Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-23 / 249. szám

1980. október 23., csütörtök o IgNilUMW A kiállítás 10-től 18 óráig tekinthető meg Békéscsabán Fotó: Martin Gábor Idegenforgalmunk árnyoldalai bemutató nyílt Békéscsabán Október 22-én. tegnap 10 órakor Az idegenforgalom árnyoldalai címmel kiállítás nyílt Békéscsabán, az MN művelődési otthonában. Az intézmény vezetősége, vala­mint a Békés megyei Rend­őr-főkapitányság, a Vám- és Pénzügyőrség Csongrád—Bé­kés megyei Parancsnoksága által rendezett bemutatót Pi- kó János rendőr alezredes nyitotta meg. Beszédében többek között utalt arra, hogy az idegenforgalommal párhuzamosan sajnos gyako­ribbá váltak a vám- és de­viza jogsértések is. Ezek szá­ma — országos viszonylatban — tavaly megközelítette a 20 ezret, s az elkobzott valuta és csempészáruk értéke el­érte a 200 millió forintot. Ami Békés megyét illeti, itt 7 vám- és 71 devizagazdál­kodást sértő bűncselekmény, továbbá 437 vám- és deviza­szabálysértés fordult elő az elmúlt évben. Ezek túlnyo­mó részét a két határállo­máson, illetve Békéscsabán és Gyulán követték el egyes személyek, esetenként a tu­rizmusban részt vevő csopor­tok. Arra is akadt példa, amikor — értékesítés céljá­ból — külföldi kamionos pró­bált 751 ezer forint értékű alkatrészt átcsempészni ha­zánkon. Öt a gyulai magyar —román határátkelőhelyen fülelték le a vámőrök. Az október 22-től novem­ber 6-ig nyitva tartó kiállí­táson a jelenleg divatos csempészárukról, valamint a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség mun­kájának egyes mozzanatairól, eredményeiről is képet kap­hatnak az érdeklődők. „Ki minek mestere” az egészségügyben A közelmúltban rendezték meg az ápolónői és védőnői szakmákban a „Ki minek mestere” megyei döntőket. A munkahelyi versenyekre szeptemberben került sor, majd Orosházán a megyei versenyt bonyolították le az ápolónőknek, Gyulán az egészségházban pedig a vé­dőnőknek. Orosházán 23 ápolónő vett részt, Jantyik Mária, a bé­késcsabai intenzív osztály fiatal ápolónője lett az első. Második helyen Fehér Ka­talin, a gyulai kórház fiatal egészségügyi szakembere végzett. Az ápolónői szakmá­ban november 11—12-én rendezik meg az országos döntőt, és a megyénket képviselő Jantyik Mária a belgyógyászati osztályon és az egészségügyi szakközép- iskolában szervezett felké­szítésen vesz részt. A védőnők versenyében Kokaveczné Szegfű Éva, a gyulai egészségház munka­társa lett az első. mögötte a hunyai Hidvéginé Sándor Erzsébet végzett, harmadik Tóth Erzsébet gyulai védőnő lett. A védőnői szakmában az országos döntőre novem­ber 19—20-án kerül sor a szegedi egészségügyi főisko­lai kar rendezésében. Magyar—angol régészeti kutatások Az oxfordi, budapesti és békéscsabai régészekből szer­veződött közös magyar—an­gol expedíció a közelmúlt­ban befejezte öthetes békési munkáját. A Szeghalom és Dévaványa térségében föl­tárt újkőkorí településrend­szer további kutatását a jö­vő évben folytatják. Az idén a kisebb, 4—7 ezer éves te­lepek vizsgálata szerepelt a felszíni műszeres kutatásból és ásatásból álló program­ban, 1981-ben a városiasodás küszöbére érkezett nagy te­lepülések kerülnek sorra. Az új leletek feldolgozása Békéscsabán és Oxfordban folyik, a Munkácsy Mihály Múzeum régészei jelenleg a kerámiatárgyak restaurálásá­val foglalkoznak. Ezek kö­zött a legérdekesebb a kö­rülbelül hatezeréves oltár, egy kecske alakú szobor, te­tején az áldozat befogadásá­ra szolgáló tállal, valamint a nyolc, agyagból kiégetett „zsírfarú” istennőszobrocska. A békéscsabaiakra vár a le­lőhelyeken talált állatcson­tok, kő- és csonteszközök tu­dományos feldolgozása. KPVDSZ kulturális hénap Csongrád megyei aktívák látogatása A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Békés megyei alapszervezeteinek, bizottsá­gának huszadik, jubileumi kulturális hónapja keretében szombaton és vasárnap Bé­kés megyébe látogatott a Csongrád megyei szakági bi­zottság harminc tagú dele­gációja; a kulturális, oktató- és nevelőmunka aktivistái, a munkabizottságok vezetői. Szombaton délelőtt először a békéscsabai ifjúsági és úttö­rőházban a vendégek meg­tekintették a KPVDSZ Nap­sugár bábegyüttesének Mici­mackó előadását, majd a Körös Szállóban került sor az ünnepélyes fogadásra. Rákóczi Ferenc, a Békés megyei bizottság titkárának köszöntőjét követően a foga­dás azonnal munkaértekez­letbe váltott át. A csongrádi aktivisták kérdések özönével fordultak a vendéglátókhoz. Főleg arra voltak kíváncsi­ak, hogy az októberenként sorra kerülő kulturális hó­nap száz rendezvénye ho­gyan illeszkedik a szakszer­vezet közművelődéspolitikai rendszerébe; a Békés me­gyei kulturális munkabizott­ság milyen módszereket al­kalmaz a szervezésben, az agitációban és a propagan­dában. Természetesen szóba került a 18 ezer tagot szám­láló Békés megyei KPVDSZ- bizottság politikai nevelő- munikája is. A vendégek meg­tudhatták, hogy megyénkben a kulturális hónap alkalmá­ból, ünnepélyes keretek kö­zött kezdődik az alapszerve­zetekben a politikai oktatás, amelyben az idén több mint háromezren vesznek részt. A kulturális hónap rendezvé­nyeinek részletes ismerteté­se, a gondok és nehézségek elemzése élénk vitát váltott ki. A vendégek megtekintet­ték azt a Békéscsaba turisz­tikai és kulturális nevezetes­ségeit felvonultató diasoro­zatot is, amelyet erre az al­kalomra a megyei vendég­látóipari vállalat egyik mun­katársa készített. A délutáni békéscsabai vá­rosnézés és szabad program után a Csongrád megyei szakszervezeti aktivisták va­sárnap Gyula nevezetességei­vel ismerkedtek. A tervek szerint jövőre a Békés me­gyeieket fogadják tapaszta­latcserére a Tisza parti me­gyeszékhelyen, Szegeden. A vendégeknek Rákóczi Ferenc Békés megyei titkár adott tájékoztatót Fotó: Fazekas László Főzőtanfolyam, irodalmi est, mozidiszkó A békéscsabai Kulieh Gyu­la Ifjúsági és Üttörőház az új évad első hónapjának vé­gére is igen sok, szinte min­den érdeklődési körű fiatal­nak, idősnek rendez progra­mot. Nemcsak a lányokat és asszonyokat várják a tizen­negyedik évébe lépő „Ház” most kezdődő főzőtanfolya­mába, hanem a gasztronó­mia titkai iránt érdeklődő férjeket is. Az első, az ala­kuló foglalkozás október 21- én, kedden este fél hatkor volt a Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakmunkás- képző Iskola mindennel fel­szerelt tankonyhájában. A foglalkozásokat keddenként Kerepeczki György né vezeti. Ma este a ház nagytermé­ben Horváth Teri Kossuth- díjas érdemes művész, szín­művésznő irodalmi estjére kerül sor. A neves művész a nagy elismeréssel fogadott életrajzi könyve alapján állí­totta össze Rőzsetűz a Sári- gyöpön című műsorát. Minden hónap utolsó hét­főjén a tinédzsereknek ren­dez programot az ifjúsági ház. Október 27-én este 7 órától tartják a mozidiszkó első rendezvényét, amely ha­sonló lesz a megyei moziüze­mi vállalat nyári, hasonló nevű estjeihez. Két nap múl­va, szerdán 17 és 20 órakor a V’ Moto-Rock popegyüttes koncertezik a ház nagyter­mében. Spárgát? Kötéllel se! Lassan egy hónapja, hogy a boltok polcain megjelent egy ritkán látott zöldségnövény, a spárga. Akkoriban nagy volt az érdeklődés, sokan odamentek a polchoz, és kíváncsian szemlélték az újdonságot. A nagy többség az­után csalódva ment tovább. A spárga ára űzte el a ve­vőket. Egy üveg ugyanis 30 és 80 forint között van. El­gondolkodtam: vajon miért? Tény, hogy kis területen termeljük, s ami kevés, az drága. Az is igaz, hogy ter­mesztése sok kézi munkát kíván, harmadik évben fordul termőre stb. Gondolom, a konzervgyárnak is sok baja volt a fel­dolgozással, indokolt tehát az ár. És mégis! Egy kiló spárga árán egy kiló húst lehet venni. A hús tápanya­gokban gazdag, fehérjét, ásványi sókat vesz fel belőle a szervezet. No és a spárga? Semmi különös tulajdonsága nincs, közepes értékű zöldség. S az íze? Az valóban kel­lemes, de minden hiába, vegye, akinek bírja a pénztár­cája. Én meggyőztem magam: kötéllel se bírnak rá, hogy spárgát vegyek. — m. szabó — Emberölésért életfogytig Emberölés bűntettének ügyé­ben Ítélkezett a Szolnok megyei Bíróság. Ez év január 22-én holtan ta­lálták kisújszállási lakásán öz­vegy Sándor Ferencnét, a Gabo­naforgalmi és Malomipari Vál­lalat helyi raktárának dolgozó­ját. Mint a vizsgálat megállapí­totta, a szerencsétlen asszonyt megfojtották, majd öngyilkosság látszatát keltve villanyzsinórral lakásának kilincsére felakasz­tották. A bűncselekményt az 51 esztendős Bana István, a kun- csorbai Búzakalász Tsz volt ága­zatvezetője követte el. A Szolnok megyei Bíróság Ba­na Istvánt előre kitervelt, nye­reségvágyból elkövetett ember­ölés és lopás bűntettéért halma­zati főbüntetésül életfogytig tar­tó szabadságvesztésre ítélte, mellékbüntetésként tiz évre el­tiltotta a közügyektől, és va­gyonelkobzást rendelt el. Kiállítás MedgYesegyházán Az elmúlt héten Kucsera La­jos, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának munkatársa nyitotta meg a medgyesegyházi művelődési házban Várszegi Ta­más amatőr festő kiállítását. A községben élő alkotó huszonki­lenc olaj- és pasztellképét mu­tatja be, s ezek többsége figu­rális kompozíció. Mint ahogyan megnyitójában Kucsera Lajos is elmondotta, Várszegi előszeretet­tel és elmélyülten festi meg a falusi élet hétköznapjainak lát­szólag egyszerű jelenségeit, ugyanakkor több képén a táj szeretete is szembetűnő. A kiállítás egy sorozat része, a medgyesegyházi művelődési házban rendszeresen tartanak ki­állításokat, és a neves, hivatá­sos művészek mellett teret ad­nak az amatőröknek is. A KPVDSZ kulturális napok keretében nyitott kiállítást ok­tóber 25-ig láthatják az érdek­lődők. ...és mit fizetnek? I lyet még nem pipáltam, meséli elképedve pe­dagógus barátnőm, ki" nek tanulságos történeteit huszonnyolc esztendeje hall­gatom. — A múltkor Piros­ka és a farkas meséjét ad­tuk elő a bábszakkörben, hat-hét éves gyerekekkel. A Piroskát alakító kislány, mi­közben berakta a kosarába a bort és a kalácsot, hirtelen azt kérdezte: mit kapok, ha meglátogatom a nagyma­mát?! Két asszony beszélget mö­göttem az eszpresszóiban. A szemközti tükörben látom, amolyan „befutott” negyve­nesek lehetnek: külföldi ci­pő, valódi bőr rétikul, szép ékszerek. Mindez jól kereső férjet, gondtalan életet sej­tet. Azt mondja az egyik: gondolhatod, mit éreztem. Az embernek megáll az esze! A világon mindene megvan, külön szoba a nyaralóban, motorcsónak, motorkerékpár, mire betölti a tizennyolcat, meglesz a Ladája is... És mivel hálálja meg mindezt a drága fiúcska a szerető szü­leinek? Jegyekkel üzérkedik az Uránia mozinál! Az én fiam, akinek először volt szí­nes japán minivizorja Buda­pesten! Aki nyolcéves korá­ban kinn volt velünk a montreali olimpián! Te ér­ted ezt?! A Jendrassikről elnevezett szocialista brigád vezetője keserűen legyint, amikor egy kissé sokallom a brigádtagak átlagéletkorát: ha mi nyug­díjba megyünk, brigád se lesz. Próbáljon csak beszél­getni a fiatalokkal. Akármit kérnek tőlük, az az első kér­désük: mit fizetnek? A mi gyárunkban elég sok színes­fémhulladék keletkezik. A visszanyerése, újbóli felhasz­nálása nemcsak gyári, ha­nem népgazdasági érdek is. Kértük a fiatalokat, szervez­zenek őrjáratokat a színesfé­mek összegyűjtésére. Szíve­sen, mondták; évente két­szer a kommunista műsza­kon. Kettő szerepel az évi tervünkben: egy az első, egy a második félévben. És mi lesz a többivel?! Ha eladhat­ják a MÉH-nek, és az ára az övék lehet, beszélhetünk a dologról, felelték. Érti ezt? A gyár tőkés importból be­szerzett nyersanyagának hul­ladékát forintért adnák el a MÉH-nek! A brigádba meg nem tülekednek, mert so­kallják a társadalmi mun­kát, a közéleti terheket. Ha már itt kell maradni mű­szak után, mondják, akkor legalább túlóradíjért teszik. Tíz közül legalább hétnek van másodállása. És bale­koknak gúnyolnak bennün­ket, ötveneseket, hogy ingyen csinálunk udvari játékokat a községi óvodának, hogy tár­sadalmi munkával tartjuk rendben a játszóteret, s hagy máig is elsők vagyunk, ha ilyen-olyan szakmai tovább­képzésre kell jelentkezni. Panaszkodnak a pedagógu­sok, hogy a szülők elrontják a gyerekeket: minden jobb jegyért pénzt, a jó bizonyít­ványért értékes ajándékokat adnak nekik. Mintha a „Nem az iskolának, hanem az élet­nek tanulunk” igazsága erő­sen elhalványult volna az utóbbi években. Panaszkodnak a szülők, hogy némelyik pedagógus rossz példát mutat a gyere­keknek: amint közeledik az év vége, finom célzásokkal adja tudtul, mit szeretne ajándékba kapni. Tudok olyan esetről, amikor az áhí­tott „szuvenír” több mint 3000 forintba került! A megyeszerte tisztelt se­bész főorvos sikeres strum- maműtétet hajtott végre a helybeli maszek autójavító kisiparos érettségiző leányán. Egyszer. A mester hálából ingyen reparálta meg a főor­vos Renault 16-osát. Sokszor. A főorvos ugyanis rendszere­sen hozzá viszi autóját, ha baj van, s már meg sem kér­di, mivel tartozik. A KERAVILL-bolt kiraka­tában öles plakátok hirdetik, hogy két hónapig 30 százalé­kos árkedvezménnyel kapha­tók elektromos hajsütővasak, kenyérpirítók, villanyfőzők, hajszárítók és szeletelőgépek. Egy bő szoknyás, hímzett fő- kötős menyecske „kolmizót” kért a pult mögött unatkozó elárusítótól. Az ifjú — mi­helyt megfejti a hajsütővas tájnyelvi titkát — megját­szott szomorúsággal közli, hogy ha milliószor annyi lett volna, az is rég elfogy. Ám­bár félretett egyet az édes­anyjának, azt esetleg odaad­ja, ha a néninek megér egy plusz ötvenest. A „néni” — aki legfeljebb harmincas — tétován kotorja elő az ötve­nest, ám az „üzlet” meghiú­sul, egy másik vevő — sze­rencsére — közbelép. T ermészetesen a felso­roltak nem eshetnek azonos elbírálás alá. Némelyikük megengedhető, vagy elviselhető, ha nem is örvendetes, másikuk teljesen1 jogtalan, sőt, üldözendő. Annyi tény, hogy példának okáért erősen megcsappant a lakótelepi házak körül ásó, planirozó emberek száma, és megszaporodott az ilyen­olyan pénzhajhászóké. Nem is értem, hogyan tudott a té­rítés nélküli véradómozgalom megerősödni. Csak nem a pozsonyi diéta példájára: életünket és vérünket, de szénát nem? ... Nyíri Éva Programszabászat Tájékoztató a kötöttárugyárról A Könnyűipari Miniszté­rium időszaki kiadványának, a Könnyűipari Tájékoztató­nak ez évi második számá­ban cikk jelent meg a „Gyár­tás-előkészítés korszerűsítése a kötő- és textilruházati iparban” címmel. E szerint a kötőiparra a IV. ötéves terv­ben a kelme- és idomgyár­tással párhuzamosan a kon­fekcionálás fejlesztése volt jellemző és megkezdődött a szabászat korszerűsítése. Ez a folyamat az V. ötéves terv­ben folytatódott, a gyártás­előkészítés fejlesztése pedig csak ebben az időszakban kezdődött A tájékoztató szerint a Bé­késcsabai Kötöttárugyárban felismerték, hogy gazdasági eredményeiket döntően be­folyásolja az alapanyag op­timális kihasználása. A jó anyagkihasználású teríték­rajzok mellett ebben döntő szerepe van az adott vég­készlet optimális beosztásá­nak. Utóbbi feladatot kis számítógépes program se­gítségével oldják meg. A be­osztás végenként történik, a programozott, gépnek meg­adják a megengedett végma­radékot, majd a gép elvég­zi a szükséges számítást, és kiírja a megfelelő adatokat. A kötőipari vállalatok majd­nem kivétel nélkül rendel­keznek már kis számítógé­pekkel, éppen ezért nagy előrelépést hozhatna egy szorosabb együttműködés és a programok cseréje — álla­pítja meg a cikk írója.

Next

/
Thumbnails
Contents