Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-17 / 244. szám

1980. október 17., péntek mim Az MTI jelenti... A Komarov brigád Szeghalmon Képünkön: a Komarov brigád a Gombos-portán Száz évvel ezelőtt, 1880- ban két országgyűlési gyors­író magánvállalkozásban ala­pította a Magyar Távirati Iroda ősét, és ezzel megte­remtette az osztrák hírszol­gálati iroda — a Korres­pondenz Büro — magyar ve- télytársát. Két évvel később az MTI megállapodást kötött a híres Reuter hírügynökség­gel, és ilyen módon hama­rosan világszerte ismertté vált. Azóta naponta jelentke­zik a magyar és külföldi saj­tó hasábjain, a tv képernyő­jén, az éter hullámhosszán, hazai hírszolgálatunk' legré­gibb intézménye: a Magyar Távirati Iroda. Az elmúlt száz év viharos történelmét nyomon követ- * ték az MTI híradásai. írá­sos anyagokban, tudósítások­ban, később képekben szá­mol be a hazai és a külföldi politikai élet minden mozza­natáról, sportról, kultúráról és a változó világ minden eseményéről. A felszabadulás után a vi­lágon elsőként kötött csere­alapon szerződést az MTI a Szovjetunió hírszolgálati iro­dájával, a TASZSZ hírügy­nökséggel. Ezzel az ese­ménnyel rakták le az új szocialista magyar hírügy­nökség alapjait. Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb tért hódított az MTI munkájában a mo­dern technika: a hírtovábbí­tás eszköztárába a hagyo­mányos géptávírókon kívül bevonult az elektronika. Ma már percek alatt érkezik meg az MTI naphegyi székházába a földgolyó bármelyik ré­szén történt esemény fény­képe, és jut onnan a szer­kesztőségek asztalára. Meg­kezdődött a számítógépes­képernyős, úgynevezett vi- deo-display feldolgozás és hírtovábbítás. A külföldre irányuló napi adásokat ké­szítő szerkesztőség a szöve­geket a másodperc tört ré­sze alatt továbbítja. A szer­kesztői munka hagyományos eszközeit, a tollat és kézirat­papírt kiszorítják a műsze­rek. A külpolitikai szerkesz­tőség után hamarosan a belpolitikai szerkesztés is hasonló módszerre tér át. Az MTI 19 megyei szer­kesztősége, 200 központi új­ságíró- és fotós munkatársa 21 országban működő tudósí­tója, valamint az együttmű­ködő 70 külföldi hírszolgálati iroda ontja naponta az in­formációt: 700—800 ezer szót tartalmazó, 3500 gépelt ol­dalnyi anyagot fogad és dol­goz fel ez a szervezet. Ezen­felül mintegy 400 külföldi napilapot, folyóiratot szem­léz kiadványaiban, amelyek magyarul és öt világnyelven jelennek meg. Az MTI-fotó naponta mintegy 300 képet forgalmaz, a cikkszolgálat évente 500 írást juttat el ha­zánk életéről a külföldi saj­tónak. Köszöntjük a centenáriu­mát ünneplő Magyar Táv­irati Iroda valamennyi mun­katársát,. kollégáinkat, Ün­nepük túlnő a magyar sajtó keretein, mert olvasótáboruk az egész világ. (KS) A budapesti 1. sz. Volán Komarov brigádjának 25 tagja az árvíz után elhatá­rozta, hogy részt vállal az árvíz sújtotta lakosság meg­segítéséből. A brigád tagjai október első napjaiban Szeg­halmon, Gombos József ter­melőszövetkezeti tag új há­zának alapozásán dolgoztak. Munkájuk értéke két nap alatt mintegy 50 ezer forint volt. A Fáklya október 19-én meg­jelenő száma a szovjet Ifjúság nevelésével, munkájával foglal­kozik. A szám tematikus jelle­gét az indokolja, hogy hatvan évvel ezelőtt, október 2-án, a Komszomol III. összoroszországi kongresszusán mondta el Vlagyimir Ujics Lenin azt a be­szédét, amelyet ma Az Ifjúsági szövetségek feladatai címen is­merünk. Különböző foglalkozású, egy­mástól távol élő fiatalok vála­szolnak többek között ezekre a kérdésekre: megvalósultak-e vá­gyaik: milyen életeszményeik A brigád tagjai negyven mázsa cementet és huszonöt köbméter sódert is vásárol­tak és szállítottak le az építkezéshez. Gombos Jó­zsef, aki harminc éve tsz-tag, karácsony tájára tervezi a beköltözést. A nagy ünnepre a budapesti brigád tagjait is meghívta. Kép, szöveg: Oravszki Ferenc vannak; hogyan boldogulnak munkájukban: mi a véleményük az anyagi javakról, a luxusigé­nyekről; milyenek az emberi kapcsolataik. Az összeállítás részeként meg­tudhatjuk, hogy az országépítő munka hagyományai még a sztyeppén felállított sátrakban lakó építők idejébe nyúlnak vissza. Azóta már az apák, az unokák bebizonyították, hogy a párt szavára adott válaszuk az új beruházások megvalósításá­ban, a Komszomol-védnökségek létesítésében testesül meg. A bel- és külpolitikai hírközpont nagyterme Miről ír a Fáklya áj száma? „Fogadjon tőlem ezáltal a legszívesebb köszönést” — Napoztam, néztem a fürdőzőket, amikor megpil­lantottam, körülbelül 12—15 méterre a parttól. Először úgy tűnt, hogy valamit néz a vízben, mert csak a két válla látszott, de szinte ugyanabban a pillanatban már az volt az érzésem, hogy ez mégis más, itt valami nincs rendben. Gondolkodásra a további­akban aztán nem is volt ideje Fejes Tibornak. Bero­hant a vízbe, úszva megkö­zelítette a férfit, és kezénél (fogva igyekezett partra vin­ni. A sekély vízben már nem bírta egyedül az élettelen testet. Kétségbeesett intege­tésére egy férfi és egy nő sietett segítségére. S akkor teljes erőből kiáltozni kez- |dett: „Doktor, doktor!” Fo­galma sem volt, vajon tud-e még segíteni a tudomány. Idézet egy levélből: „Első soraimba szíves üdvözletét küldöm. Fogadjon tőlem ezúttal a legszívesebb köszö­nést azért, hogy megmen­tette az életemet... — az a szerencse, amit most élem, magának tartozik és a ked­ves családjának... Ha uta­zunk Magyarországba, biz­tosan meglátogatjuk ... Még egyszer szívből köszönöm." Aláírás: Machan Ludvig. Csehszlovákiából, Varnsdorf- ból érkezett a levél. — Amikor doktort kiáltot­tam, magam se gondoltam, hogy milyen közel a segít­ség — emlékezik vissza a magas, napbarnított, őszhajú férfi a történtekre — egy külföldi orvos tőlünk pár méterre napozott, s azonnal szaladt egy barátjával együtt segíteni. Szájon át való léle­geztetéssel próbálták éleszte­ni a férfit, de az első percek­ben úgy tűnt, reménytelenül. Pillanatok alatt megérkezett a mentő is — mint kiderült, az üdülő mögött állandóan készenlétben állt —, kórház­ba vitték, pár nap múlva tért vissza az üdülőbe, be­tegszobára. Meglátogattam, tolmács segítségével próbál­tam pár szót váltani vele, de akkor még nem volt olyan jó állapotban, hogy beszél­gethessünk. * * * Történt mindez a Szovjet­unióban, egy tengerparti üdülőhelyen; Picundán, aho­vá Fejes Tibor, az Állami Biztosító békéscsabai városi fiókjának vezetője egy IBUSZ-csoporttal utazott. Szeptember 2-án, ott-tartóz- kodásuk első napján, a déli órákban, szinte percek alatt zajlott le minden. — Amint megérkezett az orvos, utána kezdtem el ide­gesen reszketni, és gondol­kodni a történteken. Nem vagyok kitűnő úszó, de ilyen­kor szinte ösztönszerűen mozdul az ember, vonzza a tudat, hogy baj van, és segí­teni kell. Örülök, hogy tud­tam segíteni. Az első nap nagyon megviselt, éjjel több­ször is felébredtem, elfilo­zofálgattam magamban, hogy milyen kévésén múlik egy emberélet, és, hogy milyen szerencsés volt az a csehszlo­vák férfi. Mert ha nincs olyan közel orvos, ha nem érkezik meg a mentő... De szerencsére ott volt, és megérkezett, és szerencsére az „életmentő magyar” — mert egy-két nan múlva már mindenki így hívta Feies Ti­bort — időben észrevette az életveszélybe került férfit, aki egyébként szívgörcsöt kanott a vízben, ezért ful- doklott. S aki pontosan egy hónán múlva, október 2-án kelt levelét így kezdhette: ..Első soraimba szíves üd­vözletét küldöm.” T. I. Fogszabályozáson A helytelenül nőtt fogakat mutatja a főorvos Aggódva hozott haza egy üzenetet a körzeti fogorvos­tól a minap a lányom: fog­szabályozásra kell mennie Gyulára. Gyermekkori ta­pasztalataim úgy sejtették (én tizenéves koromban Sze­gedre jártam hasonló cél­ból), bonyolult készüléket kap majd, hogy kajlán nőtt fogai a helyükre kerüljenek. Ö aggódott és félt, én szorí­tottam érte. A gyulai szak- rendelésen nem voltunk egvedül, sok apuka és anyu­ka fogta bátorítón halványra vált csemetéje kezét. Félel­mük igazából csak bent, az orvosi rendelőben oszlott el, amikor a mosolygós asszisz­tensnők, s az* orvosok párt­fogásába kerültünk. — Fog nélkül születik min­den ember — magyarázta dr. Riskó Rezső főorvos. — Húszéves korunkig fejlődik ki a fogazatunk, amivel egész életünk során kell gazdál­kodnunk. Az egészséges fog­sorban épek a fogak, a dőlé­sük kedvező, nincs torlódás a fogívekben, kiegyensúlyo­zott a felső és az alsó fog­íny érintkezése, épek a fog körüli szövetek, és zavarta­lan az izmok működése is. Ezek a feltételek azonban sajnos sok embernél hiányoz­nak. Ügy mondják, hogy Gipszmintát tisztáz az asz szisztensnő Fotó: Martin Gábor például Angliában a lakos­ság 50 százaléka fogszabá­lyozásra szorulna, és nálunk is sok ilyen ember él. A rendellenesen álló fogak ki­fejlődésének oka többféle le­het : öröklött, veleszületett, esetleg koponyaalkati sajá­tosság következménye. És mi csak a fogakat tudjuk moz­gatni, az arckoponya válto­zását nem érhetjük el. Az elmúlt évek eredmé­nyeit bizonyító dokumentá­ciókat lapozgatva láttuk, hogy mégis szinte csodákat művelnek. Az orvosok sze­rint legjobb, ha 5-6 éves kor­ban fogorvos lát minden kisgyereket, s ha szükséges, a szabályozó szakrendelésre utalja. Az óvoda- (az ilyen ellátás korántsem általános) és az iskolafogorvos betömi a szuvas fogakat, megállítja a romlást, elhárítja a pusz­tulás veszélyét. Ma már egy­re több falusi és városi kis­gyermek ül rendszeresen a fogorvosi székben. A bajt meglátni, a romlott fogú gyerekeket kiszűrni azonban nem elég. Gyógyítani, húzni, fúrni, tömni kell, s ez na­gyon nehéz megpróbáltatást jelent az orvosnak és a gyer­meknek egyaránt. Szomorú tapasztalat az, hogy a szü­lők szívesebben látják el gyermekeiket „iskolai” dip­lomatatáskával, kvarcórával, de időt, esetleg pénzt kevés­bé áldoznak a gyermekek fogainak rendben tartására, szabályozására. Az orvostársadalomban sem a legdivatosabb szakma a konzerváló vagy preventív fogászat. A leglátványosabb, legrangosabb szakterület a fogpótlás vagy a szájsebé­szet. De napi 6 órán át fo­gakat tömni, és főként gyer­mekeknek?! Nehéz kenyér! Az ilyen tevékenység társa­dalmi értéke mégis felbe­csülhetetlen. — A fogszabályozás kez­detének legjobb időpontja a 6., 7. életév — folytatja Ris­kó főorvos. — Az egész mű­veletet leginkább egy izgal­mas sakkjátszmához hason­líthatnám. — Találó a hasonlat — helyesel a főorvos fiatal munkatársa, dr. Fábián Mi­hály. — Kockázatos játszma ez a vállalkozás: sakkozás az idővel, a növekedéssel és az eltéréssel. Ezért fárasztó, minden vizsgálat. Alaposan át kell gondolni a döntésein­ket: ha ezt a fogat hátra­húzom egy készülék viselte- tésével, hová nő a másik, vagy ha kihúzatom ezt az alsó fogat, lesz-e, ami pó­tolja?! — Soha nem volt nagy szakirodalma ennek a terü­letnek — veszi át a szót újra a főorvos. — Gazdagok va­gyunk, mert ma már leg­alább 30 angol, német, fran­cia nyelvű kötetre rúg a könyvtárunk. Békés megyé­ben több mint 10 éve folyik fogszabályozás. Kezdetben a készülékeket is magunk gyár­tottuk, most már van fog- technikusunk. A vizsgálatok, apró renoválások után meg­állapítjuk, hogy egy-egy gyereknek mire van szüksé­ge. Nálunk persze nincs tö­més, vagy foghúzás. Ezt a munkát a körzeti, vagy az iskolafogorvostól kérjük. A rendellenesen nőtt fogak nyomát később már csak a gipszminták őrzik. Mi kü­lönféle nappal vagy éjszaka viselendő szabályozó készü­léket írunk elő. A viselésük nem túl kényelmetlen, de an­nál inkább eredményes. Mostanában majd minden megyében működik fogsza­bályozás. A fiatalabb kollé­gák gyakran jönnek Riskó Rezsőhöz tanulni. Egy buda­pesti munkaközösséggel ta­nulmányt dolgozott ki szak­területéről, a tapasztalatok­ról. Girbe-gurba fogakkal megvert gyermekeink évente legfeljebb 7-8 alkalommal mennek a szakrendelésre. Néhány év múlva remélhe­tően így helyére kerül a ra­koncátlan fog. Addig — míg segíteni lehet — a szülők felelőssége: vállalják-e a ke­zelés (nem megterhelő) ne­hézségeit, vagy rábízzák a jövendő felnőttjére romlott és kusza fogainak kezelését. Akkor persze már nem oly biztató az eredmény, mint 6-tól 12 éves korig. Manap­ság pedig egyetlen gyerek sem távozik könnyes szem­mel a gyulai fogszabályo­zásról. Nincs mitől félniük. Bede Zsóka „Napoztam...” Fotó: Martin Gábor t

Next

/
Thumbnails
Contents