Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-16 / 269. szám
o 1980. november 16., vasárnap Münnich Ferenc-szobrot avattak Békéscsabán Dr. Münnich Ferenc szobrát, Csontos László alkotását Rácz Fotó: Fazekas László Célok, irányok, teendők (Folytatás az 1. oldalról) — az intervenciósok és fehérgárdisták elleni csatákban nagyszerű parancsnoknak bizonyult. 1918 novemberében tért haza Magyarországra. és folytatta a harcot a forradalom ügyéért. Részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakításában. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a Hadügyi Népbiztosság szervezési osztályát vezette, majd hamarosan a Vörös Őrség egyik vezetője lett. Aztán az ismert állomás Békéscsabán. 1919 júliusában a magyar Vörös Hadsereg politikai megbízottja a gödöllői főparancsnokságon. Katonái szerették és tisztelték, mert érezték és tudták, hogy gondoskodik róluk, mert személyes példa- mutatása minden körülmények között lelkesítő volt. A Magyar Tanácsköztársaság leverése után Münnich elvtárs földrészünk forradalmi munkásmozgalmának bátor harcosa. Ausztriában, Csehszlovákiában, Németországban, Bulgáriában, Romániában, a Szovjetunióban és Spanyolországban vett részt a kommunista mozgalomban. Dolgozott, agitált, vagy fegyverrel harcolt, mindig ott, ahol bátor tettre, okos szóra volt szükség. Meggyőző erejű szónok, szerény egyéniség, határozott a vitákban, az elvi kérdésekben. Sok embert meg tudott nyerni a forradalom ügyének, a marxi-lenini eszmének. 1936-ban, a fasizmussal élethalál harcát vívó spanyol nép segítségére sietett A harcok során a 12. nemzetközi brigád parancsnokának, Zalka Máténak volt egyik helyettese, majd 1938-ban a 11. nemzetközi brigád parancsnokává nevezték ki. A második viAz Országos Filharmónia Békés megyei Kirendeltsége november 18-án, kedden este, fél 8 órai kezdettel rendezi meg Békéscsabán a Jókai Színházban idei, második bérleti hangversenyét. Martos László vezényletével a Békéscsabai szimfonikus Nagy gond a cirok Méhkeréken Még október végén befejezték a búza vetését a méhkeréki Nicolae Balcescu Tsz dolgozói, felszedték a cukorrépát is. Már csak a termés elszállítása van hátra. A hétszáz hektárnyi szántani való felén végezték el a munkát, az eső akadályozza csak a továbbhaladást. A legnagyobb gondot a száz- hektárnyi vetőmagcirok okozza, a rossz időjárás miatt ugyanis még nem tudták elkezdeni a törését. A talaj száradására várnak, ugyanis a gépek képtelenek a felázott, mély talajon dolgozni. Az üvegpalackok termelői árának növekedése miatt a betétdíjak emelésével is ösztönzik a lakosságot, továbbá a kereskedelmi és élelmiszeripari vállalatokat az üvegek visszaváltására. Ennek megfelelően november 17-től, hétfőtől magasabb lesz egyes üvegek betét- és visszaváltási dija. Az 1 literes boros üvegek betéti dija 2 forintról 3,50 forintra, a 7 decis boros és a fél literes likőrös-, pálinkásüvegeké 2 forintról 3 forintra, a 0,8 és 1 literes likőrös- és pálinkásüvegeké 3-ról 4 forintra, a 2 és 2,5 decis Sándor leplezte le lágháború idején a szovjet hadsereg tisztjeként részt vett a sztálingrádi front harcaiban, majd 1942 novemberétől 1945 tavaszáig a moszkvai Kossuth rádió magyar szerkesztőségét vezette. zenekar lép fel, közreműködik Kiss András (hegedű). A műsorban Mendelssohn Hebridák-nyitánya, Mozart A-dúr hegedűversenye, Martos László Rondó kamarazenekarra című műve, valamint Haydn G-dúr szimfóniája hangzik el. Szállítják a lucernát A Füzesgyarmati Lucerna Rendszer, együttműködve az AGRIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal és a TSZKER- rel, ma ismét irányvonatot indít Olaszországba. Az ottani Jakil nevű cég megrendelésére ezer tonna lucerna- lisztet és pelletet szállítanak. A vagonhiány miatt példásan kellett megszervezni a szállítást. A gyulai Köröstáj, a gyulai Lenin, a békéscsabai Lenin és a déva- ványai Aranykalász Termelőszövetkezetek szabad szombaton és késő éjszaka rakták meg a vasúti kocsikat, hogy vasárnap útnak indulhasson az értékes szállítmány. szénsavas üditő italos palackoké 2,50-ről 3 forintra, az 1 literes szénsavas üdítő italos üvegeké pedig 5 forintról 5,50 forintra emelkedik. A félliteres sörös üvegek betéti dija — amelyet a közelmúltban emeltek — most változatlan marad. Az Országos Anyag- és Arhi- vatal, továbbá a Belkereskedelmi Minisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy az üzletek továbbra is kötelesek az egész nyitva tartási idő alatt az üvegek visszaváltására. Már közel járt a 60. évéhez, amikor 1945-ben hazatért Magyarországra. A fiatalok számára is példamutató akarással, energiával, forradalmi lobogással vett részt az ország újjáépítésében, a Tegnap, november 15-én a kétegyházi szakmunkás- képző intézetben Csürke Katalin, a Megyei Művelődési Központ munkatársa nyitotta meg a diákklubok vezetőinek kétnapos találkozóját. Ezt követően a vendéglátó intézet ifjúsági klubjáról tartott tájékoztatót Szántó Péter, a klub vezetője. Délelőtt 10 órától „Klubmódszertan” címmel csoportos foglalkozáson vettek részt a rendezvény résztvevői, akik — mintegy 40-en — a megye legkülönbözőbb területeiről érkeztek'. Délután dr. Szabó Mihály pszichiáter irányításával a társas kapcsolatokról beszélgettek a fiatalok. Az esti, munkáshtatalom kialakításában. 1946—49 között Budapest rendőr-főkapitánya volt, majd 1950-től nagykövetként képviselte hazánkat több országban. 1956-ban. amikor a belső és a nemzetközi reakció kísérletet tett szocialista rendünk megdöntésére, a 70 éves Münnich Ferenc ismét tudta a dolgát. November 3-án a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány egyik megalapítója volt. A fegyveres erők minisztere, belügyminiszter, a Minisztertanács első elnökhelyettese, majd 1958-tól 1961-ig a Miniszter- tanács elnökeként és a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság tagjaként kamatoztatta több évtizedes tapasztalatait. Münnich elvtárs múlhatatlan érdemeket szerzett népünk előtt az ellenforradalmi lázadás leverésében, a párt és a munkás-paraszt állam újjászervezésében, a lenini normák, a szocializmus hitelének helyreállításában. Küzdelmes és nagy tiszteletet ébresztő életéről szólva hangsúlyozta Kádár elvtárs, hogy „elvi szilárdsága, emberi tisztessége miatt nagy becsülete és hitele volt... Becsülettel és tisztességgel állt helyt, cselekedett, agitált, szervezett, mint mindenkor tette az életében.” Most, amikor leleplezzük Csontos László szobrászművész alkotását, amely Münnich Ferencnek állít emléket. azt is kifejezzük: örökségét úgy vállaljuk, hogy forradalmi életútjához hűen felépítjük a szocialista Magyarországot.” Az avatóbeszéd és a szobor leleplezése után egy szavalat és mozgalmi dal következett, majd az MSZMP Központi Bizottsága nevében Rácz Sándor és Frank Ferenc, a Belügyminisztérium és megyei rendőr-főkapitányság nevében Lad- vánszki Károly, dr. Haraszti János rendőr ezredes, megyei főkapitány és Mihalik György, majd dr. Münnich Ferencné megkoszorúzta a szobrot. Beatrice-koncert meghallgatását követően a helyi művelődési ház ifjúsági klubjának tagjaival találkoztak a diákklubok vezetői. Ma, november 16-án ismét csoportos foglalkozással kezdődik a program. A téma, ezúttal is a klubmódszertan, ám ezúttal a fiatalokat foglalkoztató helyi problémák megtárgyalására is sor kerül. Kilenc órától Tho- ma László filozófust látják vendégül a találkozón, aki „Ifjúság és zene” címmel tart előadást. Délután Szántó Péter és Bacsor László vezetésével „Irodalmi presszó” címmel játéktanulással zárul a kétnapos eseménysorozat. rom éve tartó, munka befejező szakaszához jutott el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, amikor megtárgyalta és elfogadta a hatodik ötéves terv irányelveit. Három esztendeje kezdődött ugyanig az a tervező munka, amelynek eredményeként — s egyben a széles körű társadalmi vita után — a társadalmi haladásunk gazdasági alapját erősítő, a középtávú, népgazdasági terv irányelveinek javaslata a vezető párttestület elé kerülhetett, s a most már jóváhagyott irányelvek alapján megtörténhet a véglegesítés, a törvénytervezetnek az országgyűlés elé terjesztése. A Központi Bizottság november 13-i üléséről kiadott közlemény — amelyet a lapok tegnapi számukban publikáltak — a tervezés új gyakorlatát tárja a nyilvánosság elé, hiszen a korábbi középtávú programokhoz képest a hatodik ötéves terv irányelvei jóval kevesebb részfeladatot foglalnak magukba. Sokkal inkább az irányokra, mintsem a konkrét számokra alapozódik az 1981 és 1985 közötti esztendők társadalmi, gazdasági teendőinek láncolata, azaz szembetűnő a programkeret jellege, s ezzel az is, a megelőző népgazdasági terveknél nagyobb mozgásteret kínál a végrehajtásközbeni igazodásra, a helyi sajátosságok érvényesítésére, a rugalmasság kamatoztatására. Az irányelvek ismeretében úgy .fogalmazhatjuk meg öt esztendőre szóló feladataink lényegét, hogy a növekedés mérsékeltebb ütemét összekötjük a gyorsabb — sok területen: a fölgyorsítandó — gazdaságszerkezeti változásokkal. Ez utóbbi a munka minőségét állítja a fő helyre, s ennek következtében az egyes ágazatok, iparterületek differenciált fejlesztésére — a magasabb műszaki, használati értékű, azaz verseny- képes termékek előállítására — jut a hangsúly. Célokat, irányokat jelölt meg a vezető párttestület ülése — akár azt is mondhatjuk, az aktuális társadalompolitikai, gazdaságpolitikai feladatok összegezését adta — ugyanakkor a teendők részleteit, a hogyant az első vonalra, azaz az intézményi rendszer, a gazdálkodás közvetlen szerveire, szervezeteire bízza. Nem adja meg azt a kényelmet, hogy a gyorsan változó gazdasági, gazdálkodási környezetet, feltételeket illetően bármit is részletesen előírna a végrehajtás egységei számára, önállóságot feltételez, s ezzel: nagy felelősséget. Ötvözi a tudatos törekvést a korszerű tervezésre, a rugalmas végrehajtásra, ugyanakkor — hiba lenne elhallgatni — tükre a világgazdasági hatásokban rejlő bizonytalanságoknak, ki nem számítható tényezőknek is. Ez utóbbiak objektív elemek; tudomásul kell azokat venni. Ilyen, tőlünk független tényező a nyersanyagok, az energiahordozók szűkössége és drágasága, s ennek is része van abban, hogy az irányelvek szerint a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása a tervidőszakban alatta marad a megtermelt új érték egészének, mert így mérsékelhetjük külföldi tartozásainkat, javíthatjuk a népgazdaság egyensúlyát. Meghatározó jelentőségű szempontjait említettük a tervezésnek az előző mondattal.' Ennek ismeretében már érthető, az irányelvek szükségesnek, sőt elengedhetetlennek tartják, hogy fokozódjék a gazdaság — annak egésze, s valamennyi alkotóeleme — reagálóképessége és -készsége. Itt ugyanis tetemes adósságok halmozódtak fel, mert bár megtesszük végül, amit kell, amit a külgazdasági hatások követelnek, de jelentős késedelemmel, s ezért — a megnyerhető előnyökhöz képest — tekintélyes veszteségekkel. Az ilyen és hasonló tapasztalatok figyelmeztetnek rá, hogy a terv nemcsak gazdasági, hanem egyben társadalmi program is! Föltételezi és megköveteli a legszélesebb körű részvételt, együttműködést, a helyi döntések előkészítésében és meghozatalában éppúgy, mint a végrehajtásban. Ez azért is elengedhetetlen, mert a viszonylag szerénynek látszó legfőbb összefoglaló mutató — a nemzeti jövedelem növekedése évi átlagban három százalék — elérése sem lesz könnyű, egyszerű, ahogy például a mezőgazdasági termelés évi 2-3 százalékos bővítése is tartogat kemény feladatokat, amint a tudományos eredmények mielőbbi alkalmazása a termelésben szintén megköveteli az eddigi szemlélet- és cselekvésmód változtatását. Szorosan a most elfogadott irányelvekhez, s a jóváhagyandó tervhez kapcsolódik sokféle részterület fejlesztésének külön kidolgozott — végső kialakítás alatt most levő — programja. A korábbiakhoz mérten itt is rálelünk új elemekre, így egyebek között arra, hogy az ún. központi fejlesztési programok mellé — mint amilyen az alumíniumipar, a számítástechnikai, az elektronikai, a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermedier program — most már olyanok is fölsorakoznak, mint az energiafelhasználás ésszerűsítésére, az anyagtakarékosságra kimunkált elképzelések összefoglalása. Ugyanígy az életkörülmények főbb pilléreinek erősítésére — például az egészségügy, a lakásépítés —szintén önálló, de a tervvel szoros egységet alkotó program készül. Figyelmet érdemel, hogy a hatodik ötéves tervben — az irányelvek szerint — a megnehezedett gazdálkodási feltételek ellenére is jelentősen nő az alapfokú oktatásra, az egészségügyre fordítható kiadások összege. Évi több, mint 200 milliárd forintos beruházást tartalmaznak az irányelvek, itt azonban lényegesen — és kényszerűen — változik az arany, emelkedik a fogyasztás, csökken a fölhalmozás aránya, ez utóbbi 18—20 százalékra. Tovább nő a vállalati fejlesztések súlya a teljes beruházási tevékenységen belül, ebben a hitelezés — a versenyeztetéssel elnyert hitelek — szerepe is jelentős. Nyíltan szólt a Központi Bizottság arról, hogy az irányelvekben még nem szakítható kapcsolat áll fenn a célok és a követelmények között, azaz úgy kell gondolkodnunk: elérjük ezt és azt a célt, ha ez és az a követelmény teljesül. Ami éppúgy igaz a termelő ágazatok állóeszköz-állománya 24—27 százalékos bővítése esetében, mint a nominálbér évi öt százalékos növekedésében, s érvényes az öt év alatti 6-7 százalékos reáljövedelememelkedésre is. C élokat, irányokat és teendőket együtt látni : sok tekintetben új munkamódszereket, cselekvési, vezetési stílust követel — amiben éppúgy sűrűsödnie kell az értékesítést segítő fejlesztésnek, mint a termelés nemzetközi kapcsolódásai ugrásszerűen megnövelt szerepének, az elért életszínvonal megtartását, s az életkörülmények javítását szolgáló erőfeszítéseknek. A célok, az irányok most már a legszélesebb nyilvánosság előtt ismertek; az értékteremtő, fejlődést szolgáló cselekvésen a sor. E cselekvés hogyanja holnapunk mikéntjét határozza meg. Képünkön a szombati csoportfoglalkozás egy pillanata Fotó: Martin Gábor Második bérleti hangverseny Diákklubvezetfik találkozója Kétegyházán Hétfőtől emelkedik az iivegbetétdij
