Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-18 / 270. szám
liHaUKfiiq--------------------É lelmezési célprogram Minden negyedik rubel a mezőgazdaságé Régi gyár — új feladatokkal A lyukkártya vezérlésű, nyüstös berendezéssel kiegészített szövőgépeken bársonyt szőnek Fotó: Veress Erzsi A Legfelsőbb Tanács a közelmúltban jóváhagyta a jövő évi költségvetést, amely az idei 36,2 milliárd rubelről jövőre 37,3 milliárdra növeli a mezőgazdasági beruházásokat. Ez az összeg az állam összes beruházásainak, 140,2 milliárd rubelnek — több mint 26 százalékát jelenti. Új II év A mezőgazdasági beruházások egyharmadát a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok gép- és traktorállományának felújítására fordítják. További egynegyedét, 9,5 milliárd rubelt a termőföld javítására irányozzák elő. Azt tervezik, hogy további 700 ezer hektárnyi öntözött területet adnak a mezőgazdaságnak, amely napjainkban 30 millió hektár megművelhető földterülettel rendelkezik. Emellett öntözhe- tővé tesznek hatmillió hektárnyi sztyeppés vagy fél- sztyeppés területen levő legelőt. Növelik a takarmányozásra szánt összeget, hogy kielégítő legyen a hús-, a tej- és tejterméktermelés. Ezekből ugyanis még hiány tapaszImportcikk a Bár az egész népgazdaságban szükséges az import mérséklése — ez az egyik feltétele a külkereskedelmi fizetési mérleg kiegyensúlyozásának —, a lakosság áruellátása megköveteli a fogyasztási cikkek folyamatos behozatalát. Gondoljuk csak meg, hogy import hiányában nem kerülhetnének az üzletekbe például órák, fényképezőgépek, nem lenne kávé, narancs, citrom, de még személygépkocsi sem. Megszoktuk, hogy ezek a termékek nálunk kaphatók, és most sem kívánja a kormány ,a lakosságtól, hogy ezekről lemondjon. Sőt, nemcsak olyan cikkeket hoznak be külföldről, amelyek itthon nem gyárthatók; az import mintegy felét ugyanis olyan termékek alkotják, amilyeneket — vagy hasonlóakat, de azonos rendeltetésűeket — a magyar ipar is termel. Miért nélkülözhetetlen mégis a behozataluk? Az esetek többségében azért, mert; a hazai gyártmányok mennyisége nem elegendő, iparunk szállítókészsége korlátozott. Ez jellemző egyes ruházati cikkekre, ilyen például a harisnyanadrág, pulóver, fehérnemű. Veszünk, főként a baráti országoktól, élelmiszereket is: kekszféléket, édességeket, halkonzerveket, főzelék- és gyümölcskonzer- veket. De. mint mindannyian tapasztalhatjuk, található a boltokban külföldi bútor, edény, játék, szőnyeg, függöny. díszműáru, divatékszer. írószer, rádió, televízió, magnetofon és sok eavéb. kelendő áru. Mindez, amellett hogy javítja az áruellátást, gazdagítja a választékot, a vásártirtható a nagyvárosokban és az ipari központokban. Az elmúlt éveknél nagyobb ösz- szeget fordítanak gabona-, szemestakarmány-, zöldség- és burgonyatárolók építésére. Az 1981-es költségvetés elvi jelentőségű, mivel ez az év nyitja meg a Szovjetunió szociális-gazdasági fejlődésének új öt évét. A könnyűipar és a mezőgazdaság meggyorsított fejlesztését szolgáló mutatószámok az egész évtizedre érvényesek lesznek. Újabb megközelítés A Szovjetunióban ma kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az élelmezési programoknak. Az utóbbi öt évben — az ország történetében először — 200 millió tonna fölé emelkedett az évi gabonatermelés. (Az előző három ötéves tervben a gabonatermesztés átlageredménye: 130,3, 167,6, illetve 181,6 millió tonna volt.) Az egységes élelmezési program a termelés bővítését írja elő, amelyet a lakosság igényeinek szemmel látható növekedése, a jövedelmek emelkedése indokol. A kirakatban ló számára esetleg észrevétlenül, de a termelők számára nagyonis érezhetően egyúttal versenyt is támaszt. Egy.-egy divatújdonság megjelenése — legyen ruhanemű, egy új illat a testápolószerekben, új íz az élelmiszerekben. új csomagolási eljárás — élénk érdeklődést vált ki a hasonló, de nem a legdivatosabb, nem n legkorszerűbb árut. előállító magyar termelők körében. Számos példa igazolja, hogy amikor a boltokban egymás mellett láthatók a hazai és a külföldi — olykor korszerűbb — fogyasztási cikkek, akkor a magyar termelő megpróbálja a jobbat, az újat követni, és maga is kezdeményez. Meglehet, ez még nem igazi verseny, hiszen az árubőség nem olyan fokú, hogy minden korszerűtlen termék eladhatatlan lenne, s iparunk rákényszerülne áruinak állandó korszerűsítésére. Az ösztönző hatás mégis kétségtelen. Az elkövetkező hónapokban, az év hátralevő részében viszonylag több külföldi fogyasztási cikk érkezik az országba. Ennek oka részben az, hogy több külföldi szállítónk késésben van, s az utolsó hónapokban igyekszik lemaradását pótolni, részben az, hogy a karácsonyi vásárban különösen keresettek az import-különlegességek, ezért már eleve erre az időszakra rendelték meg például a játékok és a híradás- technikai cikkek javát. Ami az utóbbiakat illeti, néhány konkrét példát is említhetünk. Az év utolsó negyedében mintegy 15 000 Junoszty televízió, 26 000 csehszlovák lemezjátszó, közel 100 000 Sokol rádió érfejlesztés azonban csak komplex alapon történhet. A gazdasági feladatok, s köztük a mezőgazdasági problémák új megközelítéséről van tehát szó. Komplex alapon Mire gondolunk itt? Az élelmezési programnak össze kell fognia a mezőgazdaság, a háttér- és a kiegészítő ipar fejlesztését, az előkészítés, a raktározás, a teherszállítás és a feldolgozás problémáit. A gazdaság ezen ágazatainak komplexumát mint egységes egészet kell megtervezni, finanszírozni és irányítani. Csak ilyen komplex alapon lehet megszüntetni a jelenlegi gondokat, amelyekről nyíltan beszélték a párt Központi Bizottságának ülésén: a mezőgazdasági gépgyártás és vegyipar elmaradottságát, a tárolási, feldolgozó és szállítási rendszer hibáit. A feladat nagy. Az élelmezési program kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős vezetők közül mindenekelőtt meg kell említenünk a 49 éves Mihail Gorbacsovot, az SZKP KB titkárát, aki a moszkvai egyetemen és a sztavropoli mezőgazdasági főiskolán szerzett diplomát, s akit a legutóbbi plenáris ülésen az SZKP Politikai Bizottságának tagjává választottak. Lev Voszkreszenszkij, az APN gazdasági szemleírója (KS) kezik az üzletekbe. Most importálunk először az NDK-bó] úgynevezett music centert, vagyis rádió-lemez- játszó-kazettás magnetofon kombinációt, egyelőre csak 1700 darabot. A tőkés és a fejlődő országokból is vár a belkereskedelem rádió-magnó kombinációt, zsebrádiót, magnót. Egyebek között National, Hitachi, Akai, Taya típusú készülékeket lehet majd kapni a karácsonyi vásár idején. A Hi-Fi rajongók számára 5000 Pioneer típusú kazettás deck kerül forgalomba. S ezzel csak a szórakoztató elektronika körébői említettünk néhány népszerű terméket. Hasonlóan széles választékra számíthatunk az év utolsó negyedében, főként pedig decemberben egyéb importcikkekből is, amint ,azt már sok esztendőn át megszoktuk. Most viszonylag holtszezon van a kereskedelemben, ám ma sem igen akad olyan bolt az országban — árusítson akár iparcikkeket vagy élelmiszereket —, amelyben ne lenne látható, kapható külföldi termék. (g. zs.) Karácsonyi csillagszórók A feldíszített fenyőfákról több mint 30 millió csillagszóró hinti szét sziporkáit az idei karácsonyon. A bólyi ÁFÉSZ üzeméből 30 asz- szony keze alól kerülnek ki a karácsonyfák szikrázó díszei. Az idén a tavalyinál 3 millióval több csillagszórót kért a kereskedelem, s a délbaranyai szövetkezet kielégíti a megnövekedett igényeket. A hagyományos, a figurális és az illatosított csillagszórókat vízhatlan csomagolásban már szállítják az ország boltjaiba a PIÉB.T- és a FÜ- SZÉRT-vállalatok. Az üzem csak decemberben áll le néhány hétre, ekkor veszik ki szabadságukat a dolgozók, akik az új esztendő első napjaitól már a következő karácsony szikrázó díszeit készítik. A PATEX békéscsabai gyára Békés megye egyik legrégibb textilüzeme. Ödön épületei már évtizedekkel ezelőtt megérték a nyugdíj- korhatárt. A Békési út mellett, szűkre szabott területen épült a gyár. Még ha lenne is pénz a beruházásra, terület híján akkor sem lehetne újabb bővítésre lehetőség. Csak nagyobb teljesítményű gépek jelenthetnek előrelépést a termelésben ... — ... és a szervezés, ami a legolcsóbb beruházás — veti közbe Lakatos István főmérnök. Mi tagadás: a gyár történetében, különösen az utóbbi másfél évtizedben többször szerepeltek kisebb-nagyobb, szép fejlesztési elképzelések. Ennek ellenére az üzem dolgozói munkájukkal mindig elismerésre méltó eredményeket produkáltak. 1. A csabai gyár termékszerkezete az elmúlt években megváltozott, korszerűsödött. Napjainkban a könnyűvászon gyártására készült kínai szövőgépek nyüstös kiegészítő berendezésekkel felszerelve a tőkés piacon igen jó áron értékesíthető bársonyt szőnek... — A szövődében 84 szövőgépünk1 műszakonként 3000— 3200 méternyi bársonyt sző, ami szövőkapacitásunk egy- harmada — folytatja a főmérnök, majd megtoldja: — A termékeink többi részét kellékszövetek, ágyneműféleségek és kevés műszaki árú szövése alkotja. Idei tervünkben 2,7 millió négyzetméter szövet gyártása szerepel, ezenkívül a cérná- zónak 1746 tonna fonal csé- vélése a feladata, s célul tűztük a 96—97 százalékos első osztályú minőség elérését. — Az elmúlt években sok szövőgépük állt létszámhiány miatt... — Mind a 158 szövőgépünk dolgozik, az 560 fős létszámunk a tervszerű és intenzív tanulóképzéssel stabilizálódott. Az utóbbi 1—2 évben és az elkövetkezendő két-három évben generációs váltás előtt állunk, sok idős dolgozónk megy nyugdíjba, helyükbe fiatal szakmunkások lépnek, így gyárunk' dolgozóinak átlagéletkora fiatalodik. 2. Két-három éve vezették be a „kis családos” rendszert. Az elmúlt esztendőben, és az idén a cérnázóban 20—25 százalékkal nőtt a termelékenység. Hogy ez mi mindennek az eredménye? Csak' címszavakban: javult a gyárak közötti kooperáció, műszaki korszerűsítéseket valósítottak meg, és nem utolsósorban a ,„kis családok” munkája szervezettebbé vált. Mindez lehetőséget adott arra is, hogy más üzemeknek1 bércérnázást vállaljanak, ami korábban házon belül is hiány volt. A technológiai korszerűsítések, műszaki intézkedések, a munkaszervezés, tartalékokat tárt fel. Mindezek révén javult az előkészítés, a termékek minősége, tervszerűbbé vált a gépkarbantartás, az átcsoportosítások egyszerűsítették a gyártást. 3. A cérnázóban, a gépeken szédítő sebességgel futnak a szálak. A levegőben apró pi- hék szállnak, mi tagadás, az idegen bizony prüszköl tőlük. A gépek mellett boszorkányos kézügyességű lányok, asszonyok dolgoznak, a „kis családok” — átlagosan 10— 13-an dolgoznak' együtt — meghatározott feladatokat látnak el. A feladatok során mindenki azt csinálja, amiben a legügyesebb. — Amikor már a társaság összeszokott a munkában, megismertük egymás gondolatát, lényegesen könnyebb — kezdi Varga Etelka brigádvezető. — Egy új ember nehezen tud beilleszkedni, nem könnyű átvenni a mi tempónkat. Együtt dolgozunk, s a pénz egy részét közösen osztjuk szét. — Nehéz? — Nem könnyű. A kollektív bérezés, a fizetésünk 80 százaléka, a többit a brigádvezető a „kis család”-dal együtt attól függően osztja szét, hogy k'i, hogyan is dolgozott. — Ez nem népszerű feladat ... — Aki sokat cigarettázik, kevesebbet kap. Nálunk kialakult az a szemlélet: mások helyett egyikünk sem dolgozik1. A szétosztásra kerülő mozgóbér havonta átlagosan 500 forint, de volt rá példa, nem is egyszer, hogy ennek az összegnek a kétszeresét kapta valaki, de olyan is előfordult, hogy egy forintot sem tett zsebre. — A kis családban mennyi az átlagkeresetük? — Nem panaszkodhatunk, nálunk havi 4500—6000 között mozog, érdemes hajtani. 4. A szövődében fülsüketítő a zaj. A hatalmas üzemcsarnokban katonásan sorakoznak a gépek, a levegő relatív páratartalma 70 százalék körül ingadozik. Kísérőm magyarázza: félautomata, lyukkártyavezérlésű szövőgépeket helyeztek üzembe, s átcsoportosították valameny- nyit. Régebben 45 gépen hét szövőnő dolgozott, most öten látják el felügyeletüket, kevesebbet- kell járkálniuk, könnyebb a munkájuk. Míg régebben szálszakadás miatt voltak leállások, minőségi problémák, most csak géphiba miatt állnak le a masinák. — A szervezés beérett, eredményeit most kezdjük igazán érezni — jegyzi meg Kárpáti János, a szövődé művezetője, majd így folytatja: — Sikeresen alakultak a piaci lehetőségeink, képesek vagyunk a gyors termékváltásra, a divatigényeknek megfelelően. Búcsúzáskor a főmérnök még elújságolja: sikeres próbagyártást folytatnak a hazai előállítású poliészterpamut alapanyagú fonalból, ami az elkövetkező esztendőkben újabb előrelépést hoz. Egyszóval: a régi gyár új feladatokkal bizonyítja létjogosultságát. S. eres András A cérnázóban az idén tovább javult a termelékenység Minden ötödik forintunkért, amelyet a boltokban hagyunk, importcikket vásárolunk. Más szóval ez azt jelenti, hogy a forgalomba kerülő fogyasztási cikkeknek mintegy húsz százaléka külföldről származik. így van ez már esztendők óta, ám a 19—20 százalékos arány állandósága nem azt jelenti, hogy az import mennyisége is változatlan. A kiskereskedelmi forgalom egésze évről évre növekszik, és vele együtt igyekeznek a behozatalt is bővíteni.