Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-29 / 254. szám

1980. október 29., szerda o Budapesten az MTESZ székházában a műszaki könyvnapok alkalmából az Állami Könyv- terjesztő Vállalat, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó és a Műszaki Könyvkiadó nyolcszáz különböző technikai és szakkönyvet mutatott be a részvevőknek (MTI-fotó: Fényes Tamás felvétele — KS) Minden megyében: MTESZ Gazdasági életünk fejlődé­sének törvényszerű követ­kezménye a műszaki és ag­rárértelmiség számszerű gyarapodása, megjelenése olyan munkakörökben, ahol korábban erre nem is gon­dolhattunk. Az ipar és a me­zőgazdaság számos területén, mondhatni, napról napra nö­vekszik az igény a jól kép­zett szakemberek tevékeny­sége iránt. Közhelyszámba megy az is, hogy az idősebb és a fiatalabb értelmiségiek csak úgy tarthatnak lépést tudományáguk gyors válto­zásaival, ha folyamatosan felfrissítik ismereteiket és kicserélik tapasztalataikat szakágazatuk hazai és kül­földi képviselőivel. Ehhez nyújt segítséget valameny- nyiüknek a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetsége. Az MTESZ 32 tagegyesü­letének tevékenysége a mű­szaki, agrár- és természettu­dományok szinte valameny- nyi ágazatára kiterjed. Cél­juk a tudomány és a techni­ka haladásának, a népgazda­ság fejlődésének társadalmi úton való előmozdítása. Fon­tos szerepük van a szakmai tájékoztatásban, a szakem­berek továbbképzésében. Ösztönzik a tudományos- műszaki vitákat, felkarolják tagjaik kezdeményezéseit, javaslatait. Az egyesületek taglétszáma ma már csak­nem eléri a 170 ezer főt, eb­ből közel 100 ezer a megyei szervezetekben dolgozik. Va­lamennyi megyében önálló szervezete van az MTESZ- nek. Több városban, mint például Győrött, Sopronban, Kecskeméten, Szegeden, Szé­kesfehérvárott, Veszprém­ben, Szolnokon, Pécsett, Debrecenben, Miskolcon az értelmiség második otthoná­nak számít a Technika Háza. Alapították 1848-ban A tudományos egyesületek némelyikének évszázados hagyományai vannak. A Ma­gyarhoni Földtani Társulatot például 1848-ban, az Orszá­gos Erdészeti Egyesületet 1866-ban alapították. De a nagy múltú egyesületek kö­zé tartozik az 1891-ben ala­pított Bolyai János Matema­tikai Társulat, valamint az Eötvös Loránd Fizikai Tár­sulat is. A legnépesebb tag- szervezetek azonban — mint például a csaknem húszezer tagot számláló Gépipari Tu­dományos Egyesület és a Magyar Agrártudományi Egyesület — hazánk fel- szabadulását követően, a gyors iparosodással és a tu­dományos élet fejlődésével párhuzamosan jöttek létre. A szövetség keretében, an­nak szervezésében évente mintegy hétszáz nagyobb szakmai rendezvényt, konfe­renciát, kongresszust tarta­nak. Ezek jó része ,a nem­zetközi tudományos életben is figyelmet és elismerést kelt. A tagegyesületekben működő állandó vagy idő­szaki bizottságok tanulmá­nyokat, javaslatokat dolgoz­nak ki a műszaki, tudomá­nyos, illetve gazdaságfejlesz­tési problémák megoldására. E tanulmányok tárgya gyak­ran valamely létesítmény tervezete, vagy pedig hozzá­szólás, észrevétel a politikai és állami szervek elgondolá­saihoz. A pálya vonzereje Mint ismeretes, a Minisz­tertanács felkérésére október elején vitatta meg az MTESZ végrehajtó bizottsá­ga a hatodik ötéves terv irányelveit. A műszaki-ag- rárértelmiség javaslatait, észrevételeit most — a tár­sadalmi vita többi résztvevő­jének véleményével együtt — összegzik, s ezéket is fi­gyelembe véve alakítják ki az országgyűlés elé kerülő tervjavaslatot. Az MTESZ- nél folytatott vitából kitűnt, hogy a műszakiak reálisnák ítélik a hatodik ötéves terv irányelveit, az abban foglalt célok eléréséhez az eddi­gieknél keményebb erőfeszí­téseket tartanak szükséges­nek a műszaki fejlődés meg­gyorsításával párhuzamosan. Többen hiányolták azonban a műszaki értelmiség kellő megbecsülését, a hatható­sabb káderpolitikát. Mint hangsúlyozták, P növekvő feladatok ellátására az irá­nyítás minden szintjén széle­sebb körben kell bevonni a vezetésbe a tehetséges, vál­lalkozó szellemű szakembe­reket. Ahol ez szükséges, ott az anyagi és erkölcsi el­ismeréssel is növelni keli a műszaki pálya csökkent vonzerejét. Az energia­takarékosságtól a Balatonig A hatodik ötéves terv elő­készítésében a szövetség és a tagegyesületek más módon is részt vállalnak. Az idén például kiemelt feladatként elvállalták az energiatakaré­kossági programok végrehaj­tásának segítését. Az év ele­jén pályázatot hirdettek, en­nek első fordulója májusban fejeződött be. Hamarosan véget ér a második forduló is, amely még több érdeklő­dőt vonzott. Az érdeklődést nemcsak a pályadíjak keltet­ték fel, hanem az is, hogy az MTESZ a maga sajátos tár­sadalmi eszközeivel segíti a díjazott javaslatok megvaló­sítását és figyelemmel kísé­ri azok bevezetését is. Ugyancsak a megkülönbözte­tett területek közé sorolja az MTESZ az elektronikai al­katrészgyártás koordinálását, továbbá a mezőgazdaság ipari hátterének fejlesztését. A Balaton rekonstrukciós tervének környezetvédelmi kérdéseivel foglalkozik az MTESZ környezetvédelmi bizottsága és a Magyar Hid­rológiai Társaság Somogy megyei területi szervezete. Az MTESZ oktatási tevé­kenységében különösen fon­tos a továbbképzés. Ez fő­ként azokra a területekre irányul, ahol állami tovább­képzés még nincs, vagy más szervek nem vállalkoznak erre a feladatra. Ilyen példá­ul a művezetőképzés. ösz- szességében a szövetség az országban évente csaknem 600 tanfolyamot rendez, mintegy 25 ezer részvevő­vel Az elmondottakból is ki­tűnik, hogy társadalmi éle­tünkben igen nagy szerepe van a műszaki és agrárértel­miségnek. ,a tevékenységüket összehangoló MTESZ tag­egyesületeknek. A rájuk bí­zott feladatok ismeretében méltán állapíthatjuk meg, hogy a következő években az eddiginél is nagyobb fi­gyelmet érdemel a megyei, területi és üzemi szervezetek munkájának fejlesztése. P. Gy. Új fejezet mezőgazdaságunkban Mit hoz az intenzív gabonatermelési program? Miről ír a Kukorica — iparszerűen című lap A Bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelő Közös Válla­lat lapjának legfrissebb szá­ma bő terjedelemben foglal­kozik a hónap elején lezaj­lott Bábolnai napok ’80 ren­dezvénysorozattal, annak ér­tékelésével. Mint a cikkből kiderül, a seregszemlén nagy érdeklődés kísérte a békés­csabai MEZŐGÉP Vállalat szója- és napraforgó-betaka- rító adaptereit. Másik nagy témája a lapnak a közel­múltban megtartott IKR- közgyűlés, amelyen az 1981. évi és a hatodik ötéves terv célkitűzéseit vitatta meg a mintegy ezer részvevő. Fel­szólalt a közgyűlésen dr. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, megyénkből pedig Olajos Imre, a kardoskúti Rákóczi Tsz elnöke. Hírt ad ,a lap arról is. hogy megalakult az IKR biológiai bizottsága. Megyénket két szakember, Szlovák György, az orosházi Űj Élet Tsz el­nökhelyettese és Thury György, az orosházi Dózsa Tsz elnökhelyettese képvise­li ,a bizottságban. Közösen hizlalnak A két szomszédos termelőszö­vetkezet: a gerendási Munkácsy, Illetve a csorvási Lenin Tsz még a hetvenes évek elején fo­gott össze egy sertéstenyésztő közös vállalkozás létrehozására. A 70 százalékban csorvási, 30 százalékban gerendási pénzből felépült szakosított telep 1973- ban kezdte meg a termelést. Menet közben fejlesztő átalakí­tást hajtottak végre, s a maihc- tartásban bevezették a battériás rendszert. Az évi 10 ezer hízott sertést kibocsátó telepen most újabb rekonstrukcióba fogtak, ezzel a fejlesztéssel szeretnék megoldani az állatszállások jobb levegőztetését. A két alapító tsz ugyanakkor a közös gazdaságban sem szün­tette be a sertéstartást, Geren­dáson évente 6 ezer, Csorváson több mint 3 ezer sertést hizlal­nak meg a hagyományos ólak­ban. Szintetikus szőnyegek Megkezdték a BNV-nagydíjas Sophilen szőnyegcsalád gyártá­sát a Soproni Szőnyeggyárban. A tisztán szintetikus fonalból készülő szőnyegek kedvező tu­lajdonsága, hogy jól tűrik a nedvességet, s ezért könnyen tisztán tarthatók. Színeik tartó­sak, mosás után sem fakulnak. A szőnyeggyár a Tiszai Vegyi­kombináttól kapja a műanyag granulátumot, amelyből a nem­régen elkészült vegyiszál-gyártó üzemben állítják elő a polipro­pilén fonalat. Az utóbbi egy évtizedben mezőgazdaságunk fejlődése elválaszthatatlan volt a ter­melési rendszerek tevékeny­ségétől. A legkorszerűbb ter- mésztéstechnológiák, gép­rendszerek, fajták, műtrá­gyák, növényvédő szerek ál­talánossá tételében, elter­jesztésében elévülhetetlen érdemeket szereztek. o Mindezzel azonban „csak” a termésátlagok növekedésé­nek feltételeit alapozták meg. így tehát nem tehet­nek arról, hogy ugyanahhoz a rendszerhez tartozó gaz­daságok közül hektáronként az egyikben 30, a másikban 65 mázsa búzát termeszte­nek. Ez ,azt bizonyítja, hogy az adottságok és a munka minősége ezután is megha­tározó marad. Ezért lényeges az, hogy amikor a Nádudvari Kuko­rica- és Iparinövény-ter- mesztési Rendszer ez év ele­jén megkezdte az intenzív gabonaprogrammal kapcso­latos szervező munkát, a búza_ és kukoricatermesztés­ben élenjáró üzemeket vette sorra, válogatta ki. A prog­ramhoz olyan mezőgazdasági üzemek csatlakozhattak, amelyek búzából legalább 45—50, kukoricából 60—70 mázsát termelnek hektáron­ként. Hogy a válogatásra miért volt szükség? Nos, a KITE e programmal Nyugat-Euró- pából beszerezhető gépeket, berendezéseket, ad a gazda­ságoknak. Ezzel együtt meg­teremtődik a hagyományos termesztéstechnológiák mó­dosításának feltétele. A lé­nyeg azonban az, hogy a drágán megvásárolható gé­pek gyors megtérülése biz­tosított legyen. És erre ott van a legnagyobb remény, ahol eddig is bizonyítottak. Az intenzív gabonaterme­lési programban részvevő gazdaságok igen szigorú fel­tételeknek tesznek eleget. A KITE az IKR-rel közö­sen indította az IGP-t, amelyet a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Bizott­sága gondos mérlegeléssel fogadott el. Leszögezték pél­dául. hogy a megtérülés ide­je nem lehet hosszabb öt év­nél. A devizn biztosításakor búzából 5—10, kukoricából 10—14 mázsa többlettermés vállalása volt az egyik felté­tel. o A KITE szakemberei a ki­választásnál figyelembe vet­ték a termesztési adottságo­kat, a személyi feltételeket, s azt is, hogy mekkora te­rületen állít elő a gazdaság gabonát. Egy termelő egy­séghez, amelyhez a berende­zéseket biztosítják, ugyanis legalább 800 hektár búzára és ezer hektár kukoricára van szükség. Nem beszélve arról, hogy ezek az üzemek külön szolgáltatási díjat és termelőegységenként öt éven keresztül évente 180 ezer forintot fizetnek tech­nológiák fejlesztésére. Szak­emberei rendszeresen részt vesznek a továbbképzéseken. Mint látható, a feltételek valóban szigorúak. Ezért minden bizonnyal arra is szükség lesz, hogy a gazda­ságokban a munkákat még nagyobb figyelem kísérje. A géprendszert, amelyhez John Deer és IHC-traktorok tartoznak, úgy állították ösz- sze, hogy megoldódjon a búzaszalma teljes, a kukori­caszár 70—75 százalékának betakarítása. Ezzel megte­remtődik a melléktermékek betakarításának műszaki feltétele. A program által biztosított eszközök lehetővé teszik továbbá a forgatás (szántás) nélküli talajműve­lést. Ezzel a módszerrel je­lentős energiát takaríthat­nak mea a gazdaságok. A szántás ugyanis a legener- giaigényesebb mezőgazdasá­gi munkák közé tartozik. Nem véletlenül nevezik az új módszert energiatakaré­kos talajművelésnek. o A szántás nélküli műve­léssel jelentősen javul a ta­laj víztároló képessége. Op­timálissá válhat a víz, a le­vegő, a tápanyag aránya. Éppen ezért a tápanyagok hasznosulása is hatékonyabb lesz és jobban érvényesülnek a fajtában meglevő adottsá­gok. A géprendszerek teljesít­ménye lehetőséget nyújt ar­ra is, hogy megvalósuljon a mezőgazdászok régi vágya, a kampányidőszakok: a ta­lajművelés, a vetés, a beta­karítás lerövidítése. A mun­kák optimális időben törté­nő elvégzése ugyanis a ter­mések nagy növelésével jár­hat. Csökkenhet a betakarí­tási veszteség. A felsorolt előnyök és „hátrányok” azt bizonyítják, az intenzív gabonaprogram­mal új fejezet kezdődik me­zőgazdaságunkban, a terme­lés még inkább iparszerűvé válik. A program kísérleti jellegűnek is tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy az országban mindössze 35 ter­melőszövetkezet, állami gaz­daság vesz részt benne. A Békés megyei gazdaságok munkájának elismerését je­lenti, hogy 13 tsz kapcsolód­hatott be a programba. Te­vékenységüket minden bi­zonnyal a többi mezőgazda- sági üzem is érdeklődéssel figyeli, tapasztalataikra igényt tart K. .1. A nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben mintegy ezer hektáron fektették le a föl­dek víztartalmát kedvező szinten tartó csőrendszert. A csöveket a legmodernebb szovjet és NSZK-gyártmányú berendezések fektetik (MTI fotó: Tárkány Béla fel étele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents