Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-29 / 254. szám

1980. október 29., szerda KHilUKTtltj Az 1,3 milliárd forint költséggel létesült húskombinát Hirdetgetiink Valamikor, az 1600-as évek végén, az írott sajtó elterje­désekor jelentek meg az em­beriség történetének első ap­róhirdetései. Az őshirdetők­ről nem sokat tudunk. Re­mélhetőleg nem jártak úgy, mint a XVI11. század egyik férj nélkül maradt hölgye, aki egy merész gondolattal a házassághirdetők ősanyjává lépett elő. öt ugyanis elme- szakértők vizsgálták meg. Egészségesnek találtatott. Hogy akadt-e ily módon fér­je arról már nem szól a fá­ma. Napjainkban senki sem üt­közik meg a hirdetéseken, sőt, sok újságolvasónak ked­venc csemegéi. Ahogy pe­regtek az évtizedek, úgy ala­kult ki a hirdetési zsargon, a kor stílusára jellemzően. Az 1949-es „Viharsarok’’-ban például ilyesféleképpen hir­dettek eleink: Kérem azt az illetőt, aki tévedésből kesz­tyűmet elvitte, adja le itt és itt. Vagy: Napi 60—80 forin­tot kereshetnek eladókész­séggel rendelkező, jó megje­lenésű hölgyek és urak. Hát igen! Akkor még ismerték ezt a szót: eladókészség... Aztán található ilyesféle fur­csaság is a vasárnapi hirde­tések között: Elvesztettem fekete muffomat, a becsüle­tes megtaláló jutalom elle­nében adja le. A mai újság­olvasónak kuriózum az aláb­bi tömör ajánlkozás: „Bejá­rónőnek elmennék”. Nap­jainkban sokkal megszokot­tabb a „bejárónőt keresek”- kel kezdődő szöveg. Hiába. Változnak az idők, változ­nak az emberek és a hirde­tések. Míg a negyvenes évek újságjaiban alig egy-két sar­kot foglaltak el a csereberé­re, adásvételre, állásra és egyebekre felhívó mondatok, manapság oldalakat szentel egy-egy lap a hirdetéseknek. Nemcsak a terjedelem, de a tömörséget felváltó beszédes­ség is jelzi a bőséget. Példá­ul nézzük a legáltalánosab­bat: Ház eladó itt és itt. Ennyit írt a negyvenes évek háztulajdonosa. És harminc évvel később? A Népújság egyik közelmúltbeli számá­ban olvasom: Nyolc-(!)szo­bás, 3 fürdőszobás, komfor­tos családi ház, szőlővel, gyü­mölcsössel, kerttel, garázs- zsal... Folytassam? ■ Azért szeretem olvasni a hirdetéseket, mert tovább le­het gondolni őket, valamifé­le élethelyzetet lehet mögé­jük vetíteni. Megmozgatta a fantáziámat például a kö­vetkező: Phönix pálma (16 ilevelű) eladó. Ismerve a mai Iaprócska lakásokat, elkép­zeltem! égy fiatal pár mond­juk nászajándékba kapott egy szép pálmát, aminek ak­kor még csak 2-3 levele le­hetett. Ápolgatták féltő gonddal, és meg is lett az eredménye. Ma már — ha­csak nem sikerült rásózniuk valakire — bizonyára felköl­töztek a pálma legszélesebb levelére, ugyanis más hely nemigen akadhat a lakásban. Néha megjelenik a nyom­da ördöge, bár az alábbi hirdetés már nem is olyan elképzelhetetlen. „Két szoba összkomfortos, egyedi gáz. fűtésű és nagyméretű garázs eladó.” Hát igen. A kénye­lemért mindent. S miért ne lehetne két szoba összkom­fortja egy dédelgetett autó­nak? Ellenpélda: Trabant méretű, szétszedhető garázs eladó. Esetenként a humor is felcsillan az apróhirdeté­sek között. A minap találtam rá: Liliom utca 6. alól el­szökött egy 100 kilogramm körüli fehér koca. Elképzel­tem, amint a becsületes meg­találó a beígért jutalom re­ményében hazaterelgeti a vi­lágkörüli útra indult mázsás sertéshölgyet. Hát így hirdetünk mi! A tömör mondatokból — bár csak tényeket hordoznak — némi fantáziával emberi sor­sokra következtethetünk. Aki figyelemmel kíséri a hirdeté­si oldalt, sajátos szemszögből ismerheti meg mai életünk sokszínűségét. (Gubucz) Az új lakónegyedekbe köl­töző családok tudják a leg­jobban: mit jelent, ha nem épült meg időben a keres­kedelmi és szolgáltatói háló­zat, vagy a bölcsődéket, óvo­dákat, iskolákat csak évek múlva vehetik birtokukba a gyerekek. Gyulán a török­zugi lakótelepen kedvező a kép, mert — amint ez Hild György építési osztályvezető tájékoztatásából is kiderült — az otthonok átadásának időpontjáig lényegében min­den kapcsolódó beruházást sikerült megvalósítani. Szin­te valamennyi kiszolgáló- egységet átadtak rendelteté­sének : ezer négyzetméter alapterületű ABC-áruház és bisztró épült, 40 személyes bölcsődét, 150 személyes óvo­dát és 16 tantermes iskolát kapott Törökzug. Ugyanak­kor örvendetesen alakult a lakásprogram végrehajtása is. Az eredeti tervben sze­replő 720 lakótelepi lakás helyett 1050-be költözhettek be a bérlők, illetve a tulaj­donosok. Családi házakból az ötéves tervidőszakban ed­dig 500 épült fel. De mi tet­te lehetővé a túlteljesítést? Egyrészt az, hogy a DÉLÉP megfelelő kapacitást aján­lott fel. Másrészt: a hatósá­gok alkalmas területet igye­keztek átadni az építtetők­nek. A parkosító, a játszó­tereket építő, felszerelő gaz­dasági egységek, intézmé­nyek és lakosok 1980 végéig szeretnék befejezni ezeket a munkálatokat is. Jelentőségét hangsúlyozni szükségtelen: milyen óriási népgazdasági érték az 1,3 milliárd forint költséggel épült Gyulai Húskombinát, vagy a Vízgépészeti Válla­lat 300 millió forintos be­ruházása, amely a város, jobb közművesítését szol­gálja. Ha azt vesszük ala­pul, hogy a vízmű kapaci­tása 10 ezer köbméterről 15 ezerre nőtt, és a korábbi 2200 köbméter helyett ma már 7 ezer köbméter szenny­víz tisztításáról és elhelyezé­séről gondoskodnak napon­ta, akkor könnyű belátni, mekkora előrelépést jelent a vízgépészeti berendezéseket gyártó új üzemcsarnok léte­sítése. Egyébként országo­san is elismert módszert ve­zettek be a városban. Ennek lényege az, hogy a szakem­berek által „elfogadott tisz­ta szennyvizet” a határban telepített nyárfaerdő terüle­tén öntözik el. Alapvető kör­nyezetvédelmi feladatoknak tesznek eleget, mivel tisztí­tott szennyvíz kerülhet csak az Élővíz-csatornába. Az sem lebecsülendő ered­mény, hogy ma már 3850 lakást érint az intézményes szemétszállítás. Ennek to­vábbi kiterjesztését a szilárd burkolatú utak hiánya aka­dályozza. A vízvezeték-háló­zat mintegy 30 kilométerrel, a csatornahálózat 8 kilomé­terrel bővült 5 év alatt. An­nak ellenére, hogy a tanácsi utak hossza 7,5 kilométerrel nőtt, a városi utaknak nem egészen 28 százalékát fedi csak szilárd burkolat. A gázprogram viszont már kedvezőbben alakult. A 10 kilométer hosszú vezeték lefektetésével, újabb laká­sok bekötésével ma már az otthonok 32 százaléka kap gázt. A gyermekkórházon és a csecsemőotthonon kívül az északi ipartelep 9 üzeme is gázfogyasztó lett. Jóllehet, a tanács eddig is szorgalmazta a közvilágítás korszerűsítését (600 új lám­patestet szereltek fel a vá­ros különböző részein), de ebben sok még a tennivaló. Gyakran anyaghiány akadá­lyozza az előrelépést. Mint ismeretes, a gyulai fürdő különös vonzerőt gya­korol az idegenforgalomra. A fejlesztési törekvések a tervidőszak végére értek be. A jövő év végére készül el az uszoda mellett a 25 X 9 méter alapterületű tanme­dence, és felépül a 400 ágyas új SZOT-üdülő is. A város vezetői a bükfürdői tapasz­talatok alapján fogtak hoz­zá az üdülőszövetkezet szer­vezéséhez. A tervek szerint az Élővíz-csatorna, valamint az Újvári felőli oldalon mintegy 6 hektáros területen épülne fel a 600—700 sze­mély befogadására alkalmas üdülő. A jelenlegi elképze­lés alapján: a szövetkezeti tagok nem a tulajdonjogot, hanem az egy hónapra szóló használati jogot kapnák meg bizonyos összeg befize­tése fejében. Maga a SZ.Ö- VOSZ kezdeményezte, ahol termálfürdők vannak, min­denütt célszerű ilyen háló­zatot kiépíteni. Ily módon lehetőség nyí­lik arra, hogy az érdekeltek az ország különböző helyeit is megismerjék, és csereala­pon igénybe vegyék pihenés, gyógyulás céljából egymás létesítményeit. Gyulán a zöldterület nagy­sága eléri a 827 ezer négy­zetmétert, amelyből 580 ez­ret „intézményesen” gondoz­nak. A többit a munkahe­lyek kollektívái és a város lakosai tartják rendben. Itt említjük meg, hogy a leg­utóbbi értékelés szerint a településfejlesztés céljából szervezett társadalmi munka értéke 19 millió forint. A legnagyobb aktivitás járda­építéssel, vízelvezető árkok ásásával kapcsolatos mun­kákban mutatkozott. A ta­nács e feladatok ellátására 12 ezer járdalapot és 500 át­ereszt adott a körzetek vál­lalkozó szellemű lakosai­nak. A szervezést segítik a városfejlesztési iroda dolgo­zói is. Nem szóltunk még a két, száz-száz személyes mo­dern diákotthonról, a jövőre megnyíló új román tannyel­vű általános iskola és gim­názium építéséről, az ifjúság honvédelmi nevelését segítő MHSZ-lőtér létesítéséről és így tovább. De folytathat­nánk a felsorolást a VI. öt­éves tervre vonatkozó fel­adatok ismertetésével is. Most csak egyetlen elképze­lésre utalunk: Törökzug észa­ki részén további 600 álla­mi és OTP-s lakás létesíté­sére van lehetőség. Az óvá­ri és az újvári részen fekvő telkeket családi házak építé­sére célszerű hasznosítani. Akár az ipari, vagy kommu­nális jellegű, akár a lakás- építkezésre vonatkozz beru­házások megvalósulását vesz- szük szemügyre, az ötéves terv főbb célkitűzéseit már­is sikerült elérni. Az év vé­géhez közeledve, olyan fej­lődésről lehet számot adni, amely jól szolgálta a város és a megye érdekeit. Ez egy­ben biztos alapot teremtett ahhoz, hogy hasonló jó ered­mények szülessenek a követ­kező tervciklusban is. HNF Maradtak a régiek Alig másfél éve alakult meg a Hazafias Népfront szarvasi 2. számú körzete. E körzetnek a tagsága október 27-én, hétfőn este 6 órakor gyűlt össze, hogy értékelje az elmúlt év munkáját és a lejárt mandátumú bizottsági tagok helyett újat válasszon. Tmóvszki János titkár be­számolt a fiatal körzet tevé­kenységéről. A tanácstagi és az országgyűlési képviselő­választások lebonyolítására irányuló társadalmi összefo­gást jónak ítélte. Elmondta továbbá, hogy a munkaterv­ben szerepelt fásítás nem járt eredménnyel, mivel a tanács nem biztosította a facseme­téket. A vitakörökön igen sökan vettek részt, s aktí­van szóltak hozzá a cigány- kérdéssel és a fogyasztási ér­dekvédelemmel foglalkozó előadásokhoz. A Madách és a Katona utcai betonozásnál 15—20 ember dolgozott tár­sadalmi munkában. A titkári beszámolót a tag­ság reálisnak fogadta el, s egyben kérte az új. vezető­— Mi nem vagyunk ható­ság, de mi fogjuk össze a lakosságot, a szétszórt ta­nyákon élőket, hogy szebbé és jobbá tegyük környeze­tünket. — így összegezte a Hazafias Népfront fényesi bizottságának tevékenységét hétfőn este a választási gyű­lésen Halász Sándor, a Ha­zafias Népfront fényesi bi­zottságának elnöke. A Békéscsabához tartozó fényesi tanyákon és a ta­nyasoron, a két tanácstagi körzetben mintegy 600-an él­nek. Egy részük a Május 1. Termelőszövetkezetben dol­gozik, de többségük a város ipari üzemeiben helyezke­dett el. A lakosság összefo­gásában, a helyi gondok meg­oldásában oroszlánrészt vál­lalt magára a HNF tanyai bizottsága. Erről szólt Szlep- kó András, amikor a válasz­tási gyűlést megnyitotta. Pi- kó János, a bizottság titkára az elmúlt 5 év munkáját ér­tékelte. Ebben az időszak­ban a HNF tanyai bizottsága 45 ülést tartott, melyeken megvitatták a főhb teendő­ket. Rendszeresen beszámol­tatták a tanácstagokat, segí­tették munkájukat, 4 eset­ben tartottak fórumot, me­lyeken a város vezetői is részt vettek. Ezenkívül 12 rendezvényre — tanyanapra, öregek napjára, nőnapra — is sor került. Az elmúlt fél évtized egyik legjelentősebb Évek óta eredményesen működik az Endrőd és Vi­déke Takarékszövetkezet. Kitűzött tervszámaikkal és teljesítésükkel az országban a legjobb 10 közé jutottak 1967-ben, 1971-ben, 1974-ben, 1975-ben, 1978-ban és 1979- ben, amiért a Kiváló Taka­rékszövetkezet címet nyerték el, s 1975-ben országos első helyükkel megszerezték egy évre a vándorserleget is. A korábbi években az endrődi központon kívül Gyomán és Hunyán műkö­dött kihelyezett fiók, ez év elejétől tovább terjedt a mű­ködési területük: Köröstar* csára, Mezőberényre, Mu- ronyra és július 15-e óta Csárdaszállásra. Legfőbb te­vékenységük a betétek fo­gadása, kölcsönök biztosítá­sa, de kötnek biztosításokat is. Megbízásos tevékenysége­séget, hogy a jövőben job­ban támaszkodjon a tagság munkájára, véleményére, hi­szen az itt lakó emberek észrevételei kapnak hangot ezeken a gyűléseken. Vaskor Pál, a HNF városi titkára hozzászólásában ki­fejtette, hogy ez a fejlődés­nek induló fiatal körzet la­kóterületi munkája eredmé­nyes, a felvetett problémák, amelyek többségében a csa­tornázást sürgetik, az egész várost érintő kérdések. Ezek a jelzések eljutnak majd az illetékes szervekhez, s egy erős társadalmi összefogással oldhatók meg leghamarabb itt lakók gondjai. Blahuth Károlyné, a HNF megyei képviselője elismerő szavak­kal köszönte meg a 2. szá­mú körzet eddigi munkáját, és sikert kívánt a továbbiak­hoz. Végezetül a tagak egyhan­gúlag választották meg a „régi vezetőségi” tagokat. Az elnök továbbra is Haliczki Pál, a titkár pedig Trnóvszki János maradt. eredménye, hogy megépült a több mint másfél kilométer hosszú kövesút a tanyasor jnentén, s közvilágítást ka­pott a Lencsési út. Ugyan­akkor a lakosság összefogá­sával mintegy 5 kilométer hosszan járda készült el. Társadalmi munkával az út mellett fákat ültettek el. Gondot fordított a népfront­bizottság a háztáji és a ki­segítő gazdaságokra is. Ja­vaslatukra táplerakat léte-" sült Fényesen, mely évente több mint 30 vagont forgal­maz. Az eredmények közé tartozik az 1200 kötetes könyvtár és az ifjúsági klub is. A választási gyűlésen töb­ben felszólaltak. Laurinyecz István a kövesút karbantar­tását tette szóvá. Galovicz Jánosné pedig a járdásítás befejezésének fontosságáról (beszélt. Erdélyi Mihály a Hazafias Népfront városi bi­zottsága nevében elismerő szavakkal méltatta a fényesi tanyabizottság munkáját. Felhívta azonban a figyel­met, hogy a bizottságnak a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítania az ifjúsági klubra és a TIT-előadások szervezésére. A felszólalások után a gyűlés részvevői 15 bizottsági tagot választottak meg. A HNF fényesi bizott­ságának elnöke Halász Sán­dor lett, titkára pedig Pikö János. két is ellátnak, így évek óta fizetik a felvásárolt sertések árát, totót-lottót árusítanak, kifizetik a nyereményeket. Szaporodik évről évre a szö­vetkezet létszáma, ebben az évben több mint 500-zal, így már 11650-en vannak. A megyében elsők lettek a betétnövelési terv teljesíté­sében, mert a 10 szövetkezet közül a legtöbbet, 9 millió 956 ezer forint állománynö­vekedést értek el. Ezen a környéken igen kedvelt a mezőgazdasági termelési köl­csön. Az idén 11 millió 804 ezer forint hitelt adtak 1195 termelőnek. A háromnegyed­év végéig ez iránt volt a legnagyobb érdeklődés, hi­szen a környéken igen so­kan foglalkoznak jószágtar­tással, növénytermesztéssel a háztájiban. Bukovinszky István A törökzugi lakótelepen elkészültek a kiszolgálóegységek és a gyermekintézmények is Fotó: Martin Gábor Mintegy 100 családi ház épül évente Gyulán Választási gyűlés Fényesen lói működik az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents