Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-14 / 241. szám
IJIjilUlttlcI 1980. október 14., kedd Gyermekek gyógyulását segíti majd? Új tésztát kísérleteztek ki a Békéscsabai Konzervgyárban COELIÁKIA: krónikus táplálkozási hiány okozta betegség. GLUTEIN: a búzafehérje alkotóeleme. A leírtakból nem derül ki, hogy a gluteinnek bármi köze is lenne a coeliákiához. A leginkább válaszra váró kérdés persze az, hogyan szenvedhet krónikus táplálkozási hiányban az, aki búzafehérjét fogyaszt? Az orvosoknak mindez már nem okoz meglepetést. Az év elején azonban a televízió jóvoltából a közvélemény is értesülhetett arról, milyen betegség a coeliákia. Az ajkai Vörös Csillag Termelőszövetkezet ezerkétszázötven hektáron vet az ősszel rozst ! és búzát. A napokban befejezik a kétszázötven hektáros területen a rozs vetését. Képűn- : kön: vetőgépek dolgoznak a pál majori határban (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) • Miért jé a bérmunka a gyulai szabóknak? Megjelent a Kukorica — iparszerüen című lap Előtérben az energiatakarékosság — ez a cím olvasható a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat lapjának első oldalán. Ez a mondanivaló, ez a cél hatja át az egész lapot. Átfogó cikket olvashatunk benne a ma és a jövő technológiáiról, a kukoricatermesztés új módszereiről és az új gépekről. Bemutatja az újság az energiatakarékos takarmányozási módszereket, értékeli a közelmúltban tartott takarmányozási bemutatók tapasztalatait. Űj szárító címmel olvashatunk egy Fritz típusú szárítóról, amely melléktermékek, kukoricaszár és szalma felhasználásával nyeri a szárításhoz szükséges energiát, így üzemeltetése nagyon gazdaságos. Részletes elemzést olvashatunk az IKR tízéves fajtakísérleti rendszeréről, és a folytatott kísérletek eredményeiről. Tippeket adnak a lap szerzői az okszerű tápanyag-gazdálkodásra és a korszerű takarmányozás kialakítására. Társadalmi élet a Táncsics Tsz-ben Sok munkát ad a szarvasi Táncsics Tsz tagságának az őszi betakarítás, a szántás, a vetés. Ennek ellenére a szövetkezet vezetősége és tagsága sort kerít az időszerű társadalmi megmozdulásokra is. Október 4-én névadóünnepséget rendeztek az idén született „tsz-csemeték”- nek. A hangulatos eseményen a névadószülők, szülők, nagyszülők vettek részt, mintegy 120-an. Október 7-én, kedden pedig önkéntes véradónapot rendeztek, amelyen 42 dolgozó jelent meg és ajánlotta fel vérét az arra rászoruló betegeknek. Az utóbbi években hazánk és a többi szocialista ország textiliparának is jellemzőjévé vált a tőkés országoknak végzett bérmunka. Külföldi anyagból, az illető ország elképzelései, modelljei szerint elkészített ruhákat exportálunk, és így devizához jutunk. Miért jó ez a partnereinknek, és mit nyerünk mi az üzleten? A tőkés textilgyárosok munkaerőt ugyan a fejlődő országokban is találnak, de a nagy távolság, a hosszú szállítási idő miatt ez csak nagy tételeknél kifizetődő. Kis mennyiségnél, értékesebb, divatos cikkeknél előnyösebb a szocialista országokkal kooperálni. Ösztönöz az is, hogy a Közös Piac tagjainak kontingensek határozzák meg a szocialista behozatalt, a bérmunka azonban más elbírálás alá esik. Ez a magyarázata, hogy az NSZK, a legnagyobb „munkaadó”, szocialista országokba irányuló kivitelének több mint felét a szövetexport teszi ki, importjának 60 százalékát viszont a készruha. Magyarország törekszik arra, hogy saját alapanyagból készített ruhákat szállítson külföldi partnereinek, hiszen ez jóval nagyobb devizabevételt jelentene. Sajnos, a hazai alapanyagok egyelőre nem versenyképesek a tőkés piacon, sem az árfekvésük, sem a minőségük nem megfelelő minden esetben. Talán, ha befejeződik a textilipar rekonstrukciója, nagyobb sikerünk lesz. — Régóta vitatkoznak arról a textiles szakemberek, hogy kell-e a bérmunka vagy sem. Mi a véleménye Balogh Lászlónak, a Gyulai Szabók Ipari Szövetkezete elnökének? — Több mint 10 éve dolgozunk bérmunkában NSZK- vállalatoknak, és a jövőben is még sokáig szeretnénk. Ez ugyanis nagyon jól jövedelmez, és nemcsak nekünk, a népgazdaságnak is. Igen jó a dollárkitermelésünk: 25 forintba kerül a gyulai szabók egy dollárja, és az idén még tovább javítjuk. Célunk ezt 20 forintra csökkenteni. Előnyt jelent az is, hogy sokkal hamarabb nyer így tért a modern technológia. Dolgozóink ismerik a gyorsan hódító divatot — ami a magyar iparban általában két év késéssel jelentkezik — és ruháikat sokszor már aszerint varrják. — Termelésük 90—95 százaléka bérmunka. Nem teszi ez kiszolgáltatottá a szövetkezetei? Ennek természetéről, kialakulásáról most mégsem orvos, hanem a Békéscsabai Konzervgyár főmérnöke, Bottyánszki Mihály „értekezik”. — Nálunk a coeliákiát lisztérzékenység okozza, és — Nem, egyáltalán nem. Régi üzletfeleinkkel, a müncheni és nyugat-berlini cégekkel kapcsolatunk kitűnő. Stabilak a rendelések, rájuk számítva biztonsággal tervezhetünk. Éves szinten keretszerződéseket kötünk, amit havonta konkretizálunk. Kis sorozatokat gyártunk, rövid átfutási idővel. Az alapanyag beérkezésétől a készruha kiszállításáig általában 4—5 hét telik el, ami — divatérzékeny cikkről lévén szó — nagyon lényeges. — Saját gépekkel dolgoznak vagy azt is az NSZK szállítja? — Eltekintve néhány esettől, amikor speciális munkafolyamatok végzésére bériünk gépeket az NSZK-tól, inkább vásárolni szoktunk. Ügy véljük, így függetlenebb a szövetkezet. Másrészt a gépek bérlése a jelenlegi rendelkezések szerint nagyon bonyolult lenne. Egyszerűbb, ha mi gondoskodunk róla. Magyar szemmel nézve, nagyon modern gépparkunk van, de a külföldi színvonalhoz viszonyítva már kezd elavulni. Ezért felfrissítését tervezzük néhány alapgépnek a cseréjével, esetleg a teljes géppark felújítását is meg tudjuk valósítani a jövőben. De ehhez sok pénz kell, hiszen a magas minőségi követelmények miatt csak a legkorszerűbb, magas műszaki színvonalú varrógépé behozatala előnyös. — Vannak-e munkaerőgondjaik? — Igen, sajnos. Dolgozóink nagy része nő és fiatal. Az életkori átlag jelenleg a harmincat sem közelíti meg. Ebből adódik, hagy a munkáslétszám csaknem harmada gyesen van. A szövetkezetben, állandóan, körülbelül 100 szakmunkástanuló képzése folyik, három osztályban. Innen kerülnek ki szakmunkástanulóink, de mivel sok a vidéki, jó né- hányan megválnak tőlünk. A munkaerő-gazdálkodás gondjain segít a hónap közepén megnyíló kötegyáni részlegünk. Ez egyben a helybeli asszonyok foglalkoztatását is megoldja, nekünk pedig lehetővé teszi a termelés, és ezen belül a tőkés export növelését. Leendő kötegyáni varrónőink egyhónapos előképzésben részesültek szövetkezetünkben, és némi gyakorlás után már a magas minőségi követelményeknek is eleget téve, exportra termelnek. Szathmáry Ilona elsősorban gyermekek betegsége. Lényegéről röviden a következőket tudom elmondani. A szervezetben a tápanyagokat enzimek bontják fel, így a gluteint is. Előfordulhat azonban, hogy hiányzik az az enzim, amely a búzaliszt szóban forgó alkotóelemét felbontja. Ilyenkor a glutein továbbhaladva a bélrendszerben, lesimítja, eltávolítja a vékonybélbolyho- kat, amelyek a tápanyag felszívódását segítik. A gyermek hasi fájdalmakat érez, szervezete nem fejlődik kellőképpen, és végül krónikus táplálkozási hiány tünetei mutatkoznak. Súlyosabb esetekben a szervezet elsorvad. Nincs okunk, hogy az elmondottakban kételkedjünk. Aki ugyanis látta a Magyar Televízió pécsi stúdiójának Pannon krónika adását, az hozzávetőleg hasonlókat tudhatott meg. Igen ám, de miért éppen a konzervgyár főmérnöke az, aki ilyen jól ismeri a coeliákia lényegét? Erre egy, már a Magyar Rádióban elhangzott hírrel válaszolhatunk. A Békéscsabai Konzervgyárban gluteinmen- tes tésztát készítettek. És akkor most vegyük sorra a készítmény születésének fontosabb állomásait. — A betegségről valóban a Pannon krónika adásából értesültünk. A pécsi gyermekkórház orvosai mondták el, mekkora gondot okoz, hogy a coeliákiában szenvedő gyermekeknek megfelelő táplálékot tudjanak adni. A kenyér, a tésztás köretek ugyanis búzalisztből készülnek, tehát gluteint tartalmaznak. Új összetételű tésztákra lenne szükség ahhoz, hogy ezeknek a gyermekeknek az étkeztetése ne okozzon gondot — mondja a főmérnök. Az adást követően a konzervgyár néhány lelkes szakembere elhatározta, kísérletet tesznek gluteinmentes tészták gyártására. Felvették a kapcsolatot a pécsi gyermekkórház orvosaival. Közösen sorra vették azokat az anyagokat, amelyekből gluteinmentes tésztát készíthetnek. Erre a célra, figyelembe véve a bennük levő tápA Körösök Vidéke Tsz- Szövetség, 48 tagszövetkezete képviseletében, ebben a hónapban köti meg a jövő évi termelési szerződéseket a nagyobb termeltetési és feldolgozó vállalatokkal. A feltételek összehangolása során megegyezés született az állatforgalmi vállalattal az 1981-es háztáji termelésre. A gabonaiparral is megkötötték a szerződéseket a javító búza, a napraforgó, a szója és a tápok jövő évi mennyiségére. A tárgyalásokon, melyeken megyénk mindkét tsz-szöanyagokat, a rizst és a kukoricalisztet választották. Ezt követően már „csak” azt kellett eldönteni, milyen anyagot használjanak , .kötésre”, hogy a tészta száradás után ne máljon szét. Végül is a tojásfehérjét választották. Rizslisztet a Szarvasi Állami Tangazdaságból, ku- koricapehely-lisztet a Monori Állami Gazdaságból szereztek be. — Alig három hónap telt el a márciusi tévéadás időpontjától számítva, és mi már készen voltunk a gluteinmentes tésztával. Június végén az Országos Élelmezéstudományi Intézetbe küldtük, ahol minden bizonnyal alapos vizsgálatnak teszik ki szarvacska formájú készítményünket. A gyártási engedélyre azóta is várunk. Bízva a sikerben, időközben megtettük a gyártáshoz szükséges intézkedéseket. így az engedélyezést követő néhány héten belül már az üzletekben is kapható lesz a Békéscsabai Konzervgyár gluteinmentes tésztája. A terméket a nagyobb városok kijelölt boltjaiba szállítjuk. A csomagolóanyagot a Kner Nyomdában készítik majd, egyébként a csomagolóanyag grafikája készen, az íróasztal fiókjában fekszik. A konzervgyárat, és minden bizonnyal a többi vállalatot sem a gazdasági érdekek vezették. A konzervgyárban például, ahol évente 20 ezer tonna tésztát gyártanák, alig jelent majd valamit az 50 tonna gluteinmentes tészta készítése. Annál többet nyerhetnek vele viszont a szülők, a gyermek- kórházak és az a pécsi óvoda, amelyben a gluteinmentes diétára javasolt gyermekeket helyezték el. Egyébként az utóbbi hetekben az ország több gyermekklinikája kért az eddig kísérletként gyártott tésztából. Tapasztalataik biztatóak. A rádió adása óta pedig a szülők is levelekkel ostromolják a gyárat, hol, mikor lehet kapni majd a rizs- és kukoricalisztből készült tésztából. Bár a konzervgyáriak, a szülők, az orvosok és nem utolsósorban a gyermekek még az engedélyre várnak, nem tartjuk korainak megjegyezni, hogy ebben az esetben az emberi összefogás szép példájával találkozhattunk. Az időt és fáradságot nem kímélő, segítőkész emberek rövid idő alatt olyan új készítményt hoztak létre, amelytől beteg gyermekek gyógyulása várható. Kepenyes János vétségé részt vett, problémaként merült fel a nagyüzemek részéről a tárolási és szállítási díjak rugalmatlansága. így, ha nem is mindenben, de a legalapvetőbb dolgokban megegyeztek a felek, s a termelők számára is megnyugtató, hogy szihte a vetés idejében biztonságban tudhatja leendő terményeinek nagy részét. A háztáji termelésre kötött megállapodások a leg- kifinomultabbak, hiszen tükrözik az idei termelési tapasztalatokat, az új árakat, és minős ei követelményeket is. Valutát hoz ez a vasalás Fotó: Veress Erzsi Napirenden A jövő évi termelés
