Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-12 / 240. szám
1980. október 12., vasárnap »UslUVfiTcj Az iskola korszerű épülete Augusztus végén adták át Endrődön a 17 millió forintos költséggel épült új általános iskolát. A gyerekek ettől a tanévtől kezdve szép környezetben, korszerűen felszerelt iskolaépületben tanulhatnak. Ehhez nemcsak a társadalmi szervek, hanem a szülők is hozzájárultak, pénzzel, munkával. A 13 tanteremben ötszáz 4—8. osztályos iskolás tanul. Az ismeretek gyakorlati elsajátítását 11 szertár, a testkultúra fejlesztését tágas tornaterem biztosítja. A mintegy ötezer kötetes könyvtárban a tanulók megtalálhatják a kötelező és az ajánlott irodalmat, de szórakoztató és ismeretterjesztő ifjúsági könyvek is vannak’ a szépen elrendezett polcokon. Az úttörőszoba a mozgalom eseményeinek biztosít helyet. A távolról is impozáns, a kor követelményeinek kívül- belül megfelelő iskolaépület nem csupán jellegzetes szín- fotja a községnek, hanem végre megoldotta a centrális oktatás gondját Endrődön. A könyveken kívül újságok folyóiratok is járnak a könyvtárba Fizikaórán Fotó: Gál Edit A Jelenkor októberi száma A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új számának lírai rovatában többek* között Biszt- ray Ádám, Czigány György, Dedinszky Erika, Gyurko- vics Tibor, Káldi János, Mészöly Miklós és Weöres Sándor verseit olvashatjuk. Szépprózai írással Thiery Árpád jelentkezik. A művészeti rovatban Németh Lajos a Csontvárynak „tulajdonított” képekről közöl tanulmányt, Tóth Éva pedig Kondor Bélával való kapcsolatáról írt jegyzetet. Az „Irodalom a gyorsuló időben” sorozatban ezúttal a magyar neo-avantgard kérdéseiről folytatott rádióbeszélgetés szövegét közli a folyóirat. A tanulmányok, jegyzetek sorában Almási Miklós Ajar híres regényéről, Beney Zsuzsa Radnóti Miklós költészetéről, Czine Mihály Ady és a kortársi irodalom kérdéseiről, Fodor András Takáts Gyula verseiről, Kenyeres Zoltán Ba- ta Imre Weöres-monográ- fiájáról, Tandori Dezső pedig Weöres Sándor új verseskötetéről ír. A kritikai rovat élén négy fiatal pécsi költő — Csordás Gábor, Meliorisz Béla, Parti Nagy Lajos és Pálinkás György — közös antológiáját elemzi Bécsy Ágnes, Csordás Gábor első kötetét Futa- ky Hajnalka értékeli. Szülői munkaközösségek ma és holnap Jól felszerelt könyvtár Gyomán A tavaly átadott gyomai könyvtár barátságos környezetében 25 ezer kötet könyv várja a polcokon a nagyközség irodalomkedvelőit. Nem csak kölcsönözni, helyben olvasni is lehet, összesen 406 napilap, folyóirat legfrissebb példányai között lapozgathatnak1 az olvasni vágyók. A zenekedvelők 404 lemez közül válogathatnak. Nemcsak komoly zenét, hanem a könyvtár gyermeklátogatói színvonalas meselemezeket is hallgathatnak. A hét fiókkönyvtárral együtt 1951 beiratkozott olvasója volt tavaly a könyvtárnak. Három főállású, szakképzett könyvtáros fogadja az új könyvtár, tiszteletdíjasok pedig a fiókintézmények látogatóit. Betűrendes és szakkatalógus áll egy-egy író, vagy szakterület iránt mélyebben érdeklődők rendelkezésére. A gyermek- részlegben annotált katalógust találhatnak az ifjú olvasók. Most készül a zenei állományt felölelő katalógus. A 328 négyzetméter alapterületű épületben nemcsak gyermek-, hanem zenei részleg is van, ahol egyszerre nyolcán hallgathatnak a fülhallgatók segítségével zenét. A gyermekrészlegben négyezer könyv sorakozik a polcokon, és előreláthatólag hamarosan itt is lehetőség nyílik a lemezhallgatásra. Sok a könyvtár fiatal látogatója. Az elmúlt évben csaknem 60 foglalkozást tartottak az általános iskolásoknak és a szakmunkásképző diákjainak, s itt készítik fel a hetedikeseket a „Barátunk a könyv” című járási irodalmi vetélkedőre. Nemcsak a gyermekeknek, a felnőtteknek is szerveznek programokat. Október 21-én például — az ÁFÉSZ közös szervezésében — Jókai Anna írónőt látja vendégül a könyvtár. Izekben a hetekben zajlanak az iskolák- I bán a tanév első szülői értekezletei. Egyszerű számvetés jelzi: több mint négyezer tantestület _körül formálódik újjá, dolgozza ki társadalmi programját több tízezer szülő. A Hazafias Népfront — immár sok éves jó gyakorlatot folytatva — segítő irányelvekkel, tanácsokkal, témaajánlásokkal is szolgál a szülői munkaközösségeknek. Az utóbbi évek tapasztalatai, az oktatási reform to- vábbgyűrűzése az iskolákban, a szülői közösségek munkájában is elindítottak bizonyos változásokat. Aki dolgozott valaha ilyen közösségben, emlékszik arra az időszakra — jobbára a korábbi évtized jellemzője volt —, amikor a szülő—iskola kapcsolat leginkább „élő” formája a gyakorlati, fizikai segítségnyújtás volt. (Soksok szmk-elnök kerítésfestésre, iskolaudvar-betonozásra, illetve -salakozásra, folyosó olajfestésére vállalkozva szervezett apuka—anyuka brigádokat, amikor mire volt szükség.) Kétségtelen, hogy a szükség szülte iskolai igények ilyen kielégítése egyszerűbb volt — általánosabb is volt, esetenként-helyenként így van ma is —, mint valamilyenfajta részvétel az iskolai nevelő munkában. Csak hát a korszerűbb oktatáshoz jobban igazodó korszerű, ,felnőttebb” szmk- munka kell. Legalábbis: elvileg ... Arról van szó ugyanis, hogy túl a manuális segítő akciókon mennyire igényli — és igényelheti — az iskola a nevelés együttes folyamatában a szülői részvételt és együttműködést? Mennyire tud segíteni abban, hogy a szülői munkaközösségek kicsit a nevelés műhelyei, előiskolái is legyenek; sajátos önképzéssel kerüljenek közelebb a korszerű nevelési elvekhez és gyakorlatukhoz, illetve az iskolai nevelés folyamatához. Egészségügyi felvilágosítás, a családi és iskolai nevelés közelítése, higiéniai kérdések, a veszélyeztetett gyerekek sorsának figyelemmel kísérése, az oktatás folyamatába való bekapcsolódás oly módon, hogy világnézeti és más kérdésekben tájékozottabbak legyenek a szülők — ilyen és hasonló „témákkal” gyarapszik folyamatosan a szülői munka- közösségek tevékenységi köre. Többféle hasznos irodalom, helyenként jegyzet, másutt előadók felkérése ad mindehhez segítséget. Attól azonban még eléggé távol vagyunk — célszerű ezekről is kendőzés nélkül szólni —, hogy minden általános iskolában, valamennyi középiskolában ezeknek a „felnőtt” módszereknek a térnyerése lenne döntő a tanár—szülő munkakapcsolatokban. (Megadva természetesen helyenként azt a gyakorlati szülői segítséget is, amit itt-ott méltán kér az iskola: apróbb szervezések, tanulócsoportok kísérésénél segítség stb.) Sok helyütt csak elkészülnek, aztán kirakatba tehető irattá lesznek a szülői munkaközösségi tervek, vagy „kipipálnak” egy-két pontot a teendősorból, de a kapcsolatok szülő és iskola között változatlanul a fizikai segítségre korlátozódnak. I lolyamatnak kell tekinteni — ez termé- I ____I szetes — a szülő—isk ola tevékenység modernebb formálását. Felkészült, szervezésre képes, és kedvet érző szülők, sok helyütt jó előadók, s legalább ennyire értő és aktív tantestületek is szükségesek ahhoz, hogy az szmk-k munkája a szükséges mértékben átalakuljon. A folyamatnak csak az elején tartunk. Sok tapasztalatcsere, szülői aktivitás és pedagóguspartnerség szükséges ahhoz, hogy a kor követelményeihez képzési cél és módszerek tekintetében jobban alkalmazkodó iskolákban — hasonló szellemű szülői munkaközösségek működjenek. Várkonyi Margit Iskolagaléria nyílt meg a békéscsabai József Attila Iskolában Fotó: Gál Edit A József Attila-lakótelepi általános iskola az esztétikai nevelés részeként több neves Békés megyei festőművész munkáit bemutató iskola- galéria-sorozatot tervezett. Ennek első lépcsőjeként a békéscsabai iskola rajztanárának, a megyénkben már jól ismert Várkonyi János festőművész munkáiból nyílt meg kiállítás október 7-én. Az ipari televízióslánc segítségével — hiszen az előcsarnokban kiállított képekhez egyszerre az iskola minden diákja aligha férhetett volna oda — lehettek tanúi a gyerekek a képek magyarázatával egybekötött megnyitónak', amelyet Bőke Gyu- láné, az iskola közművelődési tanára tartott meg. A képekkel történő ismerkedésnek folytatása is lesz. Hiszen a kisdiákok a napközis kulturális foglalkozások keretében, a látottak alapján született egyéni élményeikről maguk rajzolta képekben számolnak majd be. Hamarosan sor kelül az iskolában három megye — Bács-Kis- kun, Csongrád és Békés — napközis nevelőinek továbbképzésére. Akkor az iskolagaléria keretében kiállított képek tanulói feldolgozása is szerepel a programban. E nagyszerű kezdeményezés majdan Koszta Rozália és Tóth Ernő festőművészek bemutatkozásával folytatódik. A november 3-ig nyitva tartó első kiállításon Várkonyi János többnyire új alkotásokkal lepte meg a tárlat látogatóit. Letisztult színei többségében varázslatos mesevilág-hangulatot árasztanak. A népi motívumokat őrző, s az irodalmi élményből táplálkozó nosztalgikus képek egyaránt a művész sikeres megújulásának bizonyítékai. S éppen e tárlat értéke miatt örvendetes az iskolavezetésnek az a döntése, hogy a nyitott iskola gondolatának egyik megvalósítójaként tárt ajtókkal várja nemcsak a szülőket, hanem a lakótelep minden képzőművészetet kedvelő lakóját is. B. S. E.
