Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-14 / 267. szám
1980. november 14., péntek KHilUkfiTH Gyermekpályázatok Békésen Békésen, a városi könyvtár és az ÁFÉSZ könyvesboltja olvasópályázatot hirdetett a Szegedi Kis István Gimnázium és a szakmunkásképző intézetek tanulói számára. A középiskolások hét író egy-egy műve közül választva írhatnak az íróról és novellájáról rövid tanulmányt, a beküldési határidő december 1. A legjobbak 400, 300 és 200 forintos jutalmat kapnak. A szakmunkástanulók 3-tagú csapatokba szerveződve vehetnek részt az olvasópályázaton. Feladatuk, hogy a magyar irodalom kilenc, kiemelkedő képviselőjének munkásságát és meghatározott műveiket tanulmányozzák. A csapatok nevezési határideje november 24., a döntő 1980. december 2-án este 18 órakor lesz a városi könyvtárban. A győztes és a helyezést elérő csapatok könyvvásárlási utalványokat kapnak 200, 150 és 100 forintos értékben. A békési könyvtár ezenkívül „Legkedvesebb mesehősöm, regényhősöm” témakörben képzőművészeti pályázatot is meghirdetett óvodások, alsó és felső tagozatos általános iskolások részére, melynek beküldési határideje november 24. A legjobb pályamunkákat díjazzák és kiállítják. A megnyitó _dec ember 4-én délután 3 órakor lesz a gyermekkönyvtárban. Ezzel egy időbén alsó és felső tagozatos általános iskolások számára meseíró- és _ novellapályázatot hirdettek, melynek szintén november 24. a beküldési határideje, eredményhirdetése december 4-én lesz a gyermek- könyvtárban. Felvételi előkészítő A főiskolákra, egyetemekre jelentkezőknek évről évre nagyobb követelményekkel kell szembenézniük a felvételi vizsgákon. Egyedül nem könnyű a felkészülés, ezért szervezi meg évek óta a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat békéscsabai városi szervezete a felvételi előkészítő -tanfolyamot. Ez évben is ily módon kíván segítséget nyújtani az 1981-ben felvételizőknek a három részből álló tanfolyam. Biológiából, matematikádból, fizikából, földrajzból, kémiából, 'történelemből és magyar irodalomból indítanak előkészítőt. Az első összejövetel november utolsó napjaiban lesz, ezt követi az ajánlott könyvek tanulmányozása. Hetenként egy-egy alkalommal, szaktárgyanként 52 órában sajátíthatják el a felvételin szükséges ismereteket mindazok, akik érettségivel rendelkeznek. A tanfolyamokat Békéscsabán, a TIT városi szervezetének székházában tartják. Jelentkezni november 31-ig lehet. „Nyitott kapuk napja” r a gyomai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézetben Jó ötlet volt a Békés megyei Pályaválasztási Intézettől, hogy október végén megrendezte a nyitott kapuk napját. Az érdeklődők nagy száma azt bizonyítja, hogy megyénkben, de még a szomszédos Csongrád megyében is új szemlélet, van kialakulóban. Megnőtt az érdeklődés az állattenyésztési szakmák tanulása iránt. A szülők gyermekeikkel közösen, külön szervezés nélkül keresték fel iskolánkat, hogy érdeklődjenek ,a juhtenyésztő, baromfitenyésztő, sertés- tenyésztő, szarvasmarhatenyésztő szakmunkás és a baromfihús-feldolgozó szakmák iránt. A találkozókon sok-sok kérdést kellett tisztázni. Ez azt bizonyítja, hogy a pálya- választás a gyermeknek és a szülőknek egyaránt nem egyszerű. A kérdések közül csupán néhányat ismertetek, természetesen név nélkül. Például: Az én gyermekem- nem szeret tanulni, de a jószágot nagyon szereti, és nem akar majd fizikai munkát végezni. Ha az iskolába kerül, hogy lesz belőle jó állattenyésztési brigádvezető, vagy telepvezető? Vagy: Az én kisfiam az állatot' szereti, de azt mondják neki. hogy a jövője nagyon bizonytalan, mivel egy-egy gazdaság esetleg a szarvas- marha- vagy baromfitelep megszüntetésével nem tud majd munkát biztosítani a szakmunkások számára. Igaz-e? De akadtak olyan kérdések is. hogy: A felvétel esetén tud-e az iskola diákotthoni elhelyezést biztosítani a gyermekeknek? Milyen lehet a remény arra, hogy a gyermek felvételt nyer az iskolába? A látogatók minden kérdésre választ kaptak. A testület és az iskola öreg diákjai” ismertették, hogy az iskolában állattenyésztő szakmunkásképzés folyik. Az állattenyésztő-szakma fizikai munka a javából, de már korszerű technológiákkal. Az iskolában bizony tanulni kell. Igaz, más formában, mint az általános iskolákban. Az egy hét elmélet, és egy hét gyakorlat módot ad arra, hogy az elméleti ismereteket a gyakorlatban alkalmazhassák a tanulók a megye 16 termelő gazdaságában. Az iskola célja, jól képzett szakmunkások biztosítása. Az állattenyésztő szakmunkás nagyon keresett ember élelmiszergazdaságunkban. A tanulóink 90—92 százaléka társadalmi ösztöndíjas. Jelenleg is sok-sok levélben keresik fel a gazdaságok inkolánkat, társadalmi ösztöndíjas szerződéskötési ajánlatokkal. így az elhelyezkedés biztosított. A sokoldalú képzést biztosítja, hogy az egyes szakmában, pl. juhtenyésztőszakmában, a tanulók gépifejő betanított munkás és juhinszeminátori képesítést is szerezhetnek. Az iskola minden jelentkezőt fel tud venni szarvasmarha-tenyésztői, baromfihús-feldolgozói és sertést.' nyésztő szakmára, mivel Gyo- mán, vagy az eleki kihelyezett tagozatán minden jelentkező részére a kollégiumi férőhely rendelkezésükre áll. A felvételhez pedig az szükséges, hogy a gyermek szeresse az állatot, és eredményesen befejezze az általános iskola 8. osztályát. A „nyitott kapuk napja” az iskolában tovább tart. Minden érdeklődő gyermek és szülő előtt egyaránt. Urbán Vince igazgató Hollywood csillogása és árnyai 3. Meglovagolni a világválságot is Erkölcstelenségre a filmekben egyre kevésbé volt mód. Hollywood ugyanis egyre inkább sajátos arculatot öltött. Az odaözönlött sokféle kétes alak a húszas években mindinkább rányomta bélyegét a filmvárosra. A prostituáltak nagy tömege — akik főleg a filmnél szerencsét próbáló lányokból adódtak — ugyancsak a negatív kép része volt. A sztárok gazdagsága sem maradt hatástalan, nagyon gyakran vitt a romlottsághoz. 1922-ben meggyilkolták William Taylor színészt; szeretőjének egy rendező is udvarolt, így az is gyanúba került. Chaplin egyik színésznőjének partyján lelőttek egy vendéget; az esemény a színésznő karrierjének végét jelentette. 1923-ban Wallace Reid színész kábítószertől halt meg. A szabadosság és romlottság már az üzletet zavarta, így felkértek egy jogászt, Will Hayst, az amerikai filmgyártók és filmforgalmazók szövetsége elnökévé, és az létrehozta az ún. Hays-kó- dexet. Ez egyrészt bizonyos öncenzúrázást írt elő a filmekre, hogy a puritán szervezetek ne kössenek bele — ne tiltassák be és ne' boj- kottálják —, másrészt kiegészítéseket csatoltatott a szerződésekhez, amelyek előírták a színészek és színésznők viselkedését a film forgalmazásáig. A közönség akkoriban a sztárokat nagymértékben azonosította a szerepkörrel, mert a némafilmből adódó korlátok miatt típusokat jelenítettek meg. így kifejezetten a film hatását rontotta volna az Amerika ártatlan lányának tekintett hősnő-színésznő romlottsága, vagy — például —, ha a Szűz Máriát alakító színésznőt duhajkodni látják egy bárban. A debreceni Nagytemplom részleges felújítási munkálatai során előbukkant a XVI. századi Szent András templom nyugati tornyának alapja. Felszínre kerültek a XIII. századi templom gótikus kövei is. A Nagytemplom falai körül sikerült teljesen kiásni a Szent András templom mellé épített veres-torony alapját, amely annak idején az I. Rákóczi György Debrecennek adományozott híres nagyharangját tartotta (MTI-fotó: Tárkányi Béla felvétele — KS) Hollywood persze csak azért vigyázott, hogy a nézők milliói ne csalódjanak példaképeikben, hogy a következő filmjét is megnézzék. Ehhez pedig hozzátartozott a reklám. Ennek szinte minden fogása megengedetté vált. A sztárok magánélete eseményeinek felhasználása is. Sőt még a halálé is. Ismeretes, hogy Rudolph Valentino — aki a latin szeretők típusát testesítette meg Hollywoodban — halálakor az ugyancsak .sztár Pola Negri otthagyta a forgatást, és egy ápolónő, na meg a reklámügynöke kíséretében rohant odarogyni a holttest mellé. A temetésen kb. 100 ezer nő vett részt, hála a hollywoodi reklámnak. Hollywood kétségtelenül kétarcú volt. A világ legjelentősebb, legnagyobb lehetőségekkel rendelkező filmvárosa, nagy művek szülője, és nagy művek temetője lett, a film közönségének nagy szervezője és ugyanakkor félrevezetője, művészi tekintetben becsapója is. A harmincas évek az Egyesült Államokban az 1929-ben kezdődött nagy világgazdasági válság jegyében teltek el. A legjobb vezetés sem mentesíthette ennek hatásától a filmvállalatokat. 1933- ra — amikor a válság elérte a csúcspontját — mintegy tizenötmillióval csökkent a nézők száma, s ötezer mozi zárt be. A közönség megtartása érdekében csökkenteni kellett a mozijegyek árát, bár a kiadások — nem utolsósorban a hangosfilm miatt — nem csökkentek. Több vállalat került a csőd szélére. Így például a Paramount, az RKO, a Fox. Megmentésük a monopóliumoknak volt köszönhető. Szaporodtak a független vállalatok is, bár az igazán nagy (A kategóriájú) filmeket változatlanul a hollywoodi nagyok gyártották. Ez a helyzet még inkább megerősítette a stúdióvezetők, a producerek uralmát. Franklin Roosevelt 1933- ban lett elnök, és akkor hirdette meg a válság következményeit felszámoló ún. New Deal programját. A segély nélküli munkanélkülieken, a tönkrement farmereken, a termelés visszaesésén stb. kellett segíteni. Színházi csoportok, baloldali klubok, folyóiratok csatlakoztak ehhez a politikához, amely nem maradhatott hatástalan Hollywoodra sem, és Hollywood számos filmben kiállt a . roosevelti politika mellett. Ezzel nemcsak hogy nem kockáztatta a közönséget, hanem még új nézőket is toborozott. A roosevelti politikának olyan ereje volt, hogy még annyira szilárd filmtípusokat is megbontott, mint a western. John Ford az egyik legjelentősebb westemfilm- készítő volt. Hatosfogat (1939) című filmje — amelyet a közelmúltban a tévé is sugárzott — szintén western. De már más, mint a korábbiak. A postakocsin nagyon különböző emberek (csakúgy, mint az amerikaiak) utaznak a közös sors felé. Hamiskártyás, kokott stb. is van közöttük. De negatív figura csak egy akad. — a bankár. A többi mind szolidáris a bajban, összefogva küzd a veszedelemben. A bankár — aki sikkasztott — mindebből kihúzza magát, sőt, szó szerint ezt mondja: „Az adónkért még a hadsereg védelmét sem kapjuk. A kormány, ahelyett, hogy vigyázna az üzletemberekre, minden üzleti ügybe beleüti az orrát. Most is arról értesítenek, hogy valamilyen ürüggyel meg akarják vizsgálni a könyveimet.” A film tehát éppen az üzletembert, a bankárt ítélte el. Ennek az időnek a végén készültek olyan alkotások, mint William Wyler A kis rókák (1941), amelyben me- gintcsak az üzletemberek undorító képe mutatkozik meg, vágy Orson Welles Aranypolgára (1941), amely a pénz és a hatalom embertorzító szerepét mutatta meg. Természetesen e filmek mellett nem kis helyet kaptak a sztárok. Sőt, ekkor születtek a sztárok igazán, hiszen már nem egyszerűen egy-egy típust jelenítettek meg, hanem szélesebb skálán játszottak. . Tehetségüket azonban általában korlátozták azok a kommersz alkotások, amelyekben játszani kényszerültek. Elegendő Greta Garbo esetére emlékezni, akinek semmi lehetősége sem volt igazán művészeti alkotásban szerepelni. S amikor — korábban — Garbo tiltakozott, felfüggesztették szerződése érvényét. Később már a hozzá hasonló tehetségek nehezen tudtak ellenállni a kommersz feladatoknak, hiszen filmenként háromszáz- ezer dollárt is kaptak. A kettősség tehát továbbra is megvolt. A társadalmi problémákkal foglalkozó, realisztikus művek mellett a kommersz áradat, a karrier és a zenés filmek tömege. Nemes Károly (Folytatjuk) MAI MŰSOROK KOSSUTH RADIO 8.27: Miről ir a Társadalmi Szemle új száma? 8.37: Zenekari muzsika. 9.33: Száll az ének. 10.05: Leporelló. 10.35: Panoptikum. 10.40: Régi híres énekesek műsorából. 11.00: Gondolat. 11.45: Népszerű íúvósátiratok. 12.35: Hétvégi panoráma. 13.54: Bakonyi német és szlovák népdalok. 14.14: Párizs. 14.19: tgy láttam Bartókot. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.10: Beethoven: C-dúr szonáta. 15.28: Barangoló — Dominó. 16.05: A férfiak városa. 17.10: Népdalcsokor. 17.50: Láttuk, hallottuk. 19.15: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. 20.07: Hallgassuk együtt! 21.01: évszázadok mesterművei. 21.30: Konzilium egy kórház fölött. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Banchieri: Az öregkor bohóságai. 23.01: Személyiség és kultúra. 23.16: Alfred Cortot, Jacgues Thibaud és Pablo Cásals triófelvételeiből. 3.10: Melódiákoktól. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Boross Lajos népi zenekara játszik, S. Biró Antal nótákat énekel. 8.57: Slágermúzeum. 9.34: Görög saláta. 10.00: Zenedélelőtt. II. 45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Nótamuzsika. 13.15: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből. 13.30: A zene titka. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Nem tudom a leckét! 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Gramofonalbum. 19.03: Üjdonságainkból. 19.35: Nem mondhatom el senkinek . . . 20.00: Félóra népzene. “*20.33: Iránytű. 21.35: Nem mondhatom el senkinek . .. 22.05: Verbunkosok, nóták. 23.15: Három a kislány. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Reneszánsz kórusmuzsika. 10.02: Kamarazene. 11.05: Mozart Salzburgi szimfóniái korabeli hangszereken. 11.54: Operafinálék. 13.05: Vés^i Endre: Estély az Izabellán. 13.15: Zenekari muzsika. 15.10: A két fénylő csillag titka. 15.30: Kapcíoljuk a 22-es stúdiót. Hangverseny francia zeneszerzők müveiből. 16.30: Tip-top parádé. 17.00: XX. századi operákból. 18.05: Ázsiai zenekultúrák. 18.35: Haydn: C-dúr vonósnégyes. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Hangfelvételek felsőfokon. 20.21: 2000 felé. 20.56: Slágerlista. 21.31: Az Ambrosian énekegyüttes Morley-madrigálokat énekel, vezényel Denis Stevens. 21.43: Közvetítés a kecskeméti Katona József Színházból. Én vagyok Ravelszki. SZOLNOKI STUDIO 17.00: Hírek. 17.05: A Bojtorján együttes énekel. 17.15: A testvérmegyék művészetéből. Szerkesztő: Valkó Mihály. 17.50: Könnyűzene Tallinnból. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Nótakedvelőknek. 18.25—18.30: Hírösszefoglaló, lapés műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I- MŰSOR 8.30: Tévétorna, (ism.) 8.35: Iskolatévé. Surik, Vász- ja . . . és az ige. A város. 9.05: Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) 9.30: Magyar irodalom. (Ált. isk. 4. oszt.) 10.35: Deltácska. (f.-f.) 14.40: Iskolatévé. Orosz nyelv, (ism.) 15.05: Magyar irodalom, (ism.) 15.30: Deltácska. (ism., f.-f.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Pedagógusok fóruma, (ism.) 16.45: Nyilvántartó hivatal. 17.40: öt perc meteorológia. 17.45: Tarr Imre (1900—1937) (f.-f.) 18.15: Reklám, (f.-f.) 18.20: Felkínálom, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta, (f.-f.) 20.20: Egy éjszaka története. Magyarul beszélő francia film. (f.-f.) 21.50: Reklámújság, (f.-f.) 22.00: Találkozások Erikával, (f.-f.) 23.00: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.35: Még egyszer — gyerekeknek! (ism.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Arcélek «a közéletből, (f.-f.) 20.30: A múzsák körül. Bernáth Aurél-portréfilm. (ism.) 21.10: öt perc meteorológia, (ism.) 21.15: Tv-híradó 2. 21.35: Nyilvántartó hivatal. « 22.20: Reklám, (f.-f.) BUKAREST 17.35: A volánnál. Autóvezetők műsora. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. *18.40: Tv-ankét. 19.15: Egy idegenvezető halála. Francia film. 21.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Tv-naptár. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Ifjúsági képernyő. 18.45: Mini show. 19.15: Rajzfilm. 19.87: Ma este. 20.00: Tv-kaleidoszkóp. 21.00: Edward és Simpson asz- szony. Filmsorozat. 22.05: Hét tv-nap. II. MŰSOR 17.30: Kis koncert. 18.45: Aranykor-e az öregség? 19.15: Kis koncert. 19.55: Ma este. 20.00: Napirenden a kultúra. 21.00: Huszonnégy óra. 21.15: Arcképek. 21.50: Házi mozi: Harold és Maude — amerikai film. SZÍNHÁZ NEBÁNCS VIRÁG. Békéscsabán 19 órakor. Jókai- bérlet. MOZI Békési Bástya: A Szentév. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Fehér agyar visszatér. 7 órakor: Fedora. Békéscsabai Szabadság: Őszi maraton. Békéscsabai Terv: Csere. Gyulai Erkel: Cserebere. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Negyedik akadály, 5 és 7 órakor: Hálózat. Orosházi Béke: 5 órakor: Bob herceg, 7 órakor: A dal ugyanaz marad. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Házasságból elégséges, fél 8 és fél 8 órakor: Luxusbordély Párizsban. Szarvasi Táncsics: Mindent bele, csak rá ne fázzunk!
