Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-04 / 233. szám

1980, október 4., szombat o Moszkva Rádió Baráti klub alakul A Moszkva Rádió hallga­tóinak baráti klubja októ­ber 6-án, hétfőn este 6 órá­tól tartja alakuló ülését Orosházán, az üveggyár klub­termében. A helyi MSZBT- tagcsoport ügyvezető elnök­sége által rendezendő össze­jövetelen — a megnyitó és felszabadulásunk évforduló­járól való megemlékezés után — tájékoztató hangzik el a Moszkva Rádió tevé­kenységéről, valamint a Magyar Osztály és a gyár dolgozói közötti levelezésről. Ezután megválasztják a klubvezetőséget. Az esti program a rádió magyar nyelvű adásának meghallga­tásával ér véget. Üj közúti felüljárót adtak át a forgalomnak Debrecen belvárosában a 48. számú főközleke­dési útvonal és a Budapest—Záhony vasútvonal kereszteződésében (MTI-fotó: Tárkányi Béla felvétele — KS) t. Befejeződött a KGST-országok vízügyi vezetőinek értekezlete A jegyzőkönyv aláírásával pénteken Budapesten befe­jeződött a KGST vízügyi ve­zetők értekezlete. A négyna­pos ülésszakon Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam delegációján kívül részt vett Jugoszlávia küldöttsége, és több nemzetközi szervezet képviselője is. A tanácskozáson különö­sen nagy figyelmet szentel­tek a KGST komplex prog­ramjában előirányzott víz­gazdálkodási feladatok telje­sítése során kibontakozott együttműködés fejlesztésé­nek. Űjabb javaslatokat dol­goztak ki a szennyvíztisztí­tás hatékonyságának növelé­sére, hogy minél kevesebb károsodás érje a környeze­tet. Nagy figyelmet fordítottak a sokoldalú együttműködés fejlesztésére, s ennek érde­kében tárgyaltak azoknak a kollektív intézkedéseknek a kidolgozásáról, amellyel a Tisza-völgyi országok között jelentősen hozzájárulhatnak a víz minőségének megőrzé­séhez. Foglalkoztak az Intervo- doocsisztka Nemzetközi Gaz­dálkodó Társulás munkájá­nak hatékonyságát növelő tennivalókkal, elsősorban a szennyvíztisztítás és a víz- előkészítés fejlesztését segítő kooperációval és gyártmány­szakosítással. Megtárgyalták azokat a javaslatokat, amelyek sze­rint az érdekelt KGST-orszá­gok közreműködésével segít­hetik a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Kubai Köz­társaság vízgazdálkodásának gyorsított fejlesztését. A ta­nácskozáson nagy érdeklő­dést keltett a magyar víz- gazdálkodás fejlesztéséről készített tartalmas beszámo- ló. Az ülésen jóváhagyták a testület 1981—82. évi mun­katervét, és az 1985-ig elő­irányzott műszaki-tudomá­nyos együttműködési tervet. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese pén­teken fogadta a KGST-orszá­gok vízügyi vezetőit, s az eszmecserén tájékozódott a vízgazdálkodás fejlesztésé­nek feladatairól, és a tagor­szágok vízügyi együttműkö­déséről. A dobozi művelődési házban szeptember 25-én, csütörtökön egész napos virágvásárt rendezett a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat. Néhány szobanövényt kedvezmé­nyes áron vásárolhattak a háziasszonyok, így jó néhány vi­rág talált gazdára. A vásárt legközelebb Erzsébet-napkor is­métlik meg a községben Fotó. Gál Edlt Szeghalom Járási ifjúmunkásnapok A KISZ szeghalmi járási bizottsága, a községi, nagy­községi KISZ-bizottságokkal közösen az idén először ren­dezi meg a járási ifjúmun­kásnapokat. Az eseményso­rozat október 3-án, tegnap délután kezdődött Szeghal­mon, ahol gazdaságpolitikai tanácskozásra gyűltek össze a járásbeli ipari üzemek KISZ- titkárai, aktívái. A fiatalo­kat, a meghívott vendégeket Hunya Karola, a KISZ szeg­halmi járási bizottságának munkatársa köszöntötte, majd bejelentette, hogy ez­zel a tanácskozással veszi kezdetét az ifjúmunkásnapok programja. Ezután Mézes Já- nosné, a megyei pártbizott­ság munkatársa tartott elő­adást megyénk iparáról. Az ifjúmunkásnapok kere­tében több szakmai verseny lesz, amelyekre összesen 110 fiatal nevezett be. Október 4-én, ma délután a Szeghal­mi Ruhaipari . Vállalatnál tartják a gépi varrók, 5-én, vasárnap a füzesgyarmati Univerzál Szövetkezetben az asztalosok, és szintén vasár­nap, a szeghalmi harisnya­gyárban a harisnyavarrók versenyét. Október 10-én Dévaványán lesz a szakmun­kástanulók papja, 11-én Vésztőn munkavédelmi, Kö- rösladányban gazdaságpoli­tikai vetélkedő, 18-án Szeg­halmon az esztergályosok, Dévaványán a hegesztők ver­senye. Az ifjúmunkásnapok október 19-én érnek véget, a Szeghalmon megrendezendő sportnappal. Búzatermesztési tanácskozás Orosházán A jó termést adó búzafaj­ták kutatása, elterjesztése szervezetten több évtizede folyik Dél-Békés megyében, ahol a termelőszövetkezeti szövetséghez tartozó 35 gaz­daság évente közel 40 ezer hektáron termel kenyémek- valót. Pénteken délelőtt a Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetségének rendezésében Orosházán, az állami gazda­ságok igazgatói, a termelő- szövetkezetek elnökei és nö­vénytermesztési mérnökök vitatták meg azokat az ered­ményeket, amelyekkel Dél- Békésben elérték, hogy az V. ötéves terv átlagában 52 mázsát meghaladó hektáron­kénti búzatermést takarít­hattak be a gazdaságok. A tanácskozáson hangsú­lyozták: több éves tapaszta­lat bizonyítja, hogy a jugo­szláv Partizánka, a marton- vásári NV—8-as és a szege­di fajták mellett a Rána I., II. és III. fajták termesztése a legcérszerűbb Dél-Békés­ben. A tanácskozáson került sor a területi szövetség által erre az évre meghirdetett búzatermesztési ágazatver­seny értékelésére, és a díjak átadására. Első helyezést a telekgerendási Vörös Csillag Tsz, második helyet a ke- vermesi Lenin Tsz, a harma­dikat a pusztaföldvári Lenin Termelőszövetkezet érte el. Hangversenyek megyénkben Október 6-án, hétfőn két hangversenyt rendez me­gyénkben az Országos- -Fil­harmónia Békés megyei Ki- rendeltsége. Békéscsabán este fél 8-tól a Jókai Színházban lép fel a Moszkvai Nagyszínház ka­maraegyüttese, amely a tel­jes zenekar hangszeres-szó­lista művészeiből alakult, 16 tagból. Valamennyi művész közismert a szovjet zenei életben. Az együttes összeté­telét tekintve egyedinek te­kinthető. Művészeti vezetője, Alekszandr Lazarev nemcsak neves balettkarmestere a Nagyszínháznak, hanem gya­kori vendége a Szovjetunió Állami Hangversenyzeneka­ra, a Leningrádi Filharmónia és más szovjet szimfonikus zenekarok hangversenyeinek. Gyakran vendégszerepei kül­földön. A békéscsabai „Ko­runk zenéje” című előadást is ő vezényli. A műsorban Gubajdulina-, Manszurjan-, Gyenyiszov-, Ligeti György-, Hindemith-, íves- és Schnit- ke-művek hangzanak el. Ugyancsak hétfőn, este 7 órától lesz hangverseny Orosházán a Petőfi Művelő­dési Központban. A zeneked­velő közönség Ránki Dezső zongoraestjét hallhatja. A neves zongoraművész Bee­thoven G-dúr és Sz-dúr szo­nátáját, valamint Schumann fisz-moll szonátáját adja elő. Műsorismertetőt Máriássy István tart. Gebin — új módon z egyik idegen- forgalmi tanács­kozáson hangzott el, hogy a pincérek Magyarországon 1936-ig nem kaptak fizetést. A hall­gatóság megdöbbenéséből felocsúdva, szinte kórusban kérdezte: akkor miből él­tek? A minisztérumi főosz­tályvezető kész volt a vá­lasszal. Természetesen ab­ból, amit a vendégek a ke­zükbe nyomtak — megbe­csülésük jeleként a gyors, pontos, udvarias kiszolgálá­sért, néhány közvetlen szó­ért. Az élénk mocorgásböl, az elkapott hangfoszlányok­ból következtetni lehetett: ma bizony ettől alighanem felkopna a felszolgálók álla. Délután sétára indult a tár­saság. Balatonfüreden, az első osztályú (?) sportbüfé­ben 19,20 forintért adtak egy adag burgonyaköretet (!), ami 305 százalékos haszon­kulcsnak felelt meg. Amikor megkérdeztük az ajtóban ásítozó pincért, hogy mikor látott errefelé utoljára ven­déget, közönyös unalommal csak ennyit mondott: talán a múlt héten. Tegyük hozzá, mindez május végén, az ide­genforgalmi főszezon kezde­te előtt történt. Ügy véljük, ebben sűrítve benne van vendéglátásunk ezernyi gondja, baja. Társa­sági összejöveteleken, szak­mai fórumokon gyakran számon kérik a hibákat. Egyesek a hangulatos kis­kocsmákat, a kávéházakat, a szinte családias panziókat hiányolják. Mások a kiszol­gálással, a szórakoztatással nincsenek megelégedve, s azt vetik a vendéglátás sze­mére, hogy a méltán világ­híres konyhaművészetünk lassan semmivé lesz. Ha jól meggondoljuk, nem igazság nélkül valók e megállapítá­sok. Viszont: a vendéglátás szakembereinek aligha van annyi lehetőségük vélemé­nyük kifejtésére, mint a kü­lönböző lapoknak, a rádió­nak, a televíziónak. Kétség­telen, itt most beszéd helyett tenni kell. Nem lehet azt ál­lítani, hogy az utóbbi idő­ben semmi sem történt ezen a területen. Történnie kel­lett, mert a pénzügyi szak­emberek idejében jelezték: a költségek a vendéglátás­ban, a kereskedelemben is egyre jobban nőnek'. A fő­zésért, a sütésért, a világítá­sért kifizetett forintokat előbb-utóbb muszáj beszá­mítani az árakba. így tör­tént, méghozzá gyorsan és borsosán. Ennek megfelelő­en került sor tavaly a fo­gyasztói árak emelésére, majd amikor az üzletek el- néptelenedetek, némi csök­kentésére, Ezt a sokkot azonban a vendéglátás a mai napig sem heverte ki. Régi igazság: vendég nélkül nincs forgalom. Ha kgvés a vevő, elmarad a haszon, de még a borravaló is. Ugyan­akkor a semmiből aligha le­het hálózatot fejleszteni. Mondjuk ki kereken: az utóbbi években elavult a vendéglátóipar érdekeltségi rendszere, amelyből egyene­sen következett a kényelem, olykor a felületesség. Az ál­lam a költségvetésből fe­dezte még az első osztályú éttermek kiadásait is. Segí­tették, támogatták az olyan üzleteket is, amelyekben a legelemibb egészségügyi kö­vetelményeket sem tartották meg, goromba volt a sze­mélyzet, olyan ételt szolgál­tak fel, amelyet az ott dol­gozók sem ettek volna meg szívesen. Ezért egyértelmű­en helyes az a kezdeménye­zés, hogy most már a ven­déglátóipari egységek tartsák el magukat, sőt: némi nyere­séget is fizessenek az állam kasszájába. A jó kezdemé­nyezéseknek nem vagyunk híján. Az ország különböző részein, így megyénk né­hány városában is, meghir­dették a kedvezményes va­sárnapi' ebédeltetést. Több az előre elkészített, utcán is árusítható hideg és meleg étel. A hagyományok ápolá­sára bemutatókat rendeznek, ahol a mesterszakácsokon és a cukrászokon kívül az „ama­tőrök” is bebizonyíthatják tudásukat. Ár és minőség. Valahon­nan innen kellene elindulni, ha ki akarjuk mozdítani a kátyúból a vendéglátás sze­kerét/ Mert az erőfeszítések ellenére, van tennivaló bő­ven. Ilyenek' többek között az érdekeltség, a vállalkozó kedv erősítése, élénkítése. Egyáltalán nem biztos, hogy míg az italok eladása sok­kalta kifizetődőbb, addig az ételek forgalmazását minden áron szorgalmazzák a válla­latok, a szövetkezetek'. Lehet, hogy nem általános, de mindenképpen elgondolkoz­tató: némely üzletvezető azt sem tudja; mit főznek ebéd­re a szakácsai. Pedig vala­mikor megkóstolták az ételt, s előfordult, hogy a híg le­vest, a mócsingos húst, nem engedték felszolgálni. A KÖJÁL-ellenőrök a meg­mondhatói, mennyi „másna­pos” ételt találnak a hűtő­szekrényekben. És- ezeket a „finomságokat” nem a mos­lékba szánják. Itt érkeztünk el a manap­ság annyit hangoztatott em­beri tényezőkhöz. Ez az idő­szak alkalmas arra, hogy a rosszul dolgozóktól megsza­baduljanak. Olyan emberek kerüljenek' az üzletek élére, akik rátermettségükkel, szak­mai tudásukkal, magatartá­sukkal kiérdemelték vezető­ik, vendégeik' bizalmát. Ép­pen a napokban tárgyalta és hagyta jóvá a Miniszterta­nács a kis boltok, a vendég­látóipari üzletek új üzemel­tetési formáját, amely az üzletvezető teljes önállósá­gán alapul. Az 1981. január 1-én életbe lépő rendszer arra ösztönöz: az boldogul­jon, aki a fizetéséért, a bor­ravalóért képes megdolgoz­ni. Arra. hogy friss, jó mi­nőségű árut kínáljanak az élelmiszerüzletekben, az ét­teremben pedig vizeskancsó álljon az asztalon akkor is, ha a vendég kólát iszik. A felszolgálás, a tálalás, a lég­kör meghitt és családias le­gyen. Tanulmányok százai je­lentek meg arról, hogy a nagy alapterületű kereske­delmi, vendéglátóipari üzle­tek rohamos elterjedésével a lakóhely közelében fekvő, kényelmes bevásárlást nyúj­tó kis boltok végleg eltűn­nek. Kár, mert ezek az üzle­tek egyesítik a régi közvet­len emberi kapcsolatot a mo­dem, önkiszolgáló eladási formával. Az itt dolgozók zö­me jobban szereti a szakmá­ját, nagyobb a kereskedői hivatástudata. Nos, erre apellál az új gebines rend­szer, amikor lehetővé teszi, hogy az üzletvezető saját maga választhassa meg a munkatársát. Ez a módszer végeredményben a szabad- kasszás rendszer továbbfej­lesztett változata. Néhányan összefognak, akik egyébként a vállalat, szövetkezet alkal­mazottai, és saját kockáza­tukra kereskedhetnek. A be­rendezés, az épület szocialis­ta tulajdonban marad. Az üzlet vezetője és a vállalat szerződést köt. Ebben rögzí­tik, hogy a bevételekből és a nyereségből mennyi ősz- szeget kell fizetniük a vál­lalatnak, amely ebből fede­zi az üzlet fenntartási költ­ségeiből rá jutó részt. Az üzlet egyéb kiadásait a veze­tő állja. A díjakat és a költ­ségeket meghaladó bevétel viszont a boltvezető adókö­teles jövedelme, amelyből a beosztott dolgozóinak — munkabérükön felül is — adhat. Tehát érdemes jól, becsületesen dolgozni. Na­gyon sok felesleges admi­nisztratív munkától szabadul meg így a vállalat, a keres­kedő, amelynek gyümölcsét a vásárlókkal, a vendégek­kel együtt szakíthatják' le. n em tudni még, ho­gyan válik be az új módszer. Minden­esetre rugalmasnak, egysze­rűnek látszik. Jó alkalom arra, hogy a kereskédelem, a vendéglátás így pótolja fel­gyülemlett adósságait. Seres Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents