Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-14 / 267. szám
Befejezés előtti beruházás - bővülő termelés 1980. november 14., péntek Maguk heverik... Abraktakarékosság — sarkadi receptre IgHilMMM-----------------L étszám és termelékenység Munkaerő-gazdálkodás A Híradótechnikai Vállalat békéscsabai gyáregységében többnyire nők végzik az antennaszűrök forrasztását. Nagy pontosságot és kézügyességet igényel ez az aprólékos munka Fotó: Veress Erzsi A sarkad—feketeéri Lenin Termelőszövetkezetben a növénytermesztés ágazatai ebben az esztendőben — az ismételten kedvezőtlen időjárás következtében — nem hozták’ a várt eredményeket. Az emiatt hiányzó árbevételeket az állattenyésztés többletteljesítményeivel és az egyéb tevékenységek terven felüli hasznaival tudja egyensúlyozni a közös gazdaság kollektívája. Ebben a folyamatban-különösen az állattartás produktumai figyelemre méltók, ennek bizonyítására elegendő, ha csak1 azt említjük, hogy szemben a néhány évvel ezelőtti 4 kiló 17 dekával jelenleg mindössze 3 és fél kiogramm abrakot etetnek föl a szarvasmarhákkal egy kilónyi hús előállításához. Az abrak-megtakarítás értékét növeli, hogy a sarkadi termelőszövetkezetben Érdekes, szokatlan, s bizony szakmai körökben vitákat kiváltó események jellemzik mostanság a munkaerő-gazdálkodást. Illusztrációként hadd idézzem az egyik Fejér megyei nagyvállalat igazgatóhelyettesének mondatait: „Az idén nem okozott különösebb izgalmat a munkaerő tervezése, és azt hiszem, vállalatunknál ez a vezetők körében tapasztalható szemléletváltozás eredménye ... Átgondoltuk a helyzetet, és rájöttünk, hogy kéztördeléssel, a létszámhiány miatti siránkozással semmire sem megyünk.’' Tehát: egyrészt a „szemléletváltozás” ... Ami mögött — más nyilatkozatok, értékelések és elemzések szerint — „a felügyeleti hatóságok határozott állásfoglalásai”, valamint a „gazdasági szabályozás által támasztott szigorúbb követelmények” fedezhetők fel. Mindezek együttes hatásaként az történt, hogy az elmúlt években a vártnál jóval nagyobb mértékben csökkent az ipari munkavállalók s jóval kisebb mértékben a mezőgazdasági munkavállalók száma. Sőt: a mezőgazdasági létszám a legutóbbi hónapokban kismértékben emelkedett is. Vannak egyéb érdekes jelenségek is. Például: a korábbiakhoz képest, majdnem megkétszereződött a munkáltatók által kezdeményezett kilépések aránya (vagyis az olyan eseteké, amikor valaPellet Vésztfirül Melléktermékből, tehát olcsón előállított takarmányt készít a Vésztői Takarmánykeverő Közös Vállalat. A pellet nyolcvan százaléka szalma, ezt egészítik ki értékesebb beltartalmú adalékokkal, keverik, majd granulálják és bálázzák. így szállítják az Agárdi Agro- komplex rendszerhez, amely azután olasz piacon értékesíti. Az idén ezer mázsa ilyen készítésű táp kerül Vésztőről exportra, s a piaci hírek szerint ennél nagyobb meny- nyiség értékesítése is szóba kerülhet a jövőben. S hogy mi lesz a valutát hozó szal- mapelletből? Az olaszok továbbadják, s az ő vevőik tevék takarmányozására használják — valahol Afrikában. 1100 szarvasmarhát tartanak, I s ebből 360 a tejelő tehén. E Egyébként egy liter tej meg- ■ termeléséhez is csak 33 de- S karamm abrakot használnak : föl az országban elsőként ; alakult tsz-ben. A titok nyitját keresve, az : derül ki, hogy a Lenin Tsz- • ben saját recept szerint E nemcsak belső felhasználás- : ra, hanem értékesítésre is • maguk keverik a takar- | mányt. Még . pontosabban: j ezer tonna búzaszalma fel- : használásával lucemaliszt- ■ bői, szemes takarmányokból S és egyéb adalékanyagokból ■ nagy mennyiségű pelletet ■ készítenek, s ez az, amely az S ismertetett eredményt hozza j A szövetkezetben tapasztal- ■ tak szerint az abrakfelhasz- E nálás csökkentésével egy idő- ; ben — a szarvasmarhatar- ■ tásban és a baromfihizlalás- E ban egyaránt — rövidült a : hizlalás ideje is. kinek a munkájára, valamilyen okból nem tartanak igényt). Tagadhatatlan, hogy az imént jelzett változások — legalábbis részben — a munkaerőhelyzet kedvező változásait jelentik. Mert ha meggondoljuk, hogy például a Központi Statisztikai Hivatal augusztusi jelentése szerint az év hét hónapjának összes termelési volumene — a bruttó termelési érték alapján számolva — több mint másfél százalékkal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest, akkor nyilvánvaló, hogy iparunknak aligha lenne szüksége arra a körülbelül 120 ezer emberre, akik az elmúlt években szép lassan elhagyták az ipari munkahelyeket. Nemcsak a termelés, s nemcsak a fizikai munkakörökben foglalkoztatottak száma csökkent, de a termelékenység sem emelkedett számottevően ; gyakorlatilag stagnál. S máris meg kell kérdőjelezni a munkahelyi létszámtartalékokkal kapcsolatos intézkedések hatékonyságát. Mert a csökkenő termelés melletti csökkenő létszám és a stagnáló termelékenység inkább a változatlan létszámtartalékolási törekvéseket jelzi. Csökkenő létszám és létszámtartalékolás? Hogyan egyeztethető- ea- össze?' Gyaníthatóan úgy — s ebben a szakemberek is megegyeznek —, hogy a vállalati létszámtartalékok még mindig nagyon jelentősek. Másrészt úgy, hogy a munkaerő iránti kereslet, némi mérséklődését nem a hatékonyság, nem a termelékenység javulása, hanem a — remélhetően csak átmeneti — gazdasági dekonjuktúra okozta. Ennek mértékét, súlyát és hatását azonban a vállalatok sajátságos ' módon átértékelték, mondván: nem tudni, mikor adódik a fellendülés lehetősége, az viszont majdnem biztos, hogy fellendülés esetén nem számíthatunk létszámbővítési lehetőségekre. Tehát: a létszámgazdálkodás csak módjával igazítható az aktuális gazdasági eseményekhez. A vállalatok tartózkodó magatartását bizonyítja többek között, hogy az ipari centrumokban a munkaerő- helyzet változatlanul kiélezett;' hogy nem beszélhetünk a -foglalkoztatás strukturális és bizonyos földrajzi körzetekre jellemző feszültségeinek enyhüléséről. S nem beszélhetünk arról sem, hogy a feszültségek enyhítésére máris jól használható és megbízható eszközeink, módszereink lennének. Legföljebb csak a munkaerő- helyzet kívánatos fordulata felé vezető első és apró lépésekről beszélhetünk, amelyek mögött nem annyira a szemlélet változását. még csak nem is elsősorban a felügyeleti hatóságok ténykedéseit és a gazdasági szabályozók által támasztott szigorúbb követelményeket kell feltételeznünk, hanem a pillanatnyi gazdasági helyzet elháríthatatlan következményeit. Ügy tűnik, egyre jobban érvényesül a mezőgazdaság munkaerő-elszívó hatása, s ez aztán nemcsak érdekes, nemcsak szokatlan, de egyenesen meglepő — és hosz- szabb távon tarthatatlan — jelenség. Már csak azért is, mert a mezőgazdasági munka termelékenységével sem lehetünk különösebeben elégedettek. S azért is, mert joggal feltételezhető, hogy például az iparból a mező- gazdaságba vándorlók javarésze voltaképpen nem mezőgazdasági munkát végez, hanem az úgynevezett melléküzemágakban vállal munkát. S miként értékelhető a munkaképes korban nyugdíjazottak évről évre magasabb száma? Aligha hihető, hogy valamennyien — nyugdíjuk mellett — a továbbiakban csakis a családi munkamegosztásból vállalnak részt, s vállalják például a dolgozó anyák otthoni teendőinek ellátását. Sokkal inkább feltételezhető, hogy egy részük — esetleg nagyobb részük — ,az úgynevezett második gazdaságban keresi az anyagi érvényesülés lehetőségeit. Vagy ha ott nem, akkor a különböző, és csak nehezen legalizálható magántevékenységben. S e fel- tételezésekkel nem a különben polgárjogot nyert második gazdaság, még csak nem is a magántevékenység ellen szólok. Lehetséges, hogy a munkaerő-állomány jelenkori mozgásirányai sem értékelhetők egyértelműen'-pozitívan? Mert aligha szolgálják a gazdasági és ,a társadalmi fejlődést? Vértes Csaba t A Mezőberényi Építőipari Szövetkezet az V. ötéves terv időszakában saját erőből több mint 7 millió forintot fordított épületberu házásra. Ebből a pénzből, utolsó láncszemként a következő hetekben fejezik be a központi telepen épülő szociális létesítményt. Az elmúlt hónapban üzembe helyezték az óránként 30 köbméter beton keverésére alkalmas telepet, mely a nagyközség más gazdasági egységeinek fenntartási munkáihoz, illetve lakossági megrendelésre is készít transzportbetont. A két éve elkészült üzemcsarnokban évente csaknem 30 ezer méter, 20 centiméteres átmérőjű tokos betoncsövet készítenek az alföldi TÜZÉP megrendelésére. Jövőre megkezdik a 30 centiméter átmérőjű betoncsövek gyártását, s a későbbiek során tervezik a további keresztszelvény-bővítést. A nemrégiben az Építőipari Tudományos Egyesület Békés megyei Szervezete és a Budapesti Francia Műszaki és Tudományos Tájékoztatási Központ közös rendezésében Békéscsabán „Szociális lakásépítés Franciaországban” címmel előadást rendeztek, amelynek előadója Kangyal Miklós, a BU- VÁTI szakosztályvezetője, aki ACTIM-ösztöndíjas volt. Az előadás kapcsán beszélgettünk a fiatal szakemberrel. — Mi az az ACTlM-ösz- töndij? — Az ACTIM rövidítés, egy francia állami szervezet, amelynek pontos fordítása talán ez lehet: Műszaki és Gazdasági Együttműködést Szervező Iroda. Elsősorban a fejlődő országokat segíti. Külföldi diplomásokat fogad, illetve francia szakembereket küld más országokba. Célja, hogy a francia ipar eredményeit megismertesse a meghívottakkal. Egyébként az eltelt 15 esztendő alatt csaknem 400 magyar mérnök volt francia ösztöndíjas. — ön mikor volt ACTIM- ösztöndíjas? — Tavaly tavasszal Tóth János kollégámmal hívtak meg két hónapra. Ügy vélem, azért küldtek ki, hogy táguljon szakmai látókörünk. Egyébként a két hónap alatt kötött programunk volt. Mi a lakásépítés helyzetét tanulmányoztuk. Pontosabban azt: mit lehetne itthon hasznosítani, illetve milyen utat járt be a francia építészet. — Valóban, milyen utat? — Franciaország mindig is élenjáró volt a lakásépítés területén. Politikai kérdés a lakásépítés, nagy állami pénzeszközök felhasználásával segítik. S természetesen társadalmi ügy is. Meglátogattunk olyan lakótelepet, amely 20 évvel ezelőtt épült, s maiakat. Többek között azt vizsgáltuk, milyen a társadalmi visszajelzés a régi és az új lakótelepeken. Nálunk ez egyelőre sajnos nem divat. — Mi a különbség a francia és a magyar építés között? — Mint mondottam, Európában élenjárók az építkezéA perlitlapgyártás az üzemcsarnok' átadását követően dinamikusan nőtt, s napjainkban az évi 5 ezer köbméternyi hőszigetelőlap már kevésnek bizonyul. A szövetkezet nem tudja a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat, az ÉPSZER és a tagszövetkezetek igényét teljes egészében kielégíteni. Januártól a perlitlapgyártást fokozzák' — szervezéssel. Az OKISZ Szervezési és Számítástechnikai Vállalatának szervezésében folyik majd az épületek hőszigetelésére használatos perlitlapok gyártása. Az anyag és késztermék mozgatását gépesítik, átszervezik, a présgépek sebességét megnövelik, s így változatlan létszámmal a perlitgyártás a jelenleginek kétszeresére nő. Jövőre már 10 ezer köbméternyi hőszigetelő anyagot gyártanak a Mezőberényi Építőipari Szövetkezetben. sek területén. Ma már Franciaországban nincs mennyiségi lakáshiány. Így minőségi lakásépítés folyik. Nálunk is mindinkább előtérbe kerül a minőségi- igény. Mind korszerűbb és nagyobb lakásokat építünk. De sajnos az állami és az OTP-lakások között még mindig nagy a különbség. — Ott is létezik házgyári építkezés. Milyen különbségeket tapasztalt a magyar és francia házgyári építészet között? — Mindkét országban a házgyárak a gyorsaságot jelentik, de nem ez az egyetlen célravezető út. A franciák mindinkább előtérbe helyezik, hogy a lakótelep tervezése emberközpontú legyen. Itt is és ott is nagy az igény a kiegészítő létesítményekre. Egy francia városrészben eleve úgy alkotják meg ezeket, hogy ha már egy lakótelep „elöregszik”, és nincs szüksége annyi óvodai férőhelyre, akkor azt rögtön átalakítják például orvosi rendelővé. Amit ugyancsak érdemes lenne itthon hasznosítani: úgy építenek iskolákat, hogy azokhoz hatalmas udvar járul. Erre az úgynevezett torna- és játszóudvarra bárki bemehet, nemcsak az iskola tanulói, így nem kell külön játszóteret építeni, vagyis mindenkié ez az udvar. De még egy példa: egy-egy szociális létesítményt úgy alkotnak meg, hogy az több funkciót is ellát. Vagyis nagyon rövid idő alatt például a művelődési ház nagyterme akár tornacsarnokká is átalakítható. — Az előadás címében szociális lakásépítés szerepelt. Ez mit jelent? — Tulajdonképpen olyan, mint hazánkban a szövetkezeti lakások. Vagyis állami támogatással épített, kedvezményesebb lakásépítési forma. Csakhogy ezek tervezése Franciaországban egyszerűbb. — Ez mit jelent? — Versenytárgyalást írnak ki, egy munkát egy megbízott végez, erőteljesen érvényesül az egyszemélyi felelősség elve. ,Ha az ígért határidőt nem tartják be, jelentős pénzbevételtől eshet el a vállalkozó cég. Jávor Péter A pödrött szarvú rackajuhot még honfoglaló őseink hozták magukkal Kisázsiából. Tudatunkban úgy él, hogy hazánkban a rackajuh a Hortobágyon és a Kiskunságban található, holott a Mezőföldön gazdálkodó Mezőfalvai Mezőgazdasági Kombinátban mintegy háromszáz darabot tartanak ebből a kiveszőfélben levő fajtából. Ez az állomány a jövő juhtenyésztésének egyik genetikai kincse is (MTI-fotó - Szabó Imre felvétele - KS) Emberközpontú lakótelep