Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

1980. október 12., vasárnap o Gyorsmérleg a tólkomlósi Haladás Tsz-ben ignawiw----------------------------­A tótkomlósi Haladás Tsz- ben októberben mintegy 800 hektáron juttatták földbe a búza vetőmagvait. Eddig a terület 20 százalékán vetet­tek el. A kukorica betakarí­tása is jól halad. A magas víztartalom miatt a termést szárítani kell. Törik a hib­rid kukoricát, vágják a cir­kot. A szántást négy nagy teljesítményű gép csinálja a 3200 hektáros közös gazda­ságban. A cukorrépa szedé­séhez még nem kezdtek hoz­zá. A tsz vezetői hozzávetőleg már most látják, milyen esz­tendőt zárnak. A búza ter­mése több jót ígért, mint amivel kénytelenek lesznek megelégedni. A kukorica és a napraforgó termése ugyan­Az Egyesült Izzóban új tí­pusú, energiatakarékos fény­csövek sorozatgyártását kezdték meg. A váci gyár­egységben készülő fénycsö­vek elsősorban a korszerű la­kásvilágításban alkalmazha­tók. A korábbi típusok 38 milliméter átmérőjűek vol­tak, az új fénycső 26 milli­méter átmérőjű, vagyis kes­kenyebb, 30—35 százalékkal könnyebb, s így sokkal elő­nyösebben szállítható, raktá­rozható, tárolható, cserélhe­tő. Az új fénycsövek tíz szá­zalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint a hagyo­mányos típusok, s nagy elő­nye, hogy minden átalakítás nélkül felszerelhetők a ré­gebbi lámpatestekbe is. A gyár szerint még az év végéig több mint egymillió darab energiatakarékos fény­cső készül el, főleg exportra, de a belkereskedelem rende­léseinek is eleget tesznek. Az A mezőgazdaságban, leg­alábbis az üzemeken belül, mindeddig nem tisztáztuk kellően, hogy ki a műveze­tő? Űjabban gyakori kérdése ez a szakvezetésnek, noha a gyakorlatból ismeretes, hogy ők a „termelés közvetlen irányítói”, a „műhely pa­rancsnokai”, akiket üzemen­ként eltérően, hol gépmű­helyvezetőnek, hol gépcso­portvezetőnek, vagy hagyo­mányosan csak gépesítési brigádvezetőnek neveznek. Státuszuk a munkások és a vezetők között van, ezért közismerten kulcshelyzetet foglalnak el a termelésben, és az ezzel összefüggő mű­szaki feladatok közvetlen megszervezésében, irányítá­sában. A képzés célja az, hogy a mezőgazdasági kar­bantartó és gépjavító bázi­sok kiemelkedő műszaki és gazdasági ismeretekkel, meg­felelő általános műveltség­gel, valamint magas színvo­nalú politikai és vezetésel­méleti felkészültséggel bíró művezetőkkel rendelkezze­nek. A képzés szakmai kö­vetelményei előírják, hogy a mezőgazdasági gépjavító- karbantartó művezetőnek a nagy teljesítményű erő- és munkagépek, továbbá a spe­ciális célgépek üzemelteté­is a tervezett alatt marad. Mint elmondták: ennek oka a belvíz, bajd a nyárvégi, őszeleji szárazság. Az állat- tenyésztés, amely az árbevé­tel 10 százalékát adja, nem játszik jelentős szerepet a nyereség képzésében. A költ­ségek egyébként is jelentős növekedése miatt a termelő- szövetkezetben kénytelenek lesznek megelégedni a két évvel ezelőtti nyereség felé­vel. A Haladás Tsz-ben sokat várnak az 1981-ben kezdődő meliorációtól. Az első lép­csőben 560 hektáron végzik el ezt a munkát. A tervek készülnek már. A későbbiek során, 1985-ig a fennmaradó területeken is megcsinálják ezeket a munkálatokat. ilyen típusú fénycsövek rend­kívül keresettek külföldön, s mivel az Egyesült Izzó szin­te az egész világra exportál különböző lámpákat, köztük fénycsöveket, az új típus exportlehetőségei korlátla­nok. Éppen ezért jövőre már 6 millió darabot készítenek. Egyébként a szakemberek kiszámították, mennyi ener­gia takarítható meg az új fénycsővel, ha országosan el­terjed használata. Hazánk­ban mintegy 10—15 millió fénycső ég rendszeresen, s ha azokat az új típusra cse­rélnék ki, átlagosan napi két­órás égést számítva, akkor a Dunamenti Hőerőműben ter­melt energia egynegyede megtakarítható. Ha a követ­kező évek világításfejleszté­seit is belekalkuláljuk, vagy­is még több ilyen fénycsövet használnának az országban, akkor egy egész erőmű ener­giáját fordíthatnák más fon­tos célokra. si előkészítésével és üze­meltetésével, az üzemzavar- jellegű hibák felismerésével, elhárításával összefüggő is­meretekkel kell rendelkez­nie. Sok más egyéb mel­lett az üzemeltetéssel kap­csolatos legfontosabb veze­tési, irányítási feladatokkal, a gépjavító-karbantartó te­vékenység önálló irányításá­val, nyilvántartásával és bi­zonylati rendjével kell tisz­tában lennie. A képzésben azok vehet­nek részt, akiket a műveze­tői munkakörbe utánpótlás­ként tervezett dolgozók kö­zül jelöltek ki, legalább öt­éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, és korábban már mesterszakmunkás ok­levelet vagy egyéb szak­iránynak megfelelő középfo­kú műszaki képesítést sze­reztek, továbbá akik műsza­ki szakmunkás-bizonyítvány birtokában legalább öt éve folyamatosan műhelyvezetői funkciót töltenek be, és er­ről munkaadói igazolással rendelkeznek. A mezőgazdasági műveze­tőképzés elvi irányítása a MÉM Mérnök- és Vezető­képző Intézet feladata, azon­ban a tényleges képzés je­lenleg Kétegyházán, a Mező- gazdasági Szakmunkásképző Felújított sertéstelepek A hazai húsfogyasztás nö­vekedése és a sertéshús vi­lágpiaci árának, keresletének kedvező alakulása együtte­sen kényszerítő erővel hatott megyénkben is az elörege­dett sertéstelepek rekonst­rukciójára. A megyében a többletki­bocsátásért jelenleg kilenc mezőgazdasági nagyüzemben és SERKÖV-ben folyik re­konstrukció. Lényegesen töb­bet termei a nagybánhegye- si Zalka Tsz telepe ésamu- ronyi SERKÖV, a dombegy­házi Petőfi Termelőszövetke­zetben pedig évi ezerrel nő a kibocsátott sertések száma a bővítés után. A hunyai Hunyadi Tsz nem saját ál­lományára, hanem a háztá­jiból felvásárolt süldőkre ala­pozta a felújítást. így míg ma 4—7 ezer az évi sertés- állománya, ez a szám a jö­vőben 12 ezerre is növeked­het. Űj, szakosított telepe lesz az endrődi Lenin Tsz- nek is. A kilenc telep rekonstruk­ciója 1982-ben fejeződik majd be. Ezzel a szóban forgó üze­mek évi 44 ezer hízott sertés­sel adnak többet a feldolgo­zó iparnak. A VI. ötéves terv célkitűzései között további mezőgazdasági üzemek és a SERKÖV felújítása szerepel. Így együttesen a 18 telep évi 70—80 ezerrel növelheti majd a nagyüzemi sertésállomá­nyát. Rackajuhok Mezőfalván Különleges, a Dunántúlon ritkaságszámba menő juho­kat, rackákat is tartanak Fe­jér megye legnagyobb bir­katenyésztő gazdaságában, ar Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinátban. A nagyüzem központjának szomszédságá­ban valóságos rezervátumot — gazdag gyephozamú lege­lőt — biztosítottak számuk­ra, ahol figyelemmel kísér­hetik életmódjukat, szoká­saikat. és Munkástovábbképző In­tézetben folyik. A kétegyhá- zi intézet Bács-Kiskun, Bé­kés, Borsod, Csongrád, Haj- dú-Bihar, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár és (Szol­nok megye gazdaságainak képzési igényeit elégíti ki. Gépjavító-karbantartó és mezőgazdasági gépüzemel­tető művezetőképzésre köz­vetlenül az intézménynél, le­vélben lehet jelentkezni. A képzés időtartama nyolc hét. Tekintettel a mezőgazda- sági munkák idényjellegére, a távoktatási rendszerben szervezett tanfolyamokra az őszi és téli időszakokban, nem közvetlenül egymást követően 3+2+2-fl hetes intézeti bentlakással kerül sor. A művezetőképző tan­folyam befejezése után a résztvevők Állami Művezető Vizsgabizottság előtt vizsgát tesznek, mely után műveze­tői oklevelet nyernek. Az oklevelet a művezetői mun­kakörbe történő besorolásnál képesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni. Kimutatható, hogy 1980- ban a hazai mezőgazdaság­ban működő gépek összes motorteljesítménye előrelát­hatóan 7,3 millió kilowatt lesz, az ágazat műszaki ál­lóeszközértéke pedig meg­közelíti a 80 milliárd fo­rintot. Népgazdasági szin­ten sem lehet tehát közöm­bös, hogy a mezőgazdasági termelés közvetlen műszaki, munkahelyi irányítói milyen szakmai és politikai felelős­séggel lesznek képesek fel­adataik ellátására. Dr. Simon Sándor továbbképzési felügyelő A Kettős-Körös csendesen ballag medrében. Köröstar- esa térségében, a part menti füzesek csendjét messzire halló motorzaj töri meg. A község határában, a folyó bal partján, a közúti híd mellett partbiztosítási munkán se­rénykednek a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság dolgo­zói, gépei. Csaknem 1600 mé­ter friss kőszórás jelzi, hogy az elmúlt hetekben itt sem tétlenkedtek a vízügyesek. A polipmarkoló egy fogásra köbméternyi követ emel fel A parton, a „Botond” úszó munkagép mellett lomhán pihen a MAHART 419-es önjáró uszálya: gyomrából a polipmarkoló gyors egymás­utánban emeli ki a követ. — A folyamszabályozásnak közvetlenül kell szolgálnia a vízi szállítást és közlekedést, a kívánt méretű hajóút elő­állításával együtt szolgálja a mezőgazdasági vízhasznosí­tást. Végül pedig biztosíta­nunk kell az árvíz, a horda­lék, a jég zavartalan levo­nulását és a folyómeder ál­landóságát — magyarázza Galbács Zoltán, a KÖVIZIG folyószabályozási csoportjá­nak vezetője, majd hozzáfű­zi: egységes elvek szerint csatornázták a Körösöket, ezt szolgálja a bokányi, a békés- szentandrási, a békési és a körösladányi duzzasztó. Ezenkívül az Európai Gaz­dasági Bizottság által meg­határozottak szerint csopor­tosították a hajózható vízi utakat, s ezek szerint a Ket­tős-Körös Békésig 3. osztá­lyú kategóriába tartozik Ez azt jelenti, hogy a 650—1000 tonnás uszályoknak megfe­lelő merülési mélységet, szé­lességet és görbületet alakí­tottak ki. Az úszó munkagép, vagyis a polipmarkoló játszi köny- nyedséggel emeli partra az ember nagyságú köveket. Amikor fordul, szinte min­den remeg, s amint a hid­raulikát a gépkezelő kioldja, a parton óriási robajjal gör­dülnek a kövek. — Az idén ez a legna­gyobb partbiztosítási és fo­lyószabályozási munkánk. Igazgatóságunk ebben az esz­tendőben 12 millió forintot költ a partok védelmére — folytatja a csoportvezető. A „Botond” személyzetét hatan alkotják: két erőgép­kezelő és négy hajós. — A kiszakadástól vezé­nyeltek ide bennünket — mondja Borbély Gábor ha­jós miközben invitál: ismer­kedjek meg mimikájukkal, birodalmukkal. Az acélmonstrumot két­mázsás horgonyokkal rögzí­tették a parton, sarkain egy- egy csörlőn feszülnek az ujjnyi vastag drótkötelek. Ezeknek a segítségével moz­gatják a vízen előre és hátra az egész berendezést. — Ahogy a munkákkal ha­ladunk, úgy húzzuk előre az egész szerkezetet — folytatja kísérőm, miközben társai a csörlőhöz hívják. Kiakaszt- ják a biztosító kapcsokat, majd szép lassan, összeszo­kott mozdulatokkal megin­dulnak a dobról a kötelek. Amennyit az egyik végén le­eresztettek, a másikon ugyan­annyit tekernek fel. Fejbó- lintással, egy-egy mozdulat­tal, némán irányítják egy­mást. Amíg a manőver tart, az úszó egység munkavezetőjé­vel, Nándori Alberttel be­szélgetek. Fiatal ember. Négy éve fejezte be a szakközép- iskolát, tavaly pedig sikeres technikusminősítő vizsgát tett. — A híd előtt, a jobb par­ton 2 kilométernyi szaka­szon rőzsepaplant terítünk. A bal parton, vagyis ahol most vagyunk, 2100 méternyi hosszban kődepóniát és kő­szórást építünk. A folyó so­dorvonala vándorol, s az évek során közelíti a gáta­kat. Csak megelőző munká­val tudjuk kordában tartani a vizet. A „Botond” eltörpül a 419- es önjáró uszály mellett, melynek hossza 54 méter, a szélessége 8,2 méter, gyomrában pedig most is több mint 40 vagon követ hozott Tokajból. Az uszály kormányosa, Kovács Kálmán, hajósdinasztiából származik: — Nagyapám 44 évig, apám 37 évig, jómagam pe­dig 26 éve vagyok hajós. A családom életének javát uszályon töltötte. Elkészült az ebéd, Fülöp Béla m eózza Jobb János főztjét A kormányállás alatt van a kormányos lakása: a pará­nyi folyosóról balra tenyér­nyi iroda nyílik, jobbra a hálószoba, szembe pedig a minden igényt kielégítő kony­ha. Gázfőző, hűtő szolgálja a kényelmet. Egyszóval: úszó összkomfortos lakás. Az uszály orr-részén a matróz­lakás hasonló. — Amíg a gyerekek nem jártak iskolába, az egész család az uszályon élt, min­denüvé követték — meséli Kovács Kálmán. Munkájáról faggatom. — Úgy mondják: legol­csóbb a szállítás vízi úton. — így igaz! Most is 42 vagon követ hoztam Tokaj­iból, ennek a fuvarköltsége 68 ezer 310 forint. Ha ezt a roppant mennyiségű anyagot vasúton és közúton szállít­ják ide, sikkor ez az összeg lényegesen több. — Úgy mondják, a Körö­sökön a vízi szállítás kihasz­nálatlan. — Ez így igaz. Legnagyobb megrendelőnk a KÖVIZIG. Sokszor szállítunk ide követ. A háború előtt nagy volt itt a hajóforgalom, emlékszem rá, ugyanis gyerekként édes­apámat sokszor elkísértem erre a vidékre is. — Hány nap alatt ér le szállítmányával ? — Tokajban egy nap alatt megrakodtunk. Az út négy­öt napig tart ide. Völgyme­netben, terhelten 8—10 kilo- méter/óra, hegymenetben, üresen 5-6 kilométer sebes­séggel haladunk. Két-három nap alatt az uszályról beépí­tik a követ. — Hogyan lesz valakiből uszály os? — Vagy beleszületik, mint én, vagy pedig kedvet kap hozzá, mint kollégám, Po- csai Imre, aki egyébként orosházi. — Szakmunkásvizsga után, tavaly barátom csalt el a MAHART-hoz. A szabad le­vegő, a kötetlenség, és nem utolsósorban a magas kez­dő fizetés kedvező. Aztán, aki a vizet, a természetet szereti, annak nem teher az itteni munka — summázza Pocsai Imre. A „Botond” fedélzetén, a konyhából ínycsiklandó illat terjeng. — Halászlé? — kérdezem Jobb Jánostól, aki főztjeivel kiérdemelte társaitól a fő­szakács megtisztelő címet. — Ritkán főzünk halat. Nincs időnk fogni. Csirke­paprikás lesz az ebéd. Mire­litből — emeli fel a fedőt. — Mi nem tudunk nap mint nap a vendéglőbe men­ni ebédelni. Messze van. Nyújtott műszakban dolgo­zunk, az egész hetet a vízen töltjük, önellátóak vagyunk — kapcsolódik a beszélgetés­be Fülöp Béla gépész. — összedobjuk a pénzt, és kö­zösen ebédelünk. Közben az uszály kirako­dása befejezéséhez közeledik. Az öttagú Radnóti kubikos szocialista brigád szorgosko­dik itt. Tagjai együttesen 100 évet dolgoztak le a víz*- ügyi szolgálatban. — öt éve még izzasztó munka volt a kőhordás. A gépesítéssel könnyebb lett. Ránk, úgymond, csak a fi­nom munkák maradnak — összegzi Gmiliák András ku­bikos, a brigád vezetője. — Az alacsony vízszint kedvez a partbiztosításnak. Éppen ezért iparkodunk, hogy mielőbb be is fejezzük ezt a feladatot — fűzi to­vább a gondolatokat Forgács Imre, majd megtoldja: — Holnap érkezik a másik uszály. Ezen a szakaszon 29 uszály követ építünk be. Gé­pek nélkül nem boldogul­nánk, ez a munka kézi erő­vel nekünk több mint egy évig tartana. A déli órákban kiürült az uszály. Néhány perc múlva a 419-es 100 lóerős motorja feldübörgött, s a hatalmas vízi jármű méltóságteljesen elindult vissza Tokajba. Szekeres András Kovács Kálmán: „.. .jóma­gam 26 éve vagyok hajós.. Fotó: Veress Erzsi Energiatakarékos fénycsöveket gyártanak A mezőgazdasági gépjavité-karbantarté művezetők képzéséről Az eddigi felmérések szerint a mezőgazdaságban mint­egy 2150 gépészmérnök, 2200 gépésztechnikus, a mező- gazdasági üzemek gépműhelyeiben pedig mintegy 61 ezer szakmunkás dolgozik. Nem lehet kétséges, hogy a gé­pek és berendezések megfelelő színvonalú karbantartá­sát, javítását és tervszerű hibaelhárítását csakis a szak­szerű továbbképzéssel, a művezetőképzés szélesítésével biztosíthatjuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents