Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-29 / 254. szám
1980. október 29., szerda o Budapesten az MTESZ székházában a műszaki könyvnapok alkalmából az Állami Könyv- terjesztő Vállalat, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó és a Műszaki Könyvkiadó nyolcszáz különböző technikai és szakkönyvet mutatott be a részvevőknek (MTI-fotó: Fényes Tamás felvétele — KS) Minden megyében: MTESZ Gazdasági életünk fejlődésének törvényszerű következménye a műszaki és agrárértelmiség számszerű gyarapodása, megjelenése olyan munkakörökben, ahol korábban erre nem is gondolhattunk. Az ipar és a mezőgazdaság számos területén, mondhatni, napról napra növekszik az igény a jól képzett szakemberek tevékenysége iránt. Közhelyszámba megy az is, hogy az idősebb és a fiatalabb értelmiségiek csak úgy tarthatnak lépést tudományáguk gyors változásaival, ha folyamatosan felfrissítik ismereteiket és kicserélik tapasztalataikat szakágazatuk hazai és külföldi képviselőivel. Ehhez nyújt segítséget valameny- nyiüknek a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. Az MTESZ 32 tagegyesületének tevékenysége a műszaki, agrár- és természettudományok szinte valameny- nyi ágazatára kiterjed. Céljuk a tudomány és a technika haladásának, a népgazdaság fejlődésének társadalmi úton való előmozdítása. Fontos szerepük van a szakmai tájékoztatásban, a szakemberek továbbképzésében. Ösztönzik a tudományos- műszaki vitákat, felkarolják tagjaik kezdeményezéseit, javaslatait. Az egyesületek taglétszáma ma már csaknem eléri a 170 ezer főt, ebből közel 100 ezer a megyei szervezetekben dolgozik. Valamennyi megyében önálló szervezete van az MTESZ- nek. Több városban, mint például Győrött, Sopronban, Kecskeméten, Szegeden, Székesfehérvárott, Veszprémben, Szolnokon, Pécsett, Debrecenben, Miskolcon az értelmiség második otthonának számít a Technika Háza. Alapították 1848-ban A tudományos egyesületek némelyikének évszázados hagyományai vannak. A Magyarhoni Földtani Társulatot például 1848-ban, az Országos Erdészeti Egyesületet 1866-ban alapították. De a nagy múltú egyesületek közé tartozik az 1891-ben alapított Bolyai János Matematikai Társulat, valamint az Eötvös Loránd Fizikai Társulat is. A legnépesebb tag- szervezetek azonban — mint például a csaknem húszezer tagot számláló Gépipari Tudományos Egyesület és a Magyar Agrártudományi Egyesület — hazánk fel- szabadulását követően, a gyors iparosodással és a tudományos élet fejlődésével párhuzamosan jöttek létre. A szövetség keretében, annak szervezésében évente mintegy hétszáz nagyobb szakmai rendezvényt, konferenciát, kongresszust tartanak. Ezek jó része ,a nemzetközi tudományos életben is figyelmet és elismerést kelt. A tagegyesületekben működő állandó vagy időszaki bizottságok tanulmányokat, javaslatokat dolgoznak ki a műszaki, tudományos, illetve gazdaságfejlesztési problémák megoldására. E tanulmányok tárgya gyakran valamely létesítmény tervezete, vagy pedig hozzászólás, észrevétel a politikai és állami szervek elgondolásaihoz. A pálya vonzereje Mint ismeretes, a Minisztertanács felkérésére október elején vitatta meg az MTESZ végrehajtó bizottsága a hatodik ötéves terv irányelveit. A műszaki-ag- rárértelmiség javaslatait, észrevételeit most — a társadalmi vita többi résztvevőjének véleményével együtt — összegzik, s ezéket is figyelembe véve alakítják ki az országgyűlés elé kerülő tervjavaslatot. Az MTESZ- nél folytatott vitából kitűnt, hogy a műszakiak reálisnák ítélik a hatodik ötéves terv irányelveit, az abban foglalt célok eléréséhez az eddigieknél keményebb erőfeszítéseket tartanak szükségesnek a műszaki fejlődés meggyorsításával párhuzamosan. Többen hiányolták azonban a műszaki értelmiség kellő megbecsülését, a hathatósabb káderpolitikát. Mint hangsúlyozták, P növekvő feladatok ellátására az irányítás minden szintjén szélesebb körben kell bevonni a vezetésbe a tehetséges, vállalkozó szellemű szakembereket. Ahol ez szükséges, ott az anyagi és erkölcsi elismeréssel is növelni keli a műszaki pálya csökkent vonzerejét. Az energiatakarékosságtól a Balatonig A hatodik ötéves terv előkészítésében a szövetség és a tagegyesületek más módon is részt vállalnak. Az idén például kiemelt feladatként elvállalták az energiatakarékossági programok végrehajtásának segítését. Az év elején pályázatot hirdettek, ennek első fordulója májusban fejeződött be. Hamarosan véget ér a második forduló is, amely még több érdeklődőt vonzott. Az érdeklődést nemcsak a pályadíjak keltették fel, hanem az is, hogy az MTESZ a maga sajátos társadalmi eszközeivel segíti a díjazott javaslatok megvalósítását és figyelemmel kíséri azok bevezetését is. Ugyancsak a megkülönböztetett területek közé sorolja az MTESZ az elektronikai alkatrészgyártás koordinálását, továbbá a mezőgazdaság ipari hátterének fejlesztését. A Balaton rekonstrukciós tervének környezetvédelmi kérdéseivel foglalkozik az MTESZ környezetvédelmi bizottsága és a Magyar Hidrológiai Társaság Somogy megyei területi szervezete. Az MTESZ oktatási tevékenységében különösen fontos a továbbképzés. Ez főként azokra a területekre irányul, ahol állami továbbképzés még nincs, vagy más szervek nem vállalkoznak erre a feladatra. Ilyen például a művezetőképzés. ösz- szességében a szövetség az országban évente csaknem 600 tanfolyamot rendez, mintegy 25 ezer részvevővel Az elmondottakból is kitűnik, hogy társadalmi életünkben igen nagy szerepe van a műszaki és agrárértelmiségnek. ,a tevékenységüket összehangoló MTESZ tagegyesületeknek. A rájuk bízott feladatok ismeretében méltán állapíthatjuk meg, hogy a következő években az eddiginél is nagyobb figyelmet érdemel a megyei, területi és üzemi szervezetek munkájának fejlesztése. P. Gy. Új fejezet mezőgazdaságunkban Mit hoz az intenzív gabonatermelési program? Miről ír a Kukorica — iparszerűen című lap A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat lapjának legfrissebb száma bő terjedelemben foglalkozik a hónap elején lezajlott Bábolnai napok ’80 rendezvénysorozattal, annak értékelésével. Mint a cikkből kiderül, a seregszemlén nagy érdeklődés kísérte a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat szója- és napraforgó-betaka- rító adaptereit. Másik nagy témája a lapnak a közelmúltban megtartott IKR- közgyűlés, amelyen az 1981. évi és a hatodik ötéves terv célkitűzéseit vitatta meg a mintegy ezer részvevő. Felszólalt a közgyűlésen dr. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, megyénkből pedig Olajos Imre, a kardoskúti Rákóczi Tsz elnöke. Hírt ad ,a lap arról is. hogy megalakult az IKR biológiai bizottsága. Megyénket két szakember, Szlovák György, az orosházi Űj Élet Tsz elnökhelyettese és Thury György, az orosházi Dózsa Tsz elnökhelyettese képviseli ,a bizottságban. Közösen hizlalnak A két szomszédos termelőszövetkezet: a gerendási Munkácsy, Illetve a csorvási Lenin Tsz még a hetvenes évek elején fogott össze egy sertéstenyésztő közös vállalkozás létrehozására. A 70 százalékban csorvási, 30 százalékban gerendási pénzből felépült szakosított telep 1973- ban kezdte meg a termelést. Menet közben fejlesztő átalakítást hajtottak végre, s a maihc- tartásban bevezették a battériás rendszert. Az évi 10 ezer hízott sertést kibocsátó telepen most újabb rekonstrukcióba fogtak, ezzel a fejlesztéssel szeretnék megoldani az állatszállások jobb levegőztetését. A két alapító tsz ugyanakkor a közös gazdaságban sem szüntette be a sertéstartást, Gerendáson évente 6 ezer, Csorváson több mint 3 ezer sertést hizlalnak meg a hagyományos ólakban. Szintetikus szőnyegek Megkezdték a BNV-nagydíjas Sophilen szőnyegcsalád gyártását a Soproni Szőnyeggyárban. A tisztán szintetikus fonalból készülő szőnyegek kedvező tulajdonsága, hogy jól tűrik a nedvességet, s ezért könnyen tisztán tarthatók. Színeik tartósak, mosás után sem fakulnak. A szőnyeggyár a Tiszai Vegyikombináttól kapja a műanyag granulátumot, amelyből a nemrégen elkészült vegyiszál-gyártó üzemben állítják elő a polipropilén fonalat. Az utóbbi egy évtizedben mezőgazdaságunk fejlődése elválaszthatatlan volt a termelési rendszerek tevékenységétől. A legkorszerűbb ter- mésztéstechnológiák, géprendszerek, fajták, műtrágyák, növényvédő szerek általánossá tételében, elterjesztésében elévülhetetlen érdemeket szereztek. o Mindezzel azonban „csak” a termésátlagok növekedésének feltételeit alapozták meg. így tehát nem tehetnek arról, hogy ugyanahhoz a rendszerhez tartozó gazdaságok közül hektáronként az egyikben 30, a másikban 65 mázsa búzát termesztenek. Ez ,azt bizonyítja, hogy az adottságok és a munka minősége ezután is meghatározó marad. Ezért lényeges az, hogy amikor a Nádudvari Kukorica- és Iparinövény-ter- mesztési Rendszer ez év elején megkezdte az intenzív gabonaprogrammal kapcsolatos szervező munkát, a búza_ és kukoricatermesztésben élenjáró üzemeket vette sorra, válogatta ki. A programhoz olyan mezőgazdasági üzemek csatlakozhattak, amelyek búzából legalább 45—50, kukoricából 60—70 mázsát termelnek hektáronként. Hogy a válogatásra miért volt szükség? Nos, a KITE e programmal Nyugat-Euró- pából beszerezhető gépeket, berendezéseket, ad a gazdaságoknak. Ezzel együtt megteremtődik a hagyományos termesztéstechnológiák módosításának feltétele. A lényeg azonban az, hogy a drágán megvásárolható gépek gyors megtérülése biztosított legyen. És erre ott van a legnagyobb remény, ahol eddig is bizonyítottak. Az intenzív gabonatermelési programban részvevő gazdaságok igen szigorú feltételeknek tesznek eleget. A KITE az IKR-rel közösen indította az IGP-t, amelyet a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága gondos mérlegeléssel fogadott el. Leszögezték például. hogy a megtérülés ideje nem lehet hosszabb öt évnél. A devizn biztosításakor búzából 5—10, kukoricából 10—14 mázsa többlettermés vállalása volt az egyik feltétel. o A KITE szakemberei a kiválasztásnál figyelembe vették a termesztési adottságokat, a személyi feltételeket, s azt is, hogy mekkora területen állít elő a gazdaság gabonát. Egy termelő egységhez, amelyhez a berendezéseket biztosítják, ugyanis legalább 800 hektár búzára és ezer hektár kukoricára van szükség. Nem beszélve arról, hogy ezek az üzemek külön szolgáltatási díjat és termelőegységenként öt éven keresztül évente 180 ezer forintot fizetnek technológiák fejlesztésére. Szakemberei rendszeresen részt vesznek a továbbképzéseken. Mint látható, a feltételek valóban szigorúak. Ezért minden bizonnyal arra is szükség lesz, hogy a gazdaságokban a munkákat még nagyobb figyelem kísérje. A géprendszert, amelyhez John Deer és IHC-traktorok tartoznak, úgy állították ösz- sze, hogy megoldódjon a búzaszalma teljes, a kukoricaszár 70—75 százalékának betakarítása. Ezzel megteremtődik a melléktermékek betakarításának műszaki feltétele. A program által biztosított eszközök lehetővé teszik továbbá a forgatás (szántás) nélküli talajművelést. Ezzel a módszerrel jelentős energiát takaríthatnak mea a gazdaságok. A szántás ugyanis a legener- giaigényesebb mezőgazdasági munkák közé tartozik. Nem véletlenül nevezik az új módszert energiatakarékos talajművelésnek. o A szántás nélküli műveléssel jelentősen javul a talaj víztároló képessége. Optimálissá válhat a víz, a levegő, a tápanyag aránya. Éppen ezért a tápanyagok hasznosulása is hatékonyabb lesz és jobban érvényesülnek a fajtában meglevő adottságok. A géprendszerek teljesítménye lehetőséget nyújt arra is, hogy megvalósuljon a mezőgazdászok régi vágya, a kampányidőszakok: a talajművelés, a vetés, a betakarítás lerövidítése. A munkák optimális időben történő elvégzése ugyanis a termések nagy növelésével járhat. Csökkenhet a betakarítási veszteség. A felsorolt előnyök és „hátrányok” azt bizonyítják, az intenzív gabonaprogrammal új fejezet kezdődik mezőgazdaságunkban, a termelés még inkább iparszerűvé válik. A program kísérleti jellegűnek is tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy az országban mindössze 35 termelőszövetkezet, állami gazdaság vesz részt benne. A Békés megyei gazdaságok munkájának elismerését jelenti, hogy 13 tsz kapcsolódhatott be a programba. Tevékenységüket minden bizonnyal a többi mezőgazda- sági üzem is érdeklődéssel figyeli, tapasztalataikra igényt tart K. .1. A nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben mintegy ezer hektáron fektették le a földek víztartalmát kedvező szinten tartó csőrendszert. A csöveket a legmodernebb szovjet és NSZK-gyártmányú berendezések fektetik (MTI fotó: Tárkány Béla fel étele — KS)
