Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-26 / 252. szám
Egészségesen élni Kicsik, nagyok a testkultúráról Alsó tagozatos pedagógus egy falusi iskolából: — Az egy-két évtizeddel * ezelőttivel összehasonlíthatatlan a mai falusi gyerekek élete. A szülők anyagi helyzete más, s az igényeik is fejlődtek. A tanyákon sem ritkaság a színes televízió és a lakások 80 százaléka fürdőszobás, pedig vízmű nincs a faluban. Elég ránézni a gyerekekre, az öltözködésük, az iskolai felszerelésük megfelelő tükre a színvonalnak, az igényességnek. Az iskolai oktatásnak és nevelésnek szerves része az egészségügyi kultúra fejlesztése, a testi higiéné tanítása. Nem is tudok olyan tanórát mondani, amikor ilyen ismeretekről, szokásokról ne esne szó. A legnyilvánvalóbban a testnevelési órákon, de a környezetismerethez tartoznak például a testápolás kérdései, s még a magyar nyelv és irodalom anyagát is átszövik az egészséges életmód témái. A gyerekek iskolai környezetében nap mint nap ügyelünk a megfelelő világításra, a jó levegőre, a tisztaságra, a balesetmentes játékra. Osztályfőnöki órán számtalan kényes kérdésről beszélgetünk, az orvos és a védőnő is tart ilyen előadásokat. A védőnő születésüktől ismeri a gyerekeket, a családi gondokat, így sokat tud segíteni a nehezen nevelhetők, az idegrendszeri problémások megértésében. Az iskolában megfigyelünk olyan bajokat, amelyeket a szülők talán nem vettek még észre, például cukorbeteggyanús, szívpanaszos, gyöngénlátó gyerekeket. Nagyon fontosnak tartom a pedagógus jó kapcsolatát a védőnővel, az orvossal, a fogorvossal. A Vöröskereszt jelenlétét az iskolában főként csak akkor érezzük, ha versenyre készülnek a gyerekek. Az egészségnevelők felvilágosító előadásait szívesen vennék az öltözködésről (a szülők túlöltöztetik a gyerekeket), a táplálkozásról (szokás a fűszeres, nehéz ételek fogyasztása). Gond még falun az is, hogy szépek, tiszták, korszerűek a házak, de nem a lakások vannak az emberért, hanem fordítva. Jó lenne erről is többször beszélgetni. Mikor az iskola harmadik osztályosait az egészségügyi szokásokról kérdeztük, eleinte nem értették a dolgot, majd a részletekre kérdezve így beszéltek: L. Zsolti: — Anyukám varrónő, apukám kőműves. A testvérem fiatalabb nálam, de már ő is egyedül öltözik. Naponta fürdünk, este a mese után. Felülről lefelé haladva mosakszom. Nem szeretek beteg lenni. Tavaly mumszos voltam, nagyon fájt a fejem, rossz volt. T. Pali: — Nekem sajnos nincs testvérem. Én is minden este fürdők, de a lábamnál kezdem. (A többiek nevetnek.) A reggeli fogmosás szerintem fontosabb, mint az esti. A ruhámat anyukám tartja rendben, én legfeljebb csak cipőt tisztítok. A színétől függ, hoev mivel takarítom, szivaccsal, vagy súrolókefével. Sokat segítek a szüleimnek, de a legjobban játszani szeretek a szabad levegőn. B. Edit: — Apa a téeszben dolgozik, s az én anyukám is varrónő. Reggel és este rendszeresen fogat mosok. Naponta cserélek tiszta fehérneműt. Emlékszem, hogy már az óvodában sokat beszélgettünk a tisztaságról, az egészségről. Evés előtt és vécézés után mindig kezet kell mosni, ez szabály. Jó, ha sokat eszünk, hogy megnőjünk. Szemüveges vagyok, és tudom, hogy baj, amikor gyakran elfelejtem megtörölni az üvegét. Állandóan hordok magammal papírzsebkendőt. A doktor bácsitól félek, kisebb koromban sok injekciót kaptam. A családban alakulnak, fejlődnek a gyerekek. Először ott tanulják meg az alkalmazkodást, az együvé tartozást, az egymásról való gondoskodást, a szép beszéd alapjait, az egészséges életmód szokásait, s olykor, sajnos, mindezek ellenkezőjét is. A középiskolás kollégiumokban kiderül, mennyire sikerült a családnak, az általános iskoláknak felkészítenie a gyerekeket önmaguk ellátására, az egészséges életmódra. Egy városi leánykollégium nevelői és lakói vallottak nekünk erről a témáról: Nevelő: — Ezek a lányok nagyon tiszták, állandóan zuhanyoznak, mosakodnak. Ilyen szempontból nem hozott változást az életükbe a kollégium. Az én csoportomban 25 lány van, közülük 16- nak van otthon fürdőszobája. Ami gond, az sajátosan a 14—18 éves kor divatjaiból adódik. Ilyen például a frizura; sokan azért nem fésülik ki a hajukat, mert a borzos a menő. Néhányan a ruhájukat ugyan kimossák, de gyűrötten viselik. Az ellenállóképességük sem a legjobb. Egy nap társadalmi munka, és mindenki „kivan”. A szabad levegőn tartózkodásra, a mozgásra állandóan biztatni kell őket. Talán elkényelmesedtek? Az orvosi ellátásunk, a bőrgyógyászatot kivéve, nem megoldott. A körzethez tartozunk, s ez plusz 100—120 embert jelent az amúgy is elfoglalt orvosnak. Az iskolából rendszeresen elviszik a lányokat orvosi vizsgálatra, de az alkalmi megbetegedések a kollégiumban fordulnak elő. Szomorú tapasztalat az is, hogy a dohányzásra egymást biztatják. Eljön faluról egy elsős középiskolás, két hónap múlva már cigizik, mert akkor „nagylány”. önmagukkal szemben általában nagyon igényesek, de a környezetükre már kevésbé vigyáznak, s ez felnőtt korban csak még rosz- szabb lesz. A W. C.-ben például egy törülköző csak rövid ideig tiszta, mert valaki hamarosan úgyis cipőt töröl bele. Az étkezési kultúrával sincs minden rendben. Érdekes, hogy a fiatalok az igényesebbek, az idősebbek talán lezserségből hajlamosabbak az elhanyagoltságra. Három lány a százból: — A személyi higiéné szerintem külső megjelenést jelent. Első pillanatra kitűnik, ha valakire ránézünk, hogy törődik-e önmagával? Van olyan lány, aki fésülködés nélkül nem tud az utcára lépni, de az ellenkezőjével is találkozunk. — Már óvodás korunktól tudjuk, ismerjük az egészségügyi követelményeket. Az egészséges életmódról is sokat hallottunk, az elmélettel persze nincs baj, de gyakorlatban nem biztos, hogy betartjuk. így vagyunk a fogorvossal is, csak akkor keressük fel, ha már fáj a fogunk. —'■ Időnként hallunk orvosi előadásokat az iskolában és a kollégiumban. Számunkra egyik legizgalmasabb kérdéskör a szex, a szerelem és a családi élet kialakulása. Osztályfőnöki órán foglalkozunk ezekkel, de még mindig nem eleget és nem konkrétan. A kollégiumban a csoportvezető tanárunktól hallunk erről a legtöbbet, vele majdnem olyan őszinték vagyunk, mint a szüléinkkel. — Űttörőkoromból emlékszem az elsősegélynyújtásra, de ha most szükség lenne erre a tudásra, azt hiszem, sokan bajban lennénk. Jó lenne ilyesmit is gyakorolni. Eszembe jutott egy újabb terület: minden lány álmodozik arról, hogy valamikor anya lesz. Falun még csak megtanulhatjuk a szomszéd kismamától, hogyan kell a gyerekkel bánni, de itt, városban nem. Pedig ez is hozzátartozik az egészséges életmódra és családi életre neveléshez. Azt általában gyakran elmondják nekünk óvodától az egyetemig, hogyan születik a kisgyerek, de hogy ezután mit kell vele csinálni, azt már nem. A kollégiumlakók egymást ösztönzik a jóra, de gyakran á rosszra is. Ök mégis sok olyat megtanulnak, amit a családjuk körében élők nem; a pénzgazdálkodást, önmaguk ellátását, az önállóságot. írásunk teljes képet nem nyújthatott a gyerekek egészségügyi ismereteiről, sem az általános, sem a középiskolában. Szúrópróbaszerűen vetettünk fel gondolatokat, beszéltettünk pedagógusokat és gyerekeket. Az elmondottak arról tanúskodnak, hogy az egészséges életre nevelésnek bőven vannak fehér foltjai a családban, az általános, a középiskolában és a kollégiumi életben is. Bede Zsóka Az óraközi szünetekben alig lézeng valaki a napsütéses udvaron, inkább az osztály elhasznált levegőjét szívják Fotó: Martin Gábor „Biz ifjúság nevelésében kifejtett munkáért” A fenti címmel olyan új elismerési formát alapított az idén a KISZ szarvasi városi bizottsága, amelyet évente egy alkalommal azon társadalmi tömegszervezeti vezetők, munkatársak, gazdasági és tanintézeti vezetők, dolgozók számára ítélnek oda, akik tevékenységükkel kiemelten segítik az ifjúság nevelését, a KISZ munkáját. A cím elnyeréséről a KISZ városi bizottsága dönt. Első ízben az idén, október 21-én adta át az emléklapokat Sonkoly János, a városi KISZ-bizottság titkára. „Az ifjúság nevelésében kifejtett munkáért” elismerésben részesült: Darvas Sándorné, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat szarvasi pártalap- szervezet titkára, Kovács Lajos, a Szarvasi Állami Tangazdaság gépjavító főmérnökség vezető főmérnöke, Stefancsik Pál, a Plastolus szövetkezet elnöke, Székely László, a vas- és fémipari szövetkezet elnöke, és Újvári András, a városi pártbizottság osztályvezetője. Úttörők Írják A kamuti József Attila úttörőcsapat vezetője, dr. Krizsán Jánosné, és az úttörőtanács titkára, Tatár Gábor levelében a következőkről számol be: „Községünkben a Béke Tsz nagy területen termel paradicsomot. Úttörőcsapatunk — hűen az Orion Expedícióban vállalt földi tetteinkhez — elhatározta, hogy segít a betakarításban. Így egyik délután, kisdobosaink és úttörőink, valamint úttörővezetőink elmentek paradicsomot szedni. Igyekeztünk az időt a sötétedésig jól kihasználni: 41 konténerrel szedtünk, s egy konténerbe körülbelül 400—450 kiló paradicsom fért. A munkáért kapott pénz egy részét a megyei úttörőtábor építésére fizettük be.” Izgalmas versenyről tudósított levelében Kóródi Anna, a gyomai Dózsa György úttörőcsapat úttörője: „Érdekes verseny zajlott le a gyomai 1-es és 2-es számú általános iskola úttörőcsapatai között, amelyet a 2-es számú iskola pajtásai szerveztek. Ezt mi, a Dózsa György úttörőcsapat tagjai is szívesen fogadtuk, annál is inkább, mert szerettük volna elnyerni a kupát, amelyet a tavalyi számháborúban a II. Rákóczi Ferenc csapat szerzett meg. A kihívás szerint az 5—6.-osok sport-, a 7—8.-osok honvédelmi versenyen mérték ösz- sze tudásukat, ügyességüket, bátorságukat. Izmainkat próbára tette a kötélhúzás, a medicinlabda-dobás, mulatságos volt a zsákban futás, seprűlovaglás, olimpiai totó, lövészet és gránáthajítás. A verseny után a testvérrajok süteménnyel vendégelték meg egymást. Később közösen játszottunk. Eredményhirdetéskor kiderült, hogy a győzelmet a Rákóczi Ferenc csapat tagjai szerezték meg, így náluk maradt a kupa.” Téma: a takarékosság Október: az idén először takarékossági hónap, amely október 31-én a világtakarékossági nappal zárul. Ennek jegyében az ifjúság körében is számos rendezvényre, vetélkedőre került, illetve kerül sor megyeszerte. A szarvasi Krecsmarik Endre Üttörőházban október 31-én délután lesz takarékossági vetélkedő, amelyen a Szarvasi 1-es, 2-es és 3-as számú Általános Iskola csapatai versenyeznek. A játékos vetélkedőn lesz szellemi totó, rajzolás, a takarékossági formákkal kapcsolatos kérdések, léggömbfújás, célbado- bás. Csabacsüdön a kultúrház- ban, október 29-én a helyi általános iskola tabuiéi egyéni takarékossági vetélkedőn vesznek részt. Az első helyezettek az OTP és a takarék- szövetkezet ajándékait vehetik át. Furcsa rekordok A Guinnes-féle rekordok könyve szerint a világon a legalacsonyabb férfi a 22 éves török Szulejman Erisz, aki mindössze 79 centiméter magas. A világon a legfiatalabb olyan anya, akinek ikrei vannak egy 10 éves kislány, aki az amerikai Indiana államban lakik. Az idén augusztusban született két kislánya egészséges. . Valószínűleg megérdemli a világ legkiemelkedőbb autóstopposa címet az angol Devon Smith, aki 25 év alatt 469> ezer 300 kilométert tett meg autóstoppal. Tavalyelőtt 48 államot járt be így. Egy NSZK-beli falu, La- berweiting tavaly azáltal vált híressé, hogy lakosai elkészítették a világ leghosszabb kolbászát. A kolbász hossza két kilométer volt, súlya több mint egy tonna. Huszonkét sertésből készült. LehoczkI István rajza Lemeztallózó Az Illés, majd a Fonográf együttes zenei munkáját figyelemmel kísérők már régen észrevehették: kétféle stílus fonódik össze lemezeiken. A líraibb, elbeszé- lőbb műfajt Bródy János dalai, míg a keményebb, rockosabb zenét a Szörényi- szerzemények képviselték. Most kettévált a kétféle irányzat, de úgy, hogy nem szakadt el a kiváló alkotói közösség. A közelmúltban megjelent két nagylemez új színt hozott könnyűzenei életünkbe. A két zenei egyéniség között levő — nemcsak emberi, hanem zenei — kapcsolatot már a lemezborító is fémjelzi. Kiválóan sikerült Bródy János „Hungárián blues” című lemeze. A sokoldalú zene- és szövegíró, zenész és énekes egy stíluson belül mindenfajta skálát „végigzongorázott”. Különösen tetszettek néhol nosztalgikus, helyenként humoros, de mindig figyelemreméltó dalszövegei. Előadásmódja is egyénibbé vált, bár néhol mintha Cseh Tamás búsmély, elgondolkodtató hangja csendült volna fel. A kiválóan hangszerelt, jó zenészekkel kísért dalok közül különösen tetszett a „Személyi igazolvány” kedvesen fanyar, és a „Földvár felé félúton ...” melankolikus dallama. Más hangulatot kínál a Szörényi-lemez pattogó ritmusával, s a Sebő-féle népzenei világgal. (Egyébként ő is egyik szereplője a lemeznek.) A címadó „Hazatérés”, vagy a „Kőműves Kelemen balladája”, de említhetném bárfmelyik dalt, első hallásra kevésbé tetszetős, mint a Bródy-lemez számai. Valószínű, hogy nem is lesz akkora közönségsikerük, pedig zeneileg szépen, gondosan munkáltak, és szövegeik is képviselnek egy Fonográféból megszokott színvonalat. A lemezpár nem csupán a hazai közönségnek okoz örömet, de az egyéni hangzás sok külföldi zenekedvelő érdeklődését is felkelti majd. Pályázat! Pályázat! Környezetünk védelme, vizeink tisztaságának megóvása valameny- nyiünk közös érdeke. A helyes környezetvédelmi szemléletre való nevelést már a gyermekkorban szükséges kezdeni. Ezt hivatott elősegíteni egy pályázattal az Országos Vízügyi Hivatal is, kapcsolódva a Hazafias Népfront országos környezetvédelmi társadalmi akciósorozatának programjához. A vízvédelmi pályázaton 6—14 éves korú gyermekek vehetnek részt, s indulhatnak rajzokkal, fotókkal és dolgozattal. A pályamunkákat 1980. november 15-ig lehet beküldeni a Körösvidéki Vízügyi Igazgatósághoz, ahol elő- zsürizik őket. A legjobb munkák 1980. december 10. és 1981. március 1. között kiállításon vesznek részt, s a legjobb 5-5 pályamű továbbjut az országos versenyre. A pályázat témája tehát: vizeink védelme.
