Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-16 / 269. szám

1980. november 16., vasárnap o SZÜLŐFÖLDÜNK A Gyulai Húskombinátban évente 650 ezer darab sertést dől goznak fel Megyénkben az V. ötéves tervben összesen 2,6 milliárd forintot fordítottak az élel­miszeripar fejlesztésére. Csaknem kétszer annyit, mint az előző tervidőszak­ban együttesen. Elsősorban a feldolgozó- és tárolókapaci­tás bővült. A beruházások közül a Gyulai Húskombinát építése volt a legjelentősebb. A kombinátban évente 650 ezer sertést dolgoznak fel, és több mint 70 ezer tonna ter­méket állítanak elő. A vál­A Mezohegyesi Állami Gazdaság korszerű szarvasmarha­telepe Fotó: Veress Erzsi Ot év a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Ma már a világ szinte minden országában elisme­rik, hogy a magyar mező- gazdaság a szocialista átszer­vezés óta hatalmasat fejlő­dött. Tért hódított az ipar­szerű termelés, több ágazat a nemzetközi élvonalba tor­nászta fel magát. E sikere­ket hűen reprezentálja Bé­kés megye mezőgazdaságá­nak és élelmiszeriparának fejlődése: Ezt bizonyítja az a tény, hogy Békésben állítják elő az ország mezőgazdasági termékeinek 8,3 százalékát, a kukoricának' és a lucerná­nak 10, a búzának 11, a napraforgónak 12, a cukorré­pának 14, a rizsnek 32 szá­zalékát. 1980. március 31-én a szarvasmarha-állomány több mint 6, a sertésállo­mány 12 százalékát tartották megyénkben. Az V. ötéves tervben ész­szerű határok között tovább folytatódott a mezőgazda­ságban a termelőerők kon­centrációja. A mezőgazdasá­gi nagyüzemek száma az -egyesülések, összevonások következtében a korábbi 9 helyett ma 7 állami gazda­ság, a 85 tsz helyett pedig 84 gazdálkodik1. Az elmúlt 5 év­ben egyre nagyobb teret ka­pott egyébként az a helyes gondolat, hogy a termelőerők ésszerű hasznosítását nem elsősorban egyesülések út­ján kell biztosítani. A mezőgazdasági üzemek­ben a technikai és tudomá­nyos fejlődés eredményeként egyre nagyobb szerepet ka­pott a szaktudás. Az utóbbi időben jelentősen javult a nagyüzemek szakember-el­látottsága. Csaknem 1600 felsőfokú végzettséggel ren­delkező szakember dolgo­zik ma az állami gazdasá­gokban, termelőszövetkeze­tekben. A fizikai dolgozók' 37 százaléka szakmunkás, 46 százaléka betanított munkás, ez a három évvel korábbinál 5, illetve 4 százalékkal több. Jelenlétük mindenütt a to­vábbi gyors fejlődés egyik legfontosabb biztosítéka volt és marad. Az iparszerű ter­melés keretei között, amikor egyre több nagy értékű be­rendezés termel a mezőgaz­daságban, szükség is van erre a garanciára. Békés megyében az elmúlt években a korszerű techno­lógiák, géprendszerek elter­jesztésében a termelési rend­szerek elsődleges szerepet játszottak. Ma már vala­mennyi üzem tagja egy vagy több termelési rendszernek. Ez a folyamat egyébként ép­pen az V. ötéves tervben bontakozott ki teljes egészé­ben. A legismertebbek a nádudvari, a bábolnai, a ba­jai, a Békés megyei közpon- túak közül a füzesgyarmati lucematermesztési és a bé­késcsabai zöldborsótermesz­tési rendszer. A fejlődés itt is nagyarányú. Legalábbis, ha arra gondolunk, hogy ez évben már 14 megyei gazda­ság csatlakozott a nagy jövő előtt álló intenzív gabona- termesztési programhoz. A mezőgazdasági termelés növekedését jelentősen előse­gítették a beruházások. Az V. ötéves tervidőszak első négy évében összesen 9,2 milliárd forintot fordítottak a megyében mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási be­ruházásokra. Huszonegy szá­zalékkal többet, mint a IV. ötéves tervben. Ugyanezen idő alatt az építési beruhá­zások összege visszaesett, a gépi — elsősorban az ipar­szerű termelési rendszereket szolgáló — beruházásoké pedig dinamikusan nőtt. Különösen nagy szerepet kapott a termőföld védelme, termőképességének növelé­se. Az üzemek a tervidőszak folyamán 56 ezer hektáron végeztek komplex melioráci­ót, 25 ezer hektáron talajja­vítást, és 33 ezer hektáron mélylazítást. Az erre a célra fordított összeg meghaladja A gépi beruházások ered­ményeként jelentősen javult a termelés technikai színvo­nala. A traktorok vonóere­je 6,3, a gabonakombájnok száma pedig 5 százalékkal nőtt. Különösen figyelemre méltó ezen belül is a nagy teljesítményű kombájnok és a száz lóerő feletti traktorok arányának növekedése. A termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok gépi beruhá­zására összesen 5,5 milliárd forintot fordítottak öt év alatt. A felsoroltak eredménye­ként a mezőgazdasági üze­mekben az öt év alatt több­ször értek el kiváló termést. A növénytermesztés dinami­kus fejlődése, a termesztés­technológia változása tette indokolttá, hogy szálastakar­mány és szemestermény-szá- rítókat, a napraforgó-ter­mesztés növekedésével pár­huzamosan napraforgó-tá­rolókat építsenek. A bizton­ságosabb műtrágyatárolás érdekében műtrágyatároló, a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés beru­házásában agrokémiai tele­pek létrehozása kezdődött 1975 után. Az állattenyésztés a nö­vénytermesztőnél és a ter­vezettnél is dinamikusabban A tervidőszakban évről év­re nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés. Az egy tehénre jutó növekedés meghaladta az 1500 litert. Mindez a faj­takeresztezések, a korszerűbb tartástechnológiák és a ta­karmánygazdálkodás ered­ménye. Az elmúlt években új tehenészeti telepet építettek a szarvasi Dózsa Tsz-ben, a békéscsabai, a hidasháti és a Mezohegyesi Állami Gazda­ságban. A gyomai Győzelem Termelőszövetkezetben ész­szerű átalakítással hoztak létre korszerű telepet. A me­zőgazdasági nagyüzemekben 22 korszerű sertéstelep üze­mel. Az állami gazdaságok­ban, termelőszövetkezetekben az elmúlt 5 évben nem épí­tettek új sertéstelepet. Re­konstrukciós és bővítő beru­házásokra került sor azon­ban nagyon sok helyen. Így többek közt a békéscsabai Szabadság, a gádorosi No­vember 7., a csabacsüdi Le­nin, a kondorosi Egyesült Tsz, a mpzőberényi Arany­kalász Tsz-ben, a tótkomlósi és a szarvasi SERKÖV-nél. A tervidőszakban az állat- tenyésztésen belül legdina­mikusabban a jűhtenyésztési ágazat fejlődött. A juhágaza­tok fejlesztéséhez az üzemek jelentős állami támogatást kaptak. Beruházással fejlesz­tették ezt az ágazatot Szeg­halmon, Sarkadkeresztúron, Endrődön, Békésen, Bélme- gyeren, Tótkomlóson és Gyo­mén, a Körösi Állami Gaz­daságban. Figyelemre méltó eredmé­nyeket értek el az 1977. ja­nuár 1-ével megalakult Bé­késcsaba és Környéke Ag­ráripari Egyesülés mezőgaz­A nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezet műtrágyatárháza' az 540 millió forintot. Ezzel szemben a IV. ötéves terv­ben ilyen célra mindössze 270 milliót szántak. A melio- rált területeken biztonságo­sabbá, eredményesebbé vált a gazdálkodás, kevesebb kárt okozott a belvíz, a szárazság, a megtérülési idő pedig 3 és 7 év között váltakozik. fejlődött. A mezőgazdaság termelési értékéből az állat- tenyésztés ma már nagyobb részarányt képvisel, mint a növénytermesztés. A szarvas­marha-állománynak csak­nem 23 százalékát, a serté­seknek 58 százalékát a ház­táji és kisegítő gazdaságok­ban tartották. A Békés megyei Üdítőipari Vállalatnál állandó törekvés, hogy újabb és újabb termékekkel „lepjék meg” a fogyasztó­kat lalat exportja csaknem 2 milljárd forint. A tervidő­szakban adták át rendelteté­sének a ZÖLDÉRT évente csaknem 60 ezer sertést fel­dolgozó húsüzemét is. Emlí­tést érdemel még a Szarvasi dasági üzemei. Itt a terme­lés a megyei átlagot megha­ladóan nőtt. Eredményei alapján nem egy mezőgazda- sági üzem vált országos hí­rűvé. így többek közt a Me­zohegyesi Állami Gazdaság, a füzesgyarmati Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet, az orosházi Üj Élet Tsz. Az utóbbi években Békés megye iparának legdinami­kusabban fejlődő területe az élelmiszeripar volt. A Békés­ben előállított mezőgazdasá­gi termékek jelentős részét ma már a megye élelmiszer- ipari üzemei dolgozzák fel. Áz elmúlt időszakban a fon­tosabb termékek közül első­sorban a bús-, a tej-, a tar­tósítóipari készítmények, va­lamint takarmánykeverékék, a cukor és az üdítő italok termelése nőtt erőteljesen. Ma már Békés megyében gyártják a gyulai kolbász fe­lét, a cukor 17, a főzelék- konzerv 16, a vágott barom­fi 14, a kolbászfélék 13, a csontos nyershús és a vaj 11 százalékát. Állami Tangazdaság, a fü­zesgyarmati Vörös Csillag Tsz, a Mezohegyesi Állami Gazdaság és a vésztői Kö­rösmenti Tsz feldolgozó üze­me is. A mezőgazdasági termé­nyek biztonságosabb tárolá­sát szolgálta az a fejlesztés is, amelyet a gabonaforgalmi és malomipari vállalat való­sított meg. öt év alatt 100 ezer tonnával növelték a tá­rolóteret. Ilyen korszerű tá­rolók énültek Békéscsabán, Mezőkovácsházán, Oroshá­zán, Szeghalmon és Sarka­don. A konzervgyárban 1978- ban, a tervezettnél fél évvel korábban, adták át rendel- tetésénék a 800 tonna telje­sítményű száraztésztaüzemet. A tartósítóipar területén a tervidőszakban néhány fel­dolgozóvonal rekonstrukció­ját kivéve nem volt jelentő­sebb beruházás. A konzerv­gyár elavult berendezései­nek cseréje és a hűtőház bő­vítése a jövő feladata ma­rad. Jelentősnek mondható még a Békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalat rekonstruk­ciója. A beruházással nem­csak a munkafeltételek vál­toztak meg, de javult a ter­mékek minősége is. Szeghal­mon befejeződött a Sárréti Tej feldolgozóüzemének bő­vítése, és elkezdődött a bé­késcsabai tejüzem építése. A sarkadi és a Mezohegyesi Cukorgyár fejlesztésével biz­tonságosabbá és hatékonyab­bá vált a répa feldolgozása. Az V. ötéves tervben a fejlesztések eredményeként az élelmiszeriparban foglal­koztatottak száma 13 száza­lékkal több. Ennek követ­keztében jelentősen nőtt az élelmiszeripar súlya. 1979- ben például Békés megye ipari termelésének 44 száza­lékát az élelmiszeripar adta. A fejlesztések következtében némileg csökkent az az el­lentmondás, amely a mező- gazdasági termelés gyors nö­vekedése és az élelmiszer- ipar feldolgozóképességének hiánya között volt. Kepenyes János

Next

/
Thumbnails
Contents