Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-04 / 233. szám
1980, október 4., szombat o Moszkva Rádió Baráti klub alakul A Moszkva Rádió hallgatóinak baráti klubja október 6-án, hétfőn este 6 órától tartja alakuló ülését Orosházán, az üveggyár klubtermében. A helyi MSZBT- tagcsoport ügyvezető elnöksége által rendezendő összejövetelen — a megnyitó és felszabadulásunk évfordulójáról való megemlékezés után — tájékoztató hangzik el a Moszkva Rádió tevékenységéről, valamint a Magyar Osztály és a gyár dolgozói közötti levelezésről. Ezután megválasztják a klubvezetőséget. Az esti program a rádió magyar nyelvű adásának meghallgatásával ér véget. Üj közúti felüljárót adtak át a forgalomnak Debrecen belvárosában a 48. számú főközlekedési útvonal és a Budapest—Záhony vasútvonal kereszteződésében (MTI-fotó: Tárkányi Béla felvétele — KS) t. Befejeződött a KGST-országok vízügyi vezetőinek értekezlete A jegyzőkönyv aláírásával pénteken Budapesten befejeződött a KGST vízügyi vezetők értekezlete. A négynapos ülésszakon Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam delegációján kívül részt vett Jugoszlávia küldöttsége, és több nemzetközi szervezet képviselője is. A tanácskozáson különösen nagy figyelmet szenteltek a KGST komplex programjában előirányzott vízgazdálkodási feladatok teljesítése során kibontakozott együttműködés fejlesztésének. Űjabb javaslatokat dolgoztak ki a szennyvíztisztítás hatékonyságának növelésére, hogy minél kevesebb károsodás érje a környezetet. Nagy figyelmet fordítottak a sokoldalú együttműködés fejlesztésére, s ennek érdekében tárgyaltak azoknak a kollektív intézkedéseknek a kidolgozásáról, amellyel a Tisza-völgyi országok között jelentősen hozzájárulhatnak a víz minőségének megőrzéséhez. Foglalkoztak az Intervo- doocsisztka Nemzetközi Gazdálkodó Társulás munkájának hatékonyságát növelő tennivalókkal, elsősorban a szennyvíztisztítás és a víz- előkészítés fejlesztését segítő kooperációval és gyártmányszakosítással. Megtárgyalták azokat a javaslatokat, amelyek szerint az érdekelt KGST-országok közreműködésével segíthetik a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Kubai Köztársaság vízgazdálkodásának gyorsított fejlesztését. A tanácskozáson nagy érdeklődést keltett a magyar víz- gazdálkodás fejlesztéséről készített tartalmas beszámo- ló. Az ülésen jóváhagyták a testület 1981—82. évi munkatervét, és az 1985-ig előirányzott műszaki-tudományos együttműködési tervet. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese pénteken fogadta a KGST-országok vízügyi vezetőit, s az eszmecserén tájékozódott a vízgazdálkodás fejlesztésének feladatairól, és a tagországok vízügyi együttműködéséről. A dobozi művelődési házban szeptember 25-én, csütörtökön egész napos virágvásárt rendezett a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat. Néhány szobanövényt kedvezményes áron vásárolhattak a háziasszonyok, így jó néhány virág talált gazdára. A vásárt legközelebb Erzsébet-napkor ismétlik meg a községben Fotó. Gál Edlt Szeghalom Járási ifjúmunkásnapok A KISZ szeghalmi járási bizottsága, a községi, nagyközségi KISZ-bizottságokkal közösen az idén először rendezi meg a járási ifjúmunkásnapokat. Az eseménysorozat október 3-án, tegnap délután kezdődött Szeghalmon, ahol gazdaságpolitikai tanácskozásra gyűltek össze a járásbeli ipari üzemek KISZ- titkárai, aktívái. A fiatalokat, a meghívott vendégeket Hunya Karola, a KISZ szeghalmi járási bizottságának munkatársa köszöntötte, majd bejelentette, hogy ezzel a tanácskozással veszi kezdetét az ifjúmunkásnapok programja. Ezután Mézes Já- nosné, a megyei pártbizottság munkatársa tartott előadást megyénk iparáról. Az ifjúmunkásnapok keretében több szakmai verseny lesz, amelyekre összesen 110 fiatal nevezett be. Október 4-én, ma délután a Szeghalmi Ruhaipari . Vállalatnál tartják a gépi varrók, 5-én, vasárnap a füzesgyarmati Univerzál Szövetkezetben az asztalosok, és szintén vasárnap, a szeghalmi harisnyagyárban a harisnyavarrók versenyét. Október 10-én Dévaványán lesz a szakmunkástanulók papja, 11-én Vésztőn munkavédelmi, Kö- rösladányban gazdaságpolitikai vetélkedő, 18-án Szeghalmon az esztergályosok, Dévaványán a hegesztők versenye. Az ifjúmunkásnapok október 19-én érnek véget, a Szeghalmon megrendezendő sportnappal. Búzatermesztési tanácskozás Orosházán A jó termést adó búzafajták kutatása, elterjesztése szervezetten több évtizede folyik Dél-Békés megyében, ahol a termelőszövetkezeti szövetséghez tartozó 35 gazdaság évente közel 40 ezer hektáron termel kenyémek- valót. Pénteken délelőtt a Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségének rendezésében Orosházán, az állami gazdaságok igazgatói, a termelő- szövetkezetek elnökei és növénytermesztési mérnökök vitatták meg azokat az eredményeket, amelyekkel Dél- Békésben elérték, hogy az V. ötéves terv átlagában 52 mázsát meghaladó hektáronkénti búzatermést takaríthattak be a gazdaságok. A tanácskozáson hangsúlyozták: több éves tapasztalat bizonyítja, hogy a jugoszláv Partizánka, a marton- vásári NV—8-as és a szegedi fajták mellett a Rána I., II. és III. fajták termesztése a legcérszerűbb Dél-Békésben. A tanácskozáson került sor a területi szövetség által erre az évre meghirdetett búzatermesztési ágazatverseny értékelésére, és a díjak átadására. Első helyezést a telekgerendási Vörös Csillag Tsz, második helyet a ke- vermesi Lenin Tsz, a harmadikat a pusztaföldvári Lenin Termelőszövetkezet érte el. Hangversenyek megyénkben Október 6-án, hétfőn két hangversenyt rendez megyénkben az Országos- -Filharmónia Békés megyei Ki- rendeltsége. Békéscsabán este fél 8-tól a Jókai Színházban lép fel a Moszkvai Nagyszínház kamaraegyüttese, amely a teljes zenekar hangszeres-szólista művészeiből alakult, 16 tagból. Valamennyi művész közismert a szovjet zenei életben. Az együttes összetételét tekintve egyedinek tekinthető. Művészeti vezetője, Alekszandr Lazarev nemcsak neves balettkarmestere a Nagyszínháznak, hanem gyakori vendége a Szovjetunió Állami Hangversenyzenekara, a Leningrádi Filharmónia és más szovjet szimfonikus zenekarok hangversenyeinek. Gyakran vendégszerepei külföldön. A békéscsabai „Korunk zenéje” című előadást is ő vezényli. A műsorban Gubajdulina-, Manszurjan-, Gyenyiszov-, Ligeti György-, Hindemith-, íves- és Schnit- ke-művek hangzanak el. Ugyancsak hétfőn, este 7 órától lesz hangverseny Orosházán a Petőfi Művelődési Központban. A zenekedvelő közönség Ránki Dezső zongoraestjét hallhatja. A neves zongoraművész Beethoven G-dúr és Sz-dúr szonátáját, valamint Schumann fisz-moll szonátáját adja elő. Műsorismertetőt Máriássy István tart. Gebin — új módon z egyik idegen- forgalmi tanácskozáson hangzott el, hogy a pincérek Magyarországon 1936-ig nem kaptak fizetést. A hallgatóság megdöbbenéséből felocsúdva, szinte kórusban kérdezte: akkor miből éltek? A minisztérumi főosztályvezető kész volt a válasszal. Természetesen abból, amit a vendégek a kezükbe nyomtak — megbecsülésük jeleként a gyors, pontos, udvarias kiszolgálásért, néhány közvetlen szóért. Az élénk mocorgásböl, az elkapott hangfoszlányokból következtetni lehetett: ma bizony ettől alighanem felkopna a felszolgálók álla. Délután sétára indult a társaság. Balatonfüreden, az első osztályú (?) sportbüfében 19,20 forintért adtak egy adag burgonyaköretet (!), ami 305 százalékos haszonkulcsnak felelt meg. Amikor megkérdeztük az ajtóban ásítozó pincért, hogy mikor látott errefelé utoljára vendéget, közönyös unalommal csak ennyit mondott: talán a múlt héten. Tegyük hozzá, mindez május végén, az idegenforgalmi főszezon kezdete előtt történt. Ügy véljük, ebben sűrítve benne van vendéglátásunk ezernyi gondja, baja. Társasági összejöveteleken, szakmai fórumokon gyakran számon kérik a hibákat. Egyesek a hangulatos kiskocsmákat, a kávéházakat, a szinte családias panziókat hiányolják. Mások a kiszolgálással, a szórakoztatással nincsenek megelégedve, s azt vetik a vendéglátás szemére, hogy a méltán világhíres konyhaművészetünk lassan semmivé lesz. Ha jól meggondoljuk, nem igazság nélkül valók e megállapítások. Viszont: a vendéglátás szakembereinek aligha van annyi lehetőségük véleményük kifejtésére, mint a különböző lapoknak, a rádiónak, a televíziónak. Kétségtelen, itt most beszéd helyett tenni kell. Nem lehet azt állítani, hogy az utóbbi időben semmi sem történt ezen a területen. Történnie kellett, mert a pénzügyi szakemberek idejében jelezték: a költségek a vendéglátásban, a kereskedelemben is egyre jobban nőnek'. A főzésért, a sütésért, a világításért kifizetett forintokat előbb-utóbb muszáj beszámítani az árakba. így történt, méghozzá gyorsan és borsosán. Ennek megfelelően került sor tavaly a fogyasztói árak emelésére, majd amikor az üzletek el- néptelenedetek, némi csökkentésére, Ezt a sokkot azonban a vendéglátás a mai napig sem heverte ki. Régi igazság: vendég nélkül nincs forgalom. Ha kgvés a vevő, elmarad a haszon, de még a borravaló is. Ugyanakkor a semmiből aligha lehet hálózatot fejleszteni. Mondjuk ki kereken: az utóbbi években elavult a vendéglátóipar érdekeltségi rendszere, amelyből egyenesen következett a kényelem, olykor a felületesség. Az állam a költségvetésből fedezte még az első osztályú éttermek kiadásait is. Segítették, támogatták az olyan üzleteket is, amelyekben a legelemibb egészségügyi követelményeket sem tartották meg, goromba volt a személyzet, olyan ételt szolgáltak fel, amelyet az ott dolgozók sem ettek volna meg szívesen. Ezért egyértelműen helyes az a kezdeményezés, hogy most már a vendéglátóipari egységek tartsák el magukat, sőt: némi nyereséget is fizessenek az állam kasszájába. A jó kezdeményezéseknek nem vagyunk híján. Az ország különböző részein, így megyénk néhány városában is, meghirdették a kedvezményes vasárnapi' ebédeltetést. Több az előre elkészített, utcán is árusítható hideg és meleg étel. A hagyományok ápolására bemutatókat rendeznek, ahol a mesterszakácsokon és a cukrászokon kívül az „amatőrök” is bebizonyíthatják tudásukat. Ár és minőség. Valahonnan innen kellene elindulni, ha ki akarjuk mozdítani a kátyúból a vendéglátás szekerét/ Mert az erőfeszítések ellenére, van tennivaló bőven. Ilyenek' többek között az érdekeltség, a vállalkozó kedv erősítése, élénkítése. Egyáltalán nem biztos, hogy míg az italok eladása sokkalta kifizetődőbb, addig az ételek forgalmazását minden áron szorgalmazzák a vállalatok, a szövetkezetek'. Lehet, hogy nem általános, de mindenképpen elgondolkoztató: némely üzletvezető azt sem tudja; mit főznek ebédre a szakácsai. Pedig valamikor megkóstolták az ételt, s előfordult, hogy a híg levest, a mócsingos húst, nem engedték felszolgálni. A KÖJÁL-ellenőrök a megmondhatói, mennyi „másnapos” ételt találnak a hűtőszekrényekben. És- ezeket a „finomságokat” nem a moslékba szánják. Itt érkeztünk el a manapság annyit hangoztatott emberi tényezőkhöz. Ez az időszak alkalmas arra, hogy a rosszul dolgozóktól megszabaduljanak. Olyan emberek kerüljenek' az üzletek élére, akik rátermettségükkel, szakmai tudásukkal, magatartásukkal kiérdemelték vezetőik, vendégeik' bizalmát. Éppen a napokban tárgyalta és hagyta jóvá a Minisztertanács a kis boltok, a vendéglátóipari üzletek új üzemeltetési formáját, amely az üzletvezető teljes önállóságán alapul. Az 1981. január 1-én életbe lépő rendszer arra ösztönöz: az boldoguljon, aki a fizetéséért, a borravalóért képes megdolgozni. Arra. hogy friss, jó minőségű árut kínáljanak az élelmiszerüzletekben, az étteremben pedig vizeskancsó álljon az asztalon akkor is, ha a vendég kólát iszik. A felszolgálás, a tálalás, a légkör meghitt és családias legyen. Tanulmányok százai jelentek meg arról, hogy a nagy alapterületű kereskedelmi, vendéglátóipari üzletek rohamos elterjedésével a lakóhely közelében fekvő, kényelmes bevásárlást nyújtó kis boltok végleg eltűnnek. Kár, mert ezek az üzletek egyesítik a régi közvetlen emberi kapcsolatot a modem, önkiszolgáló eladási formával. Az itt dolgozók zöme jobban szereti a szakmáját, nagyobb a kereskedői hivatástudata. Nos, erre apellál az új gebines rendszer, amikor lehetővé teszi, hogy az üzletvezető saját maga választhassa meg a munkatársát. Ez a módszer végeredményben a szabad- kasszás rendszer továbbfejlesztett változata. Néhányan összefognak, akik egyébként a vállalat, szövetkezet alkalmazottai, és saját kockázatukra kereskedhetnek. A berendezés, az épület szocialista tulajdonban marad. Az üzlet vezetője és a vállalat szerződést köt. Ebben rögzítik, hogy a bevételekből és a nyereségből mennyi ősz- szeget kell fizetniük a vállalatnak, amely ebből fedezi az üzlet fenntartási költségeiből rá jutó részt. Az üzlet egyéb kiadásait a vezető állja. A díjakat és a költségeket meghaladó bevétel viszont a boltvezető adóköteles jövedelme, amelyből a beosztott dolgozóinak — munkabérükön felül is — adhat. Tehát érdemes jól, becsületesen dolgozni. Nagyon sok felesleges adminisztratív munkától szabadul meg így a vállalat, a kereskedő, amelynek gyümölcsét a vásárlókkal, a vendégekkel együtt szakíthatják' le. n em tudni még, hogyan válik be az új módszer. Mindenesetre rugalmasnak, egyszerűnek látszik. Jó alkalom arra, hogy a kereskédelem, a vendéglátás így pótolja felgyülemlett adósságait. Seres Sándor
