Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-26 / 252. szám
1980. október 26-, vasárnap r --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 A Békéscsabai Állami Gazdaság fcb _____________________________________________________________________________A G yors ütemben halad a búza vetése A Békéscsabai Állami Gazdaság a megyeszékhely legnagyobb mezőgazdasági üzeme. Területe 11 ezer 800 hektár, amelyből 9300 hektár a szántó. Földjeink magas aranykorona-értéke miatt a jó adottságú üzemek közé sorolják gazdaságunkat. Több mint 2500 hektáron termesztünk búzát, kukoricát 1600, hibrid kukoricát 400, cukorrépát 950, lucernát 1200 hektáron állítunk elő, hogy csak a leglényegesebb növényeket említsük. A számok felsorolása azonban nem érzékelteti kellően a gazdaság tevékenységének újszerű vonásait, a fejlődés irányát. Az utóbbi éverben a takarmánynövények termésátlagának növekedése lehetővé tette e növények termesztésének csökkentését. A termékszerkezet-módosítás következtében 1980-tól ipari növényeket is termesztünk. Napraforgót 300 hektáron, szóját 100 hektáron. Mivel e növények jövedelmezősége kedvező, a következő évben napraforgót 800 hektáron, szóját 300 hektáron termesztünk majd. A napraforgó hektáronkénti 3 tonnás termésnél több mint 10 ezer forint nyereséget hoz. Erre a jövedelemre gazdaságunknak is nagy szüksége van. Ebben az évben a növény- termesztés a gazdaság összes nyereségének 40 százalékát adja. A búza, a répa, és az olajos növények termesztéséből származik a növénytermesztés nyereségének 80 százaléka. Érthető tehát, ha e növények termesztését fokozott figyelem kíséri. Az elmúlt évben cukorrépából hektáronként 40,6 tonnát takarítottunk be. Ezzel az eredménnyel az IKR gazdaságai közül az elsők lettünk. Gazdaságunk arra törekszik, hogy minél nagyobb területen alkalmazzon korszerű termelésirányítási módszereket. A vetésszerkezet kialakításakor például számítógépes programkészítésre térünk át. Mindezt a korábban kialakult vetésszerkezet módosítása indokolja, ugyanakkor további lehetőség nyílik a még gazdaságosabb termelésre. A számítógépes program emellett a munkák szervezését is megkönnyíti. A legkorszerűbb termesztéstechnológiai eljárásokat -a búza, a kukorica, a silókukorica, a cukorrépa és a legelőgazdálkodás területén a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer biztosítja. A jó adottságok miatt ezért a következő években is gyors ütemben nőhetnek a termésátlagok. * Az egy évvel ezelőtt tartott belső vizsgálat során gazdaságunk vezetői egyetértettek abban, hogy a további fejlődés egyik feltétele, a növénytermesztés gépszínvonalának javítása. Ezért ebben az évben 23 millió forint értékű gépet vásároltunk. Erre az elhatározásra nem véletlenül jutottunk, hiszen korábban a munkáknál más gazdaságok erőgépeit is igénybe vettük. Ez kettős hátránnyal járt. Először is alkalmazkodnunk kellett, és a szántást, a vetést, a betakarítást nem minden esetben tudtuk optimális időben elvégezni, másodsorban, a bérmunkáért sok pénzt kellett fizetnünk. A gépvásárlások eredményeként az idén alapvetően megváltozott a helyzet. A munkákat saját erőből, időben tudjuk megcsinálni. Sőt, arra is lehetőségünk nyílt, hogy szolgáltatásokat vállaljunk más üzemekben. Szállítóeszközöket, betakarítógépeket, nagy teljesítményű traktorokat tudunk más gazdaságok rendelkezésére bocsátani. A jó termésátlagok elérőnek egyik feltétele a megfelelő hatóanyag-visszapótlás volt. Itt is változtatni kívánunk az eddig kialakult arányokon. Kevesebb műtrágya felhasználását tervezzük. Ez jelentős költségmegtakarítással jár. A növények tápanyagigényét elsősorban szerves trágya kijuttatásával kívánjuk biztosítani. Gazdaságunk irányított költséggazdálkodást folytat. Ez azt jelenti, hogy az esetek túlnyomó többségében előre meghatározzuk, hogy bizonyos hozamok eléréséhez milyen értékű munkára, energiára, takarmányra, műtrágyára, növényvédő szerre van szükség. Az irányított költséggazdálkodás sok előnnyel jár. Év közben is ellenőrizhető a költségszint, a költséggazdálkodás. Egyébként ebben az évben tovább szigorítottuk ezzel kapcsolatos tevékenységünket. Azt tűztük célul, hogy csökkentjük a költségnövekedés eddigi ütemét. A növekedés ebben az évben 4,1 százalékos lesz, és nem haladja meg az anyagköltség emelkedésének mértékét. Gazdaságunk csaknem 1300 hektár legelővel, réttel rendelkezik, amelynek túlnyomó többsége az árvízvédelmi területen fekszik. Mivel ezeket a területeket gyakran borítja víz, a termelés itt csak nagy kockázattal folytatható. Ebben az évben az említett területen kétszer kaszáltunk. Állattenyésztésünkben három jelentősebb állatfajta van: a sertés, a juh és a szarvasmarha. A szarvasmarha-tenyésztésben az 1980- as évet igen jelentősnek tartjuk, hiszen nemrég készült el az ország egyik legkorszerűbb, 1248 férőhelyes tehenészeti telepe. A kötetlen tar- tású telepet NDK és hollandlapály fajtákkal telepítettük be. Az egy tehénre eső tejtermelés ebben az évben várhatóan 4200 liter lesz. Ezzel azonban nem lehetünk elégedettek. Az új telep benépesítése, az új fejési rendszer, a tejtermelés kisebb fokú visszaesésével járt. Bebizonyosodott, hogy az új tartást az állomány egy része nem bírja. A kiválasztódás befejezését követően tehenenként jövőre már 4300—4400 liter tej termelését tűzzük célul. Az állami gazdaság 1600 tehenet tart összesen. A szarvasmarha-ágazat 6,4 millió liter tejen felül évente 460 tonna húst állít elő a népgazdaságnak. Az ágazat 4 millió forint nyereséggel zárja az évet. A sertéstenyésztésben is szakítottunk a hagyománynyal. Eddig az „alapanyag” 30 százalékát süldőként értékesítettük. Ettől az évtől kezdődően a süldőértékesítés szinte teljesen megszűnt, ezáltal 700 tonnáról 1100 tonnára nőtt az előállított sertéshús mennyisége. Ez végül is jelentős eredménynövekedéssel járt. Az addig veszteséges sertéstartás az idén várhatóan 2,5 millió forint nyereséget hoz majd. A következő évben 30 millió forintos beruházással megkezdődik a melléktermékejjre épülő sertéstenyésztés fejlesztése. A juhászaiban 24 tonna gyapjút nyírtunk le 1980-ban. Ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy az állattenyésztés döntően befolyásolja a vállalati eredményességet. Különösen az állattenyésztésben érvényesül hatékonyan a célprémiumrendszer. A kitűzött feladatok teljesítése esetén nemcsak a termelésirányítók kapnak prémiumot, hanem a fizikai dolgozók jutalmazása, ösztönzése is jelentős szerepet kap a gazdálkodás eredményességében. Említést érdemel még gazdaságunk melléktevékenysége, a lucemaliszt-, a vetőmag- és a takarmány-előállító üzem. A lucernaliszt- üzemben előállított 600 vagon pellet túlnyomó többségét exportra szállítjuk. Gazdaságunkban két év óta készítünk kukoricaszár-pelletet, amelyből ebben az évben 60 tonnát adtunk el exportra. E tevékenységünk további szélesítésére több szállítójárműre lenne szükség. A vetőmagüzem búzavetőmag-kikészítést folytat. Építőrészlegünk a gazdaság valamennyi beruházását képes megoldani. A részleg dolgozói építették az új tehenészeti telepet is. Ebben az évben más vállalatoknak 16 millió forint építési szolgáltatást teljesítettünk. Gazdaságunk 1980-ban 18—20 millió forint nyereségre számíthat. A Békéscsabai Állami Gazdaság a gesztorgazdasága annak a zöldborsótermesztési rendszernek, amelyet a közelmúltban államilag elismert rendszerré nyilvánítottak. Üj fejezetet jelent majd a gazdálkodás számítógépes irányítása. Jövőre Videoton 20-as számítógépet helyezünk üzembe. A berendezés termelési programok készítésére, a költséggazdálkodás hatékonyabbá tételére, az anyaggazdálkodás javítására, az anyagbeszerzés irányítására is alkalmas lesz. Ezt a tevékenységet a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesüléssel — amelynek egyébként tagja a gazdaság — kívánjuk megvalósítani. (X) A korszerű műtrágyatárolóban átmenetileg napraforgót tárolunk Az új szarvasmarhatelep az ország legkorszerűbb telepei közé tartozik Herriau-gépekkei szedjük a 950 hektár cukorrépát
