Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-14 / 241. szám

Bibliotheca Bekesiensis 1980. október 14., kedd Körösnagyharsány krónikája A tetszést aratott művek között van Székelyhídi Attila Felek bácsi otthon című festménye Fotó: Tóth Sándor Bemutatkozik a gyulai művésztelep Vendégkiállítás Az 1967-ben indult soro­zat az elmúlt bő tíz eszten­dő során méltán vívott ki el­ismerést az országos kiadvá­nyok között. A most megje­lent 19. szám, Csömör János nagyharsányi lelkész 1873. december haváhan pa­pírra vetett „Nagy-Harsány rövid története” című, a kö- rösnagyharsányi református egyházközség irattárában őr­zött kéziratos munkáját tar­talmazza. Az anyag felfede­zője dr. Köteles Lajos szer­kesztői erényeit dicséri, hogy a két kötetre is elegendő kéz­iratból, rendszerezése foly­tán az eredeti műnek egy­fajta izgalmas esszenciája került csak az olvasó elé. Ugyancsak elismerésre mél­tó Köteles Lajos azon tö­rekvése, amellyel nem hogy kiirtotta volna, de még él­vezhetőbbé tette a szerző korhű, régies magyar nyel­vezetét. Az effajta helytörténeti munkában nélkülözhetetlen, de első pillantásra nehezen emészthető táblázatok ebben a könyvben jól illeszkednek a nagyharsányi gazdasági, társadalmi viszonyokat hí­ven tükröző képbe. A szerző, Csömör János (1823—1880) lelkész — aki­nek egyben nagy érdemei voltak a harsányi község kulturális, gazdasági életé­nek fellendítésében — bár e történeti munka megírásá­ban támaszkodhatott elődje, Tarczali György hasonló té­májú szerzeményére, mégis az igazi hazafi, patrióta, né­hol személyes hangú megszó­lalásaival irodalmi értékűre emelte ezt a történeti mun­kát. A tatár-török dúlás pusztításait megrázó képek­ben eleveníti meg, majd itt-ott bíráló éllel szól a ki­vívott szabad hajdú városi rang elvesztését követő több évtizedes meddő perekről, vitákról. A váradi káptalan kapzsisága által hosszú évti­zedekre jobbágysorba zül- lesztett település lakóinak életét, keserves létküzdelmét az író fájdalmas, ugyanak­kor őszinte haragból táplál­kozó, személyes hangú kitö­réseit hozzák érzelmileg is közelebb a mai olvasóhoz. Jó példa erre a következő idézet. „A földesúri önkény min­dég túlhajtott a törvények korlátain, mindég többet kí­vánt a törvényes tartozások­nál, a tisztek pedig szelí- debb vagy durvább erköl­csök, s míveltségök fokoza­tához képest kisebb-nagyobb mértékben mindég éreztették hatalmukat a jobbágyok fe­lett, s mindég követtek el kisebb-nagyobb méltatlan­ságot, s embertelenséget.” A könyv ismeretében mél­tán állíthatom, hogy a Bib- liotecha Bekesiensis 19. kötete a sorozat egyik legér­dekesebb, legizgalmasabb darabjává lett. S ha már említést tettünk a régi ma­gyar nyelv e kötetben élvez­hető szépségéről, feltétlenül csak a dicséret hangján szól­hatunk a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyom­daipari Szakközépiskola vég­zőseiről, akik tudásuk leg­javát nyújtották e kiadvány vizsgamunkaként való elké­szítésben. Az ötszáz számo­zott példányban megjelent könyvritkaság ízléses tipog­ráfiája, kötésterve pedig Pe- tőcz Károly szakmai tudását dicséri. Negyedik éve tart fenn egy-egy hónapra szóló nyári alkotótábort a tizenhárom- ezer lakosú Bács-Kiskun megyei nagyközség, Tisza- kécske. Mielőtt megrendez­nék az idei termés kiállítá­sát, a Tisza menti település egy nagyobb képzőművészeti hagyományú városhoz for­dult: így jött létre a gyulai művésztelep október 19-ig látható tárlata a művelődési központ székházában. Alb­recht Júlia, Balogh Gyula, Lakatos J. Péter, Marosvári György, Szakáll Ágnes, Szé­kelyhídi Attila és Tömpe Emőke küldte el a festmé­nyeit, grafikáit, fafaragásait és kerámiáit. Megérkezett a katalógus is, s ebben erős összetarto­zásról szólnak a személyes vallomások. „Akikkel együtt most újra kiállítok, nemcsak kollégák, régi ismerősök, korosztályom tagjai, hanem mintegy 15 éves rendszere­sen együtt dolgozó társaim, barátaim.” — olvasható az egyik helyen. Vagy: „Mér­tékadó az egyiknek1, hogy mit csinál a másik, ilyen a mi kis társaságunk. Ügy vé­lem, hogy törekvésünkben van hasonlóság, azonos ér­tékrendet fogadunk el, a bennünket érintő jelenségek­ben ugyanazt látjuk fon­tosnak.” A megfogalmazás helyétől több mint száz kilométerre újként hatnak ezek a sorok. A fontos, lényeges pedig a témaválasztással és színek­kel „megemelt” valósághű­ségben jelenik meg. Talán egyfajta új realizmusnak vagy konkrét képzőművé­A békéscsabai Ifjúsági Presszó október 14-én. ked­den este kezdi, évadját a Körös Szállóban. Az első est vendége Kertész Lilla lesz, aki a Párizsi szerelmesek című zenés irodalmi „ka­landozását” mutatja be sok­sok sanzonnal. A közönség többek között Apollainare, Aragon, Azna- vour, Edith Piai, Jean Coc­teau, Prévert, Francois Vil­lon műveit, illetve megze­nésített változatait hallhat­ja Prokópius Imre zongora- művész közreműködésével. Kertész Lili., kedden dél­után a VII. kerületben, a mezőmegyeri művelődni házban is színpadra lép. A 12-es számú általános iskola szetnek lehetne nevezni azt az irányt, amelyhez a leg­több alkotás tartozik. S ez egyértelműen kedvező fo­gadtatásra talált a Tisza- parti nagyközségben, amely­nek a környezetéről a követ­kezőket nyilatkozta Würtz Ádám, a helyi művésztelep talán legismertebb nevű ven­dége: „Egyszerre látom itt a város felé fordulást, és a ré­gi, bezárt kapukat, öreg há­zakat. Ez az ellentmondás viszont nem szomorít el, in­kább a mához tartozónak ér­zem. S én festve, rajzolva is emberi érzelmekről beszélek, legyen bár a gondolatrend fájó, költői vagy szimboli­kus.” A helyi alkotótábor tárla­ta a gyulaiak vendégkiállítá­sát követi. Halász Ferenc tanulóinak a „Sok országot bejártam” című mese-show- ját mutatja be. A békéscsabai Ifjúsági Presszó legközelebbi, no­vemberi rendezvényén —, amely 14-én, szokásosan 19 órakor kezdődik — Mikes Lilla előadóművésszel talál­kozhat a közönség. Emile Ajar világhírű regényéből, az Előttem az élet címűből készítette műsorát. E könyv megfilmesített változatát a közelmúltban, Simone Signorét főszereplé­sével vetítették a Békés me­gyei mozik is. A december 9-i, következő est vendége a Dimenzió dzsesszegyüttes — Másik János és Dési László — lesz. KÉP­ERNYŐ „Szívem szerint anyám” Napjainkban is — sajnos — nem egyszer hallunk a szétzüllött családokról. Ár- va gyerekek. Szívszorongátó dolog a gyermekotthonokba benyitni. A csöppségek, akik mindenkiben a szülőt kutat­ják ... Akik fürkészve nézik az idegent, s kimondva vagy csak tekintetükkel kérdik: „Te kinek az anyukája vagy?” Aki járt már ilyen helyen, tudja mit jelent mindez. Bár eljövet nyug­tatgatjuk magunkat. Min­dent megkapnak, tiszta ru­hát, élelmet, puha ágyat. De a legfontosabbat, a család biztonságát, melegét... Ismert gondok ezek, me­lyeken egyhamar nem hi­szem, hogy segíteni lehet. Vagy mégis? Lehet, hogy a televízióban a közelmúltban bemutatott dokumentumfilm adta ötlet már hazánkban is foglalkoztatja a szakembe­reket? Nem tudom. Ám, hogy a megoldás szeren­csésnek, követésre méltónak bizonyult: az tény. De térjünk rá az elmúlt hét csütörtökén bemutatott dokumentumfilmre. A ju­goszláviai Kamenice község­ben érdekes kísérletet vé­geztek: 13 családi házat épí­tettek fel árva gyerekeknek, s gondozásukat újszerű mó­don oldották meg. Mestersé­ges családokat hoztak létre 7—8 különböző nemű és ko­rú gyermekekkel, akiket egy gondozónő lát el éjjel, nap- piai. A kis közösség élete úgy zajlik, ahogy az átlag családnál lenni szokott. Együtt esznek, iskolába jár­nak, de a bevásárlásból, s az otthoni munkából is ki­veszik ,a részüket. A gye­rekek „mamának” szólítják gondozónőjüket, s az intéz­mény igazgatója mi más le­hetne, mint „papa”. Egy-egy ház önállóan gaz­dálkodik. A geyrekek nagy­korúságukig egy helyen (!), egy közösségben élnek. Egy iskolába járnak alsó és fel­ső tagozatban (!) ... Nem sorolom tovább, inkább a záróképsorra hívnám fel a figyelmet: a család nyugo­vóra tér. A gyerekek csók­kal, meghitt öleléssel bú­csúznak nevelőanyjuktól. A képsor megrázó, s egyben megnyugtató, ök végre ott­honra leltek. Egyben megis­merhettük a gondozónők odaadását. Mert a film egy ilyen asszonyt is megszólal­tatott ... Megtudtuk, hogy ott ez az első ilyen kezdeménye­zés. S a film ezzel a mon­dattal ér véget: „Reméljük, nemsokára már nem ez lesz az egyetlen ilyen intézmény Jugoszláviában. Ehhez még csak annyit: reméljük, mi is csatlakozunk az új gondozá­si módszer alkalmazásaihoz, természetesen a magunk adottságaihoz, lehetőségeihez igazodva. jv. A. B. S. E. Lapunk kulturális melléklete, a Köröstáj október 2-án, Szeghalmon ünnepelte első megje­lenésének húszéves évfordulóját. Ez alkalommal a szeghalmi múzeumban gyűjteményes ki­állítás nyílt, melyen ötven hivatásos és amatőr festőművész, grafikus és szobrász alkotásait mutatják be. A kiállítást naponta sokan megtekintik, a helyi iskolák rendhagyó órákat tar­tanak a tárlaton, mellet november 9-ig tartanak nyitva Fotó: Veress Erzsi '•■s -----------------------------------------------------—— Kertész Lilla sanzonestje MM MŰSOROK KOSSUTH RÄDIÖ 8.27: Titok. 8.57: Slágermúzeum. 10.05: MR 10—14. 10.35: Kamarazene. 11.15: Népdalok. 11.39: Széchenyi István naplójá­ból. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: Kapcsoljuk a Magyar Nem­zeti Galériát. 13.55: Muzeális nótafelvételeink­ből. 14.20: Kóruspódium. 14.42: Arcképek a német iroda­lomból. 15.10: Lukács Pál mélyhegedűn játszik. 15.28: Nyitnikék. 16.05: Külföldről érkezett.. . 16.26: Az új magyar zene hónap­ja. 17.07: Milyenek legyenek. 17.32: Rex Harrison énekel Loewe: My fair Lady című filmzenéjéből. 17.45: A Szabó család. 19.15: Évszázadok mesterművei. 20.06: A cél és az eszköz. 20.36: Mirella Freni és Franco Corelli operaáriákat éne­kel. 21.06: A nagy fejedelem. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A hamburgi Monteverdi kórus Alessandro Scarlatti madrigáljaiból énekel. 22.49: A hiány. 23.09: A kamarazene kedvelői­nek. 0.10: Máté Péter saját dalait énekli. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Sárközy István—Raics Ist­ván : Reng már a föld — kantáta. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.33: Zenedélelőtt. 12.33: Melódiakoktél. 13.30: A gyermekeknek írta Bar­tók Béla. 14.00: Kettőtől hatig . . . 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Népdalkörök országszerte. 18.53: Koltay Valéria és Kishegyi Árpád operettkettősöket énekel. 19.20: Energiatakarékosság — de hogyan? I. rész. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: „Nevetés által javítani . . 20.53: A Rádió Dalszínháza. 22.14: Nóták. 23.40: Trombitál és énekel: Louis Armstrong. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Zenekari muzsika. 11.05: A debreceni dzsessznapok felvételeiből. 11.40: Pelléas és Mélisande. 12.45: Küloplitikai könyvespolc. 13.07: Világhírű előadóművészek Brahms-felvételeiből. Közben: 13.51: Magyar Irodalmi Arckép­csarnok. 14.11: A Világhírű előadóművé­szek Brahms-felvételeiből című műsor folytatása. 15.09: Zenekari muzsika. 16.49: Labirintus. 17.04: Bemutatjuk a Cambridge-i Királyi Kollégium énekka­rának új lemezét. 17.30: Harminc perc alatt a Föld körül. 18.00: Pillangókisasszony. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Az új magyar zene hó­napja. Fábián Márta cim­balomhangversenye. Közben: kb. 20.40: Csincse-tanya? Kb. 21.00: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.40: Dzsesszfelvételeinkből. 22.00: Népek meséi. SZOLNOKISTÜDIŐ 17.00: Hírek. Két dal — egy elő­adó. 17.10: A kiskertek kedvelőinek. Szerkesztő: Pais Judit. Virágénekek. 17.35: A doromb mestere. Ripor­ter: Kutas János. Beatles- melódiák funky-ritmusban. 18.00: Alföldi krónika. Rockper­cek. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Földrajz. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.35: Környezetismeret. (Alt. isk. 4. oszt.) 9.05: Földrajz. (Alt. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.35: Óvodások filmműsora. 1. Plim. 2. rész: Rabló-pan­dúr. (ism.) 2. Heuréka ka­landjai. 2. rész: Heuréka és a horgászat, (ism.) 3. Kis medve, nagy medve. Hétvégét játszunk. (ism., f.-f.) 10.05: Földrajz. (Ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 10.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. oszt.) 10.50: stop! Közlekedj okosan! 14.00: Földrajz. (Ált. isk. 7. oszt*) (ism., f.-f.) 14.35: Földrajz. (Ált. isk. 6. oszt.) 15.05: Földrajz. (Alt. isk. 5. oszt.) 15.30: Magyar nyelv, (ism.) 15.40: Orosz nyplv. 16.35: Hírek, (f.-f.) 16.40: A nyelv világa. 17.25: Reklám, (f.-f.) 17.30: Mindenki iskolája. Mate­matika. (f.-f.) 18.00: Földrajz, (f.-f.) 18.30: A természet remekművei. 18.40: A nyugati partvidék. A Horizont Szerkesztőség műsora. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 20.00: Ártatlan kék szemek. Svéd tévéfilmsorozat. VI/l. rész: Képrablás. 20.50: Párbeszéd a filmszalaggal. Amatőr képek — Jugo­szláviáról ... 21.00: Budapesti művészeti hetek. A Danton ügy. 22.15: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.30: MAFC—BBC Klosterneu­burg. Férfi kosárlabda KEK-mérkőzés. (f.-f.) A szünetben: Reklám. 19.00: Kakukktojás. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Autó-motorsport. A Tele­sport technikai magazinja, (f.-f.) 20.20: Vezetni tudni kell! VII/1. rész: A tájékozódás, (f.-f.) 20.45: Hogy újra teremjen a föld. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám, (f.-f.) 21.25: Tizenöt éves korom nyara. (14 éven felülieknek!) BUKAREST 15.05: Oktatás-nevelés. 15.25: Ifjúsági klub. 16.00: Aden. Dokumentumfilm. 16.10: Férfi röplabda. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.25: Gazdasági aktualitások. 18.50: Tv-ankét. 19.25: Forradalmi és hazafias da­lok. 19.50: Tv-színház. Radu Theodo- ru: Mindennapi emberek. 21.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Akarni kell, merni kell. 18.15: A könyv élete. 18.45: Zöld kabaré. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Aktualitások. 20.55: A kincs. II. MŰSOR 17.30: Kis koncert. 18.45: Az emberi test. 19.15: Dokumentumfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Külföldi show. 20.50: Huszonnégy óra. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: Divatvásár. 21.20: O — dokumentumműsor. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Júliusi találkozás, 6 órakor: Karate, 8 órakor: Mozidiszkó. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 óra­kor: A Nagy Medve fiai, 6 és 8 órakor: Színes tintákról álmo­dom. Békéscsabai Terv: A biz­tosan ölő Sárkány Lady. Gyulai Erkel: Piccasso kalandjai. Gyu­lai Petőfi: 3 órakor: Balanel, az idomár, 5 órakor: Tűzharc, 7 órakor: Mozidiszkó. Orosházi Béke: Gengszterek sofőrje. Oros­házi Partizán: A Szentév. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Folytassa, cowboy! 8 órakor: Annié Hall, 22 órakor: Meghitt családi kör.

Next

/
Thumbnails
Contents