Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

1980. október 12., vasárnap o Az egészségügyi hálózat fejlődése megyénkben Bl év a mérlegen SZÜLŐFÖLDÜNK gyermek körzeti rendelőt, át­meneti gyógyszertárat he­lyeztek el. Korszerű gépek­kel felszerelt a fogorvosi ren­delő, ahol váltott műszakban fogadják az orvosok a lakó­telepen élőket. A Békési úton 20 személyes öregek napkö­zije létesült, az Árpád so­ron hasonló napközi otthon mellett anyavédelmi közpon­tot, felnőtt és gyermekkör­zeteket alakítottak ki. Felújí­tották a tüdő- bőr- és nemi- beteg-gondozó intézetet, az V. kerületi rendelő egysége­it, s a ,,B” szociális otthont is. Legnagyobb jelentőségű beruházás a 190 millió fo­rintba kerülő, első ütemé­nek befejezéséhez közeledő kórházi rekonstrukció. Orosházán két éve adták át a Zöldfa utcai 60 szemé­lyes bölcsődét. A kórházfel­újítása során újabb ágyakat helyezhettek el az urológiai, traumatológiai és a szubin- tenzív osztályokon. Két kör­zeti orvosi rendelőt építet­tek, s elkészült a 26 munka­helyes szakorvosi rendelő építési, beruházási terve is. A teljes integráció eredmé­nye, hogy a járóbeteg-alap­ellátást nem kell szétapróz­ni a kórház és a szakrende­lések között. A kórház bá­zisintézmény, így a járás tel­jes orvosi szakfelügyeletét el­látja. Jelentősen javult a műszerezettség színvonala. A járásban orvosi lakásokat építettek, és újítottak fel Kardoskúton, Pusztaföldvá­ron, Gerendáson, Békés- sámsonban. Fogorvosi rende­lő Gádoroson, bölcsődei köz­ponti fűtés pedig Nagyszé­náson létesült. Nagy ered­mény, hogy közös pénzekből elláthatták a falvakat kor­szerű fogászati egységekkel. Szarvason négy gépkocsi­állásos mentőállomás gyor­sítja a betegszállítást. A szak­orvosi rendelőintézet az elő­ző tervidőszak végén költö­zött új épületbe, régi helyén hamarosan elkészülnek a fel­újítással, s így itt több szak- rendelés kap helyet. Gyomán 60 gondozottat fogad az öre­gek napközi otthona. Hunyán az anya- és gyermekvédelmi szolgálat gazdagodott védő­női lakással. Endrődön fel­újították a körzeti orvosi rendelőt. A gyomai tüdőgon­dozót és szülőotthont újabb gépekkel szerelték fel. Békés lakói 1978-ban vették át 40 személyes bölcsődéjüket, új védőnői körzetet is kaptak. Az öregek napközi otthoná­ban 3 éve látnak el 40 idős embert. Főfoglalkozású rönt­gen szakorvos, szemész tele­pedett meg a városban, na­ponta fogad a labor és a fül- orr-gége szakrendelés. A mű­szerezettség lényegesen jobb lett; a tüdőgondozói géppark teljes cseréjével kezdtek hoz­zá a stabil emyőszűrős szol­gálat kialakításához. Az, ügyeletén hordozható ÉKG- műszer biztosítja a pontos vizsgálatot, s a körzetek is A szarvasi bölcsőde belső udvarán kaptak sürgősségi orvosi tás­kát. A mezőkovácsházi járás­ban több körzeti rendelőt korszerűsítettek a tanácsok, de a felszereltségben nagyok a szintkülönbségek. Medgyes- egyházán az igényekhez iga­zodva bővítik a bölcsődét. Dombegyházán korszerű, vi­lágos központi rendelő fo­gadja a beteg embereket. Mezőkovácsházán népszerű az öregek napközi otthona, a szakorvosi ellátottság gond­jain pedig megyei és helyi összefogással próbálnak segí­teni. Battonyán nagy köny- nyebbséget jelent majd a már épülő hét munkahelyes egészségügyi központ, ahol körzeti rendelők, gyógyszer- tár, anya- és csecsemővédel­mi helyiség, orvosi lakások kapnak helyet. A szeghalmi járásban főként felújítások­ról, korszerűsítésekről és bő­vítésekről számolhatnak be. Megszépült a füzesgyarmati szociális otthon; Vésztőn fel­újították a bölcsődét, Déva- ványán központi fűtést sze­reltek be a kicsinyek közös otthonába. Gyulán ebben az ötéves tervben rendszeresítették a központi ügyeletet, és adták át a 40 személyes törökzugi la­kótelepi bölcsődét. Bővítik a gyulavári bölcsődét. Abszolút módon sterilizáló svéd gé­pekkel szerelték fel az anya­tejgyűjtő-állomást. A körze­ti rendelőkben és az ügyele­tén egyaránt biztosítottak a feltételek a sürgősségi beteg- ellátáshoz. Jelentős a járás­ban Sarkad fejlődése, az öt orvosi körzettel, tanácsadó­val, szakorvosi rendelőkkel el­látott egészségügyi kombinát átadása után. Újkígyóson bő­vítették a bölcsődét, Eleken a szociális otthont, Lököshá- zán egészségházat adtak át orvosi lakással együtt. A kórháztól távol eső Geszten fokozott jelentősége van a korszerűsített körzeti ren­delőnek, amelynek műszere­zettségén azonban javítani kell. Az orvostudomány gyors fejlődése, a vizsgálati és gyó­gyító módszerek változásai, újabb betegségek megjelené­se szükségessé teszik az egészségügyi dolgozók rend­szeres, szervezett szakmai to­vábbképzését. Az egészség- ügyi szakközépiskolát vég­zett fiatal dolgozók, az egye­temről munkába álló orvosok a legújabb ismereteket hoz­zák magukkal. Nem nélkü­lözhetik azonban gyakorlot­tabb, tapasztalatokkal ren­delkező kollégáik segítségét, akik közül sokan tudomá­nyos tevékenységet is foly­tatnak. A rendszeres orvos­továbbképzések, tudományos orvosi rendezvények mellett a tudás gyarapítását szolgál­ja az egészségügyi szakdol­gozók tudományos ülése, amelyet az év elején először rendeztek meg a megyei kór­házban Gyulán. A végéhez közeledő ötéves tervidőszak eredményeit számba véve lát­hatjuk, hogy megyénkben je­lentősen emelkedett az orvo­si egészségügyi munka szak­mai színvonala, az egészség- nevelés és a Vöröskereszt te­vékenységének hatására pe­dig javult az emberek egész­ségügyi kulturáltsági szintje. Mégis, számtalan tennivaló­ja lesz a következő tervidő­szakban az egészségügy irá­nyítóinak, hogy ellátásunk valóban korszerű, az igé­nyeknek megfelelő legyen. Bede Zsóka Fotónk készítése óta már dolgoznak a lökösházi egészségházban Fotó: Martin Gábor Az egészség nem csupán a betegség vagy a fizikai sé­rülés hiánya, hanem a teljes fizikai, szellemi és társadal­mi jólét állapota — mondja ki az Egészségügyi Világ- szervezet alkotmánya. Az egészség megőrzése, az em­ber teljesítőképességének, munkakedvének fokozása társadalompolitikai kérdés. Magyarországon ma már ál­lampolgári jogon részesülünk ingyenes egészségügyi ellá­tásban. A szocialista egész­ségügynek egyformán fontos minden ember, s ezért tö­rekszik az egészségügyi ellá­tás színvonalában levő kü­lönbségek fokozatos felszá­molására. ségére ügyel. A gyermekápo­lási táppénz széles körű be­vezetését követően 1973-tól emelkedett a vizsgálatok száma a jelenlegi 200—240 ezerig. Két esztendeje tarto­zik az alapellátáshoz a fog­orvosi munka. Fájós fogain­kat 1975-ben 78 fogorvos ke­zelte, ma pedig már 90 szak­orvoshoz fordulhatunk pana­szunkkal. Rohamosan fejlődik me­gyénk ipara. Ez és korszerű­en gépesített mezőgazdasá­gunk az üzemegészségügyi hálózat tervszerű kiépítését teszik szükségessé. A kezde­tektől, 28 év során tízszere­sére emelkedett az üzemor­vosi órák száma, öt évvel A gyulai kórház intenzív szülőszobájának „mindentudó” mű­szere tói az elmúlt időszakban gép- és műszervásárlásokra 32 millió forintot fordíthat­tak. A nők munkába állása mi­att egyre több bölcsődére van szükségünk. Az ötéves terv során 400-zal több kis­gyermeket fogadnak bölcső­déink (összesen 2200-at), de még mindig sok felvételi ké­relmet kell elutasítani. Szarvason, Gyulán, Oroshá­zán, Mezőberényben és Bé­késcsabán nyíltak új bölcső­dék, még az elkövetkezendő években szükség lesz bőví­tésre és korszerűsítésre. Az életkor meghosszabbodásá­val szaporodnak a társada­lom gondoskodását igénylő magányos, idős emberek. Az ő segítésüket szolgálják a szociális gondoskodás külön­böző formái. Kezdetben ide­genkedés fogadta az öregek napközi otthonát, amelyből ma már 36 van a megyében, és több mint ezer idős em­bert fogadhatnak. A 60 házi szociális gondozónő évente 150 ezer látogatáson segíti az öregeket. A teljesen ma­gányosak a szociális otthoni helyekre várakoznak, ahol 1400 rászorulóra ügyelnek. Megyénk egészségügyének fejlődésében legjelentősebb időszak az utóbbi 10 év. 1977-től egészségügyi beru­házásokra, fejlesztésre, kor­szerűsítésre 577 millió fo­rintot fordítottunk. A gyulai megyei rendelőintézet az öt­éves terv elején nyitotta meg kapuit. A korszerű, 100 mun­kahelyes megyei KÖJÁL-ál- lomás 1978-tól biztosít jó feltételeket munkatársainak járványügyi és környezetvé­delmi tevékenységhez. A né­hány éve átadott egészség- ügyi gyermekotthonban 240 értelmi és testi fogyatékos gyermekről gondoskodnak. A gyógyító-megelőző intéz­ményrendszer szervezetének, működésének továbbfejlesz­tését szolgálja az egészség- ügyi miniszter utasítása az integrációról. A korszerű munkaszervezést, a haté­konyság növelését, a gazda­ságosságot, a vezetés színvo­nalának emelését segíti majd ez az új forma. Az egysége­sítésre törekvő szakmai, szer­vezeti, gazdasági integrációt 1977 januárjától folyamato­san vezették be megyénk­ben is. A városi, járási, községi tanácsok egészségügyi osztá­lyai részben megyei segít­séggel, de saját gazdálkodá­si keretükből is sokat javí­tottak az egészségügyi ellá­tás feltételein. Békéscsabán fontos feladat volt a nagy népességű Lencsési-lakótelep egészségügyi ellátásának ki­alakítása. Két 60—60 gyer­mek gondozását szolgáló böl­csődét építettek itt. Az or­vosi decentrumban felnőtt és Épül a békéscsabai kórház Békés megye súlyos örök­séget vett át a felszabadu­lást megelőző időkből; nem volt összefüggő egészségügyi intézményhálózatunk sem. Az egészségügy szervezettsé­gének fontos része az alap­ellátás biztosítása a megye minden pontján, a fekvőbe­tegek elhelyezése, a szakren­delés és a széles körű jár­ványügyi, megelőző tevé­kenység kibontakoztatása. A megyében élő orvosok, egészségügyi szakdolgozók létszáma jelentősen növeke­dett: 1955 és 1970 között 69 százalékkal, 1970 és 1980 kö­zött pedig 22 százalékkal. Míg 1960-ban például egy körzeti orvoshoz több mint 3200 ember tartozott, jelen­leg ez a szám 2500 körül van. A körzeti rendelőkben az elmúlt évben csaknem 2 millió vizsgálatot folytattak. A városokban URH-készü­lékkel felszerelten valósult meg a központi ügyelet. Gyermekkörzeteket 1966-tól tartunk számon a megyében, a kezdeti két körzettől jutot­tunk el a mostani 25-höz, amelyből 23 betöltött állás. A gyermekorvosok mindegyi­ke átlag 1430 gyermek egész­ezelőtt 125,5 órán át fogad­tak naponta az üzemi orvo­sok, 1980-ban pedig már 208 óra a rendelési idejük. Az orvosok 67 százaléka szakosodott. Az utóbbi 5 év­ben 400 órával emelkedett a szakorvosi rendelési idő, így lett 1500-nál valamivel több. A fekvőbeteg-intézeti ágya­kon évente 64—66 ezer be­teget kezelnek. Tízezer lakos ellátását 46 általános ágynak kell biztosítania. Könnyebb­séget jelent majd a békés­csabai kórházi rekonstrukció első ütemének 310 ágya, amelyre jövő év végétől le­het számítani. A mezőhegye- si és a szeghalmi utókezelő kórházakban folyamatosan folynak felújítási munkák. A József Attila tüdőkórház re­konstrukciója tervszerű és átgondolt, az utóbbi itlőben a vízellátás gondjait is si­került megoldaniuk. Újjá­született a gyulai megyei kórház gyógyszertára, né­hány osztályt korszerűsítet­tek, jelentős támogatást kap­tak a 80 ágyas átmeneti pa­vilon építéséhez, és biztosí­tották az intézmény vízellá­tását és szennyvízelvezeté­sét. Az egészségügy irányi­

Next

/
Thumbnails
Contents