Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-26 / 252. szám
1980. október 26., vasárnap o Pályázati felhívás A Művelődésügyi Minisztérium pályázatot hirdet külföldi ösztöndíjra az európai szocialista országokba, teljes egyetemi képzésre. Külföldi ösztöndíjra pályázhat az a nőtlen, illetve hajadon magyar állampolgár, aki az 1980/81-es tanévben végzi a középiskola negyedik osztályát, vagy aki magyar felsőoktatási intézménybe előfelvételi nyert az 1981/82-es tanévre, illetve jelenleg ott folytatja tanulmányait az első évfolyamon. Pályázhat továbbá minden érettségizett dolgozó fiatal, aki 1980. december 31-ig nem tölti be 25. életévét. A választható szakokat, a pályázat módját, a felvételi vizsgák időpontját és témaköreit, a külföldi ösztöndíj elnyerésének feltételeit tartalmazó „Pályázati felhívás külföldi ösztöndíjra az 1981/82. és az 1982 '83-as tanévre” című füzet, valamint az annak mellékletét képező jelentkezési lap kapható Budapesten, a 11. számú pedagógus- könyvesboltban (V. Múzeum körút 5.), a 44. számú Móricz Zsigmond Könyvesboltban (Budapest V., Deák Ferenc utca 15.) és a 4. számú tankönyvboltban (Budapest V., Október 6. utca 8.), vidéki városokban pedig a tankönyvárusításra kijelölt könyvesboltokban. E boltok címéről a középiskolák igazgatói adnak tájékoztatást. Várospolitika és a cigánylakosság Népfront — aktívaülés Békéscsabán Békéscsaba, mint megye- székhely, és kiemelt felsőfokú központ nagy szerepet játszik a megye gazdasági, kereskedelmi kulturális életében. Fejlődéséhez minden társadalmi osztály, réteg és csoport hozzájárult. Mindez mottóként hangzott el tegnap, október 25-én Békéscsabán a Hazafias Népfront városi bizottságának székházában megtartott aktívaülésen. Banadics An- talnénak, a HNF városi bizottsága titkárának bevezetője után Fekete Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese tartott vitaindító előadást. Beszédében utalt a történelmi múltból ránk maradt előítéletekre, beidegződésekre, amelyek egyes népcsoportokkal, rétegekkel, korosztályokkal szemben megnyilvánultak. Ezért hozott a párt és a kormány olyan intézkedéseket, amelyek garantálják, segítik a beilleszkedést, a szocialista építés meggyorsítását. Megszületett az ifjúsági törvény, a nőpolitikái határozat, és még sorolhatnánk. Mindezek hatására a cigánylakosság is egyre jobban megtalálja helyét a társadalomban. A továbbiakban a város- politika tükrében mutatta be azt a sokrétű törődést, amely előmozdítja e differenciált csoport munkához való viszonyát, egészség- ügyi, szociális ellátásuk fejlesztését. Elmondotta, hogy az utóbbi 10 évben 20 százalékkal, azaz 13 ezerrel nőtt a város lakossága. A nagyobb munkalehetőség, a városias életmód vonzó a vidéken élők számára. Ma már 42 ezer munkahely van Békéscsabán, s a bejárók száma eléri a 10 ezret. A cigánylakosság közül jelenleg 824-nek van állandó munkahelye. Ez 164-gyel kevesebb az 1975. évinél. Az viszont lényeges, hogy csökken az időszakos munkát vállalók aránya. Egyre többen szereznek szakképesítést, ezt a folyamatot azonban mindenképpen gyorsítani szükséges. Befejezésül részletesen szólt a megyeszékhely iparának, mezőgazdaságának, kereskedelmének, szolgáltatásának fejlődéséről, az egészségügy, a kommunális ellátás és a művelődés eredményeiről, gondjairól, az állampolgári fegyelemről. Hangsúlyozta, minden területen számítanak a tanácsok, a társadalmi és a tömegszervezetek munkájára. A tanácskozás a város fejlődését bemutató filmvetítéssel, majd a hallottak és a látottak megvitatásával folytatódott. —s. Ma Különvonattal a gyermekszínházba Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Békés megyei kirendeltsége és a megyei úttörőelnökség szerveTűz- és munkavédelmi vetélkedő A KSH Számítástechnikai és Ugyvitelszervezési Vállalat békéscsabai számítóközpontjában október 24-én, pénteken délután tűz- és munkavédelmi vetélkedőt tartottak. zésében október 26-án, ma reggel 6 órakor különvonattal 566 úttörő utazik megyénkből Budapestre. A gyerekeket a pályaudvaron autóbusz várja. Délelőtt városnéző sétát tesznek, ebéd után az állatkertbe látogatnak, majd a gyermekszínházban megtekintik a Tom Sawyer kalandjait. Az egynapos program iránt nagyon nagy az érdeklődés, ezért ugyanilyen kirándulást szerveznek november 2-án és november 8-án. Az időjárásnak megfelelően most folyamatosan szállítják a rizstermelő gazdaságokból a betakarított termést a GMV dé- vaványai rizshántoló üzemének szárítójába. A szárítás után a hántolás, majd a csomagolás következik Fotó: Veress Erzsi Tortádnak a munkák a földeken Megyénk területén október 22-ig átlagosan 55 mm csapadék hullott. Ez megköny- nyítette ugyan a talajelőkészítési, a cukorrépa-betakarítási munkákat, meggyorsította a magvak kelését, a kibújt növények fejlődését, de gondokat is okozott. A több napos eső főleg az árvizes területeken teljesen leállította a gépeket, ezeken a helyeken az üzemek tovább folytatják a víz szivattyúzását. A kukoricának, melynek 42 százaléka lekerült a táblákról, az optimálisnál nagyobb a nedvességtartalma. Ezért sok üzem még nem kezdte el a tengeri betakarítását, hiszen a szárítási költségek igen magasak. A 47 százalékban felszedett cukorrépa szállítási ütemének fokozását lassítja az üzemek szállítókapacitásának hiánya, így az átvétel várhatóan elhúzódik. Vasárnapig teljesen betakarították a napraforgót, a paradicsomot, a paprikát és burgonyát. Az üzemek segítik egymást, ami most elsősorban arra irányul, hogy az őszi búza optimális időben és jó vetőágyba kerüljön. Ezzel a munkával 75 százalékban készültek el megyénk gazdaságai. Befejeződött a szocialista hazafiság kérdéseivel foglalkozó országos tanácskozás A gazdaságot mint hazát fenntartó, az életet meghatározó tevékenységet kell értelmezni mind a szocialista hazafiság, mind az internacionalizmus fogalmában — hangoztatták a szocialista hazafiság kérdéseivel foglalkozó országos tanácskozáson, amely tegnap zárult Egerben. A kétnapos hagyományos eszmecserén a „Szocialista hazafiság — gazdaság” című vitaindító előadást követően 18 felszólalás hangzott el. A tanácskozást követően átadták Egerben a Honvédelmi Minisztérium 1980. évi irodalmi nívódíjait. Hangverseny Gyulán Október 27-én, hétfőn este 7 órai kezdettel rendezi meg az Országos Filharmónia az idei első bérleti hangversenyt Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban. A hangversenyen Pál Tamás vezényletével a Szegedi szimfonikus zenekar lép fel, Dráfi Kálmán zongora- művész közreműködésével. Műsoron: Debussy Egy faun délutánja, Rachmaninov Rapszódia egy Paganini-té- mára, valamint Mendelssohn III. (Skót) szimfónia című műve. Műsorismertetőt Mesz- lényi László tart. Az intézet gazdasági vezetőinek kezdeményezésére, a KISZ-szervezet mozgósítása nyomán 7 csapatban összesen 28 versenyző vetélkedett. A tűzvédelmi és a munkavédelmi kategóriában is a termelési osztály csapata lett az első, melynek tagjai: dr. Csomósné Farkas Katalin, Petrovszki Ilona, Petri Erzsébet és Török István. A tűzvédelmi vetélkedőn második Hidi Pál, Szabó Imre, Valkó József és Filadelfi Mihályné, a munkavédelmi témakörben pedig Oláh Zsófia, Tóth Attiláné, Oláh József és Su- hajda Pál. Az első és a második helyezett csapatok értékes tárgyjutalmakat kaptak. Tiszta élő gyapjú n beszámoló taggyűlések jobb előkészítéséért! A z elmúlt — közel egy — évtized alatt az éves beszámoló taggyűlések egyre inkább a pártélet szerves részévé váltak. E fórumok szerepének növekedését jelzi, hogy ma már vezetőségek beszámoltatásán és a következő évi feladatok meghatározásán túl a pártélet fejlesztésének és a tagsággal folytatott aktív politikai eszmecserének kiemelkedő jelentőségű eseményei. Mindezek azt jelentik, hogy az irányító pártszervek és alapszervezeti vezetőségek jó alapról, mintegy tíz év tapasztalatainak birtokában kezdhetik meg felkészülésüket a — KB Titkársága 1979. szeptember 22-i határozata alapján — november 15. és december 15-e között megtartandó beszámoló taggyűlésekre. Ezek politikai tartalmát elsősorban az a tevékenység adja, amelyet az alapszervezetek ebben az évben a XII. kongresszus határozatainak a megismertetése, értelmezése és végrehajtása érdekében folytattak. Tehát a vezetőségeknek elsősorban arról kell beszámolniuk, hogy hogyan sikerült a párttagságot és a pártonkívülieket a kongresszusi határozatok megvalósításáért mozgósítani, illetve jobb munkára serkenteni, é$ melyek azok a feladatok, amelyeket e cél érdekében a következő időszakra meg kívánnak határozni. A pártvezetőségek beszámolója az alapszervezet jellegének megfelelően kiemelten foglalkozzon: az 1980. évi gazdasági munka főbb tapasztalataival. Ezen belül értékelje a termékszerkezet átalakítására; az importtal való takarékosságra; a gazdaságos exportra és a hatékonyság növelésére; a minőség és a munkafegyelem javítására tett intézkedéseket arról az oldalról megközelítve, hogy milyen szervező, segítő és ellenőrző tevékenységet folytatott a napjainkban egyre fontosabb területeken a párt- szervezet. Értékelje a párttagság ideológiai, politikai fejlődését, a pártmegbízatások teljesítését, a párttagság és a dolgozók körében végzett agitációs és propaganda- munka tapasztalatait. Elemezze a tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban dolgozó kommunisták tevékenységét, a pártirányítás helyzetét, valamint az alapszervezet munkájának hatását a pártonkívüliek körében. Adjon számot az 1979-es beszámoló-, valamint a kongresz- szusi irányelveket tárgyaló januári taggyűléseken elhangzott észrevételek és javaslatok hasznosításáról, valamint a további tennivalókról. Nagyon fontos, hogy a beszámoló valóban a politikai tevékenység értékelése legyen, és reálisan tükrözze a kommunisták munkáját és magatartását, valamint politikai helytállását. Ne feledkezzünk meg arról, hogy csak akkor éri el célját, ha tárgyilagos kritika és önkritika jellemzi. Lényeges, hogy ebben az új rendszerben is a taggyűlések összegezzék az éves munka elmaradt azon tennivalóit is, amelyeket a jövő évi feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni. A beszámoló vagy a mellékelt határozati javaslat egyértelműen tartalmazza témánként, kohkrétan meghatározva azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyeket majd 1981. január—február havi taggyűléseken előterjesztett munkatervbe figyelembe kell venni. Az aktív vita kibontakoztatása szempontjából lényeges — amennyiben külön határozati javaslat készül —, hogy az közvetlenül a vezetőség beszámolója után kerüljön ismertetésre. A beszámoló taggyűlések előkészítésének folyamatán — a korábbi évekhez hasonlóan a KB 1977. június 22-i határozatának megfelelően — első lépcsőként kerüljön sor az egyes párttagokkal folytatott személyes beszélgetésekre. Az elmúlt évek tapasztalatai —‘ bennük a kongresz- szusi előkészületek vitái — ismételten és egyértelműen bizonyították, hogy a párttagság igényli ezeket a beszélgetéseket. Emiatt rendkívül fontos azok alapos előkészítése és lelkiismeretes lebonyolítása. A beszélgetések több alapvetően fontos követelménynek kell, hogy megfeleljenek. Jelentőségük elsősorban abban van, hogy a pártegység erősítésének nagyon fontos eszközét képezik. Egyben alkalmat, lehetőséget jelentenek arra, hogy okos szóval, türelemmel, esetenként emberséggel kiigazítsák azokat a helytelen nézeteket, amelyek a pártegység — ezen belül elsősorban a cselekvési egység útjában állnak. A beszélgetés egyben nagyon lényeges konzultáció is az egyes párttagokkal arról, hogy hogyan látják a pártalap- szervezet alapvető politikai feladatainak a teljesítését. Ahhoz azonban, hogy a beszélgetések minden vonatkozásban elérjék céljukat, elengedhetetlenül szükséges, hogy azok nagyon nyílt, őszinte légkörben, valóban emberi közelségben kerüljenek lebonyolításra. Érezzék az egyes párttagok, hogy a pártalapszervezet aktívan részt kíván vállalni, segíteni akar egyéni gondjaik, nehézségeik megoldásában. Csak is így érhető el, hogy a párttagok felszabadultan, teljes energiával részt vállaljanak közös társadalmi feladataink végrehajtásában. A személyre szóló felkészülés elengedhetetlen része a beszámoló taggyűlésekre való felkészülésnek, de ugyanígy nagy jelentősége van annak is, hogy pártcsoporton belüL is megvitassák a legszűkebb pártkollektíva sajátos gondjait és feladatait. Az elbeszélésekre épülve — azok tartalmát felhasználva, elsősorban a csoport — ezen belül pedig az egyes párttagok magatartásának, tevékenységének az értékelését végezzék. Ennek során vizsgálják az egyes párttagoknál: a kapott megbízatások teljesítését;' a közéleti és társadalmi tevékenységet, ezáltal környezetére gyakorolt hatását; a párt politikája melletti nyílt kiállását; a párt normáinak a megtartását és a munka- területén való helytállását. Az alapszervezeti vezetőségek a beszámolók készítésénél nagyon sokat meríthetnek a beszélgetések és a párt- csoport-értekezletek tapasztalataiból, és ezáltal válnak valóban kollektív munka eredményévé a taggyűlés elé kerülő beszámolók. A mint ismeretes, 1981-től a pártszervek és pártalap- szervezetek nem készítenék éves gazdaságpolitikai feladataikat magában foglaló cselekvési programot. Szükséges azonban, hogy ezt a termelés területén, illetve a gazdálkodó egységekben működő alapszervezetek munkaterveiben dolgozzák ki. A munkaterv elkészítésénél vegyék figyelembe: a beszámoló taggyűlések tapasztalatait; a KB — későbbi — 1980. decemberi határozatát; az irányító pártszervek év végi állásfoglalásait és a gazdasági egységek 1981. évi tervét. yáradi László, az MSZMP KB PTO munkatársa Fotó: Veress Erzsi
