Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-24 / 250. szám
1980. október 24., péntek-t^lia»ivr‘Tci Hollóházi Porcelángyár A Hollóházi Porcelán- gyár 1777-ben üveghutaként kezdte működését, alapítási éveként 1831-et ismerik el. A felszabadulás után alacsony feszültségű szigetelőket gyártottak, manapság pedig használati edényt, és díszműtárgyakat állítanak elő. Törekednek a készletválaszték és a formapark bővítésére. A gyár évi termelési értéke százharmincmillió forint, melynek huszonöt százalékát főleg az olasz és görög piacokra exportálják (MTI-fotó: felv. — KS) flz adózás gondjai Telekgerendáson Nemrégiben értékelték Telekgerendáson a helyi adóügyek intézését, az adózás helyzetét. A községi tanácsnál egy előadó és egy kisegítő végzi el az adóügyi szak- igazgatási feladatokat. Mindkettőjük iskolai és szaíkmai végzettsége megfelel a követelményeknek. A telekgerendásiak rendszeresen fizetik házadójukat. Az ebadó számon tartásánál sok a változás, az állatok elhullása és szaporodása miatt. Harmincnyolcán kötelezettek az általános jövedelem- adó fizetésére. Ök iparosok, kereskedők, állattartók és kertészek, valamint azok az emberek, akik az egyéb javításokat és szolgáltatásokat végzik. A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadóját ma már többségükben nem az egyénileg gazdálkodók (ilyenek kevesen vannak), hanem a téesztagok és az illetményföldek használói fizetik. A téesz és az állami gazdaság az illetményföldet használók névjegyzékét, a változásokról szóló értesítést évről évre elküldi a tanácsnak. A gazdaságnak sok vidéki dolgozója kap a községben illetményföldet, így az adót is itt kell fizetnie. Tavaly óta növekedett a községfejlesztési hozzájárulás összege, amely most már meghaladja a 310 ezer forintot. A gépjármű-nyilvántartásban 131 személygépkocsi és 76 motorkerékpár szerepel. A község lakói közül néhá- nyan késve, esetleg a letiltást követően rendezték víz- díjtartozásukat. Gondot jelent az adózásban, hogy az állami gazdaság évről évre más területen méri ki dolgozóinak az illetményföldeket. Édesftett vegyes gyümölcs Klubélet Körösnagyharsányban A körösnagyharsányi fiatalok ifjúsági klubja az idén második évadát szervezi. Változatos programtervükből már sok minden megvalósult. Játékos vetélkedőt rendeztek, közös foglalkozást tartottak az úttörőkkel. Legközelebb az öregek napközi otthonának lakóit látják venA Skála-Coop hálózat üzleteiben napokon belül megjelenik a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet lés a Hungaronektár közös vállalkozásában elkészült gyümölcsfeldolgozó üzem első terméke: az édesített vegyes gyümölcs. A megtisztított, kimagvazott gyümölcsöt az előkészítést követően -főzik, majd a következő munkafázisban víztartalmát csökkentik, illetve cukortartalmát növelik. Ezután 40 Celsius-fokon szárítják, szőlőcukorban megforgatják és csomagolják. A 20 dejcás dobozokban forgalomba kerülő csemege 60 deka nyers gyümölcs értékével egyenlő. dégül. A hónap végén szüreti mulatságot terveznek, s a gyulai szakmunkástanulók klubja, a Délibáb is hamarosan ellátogat hozzájuk. Jó kapcsolatot alakítottak ki a fiatalok a helyi termelőszövetkezettel is, ahová szívesen járnak segíteni társadalmi munkában. Egy korty reklám Ülök a kényelmes fotelban és eszegetek. A képernyőből csorog az üdítő ital. Ami feldob, az a Pepsi kóla. A Gyöngy utáni vágy kiszárítja a torkom. Inni kell! „Soha jobb korty." Megyek az utcán, szemben velem a plakát a tojással és a gázpedállal. „Kár a benzinért.” Kinyitom az újságot, nézem a filmet, hallgatom a rádiót. Reklám ... reklám ... „Kinek van erre energiája?" Tamáskodom: talán „Kevesebb is elég?!” Azért mégiscsak izgat, hogy hol tart ma a reklám? Idősebb emberek nosztalgikus éllel mesélnek a régi időkről. Például: „Bútort csak Ro- yalnál végy, Baross utca harmincnégy.” És ma? Nálunk? Erről kaphattak képet, némi ízelítőt, stílusosan: egy korty reklámot a minap Békéscsabán a megye marketinggel foglalkozó szakemberei. De miért most, a visszafogott beruházások, fejlesztések időszakában foglalkozunk ezzel? Csepregi Miklós, a Magyar Hirdető szervezés vezérigazgató-helyettese frappáns választ adott a kérdésre. Ugyanis azt senki sem vitatja, hogy felfelé megyünk. Ha ez igaz, (és miért ne lenne az?), akkor a lassúbb sebességhez több gáz kell. Ezt szolgálhatja sajátos eszközeivel a reklám. Vajon, szolgálja-e? Egy felmérés szerint egész népgazdaságunkban évente mintegy 2,3 milliárd forintot költünk reklámra. Csak a belkereskedelemben 600 millió az ilyen költség. Nem mindegy tehát, hogy e tetemes összeget mire fordítják. A Skála Áruház bevezető reklámja több mint 10 millió forintba került. Megérte? Minden bizonnyal, hiszen a bevásárlóközpont forgalma azóta az átlagosnál jobban növekszik. Hazánkban ma 700-féle sajtótermék jelenik meg, 15 millió példányban. Az itt közzétett hirdetések hatása szinte felmérhetetlen. Különösen akkor, ha a tartalom és a forma egységes, a jelmondat hosszú időn át megmarad az olvasókban. Szakmai berkekben sokszor megemlítik, hogy a frontra küldött amerikai katonáknak külön nyomatban, tömörítve elküldték a hazai újságokat. Aztán rájöttek, hogy alig-alig olvassák ezeket. Miért? Valami hiányzott belőlük. A hirdetés! A reklám kétségtelenül szerves része életünknek, gazdaságunknak. Társadalmi hasznossága kézenfekvő. Rossz bemutatás miatt korszerű termékek bukhatnak meg. A régiről az újra sehol sem térnek át könnyen. Előbb meg kell győzni őket az új hasznosságáról, előnyéről. S ez elsősorban a reklám feladata. Ezért a vele szemben támasztott követelmény nem kevés. Elvárjuk tőle, hogy hatékony elgyen, és ki lehessen elégíteni a felkeltett igényt. De mindig csak a reklám a ludas? Aligha. Gyakran hangoztatjuk: amire felhívják a figyelmünket, az kapható is legyen az üzletben. Kérdés: az nem szükséges, hogy a kereskedelem is jól ismerje és ismertesse a terméket? Dehogynem. Csakhogy ez nem mindig van így! Az eladó sokszor annyit sem tud az új áruról, mint a vásárló. A diaképeken kitűnően lehet érzékelni, hogy a reklám hatékonyságának egyéb feltételei is vannak. Többek között az alapos, átgondolt tervezés, a rendszeres piackutatás, a műszaki haladás eredményeinek az ismerete, a gazdasági fejlődés iránya, az ízléses csomagolás. Ehhez pedig szakemberekre van szükség. Rangos grafikusok, művészek vesznek részt e munkában. Felelősségük nem csekély, hiszen rajtuk is múlik, hogy fejlő- dik-e, vagy romlik az esztétikai közízlés. Gondoljuk el: a televízióban félperces hirdetés fekete-fehérben 32 ezer forint, ha színes, majdnem a duplája. A mozifilmnél ez az összeg 75—95 ezer forint között van. Tehát, aki a pénztárcájába nyúl, arra törekszik, hogy a rajzról, a szlogenről mindenkinek ugyanaz jusson eszébe: a reklámozott termék. Felnőtt-e a magyar reklám? Nem állítom, hogy a legjobb férfikarban van. Egy biztos: már nem kamasz. Immár 1968 óta a MAH1R- nek export joga van. A hazai vállalatok megbízásából évente 250 külföldi szaklapban 3 ezer hirdetést jelentetnek meg, kiállításokat rendeznek. Most, amikor az ország külgazdasági kapcsolatait lendületesen kell fejleszteni, különösen figyelemreméltó ez a tevékenység. Mindez a honi ipart is arra ösztönzi, hogy szüntelenül javítsa termékeinek a minőségét, korszerű áruval jelentkezzen a piacon. Vagyis: ne tejes, hanem teljes legyen a siker. Másképpen: mindig tudjuk, hogy „Merről fúj a szél...?” Seres Sándor Sikeres öt évet zárt a Gyoma—Endréd és Vidéke ÁFÉSZ öt év telt el a gyomai és az endrődi ÁFÉSZ egyesülése óta. Ez az idő bőven elég volt ahhoz, hogy beigazolódjon: a két szövetkezet szellemi és anyagi erejének ösz- szevonása nemcsak helyes, de szükséges is volt. Egyértelműen bizonyítja ezt a forgalom 59 százalékos növekedése, melyet 74 százalékos gazdálkodási eredmény követett. Ugyanakkor e fél évtized alatt az eszközállomány értéke elérte a 120 millió forintot. Továbbá a saját vagyon értéke 44 millió forintról 73 millió forintra emelkedett. A Gyoma—Endréd és Vidéke ÁFÉSZ dolgozóinak az egyesülés óta végzett eredményes munkáját a három esetben kiérdemelt Kiváló Szövetkezet cím elnyerése is tanúsítja. Igaz, a legjobbak közé felsorakozni nem volt könnyű. A két szövetkezet egyesülés utáni szervezeti átrendeződése, a működési terület lakosságának élelmiszerrel és egyéb cikkekkel történő ellátása igen sokszor nagy erőfeszítést igényelt. Közben Gyomán és Endrődön meg kellett oldani a mindinkább sürgetővé vált bolthálózat- korszerűsítési feladatokat, mely több új kereskedelmi és vendéglátóegység létrehozásában, jó néhány bolt fel- újításábán jutott kifejezésre. A sokrétű kereskedelmi és vendéglátó tevékenység fejlesztésén túl az utóbbi években sokat tett e szövetkezet a kisgazdaságok és szakcsoportok termelésének szervezettebbé tételéért is. Ez a magyarázata annak, hogy az egyesülés óta megduplázódott a szakcsoportok taglétszáma. A zöldségtermelő szakcsoportok különösen elismerést érdemelnek, mert nagymértékben hozzájárultak a helyi ellátás javításához. A Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága azonban a feladatok mércéjének magasra állítása közben az eredményeket produkáló dolgozókról sem feledkezett meg. Az élet- és munkakörülmények sokoldalú fejlesztésén túl öt év alatt 33 százalékkal nőtt is a dolgozók bérszínvonala, mely 1979-ben elérte a 37 ezer forintos átlagot. Ennél a szövetkezetnél évek óta jól ismert a lakásépítések támogatása is. Ilyen segítségnyújtásban eddig 44 dolgozó részesült, akik 700 ezer forint kamatmentes kölcsönt kaptak az ÁFÉSZ-től. Mint az ország, s a megye más gazdálkodó egységeinél, a Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ-nél is azon fára- doziíak, hogy jó eredményekkel fejezzék be a jelenlegi tervidőszakot. A hátralevő több mint két hónap igaz még kemény munkát követel. Az idei üzletpolitikai tervben megfogalmazott több mint 500 millió forintos áruforgalmi terv teljesítése az egész kollektívától jól szervezett munkát igényel. Nem kevésbé az előirányzott több mint tízmillió forintos mérleg szerinti eredmény, melyet szintén teljesíteni akarnak a szövetkezet dolgozói. A fent említettek következnek abból az egyértelmű elhatározásból, hogy szilárd gazdasági alapról kezdhessék a VI. ötéves tervet. Most, alig két hónappal az idei esztendő, valamint a jelenlegi tervidőszak lezárása előtt ehhez minden remény megvan ennél a szövetkezetnél. Balkus Imre Magyar győztesek a szófiai Barátság Kupán Immár 18. alkalommal rendezték meg a szocialista országok nemzetközi fodrász és kozmetikus seregszemléjét. Az idei Barátság Kupát Szófiában tartották, ahová a Magyar Fodrász és Kozmetikus Egyesület is küldött résztvevőket. Az indulókat az Országos Fodrász és Kozmetikus verseny legjobbjai közül válogatták ki, s így került a csapatba a Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet fodrásza, Szeverényi Mihály és modellje, Czeglédi Anikó is. Velük együtt öt női, három férfifodrász, három kozmetikus és a modellek indulhattak el az október 18—19-i versenyen. Július közepe óta minden . hétfőn Budapesten készültek erre a kupára, és a siker nem is maradt el. A verseny október 18-án, szombaton délelőtt 9 órakor a bolgár főváros sportcsarnokában kezdődött. A nőknél a gála- és nappali frizurákat, a férfiaknál a modem hétköznapi és művészi hajalkotásokat, a kozmetikusoknál a színházi és nappali arckikészítést pontozta a nemzetközi zsűri. Minden ország egy-egy női fodrásza történelmi frizurát is készített. A nemzetközi versenyt az érdeklődők a helyszínen monitorokon nézhették, de az eseményt a bolgár televízió is közvetítette. Az alkotásokat a modellek egy kifutó páston mutatták be a közönségnek. A zsűri pontozott, s az esetleges holtversenyeket a nézők segítségével döntötték el. A szövetkezeti fodrászoknak, s az egyesület közös, jó munkájának köszönhető, hogy a női fodrászok megszerezték csapatban az első helyet és a Békés megyei Szeverényi Mihály — egyéni versenyben — ötödik lett. Hazánk mögött Bulgária és a Szovjetunió csapata nyert el helyezést. A férfiaknál ismét első Magyarország, az egyéni versenyzők között legeredményesebb Bálányi Péter budapesti fodrász modern és művészi frizurájával megszerezte a nemzetközi első helyet. Országunk versenyzői mögött végeztek a bolgár és ,a csehszlovák rajtolók. A kozmetikusoknál a szovjet versenyzők aratták le P babérokat, második Magyarország, harmadik Bulgária versenyzőgárdája lett. Az említett országokon kívül egyébként az NDK, Lengyelország, Románia és Mongólia csapatai is részt vetnek. (sz. j.)
