Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-29 / 254. szám

1980. október 29., szerda Fiatal népművelők falun Hogyan illeszkedtek be egy falu zárt közösségébe a kulturális életet összefogó szakemberek? Számít-e a kor a tekintély megszerzésé­ben? Hogyan kerültek a pá­lyára, mit vártak és mit kaptak? — ezekről a kérdé­sekről beszélgettünk a gyu­lai járás néhány huszonéves népművelő] ével. Két hétig senki Árgyelán György öt éve került a kétegyházi művelő­dési ház- élére. — Kétegyházi vagyok, de amikor elvégeztem az álta­lános iskolát, elkerültem in­nen. A szakiskola után a bé­késcsabai Híradótechnikai „Szeretem az itteni embere­ket” — mondja Árgyelán György Vállalatnál helyezkedtem el. Ott kezdtem a kultúrmun- kát, társadalmi tevékeny­ségként. Arra, hogy vissza­jöjjek, az itteni fiatalok be­széltek rá. Őszintén szólva, úgy vállaltam, hogy hagy­tam magamnak égy „egér- utat”. A régi munkahelyem­re bármikor visszamehettem volna. Néha komolyan gon­dolkodtam is ezen. Aztán mégis maradtam. — Milyen kezdeti nehéz­ségei voltak? — Rengeteg! Először is, olyan házat kaptam, ami, mozi volt, nem művelődési intézmény. A nagytermen kívül egy klubteremből, két öltözőből és a könyvtárból állt. Később készült el a táncterem. A hatvanas évek­ben épült, az akkori igé­nyeknek megfelelően. Kis­csoportos foglalkozásokra szinte egyáltalán nem volt lehetőség. Szakképzetlenül kerültem ide, sok gondot okozott ez is. Aztán a tar­talmi munka: öt éve mind­össze 3-4 klub működött. A látogatottság pedig... Két hétig ültem itt, és nem jött be senki! — Hogyan látott munká­hoz? — Az első vb-ülésen felso­roltam, hogy mi nincs. Ak­koriban egy átfogó megyei vizsgálat megállapította, hogy a legelmaradottabb művelődési házak közé tar­tozunk. Aztán nehezen, *de csak meglettek a legszüksé­gesebbek. Belefogtam én mindenbe. Két hónap alatt összehoztam vagy 15 klubot. Reggel 9-tŐl este 11-ig kel­lett bent lennem, ha min­denről tudni akartam. Ha­marosan rájöttem, hogy ezt nem fogom sokáig bírni egyedül. Azóta javult a helyzet, mert ma már egy egész és egy fél műszakos népművelővel osztom meg a munkát. —• Jól érzi magát a köz­ségben? — Igen. Szeretem az itte­ni embereket. Azt hiszem, ők is bizalommal vannak irántam, s ez nemcsak ab­ból derül ki, hogy nemrég megválasztottak tanácsel­nök-helyettesnek. Gyakran beszélgetünk, s ez arra is jó, hogy felmérjem az igé­nyeket, kívánságokat. A népművelésben leáldozott már a passzív várakozás ideje. Ki kell menni az em­berek közé. A szakmám, vagy hivatásom? Félig-med- dig véletlenül lettem nép­művelő, de nem bántam meg. Mikor elkezdtem, vol­tak ideáim. Ma már gya­korlatiasabb, józanabb va­gyok. És kitartó. Minél ke­vesebb pénzből minél töb­bet! — ez az, amit feltétle­nül tanuljon meg egy nép­művelő. Rács az ablakon A lökösházi művelődési ház igazgatója Tóth Balázs- né, mint sok közművelődési dolgozó, a pedagóguspályá­ról jött. — Debrecenben, a főisko­lán népművelés—testnevelés szakra jártam. Akkor még pedagógusként dolgoztam itt a községben. Kezdetben gye­rekszakkört vezettem, így, amikor két évvel ezelőtt függetlenített igazgatót ke­restek a művelődési házba, rám gondoltak a tanácsnál, őszintén szólva, kicsit kény­szerhelyzetbe kerültem, mert a szerződéses pedagó­gusi állásom megszűnt. Nem akadt más választásom, de kedvem is volt a népművelői pályához. — Milyen körülmények között kezdett dolgozni? — A kultúrház mennye­zetéről potyogták a vakolat- darabok, az ablaküveget be­törték, ugyanis sportrendez­vényeket tartottak a nagy­teremben. A tiszteletdíjas igazgató, aki ugyancsak pe­dagógus volt, nem foglalkoz­hatott eleget a tartalmi munkával sem. így hirtelen rámszakadt minden. Abban az évben egyáltalán nem kaptam pénzt felújításra. Társadalmi munkában tettek fel rácsokat az ablakra, hogy ne törhessék be. Ilyen köz­napi gondok mellett szinte mellékes volt maga a nép­művelés. — Vannak-e emlékezetes sikerei vagy kudarcai? — A kettő egymás után jött, mindjárt az elején. Rögtön szerveztem egy Ho- fi-estet, ami nagyon jól si­Tóth Balázsné pedagógus volt került. Még azon az őszön kudarc is ért. Egy kamara­színházi előadás látogató­hiány miatt elmaradt. A kiscsoportok munkája sem indult könnyen. Kezdetben hely sem igen volt a rend­szeres foglalkoztatásra, hi­szen a kultúrház mindössze egy nagyteremből, két öltö­zőből, raktárhelyiségből és büféből áll. Néhány éve so­kat javult a helyzet: egy ré­gi urasági épületben helyet kapott a könyvtár és az if­júsági ház. Itt működnek a szakkörök és az ifjúsági klub. A helyiség nagyjából elég: amiből lehetne több, az a pénz. Évi 19 ezer fo­rintból nagyon nehéz szín­vonalas rendezvényeket hoz­ni, a gyenge műsor pedig falun sem kell. — Csalódott-e a népműve­lésben? — Tulajdonképpen nem. Igaz, úgy érzem, a község­ben nem veszik komolyan ezt a munkát. Nem is túl kifizetődő, ahhoz képest, hogy teljes embert kíván. Jó viszont, hogy ismerik, kere­sik az embert. Mégis visz- szamennék tanítani, ha vol­na rá mód. Kőműves, üveges, plakátfestő Szél János és Kardos Ist­ván Gyuláról jár minden­nap munkahelyére, az új- kígyósi Petőfi Művelődési Házba. — Teljesen idegenként ke­rültem a községbe — mond­ja Szél János, az intézmény igazgatója. — Kicsit riasztó körülmények fogadtak: negyvenéves, más célra ké­szült, alapos tatarozásra szo­ruló épület, ahol máig sincs WC! Azelőtt szakképzetlen igazgató volt itt, aki eléggé elhanyagolt mindenfajta közművelődési tevékenysé­get. Hová fordulhattam? Legelőször a tanáccsal ala­kítottam ki jó kapcsolatot, aztán az iskolával, a könyv­tárral, a munkahelyekkel, és persze, ismerkedtem a köz­ség lakosságával. Szerencsé­re könnyen teremtek kap­csolatokat, ezt sokéves KISZ-múltamnak köszönhe­tem. Aztán, figyelembe vé­ve a meglevő kevés pénzt, belső átalakításokat csinál­tunk, sokat társadalmi mun­kában. Egy népművelő nem árt, ha egy kicsit kőműves, belsőépítész, üveges vagy éppen plakátfestő. — Mennyit dolgozik na­ponta, és milyen eredmény­nyel? — Reggel 8-ra jön a busz, s gyakran este 10-ig itt va­gyok. Mióta ketten vagyunk, jobb a helyzet, tudjuk válta­ni egymást. Ogy érzem, egy év alatt sikerült „felhozni” kicsit a házat. Duplájára nőtt a csoportok száma, lá­togatottak a nagytermi ren­dezvények, vannak jó gyer­mekcsoportjaink, és a lehe­tőségekhez képest sikerült otthonossá tenni a helyisé­geket. Főleg a gyerekekre és az idősekre számíthatunk, de kialakult már egy fiatalok­ból álló mag, amely renge­teget segít a szervezésben. Nemrég például rendbe hoz­ták a borzasztóan elhanya­golt ifjúsági klubot, és úgy néz ki, be is indul. A fel­nőttekkel való kapcsolatte­remtésnek még vannak hiá­nyosságai. Ez részben érthe­tő, hiszen — ahogy a gaz­dasági szervek vezetői mon­dogatják — első a munka, aztán jöhet a művelődés. — Bejött egyszer egy szak­középiskolás — veszi át a szót Kardos István. — Me­sélte, hogy egyetlen este 1500 forintot költött a Róna étteremben. Ebből látni, hogy pénz van, de azt is, hogy ilyesféle értelmetlen szórakozásokkal töltik az időt a fiatalok. Sok a ten­nivalónk még e téren. Azt hiszem, a rengeteg rohangá­lás, a napi 10 óra végül is valamikor kifizetődik. Per­sze, nem pénzben. Bízunk abban, hogy idővel javulnak a tárgyi feltételek. Addig is tervezgetünk! Gubucz Katalin Az újkígyósi művelődési házra ráférne egy alapos tatarozás Fotó: Gál Edit Az angol—magyar régészeti expedíció nyomában Oxford és Békéscsaba?... A megyehatáron túl sokan értetlenül fogadták a hírt, miszerint szeptemberben és októberben oxfordi régész­expedíció kutatta a Békés megyei Sárrét földjét. Miért épp e nemcsak tudós körök­ben jól hangzó nevű angol város régészei, és miért ép­pen megyénkben? Oxford és Békéscsaba... A meglepő párosítás valóban magyará­zatra szorul. Békés megye régészetileg az ország egyik kevésbé föl­tárt megyéje, így a kutatók itt szinte érintetlenül talál­ják az egyébként rendkívül gazdag, s a legkülönbözőbb korokból eredő anyagi emlé­keket. S az amatőr kutatók tevékenysége, majd a Régé­szeti Intézet által végzett to­pográfiai munkálatok pedig különösen jelentős újkőkori műveltséget fedeztek föl. Az oxfordi Ashmoleon Múzeum régészeit az a remény von­zotta ide, hogy a Nyugat- Európában csak nyomokban föllelhető — az erózió által elpusztult — újkőkori tele­pekkel egyidős kelet-magyar­országi településrendszert faggatva közelebb kerülineli saját régmúltjuk megértésé­hez is. És az eredmény őket is meglepte: az újkőkori Al­föld nemcsak hogy összekötő kapocs volt a keleti mező- gazdasági műveltséget to­vábbító Délkelet-Európa és az akkor fejletlenebb Nyu- gat-Európa között, hanem rendkívül jelentős mezőgaz­dasági kultúra kialakulásá­nak színhelye is. Ennek bi­zonyítéka a mostani kutatás során előkerült egyik legko­rábbi maglelet — különböző búzafajták és az árpa mag- vai —, valamint a háziálla­tok csontjai — a szarvas- marha és a juh mellett a ló kivételével szinte minden ma élő háziállat csontjaira rá­akadtak. Másrészt pedig az eddigi kutatások eredményei azt jelzik, hogy Európa e tá­ján az újkőkor végére (i. e. 2000) a városiasodás küszö­bére ért települések rendsze­re alakult ki. A tavaly megkezdett, s jö­vőre a helyszínen tovább folytatódó közös angol—ma­gyar régészeti kutatás célja az újkőkori Alföld mezőgaz­dasági rendszerének a re­konstruálása, s az egyéb tu­dományos kérdések között az is, hogy a korszak végén ez a nagy és igazán fejlett mű­veltség miért tűnt el — az újkőkort követő évszázadok­ban nem folytatódik, nem teljesedik ki e városiasodási folyamat, sőt, ismét primitív fokra süllyed az alföldi mű­veltség. Az idén a kisebb telepek feltárása folyt, mintegy fél­százat vizsgáltak meg, tel­jes alapossággal pedig tucat­nyit. E kisebb települések sem csak néhány házból áll­tak, például a Dévaványa melletti sártói telep egy ki­lométer hosszú, és 7—800 méter széles, lakóházakkal teli területet foglal magába. A háziipar kibontakozására már e falvak leletei is utal­nak (kő- és csontesZközaik- kel, edénytöredékeikkel, va­lamint a kultikus tárgyak­kal). Ez utóbbiak közül fi­gyelemre méltó a hatezer éves oltár szép megmunkálá­sával — az áldozat befogadá­sára szolgáló tál alatt két „élethű” kecskefej díszük —, és a nyolc istennőszobor, amely nyilvánvalóan a ter­mékenység szimbóluma (a kis felsőtest jókora „zsírfar­ban” és combokban folyta­tódik). Az istennőszobrocs­kák további érdekessége és megfejtésre váró sajátossá­ga, hogy alsó részüket kü­lönböző jelek ékítik — vagy a ruházat díszítésére utal­nak, vagy esetleg tetoválás­ra. A horgászokat bizonyára érdekli még, hogy az általuk túl durva eszköznek tartott pecekhorog újkőkori ősére is ráakadtak megyénkben — e horog a halat alaposan meg­sérti. Az oxfordi, budapesti és békéscsabai régészek expe­díciójának sikerét a magne- tométer nevű műszer hasz­nálata alapozta meg. A hazai régészetben eddig csak alka­lomszerűen használt magne- tométer a megégett házfa­lakban, valamint a tűzhe­lyekben megkövült mágneses irány és a mai mágneses irány közti különbséget mu­tatva jelzi, hol rejt a föld százszázalékos biztonsággal a kutatókat érdeklő korból megmaradt leleteket. A fel­színi műszeres kutatást kö­vető ásatás így mindig ered­ményes. Békés megye régészeti to­pográfiájának útbaigazítása nyomán jövőre a nagy, majd­nem város települések ke­rülnek sorra, a munka azon­ban két expedíció közben is folytatódik: a leleteket az oxfordi és a békéscsabai múzeumban restaurálják és faggatják a régészek. S mi­vel a leletek többsége Bé­késcsabán maradt, a több zsákos „zsákmány” elég dol­got ad a közbeeső időre is a csabaiaknak. Békés régészeti hátránya így vált a megye (és a hazai és európai régészet) előnyé­re. S. M. MM MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A táplálkozás veszélyei. 8.57: Beethoven-müvek. 9.44: Kis magyar néprajz. 10.05: Csiribiri. 10.35: Szerpentin. 11.35: Madrigálok. 12.35: Magvetők. 12.55: Vass Lajos: Bodrogközi muzsikaszó. 13.14: Hallgassunk operát! Verdi: Aida. 10 14.49: Kritikusok fóruma. 15.10: Esperanza Marquez éne­kel. 15.28: MR 10—14. — Különkiadás. 16.10: Romantikus kamaramuzsi­ka. 17.07: Fogyasztók fóruma. 17.32: Színes népi muzsika. 19.15: Zenés játékokból. 19.35: Az új magyar zene hónap­ja. Kapcsoljuk a győri Kisfaludy Színházat, Közben: Kb. 20.10: Az első kőszínház. Kb. 20.30: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.15: Verbunkosok, nóták. 21.49: Meditáció. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Brahms: Német népdalok. 22.45: Utak a felszabaduláshoz. 23.00: Kamarazene. 0.10: Demjén Ferenc táncdalai­ból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Sárközi István daljátékai­ból. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Válaszolunk . hallgatóink­nak. 9.43: Dalok a magyar munkás- mozgalom történetéből. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: a Szabó család. 12.00: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Őröljenek a malmok . . . 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig . . . 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdi­ót. 14.15: Bogár István fúvósművei­ből. 14.35: Slágermúzeum. 15.28: Könyvről — könyvért. 15.38: Agay Karola és Réti Jó­zsef Offenbach operettjei­ből énekel. 16.00: Mindenki iskolája. 16.35: Tudományos könyvespolc. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.33: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 18.53: Filmdalok. 19.05: Népzenei Hangos Újság. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Irány a Parnasszus! 21.00: A Válas/s z — melléklete. 21.25: A-tól Z-ig a popzene vi­lágában. 22.05: örökzöld dallamok. 23.15: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Zenekari muzsika. 11.50: Figaro házassága. 13.07: Hans Rudolf Stalder kla- rinétozik, Hansjürg Leu- thold bassetkürtön ját­szik, Jürg von Vintschger zongorázik. 13.45: A popzene híres szerző­párjai. 14.30: A belgrádi filharmonikus zenekar hangversenye a Zeneakadémia nagytermé­ben a budapesti zenei he­teken. 16.00: Gyöngyhalászok. 16.50: öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Az új magyar zene hó­napja. 17.54: Zenekari muzsika. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Opera-művészlemezek. 20.33: Újdonságainkból. 21.08: Külföldi tudósoké a szó. 21.23: Hangfelvételek felsőfokon. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. — Alföldi népdalo­kat énekel Urbán Kati. 17.15: Célszerű céltársulás. Da- locsa István jegyzete. Fú­vóspolkák. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesz­tő: Vágási Kálmán. 18.00: Alföldi krónika. — Fun- kyritmusok. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna (ism.). 8.05: Iskolatévé. Fizika (ált. isk. 6. oszt., f.-f.). 8.35: Magyar nyelv (ált. isk. l. oszt.). 9.05< Élővilág (ált. isk. 7. oszt., f.-f.). 9.30: Delta (f.-f., ism.). 9.50: Ártatlan kék szemek (ism.). 10.40: Brazil különlegességek (ism.). 14.55: Iskolatévé. Fizika (ism., f.- f.). 15.20: Magyar nyelv (ism.). 15.35: Élővilág (ism., f.-f.). 16.20: Hírek (f.-f.). 16.25: Nyilvántartó hivatal (ism.). 17.25: Reklám (f.-f.). 17.35: A ház és a „A” Péter (f.- f.). 17.55: Életet az éveknek (f.-f.). 18.25: Bécsi polgárok. 18.45: Staféta (f.-f.). 18.55: A Közönségszolgálat tájé­koztatója (f.-f.). 19.00: Reklám (f.-f.). 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese (f.-f.). 19.30: Tv-híradó. 20.00: Új Scotland Yard. Hol van Harry? (f.-f.). 20.50: Reklámújság. 21.00: Panoráma. 21.35: Zene, zene, zene. 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Beszélgetések az operáról. Nicolai: A Windsori víg nők (f.-f.). 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Reklám (f.-f.). 21.30: Svájc—Norvégia VB-selej- tező labdarúgó-mérkőzés. BUKAREST 14.00: Közvetítés a Steaua—F. C. Arges és az Üniversitatea Craiova—Politehnica Iasi labdarúgó-mérkőzésekről. 15.50: Riportfilmek Törökország­ról. 16.05: Operaáriák. 17.25: Zene és vers. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.40: Lányok, asszonyok. 19.20: Filmmúzeum. A vihar el­len. Angol film. 20.50: Zenés műsor. 21.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.35: Tv-naptár. 18.15: Művelődési adás. 18.45: Műkedvelők. — A Sveto-„ zár Markovic-kórus. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Szabad szerda. 21.30: Szórakoztató zene. 22.30: Rendkívüli sportszemle. 22.45: Dokumentumfilm. II. MŰSOR 17.50: Dokumentumfilm. 18.25: Tanya Mali Ritben. — Tv- J áték sorozat. 19.55: Ma este. 20.00: Fedj a Sehovic: Novella a kapitányról. 20.55: Huszonnégy óra. 21.15: Válogatás az iskolateleví­zió műsorából. 21.45: a zágrábi szólisták hang­versenye. SZÍNHÁZ SZERELEM. Békéscsabán, 19 órakor. Móricz-bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Norma Rae. 8 órakor: Talán az ördög. Békéscsabai Szabadság: de. lo és du. 4 órakor: Hair. 6 és 8 órakor: Luxusbordély Pá­rizsban. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Stadion akció. Fél 8 órakor: Félek. Gyulai Erkel: Kaszkadőrök. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A hét mesterlövész. 5 és 7 órakor: Csontváry. Oroshá­zi Partizán: fél 4 órakor: Sher­lock Holmes legkedvesebb báty­jának kalandja. Fél 6 és fél 8 órakor: A Romeyke ügy.

Next

/
Thumbnails
Contents