottakat név nélkül rögzítettük, s tovább­adtuk a gazdasági vezetők­nek. Közös , célunk a gazdál­kodás hatékonyságának, szer­vezettségének növelése. A pártkongresszus meghatároz­ta a feladatainkat, és a poli­tikai munka középpontjában a gazdaság áll. (A pártalapszervezet gaz­daságpolitikai irányító szere­pe megfelelően érvényesült. Jól éltek a beszámoltatás, a feladatmeghatározás, a szer­vezés és az ellenőrzés eszkö­zeivel. A szocialista brigád­mozgalom több éves stagná­lás után 1978—79-ben jelen­tősen fellendült.) — Szerintem a gazdasági irányítás és a pártvezetőség egysége gyakran türelem kér­dése. Én türelmetlen embeí vagyok, de azt megtanultam, hogy ha valamit ma még nem tudok megoldani, az al­kalmas pillanatban újra elő­veszem a témát. Az elvünk az, hogy a gazdasági vezetést hagyni kell dolgozni, alkot­ni, ne akarjunk elnökebbek lenni az elnöknél! Kiszely elvtárssal gyakran leülünk beszélgetni, ilyenkor tréfá­san úgy mondjuk, hogyvisz- szanyúlunk a lenini tételek­hez. ö az előrehaladás mód­jaiban soha nem az akadá­lyokat látja, hanem a megol­dás lehetőségeit kutatja. A pártkongresszus határozatai és a szövetkezeti érdekek ta­lálkoznak, a gazdasági veze­tés legközvetlenebb szövetsé­gese, támogatója a pártalap­szervezet. Másrészt első és legszigorúbb kritikusa is. Mindig pontosan érzékelnünk kell, mely gazdasági felada­tok megvalósítását szükséges politikával megkülönbözte­tett módon segíteni. (A párt gazdaságpolitikájá­nak helyi érvényesítése a jö­vőben még inkább megköve­teli, hogy minden párttag személyes példamutatással segítse a helyes célok eléré­sét.) — Erre az évre 135 millió árbevételt és 8 millió nyere­séget terveztünk, az adóssá­gainkat csak így tudjuk tör­leszteni. A jó eredményt már félévkor is láttuk, a három­negyed éves revizori vizsgá­lat 10 milliós nyereséget ál­lapított meg. Hogy sikerül­hetett így, amikor az alap­anyag-ellátás nem jó? Meg­értettük a párttagokkal, a többi dolgozókkal, hogy min­den erőt „be kell dobni.” A biztonságos termelés alapja a szerződés a kereskedelem­mel, de hiába a szerződés, ha A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának munka- védelmi osztálya november 13-án a Hidiasháti Állami Gazdaság központjában — mintegy 80 meghívott aktíva jelenlétében — tartott érte­kezleten emlékezett meg ar­ról, hogy a Minisztertanács 30 éve bízta meg a szakszer­vezeteket a baleset-elhárítás ellenőrzésével. Ez alkalom­mal Bordi István, az SZMT titkára ünnepi beszédében ismertette az eltelt 30 év munkavédelmi fejlődését. Elmondta, hogy ,a dolgozók munkabíró képességének a védelmét 1950-ig Békés és Szolnok megyében egy ipar­felügyelő látta el. Szerve­zett munkavédelmi hálózat nem volt. A súlyos, vagy ha­lálos üzemi balesetek vizs­gálatát többségében egy sze­mélyben az iparfelügyelő — mint a megyei bíróság igazságügyi szakértője — végezte, s ő állapította meg, hogy kik a felelősek. A munkanélküliség foko­nincs anyag, amiből legyárt­suk az árut! Leálljon az üzem, vállaljuk a nyomasztó kötbéreket? Azt már nem. Előszedtük az elfekvő anyag- készleteinket, és egyedi ter­vezéssel, jó piackutatással kelendő, divatos holmikat készítettünk ezekből. Senki­vel nem szerződtünk, szaba­don áruljuk a portékáinkat, s eddig bevált ez a módszer. Az elképzelésnek először ke­vesen tapsoltak, de az élet igazolta. A termelést is úgy szerveztük, hogy folyamato­san dolgoztunk. A többi in­tézkedés is bevált. Néhány adminisztratív dolgozó és be­dolgozó a közvetlen terme­lésbe került. Kellően kihasz­náljuk a konfekciógépeket, mert a kiskunhalasi kötött­árugyár bérmunkát biztosít nekünk. Javult a munkafe­gyelem, csökkentek a hiány­zások. A gyengébben dolgo­zókkal beszélgettünk, figyel­jük a teljesítményeket. A premizálási rendszert átdol­goztuk, ügyelünk a gépek, be­rendezések tervszerű kar­bantartására, az energia, az anyagok, az alkatrészek ta­karékos használatára. (A kádermunkában töre­kedni kell a stabilitás és a hármas követelmény össz­hangjára. A KISZ-szel szoro­san együtt munkálkodva ne­veljék a fiatalokat párttag­gá.) — Nem törekszünk a tag­létszám nagy növelésére. Eb­ben az évben öt fiatalt vet­tünk fel KISZ-ajánlásra. Ez­után is mindig csak az arra érdemeseket, a legjobbakat várjuk sorainkba.Az ifjúsági szervezettel jó a kapcsola­tunk. Büszkék vagyunk az MSZBT-tagcsoportunkra, nemrégiben kitüntették őket. Ha már engem kérdezett, megmondom: optimista va­gyok a jövőnkkel kapcsolat­ban, de vigyáznunk kell, ne­hogy a sikertől önelégültté váljunk! ♦ A zárójelek közé a közsé­gi pártbizottság tavalyi érté­kelésének sorait tettük. Ba­lázs Vince ismerte jól ezt a minősítést, s a mával össze­hasonlítva, a fejlődés szá­mára is érzékelhető. Az sem közömbös, hogy a gazdasági és a pártvezetés jó véle­ménnyel van a másik mun­kájáról. Az eredmények bi­zonyítanak : tudnak együtt dolgozni. Bede Zsóka zatos felszámolásé, a terme­lőeszközök biztonságtechni­kai állapotának a fejlődése, valamint az üzemi balesetek és foglalkozási ártalmak megelőzése szükségessé tet­ték a szélesebb alapokra he­lyezett munkavédelmi szer­vezet. létrehozását. Az eltelt 3 évtized alatt jött létre a gazdálkodó szer­veknél tevékenykedő bizton­ságtechnikai hálózat, és nyert meghatározást az az elv, amely szerint a vezetők fe­lelősek a hozzájuk beosztott dolgozók egészségéért, testi épségéért. Ma már a biztonsági szem­lék rendszeresek, a munka- védelmi oktatás pedig mun­kaidőben történik. A munka- védelmi vezetők jelentős ré­sze felső- vagy középfokú munkavédelmi képzettséggel rendelkezik. A szakszerveze­ti tevékenységben a munka- védelem társadalmi üggyé vált. Békés megyében évről évre csökkent az üzemi bal­esetek száma, kevesebben „Mi, a világ diáksága, hű­ségesek vagyunk a szabad­ságért elesett legjobbjaink példájához” — olvashatjuk a Nemzetközi Diákszövetség alapító okmányában. Az ok­mányt Prágában írták alá, abban a városban, ahol 1939. november 16-ról 17-re vir­radó éjszaka kilenc egyete­mista diákvezetőt lőttek agyon a német fasiszták, s közel kétezer fiatalt letartóz­tattak. A diákmártírok emlékére az ENSZ november 17-ét nemzetközi diáknappá nyil­vánította. A Nemzetközi Di­ákszövetség elsőrendű és legfontosabb feladatának te­kinti, hogy harcoljon a di­ákság jogainak és érdekei­nek védelméért, életfeltéte­leinek és tanulási körülmé­nyeinek javításáért, s előse­gítse, hogy a fiatalok társa­dalmuk haladó, demokrati­kus polgáraivá váljanak. „A diák dolga, hogy tanul­jon”. Még a legutóbbi idők­ben is többször lehetett hal­lani ilyen, és ehhez hasonló véleményeket. A diákok, leg­alábbis a legjobbak, a követ­kezetesen gondolkodók azon­ban mindig is politizáltak. Nálunk is egyre több jelét látni annak, hogy a fiata­lok szót kérnek és kapnak a „nagyok” dolgaiban, elmond­ják véleményüket a legkü­lönfélébb társadalmi és gaz­dasági kérdésekben. Nem véletlenül van ez így. A Nemzetközi Diákszö­vetségbe tömörült diákoknak ugyanis meggyőződésük: az oktatási problémák megszün­tetése csak a társadalmi igazságtalanságok, a haladás­ellenes erők felszámolása útján lehetséges. Ezért küz­döttek a szocialista átalaku­lásért a kelet-európai orszá­gok fiataljai, s ezért álltak ki mindenkor a gyarmatosí­tás megszüntetése, a nemzeti felszabadító mozgalmak mellett. A november 17-i nemzet­közi diáknap a minden iránt érdeklődő, az eseményeket maga körül izgalommal és a változások iránti szenvedél­lyel figyelő ifjúi politizálás bizonyságaként állít emléket Prága egykori diákmártír­jainak. Emlékezett és ünnepelt ezen a napon a világ diák­sága. Megemlékezett a világ haladó diákmozgalmairól, s ünnepelte a Nemzetközi Di­ákszövetségben is megteste­sülő célt: többet tudni a vi­lágról, lépést tartani a kor­ral — tanulni, művelődni, s a politizálással a haladást szolgálni. vesztették az életüket és csonkultak meg. Az MSZMP XII. kongresz- szusa így határozta meg a következő időszakra vonat­kozóan a feladatokat: „A párt", az állami és társadal­mi szervek őrködjenek to­vábbra is a jogrend, a tör­vényes rendelkezésnek a megtartásán. A jogszabályok következetes alkalmazását határozottan meg kell köve­telni a vállalatoktól, intéz­ményektől.” Jelenleg a megyében a munkavédelmi őrökkel együtt csaknem 5 ezer aktí­va munkálkodik az üzemi balesetek és a munkaártal­mak megelőzéséért, csökken­téséért. Bordi István befejezésül köszönetét mondott azoknak, akik a munkavédelemben hosszú évekig a legeredmé­nyesebben működtek közre és a 30. évforduló alkalmá­ból emléklapot adott át ne­kik. P. B. Fotó: Martin Gábor Dr. Takács Lőrincet, a gyulai Városi Tanács elnökét nyugodt, kiegyensúlyozott embernek ismerik minde­nütt. Az elégedettség érzését főként az táplálja és erősíti benne, hogy nemcsak az ap­parátus dolgozói, hanem a helybeli lakosok is őszintén befogadták körükbe. Ennek már számtalan tanújelét ad­ták. Közülük csupán egyet emelünk ki, és ez nem más, mint a bizalom. Fontos kö­telességének tartja például az egyre csökkenő számban érkező panaszos levelekkel Reklámetika Erkölcsi jellegű norma- gyűjtemény — így határozza meg a „Magyar reklámetikai kódex” mibenlétét a terve­zet első cikkelye. Mit jelent ez a fogyasztóknak, a ke­reskedelemnek, a társadal­munknak? A reklámszakma társadal­mi és érdekképviseleti szer­vezete, a Magyar Reklám- szövetség azért határozta el a kódex kiadását — az ab­ban foglaltaknak magára és tagjaira nézve kötelező ér­vényű elismerését —, mert elő kívánja segíteni, hogy a reklámozás mindenben meg­feleljen a szocialista rend­ben kialakult szakmai és etikai követelményeknek. Sok szó esik napjainkban a fogyasztók érdekvédelméről. Magyarán arról, hogy ne csapja be a vásárlót sem az ipar, sem a kereskedelem. Sőt, a vevő ne érezhesse úgy, még tévedésből sem, mint­ha becsapták volna. A kó­dextervezet mindezt figye­lembe veszi. Meghatározza egyebek között: milyen tevé­kenység minősül reklámozás­nak, illetve hirdetésnek. És úgy fogalmaz, hogy minden olyan gazdasági tájékoztatás, amely a fogyasztót áruk megvásárlására vagy szolgál­tatások igénybevételére fel­hívja, e célból befolyásolni kívánja, s az áru tulajdon­ságait és használati módját ismerteti. „ ... A reklámo­zást kellő politikai és tár­sadalmi felelősségérzettel kell folytatni” — olvashat­juk egy helyütt. S ennek szel­lemében határozzák meg a szerkesztők, hogy semmiféle reklámnak nem szabad a reklámtevékenységbe vetett közbizalmat megrendítenie: minden reklámnak becsüle­tesnek, szavahihetőnek kell lennie. Gondolnak az esztétikai és művészeti közízlésre, sőt az írásos és szóbeli reklámban a stílusbeli és nyelvhelyessé­gi követelményekre is. Igen érdekesek a tervezet egyes — a tárgyi és motivációs jel­legre vonatkozó — kitételei: Hétfőn reggel kivonultak a Fertő- tóra a nádarató bri­gádok, s hat nagy teljesít­ményű dán aratógéppel megkezdték a beérett nád betakarítását. Az ország legnagyobb összefüggő nád­kapcsolatos korrekt ügyinté­zést. „Nagy súlyt fektetek arra is — mind mondotta —. hogy aki valamilyen kérés­sel keresi fei a tanácsot, feltétlenül kapjon elfogadha­tó, megnyugtató választ...” Takács Lőrinc fiatal korá­ban a mezőgazdaságban dol­gozott, később a vasútnál pályamunkásként helyezke­dett el. Részt vett Dunaújvá­ros építésében is. Az állam- igazgatási tevékenységet csak katonaidejének letöltése után kezdte el. Tanfolyamot végzett, és 1953-ban Med- gyesbodzás, 1958-ban Med- gyesegyháza tanácselnöke lett. Közben hosszabb-rövi- debb megszakításokkal kü­lönböző szintű és szakirányú tanulmányokat folytatott, s többek között Szegeden jogi diplomát szerzett. Békéscsa­bán 1965 és 1969 között ő volt a Területi Munkaügyi Döntőbizottság elnöke, majd az SZMT közgazdasági titká­rává választották. A gyulai Városi Tanács élére 1976. február 1.-én került. Az eddigi eredményeit ta­núsító kitüntetések száma most ismét szaporodott: a NOSZF évforduló alkalmá­ból megkapta a Munka Ér­demrend arany fokozatát. —y—n „A reklám nem sugalmazhat babonás vagy misztikus né­zeteket ...” „A dohányzás és az alkoholfogyasztás reklá­mozását — az eladás helyén alkalmazott tájékoztatást ki­véve — jogszabály tiltja. Ennek megfelelően ... még motívumként sem alkalmaz­ható.” Régi óhaj beteljesülé­sét ígéri továbbá, hogy „a reklámnak mind tartalmá­ban, mind a fogyasztó meg­közelítésének módjában tisz­teletben kell tartani az em­beri személyiség méltósá­gát ...” „Természetüknél fogva mérgező, gyúlékony vagy más tekintetben veszé­lyes termékeknél kifeje­zetten utalni kell azok veszélyességére.” Kimond­ja a kódextervezet: „A gyermekek és fiatalok befo­lyásolására alkalmas rek­lám nem élhet vissza termé­szetes jóhiszeműségükkel és tapasztalatlanságukkal, nem tartalmazhat semmi olyat, ami szellemi, erkölcsi vagy fizikai ártalmat okozhat ne­kik, vagy érzelemvilágukat túlfeszítené, illetve megza­varhatná.” Mindenki elismeri: nem könnyű feladat minden vo­natkozásban összeegyeztetni a kereskedelmi és a fogyasz­tói érdekeket. A reklámeti­ka nem tűr sem kétértelmű­séget, sem félrevezető túlzá­sokat. Foglalkozik a tervezet az árengedményekre, rész­letfizetésekre, áruhitelekre történő utalásokkal is, va­lamint a pályázatokkal, ju­talomdíjakkal és garanciák­kal. Nem szabad olyan rek­lámtevékenységet folytatni, amely termékeknek meg­rendelés nélküli, kéretlen szállításával kapcsolatos. A reklám tehát nem lehet to­lakodó. „A félrevezető rek­lám azon az alapon sem igazolható — mondja ki a tervezet —, hogy a reklá­mozó vagy az, aki megbízá­sából eljár, utólag helyesen tájékoztatja a fogyasztót.” A „Magyar reklámetikai kódex” tervezetét most szé­les körben megvitatásra bo­csátják, s csak az így szer­zett tapasztalatok figyelem- bevételével léptetik életbe. Gy. Kárpáti György rengetege ezen a tájon ta­lálható, és a Fertő tavi nád minősége is egyike a leg­jobbaknak Európában. A ta­vaszig a Fertőn több mint kétmillió kéve nád levágását tervezik. Harminc éve a szakszervezetek feladata a baleset-elhárítás MegkezdSdött a nádaratás a Fertő tón

Next

/
Thumbnails
Contents