Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-14 / 241. szám

Zrenjanin—Békéscsaba Kereskedelmi kapcsolatok Mint arról már beszámol­tunk, a közelmúltban 7 tagú delegáció járt megyénk szék­helyén Békéscsaha testvér- városából, a jugoszláviai Zrenjaninból. Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalatnál megtartott tárgyaláson a kereskedelmi és vendéglátó­ipari küldöttséget, Kondagina Slavkó. a Bánáti Kereske­delmi Vállalat vezérigazga­tója vezette. Ott volt a meg­beszélésen a KONSUMEX Külkereskedelmi Vállalat szegedi képviselője, me­gyénkből az Univerzál, a vendéglátóipari vállalat, a ZÖLDÉRT szakemberei. A vélemények megegyez­tek abbém, hogy a gazdasá­gi kapcsolatok kölcsönös elő­nyöket adnak, hiszen a szomszédos országokban élő lakosság áruellátását éppúgy javítják, színesítik a csere­cikkek, mint a miénket. Mi­vel a két város közötti áru­csere kölcsönösen hasznos, igyekeznek jobban szervez­ni, irányítani, bővíteni ezt a tevékenységet, és új formá­kat keresnek a forgalom növelésére. Előreláthatólag mintegy 250 ezer dollár ér­tékű árut vonnak be az ak­cióba, ebből 50—100 ezret már ebben az évben felhasz­nálnak. A magyar szakem­berek összeállítottak egy listát, amelynek 80 százalé­kát teljesítik a jugoszláv partnerek. Elsősorban koz­metikumokat, gyermekápo­lási cikkeket, kötöttárukat, kerékpárokat kapunk a szomszédos országból, mi pedig játékokat, iskolaszere­ket, méterárut szállítunk. Ezenkívül természetesen ter­mékbemutatók is lesznek a két városban. Novemberben vagy de­cemberben vendéglátóipari nemzeti hetet rendeznek Bé­késcsabán. illetve Zrenjanin- ban. A vendéglátóipari vál­lalattól, ,a ZÖLDÉRT-től 18—20 tagú szakembergárda: szakács, felszolgáló, hentes utazik Jugoszláviába. Itthon pedig a zrenjanini vendég­látósok ismertetnek meg bennünket az ottani ételek­kel, ízekkel * —s. Épülő lakások Békésen Fotó: Martin Gábor n Áruvizsgálat Kávéőrlők, mixerek Pár évtized alatt a kávé- ivás szenvedélyünkké vált. Az évi 2,7 kilogrammos át­lagfogyasztás önmagáért be­szél. A szenvedély terjedé­sével nő a „hozzáértők” száma is. Szerintük, de a szakemberek szerint is a frissen pörkölt kávé a leg­zamatosabb, ha pedig a 'ká­vét megdarálva találnánk tárolni, még a légmentes csomagolásban is rohamosan veszít az aromájából. Ezért az ínyencek inkább hazavi­szik a vásárolt kávét és kis adagokban közvetlenül a fő­zés előtt darálják meg. A kávéőrlők tehát a háztartás legfontosabb kisgépei közé küzdötték fel magukat. Egy­re többen részesítik előnyben vásárláskor a turmixek ké­szítésére is alkalmas, kom­binált gépeket az egyszerű kávéőrlők helyett. A Nagyító júliusi számá­ban egy tesztbe kerültek a kávéőrlők és a mixerek, il­letve az úgynevezett adapte­rek, vagy feltétek cseréjével mindkét feladat ellátására egyaránt alkalmas kombinált gépek. A teszt szerzői ki­emelik, hogy bár látszólag két önálló kisgépnél prakti­kusabbak a kombinált gé­pek, a feltétek cserélgetése időbe telik, s ha nem akar­juk, hogy gépünk idő előtt tönkremenjen, nem kis fi­gyelmet is igényel. Van még egy szempont, ami az utóbbiak ellen szól. A kávéőrlőknél veszélyforrás az úgynevezett kalapács. Ez zúz­za ugyanis gyorsan forogva szét a kávészemeket, s ha nem vigyázunk, könnyen Uj­júnkat is. A tesztben szerep­lő Strauménál és a Ked­vencnél éppen ezért fedélre­teszt alkalmaztak, amely nélkül nem lehet bekapcsol­ni a gépet. A kombinált gé­pek közül a Blendemél és a KM—8-as robotgépnél nem óvja semmi a kezünket, az 53—S típusú kombinált gép­nél azonban védőrácsot al­kalmaztak. Nemcsak a forgó kalapács lehet veszélyforrás. Az em­lített Straume kávéőrlő csat­lakozó zsinórjának szigetelé­Őszi számvetés egy szakcsoportnál A békéscsabai Veszély csárda környéki zöldség-, gyümölcstermesztési szak­csoport 195 tagja 200-200 négyszögölnél valamivel na­gyobb földterületen gaz­dálkodik. A szakcsoport in­tézőbizottsága a napokban tartott helyszíni bejárás so­rán arra a kérdésre kere­sett választ, hogy ki, milyen gazda volt ebben az évben. Megállapította, hogy a leg­többen igen szorgalmasan, eredményesen dolgoztak. Egyesek azonban csak ke­vés gondot fordítottak föld­jük megművelésére, 6 kert pedig parlagon maradt. Az utóbbiak tulajdonosait ter­mészetesen ki is zárták1 a szakcsoport tagjai sorából. A legszebb kertek tulaj­donosainak egyike Lipták János nyugdíjas, aki szá­mítása szerint mintegy 8 ezer forint értékű zöldséget termesztett. Egyebek közt ,egy mázsa földiepret, és 3 'Szakaszban 60 kiló zöldbor­sót szedett le, amit java­részt a családja fogyasztott el. Jócskán termett a föld­jén paprika, paradicsom, uborka, káposzta és krumpli is. Három év alatt, amióta szakcsoporttag, a 35 gyü­mölcsfája is szépen fejlő­dött. Most az a terve, hogy még több kordonművelésű szőlőt telepít. — Hol tanult meg kertész­kedni? — kérdezem a szé­pen elrendezett, és gondosan kezelt föld gazdájától. — Részben otthon, a szü­leimnél, részben pedig itt, könyvekből — mutat a ma­ga építette kis házikó felé, amelyben egy polcon sora­koznak a kertészeti szak­könyvek. — Nem hátráltatja valami a munkáját? — Több parcella együtt van bekerítve, ajtó, kapu azonban még nincs minde­nütt. Az őzek, nyulak be­jutnak, és kárt okoznak. Bibarcz Imre földje egy kis mélyedésben van. Elein­te víz állt ezen a területen, amit ő töltetett fel a békés­csabai Május 1. Tsz segítsé­gével. — Inkább csak a saját ré­szünkre termesztek zöldsé­get — mondja, és mutatja a kamrában egymás mellé he­lyezett fokhagymafűzéreket, zsákokban a kitűnő minősé­gű krumplit, a még le nem szedett káposztát és kelká­posztát. — Mennyi értékű zöldsé­get adott el? — kérdezem. — Talán 3 ezer forint be­vételem lett — válaszol. A szakcsoport csak 3 éve jött létre. Ilyen rövid idő alatt még nem alakult ki a gazdálkodásnak a kellő szer­vezettsége. Az intéző bizott­ság — mint ahogy erről Mekis Pál elnök tájékoztat — arra törekszik, hogy nö­velje a szerződéses termesz­tést. Ehhez az ÁFÉSZ is se­gítséget nyújt. Tervezi még, hogy tavasszal biztosítsa a kertgazdáknak a palánta be­szerzését, ami lehetővé te­szi egy-egy növényfajtából az egységesebb termesztést. Gondoskodik' az intéző bi­zottság műtrágyáról és szer­ves trágyáról azok részére, akik igényt tartanak rá. — Persze az sem ártana, ha az ÁFÉSZ felvásárló te­lepet létesítene. A helyét már előbb kijelölték, de az a telek még mindig üres. Az eladásra szánt zöldséget a gazdák — ha akarták — gépkocsin vagy kerékpáron személyenként hordták be az üzletekbe, ami egyáltalán nem gazdaságos megoldás. Sokan le se szedték a ter­mést, inkább hagyták kárba veszni. A szakcsoport tagjai jog­gal várják az ÁFÉSZ továb­bi támogatását, hiszen vala­mennyien szövetkezeti tagok is. Egyébként igen magas összeget fizetnek egy-egy földterület használatáért, ami véleményem szerint in­dokolatlan, és az intéző bi­zottságnak érdemes lenne ebben a kérdésben eljárnia. Ettől függetlenül azonban a kertgazdáknak a bérleti dí­jat időben kell kifizetniük. Pásztor Béla A vetélkedő témája: a takarékbetét A. takarékossági hónap je­gyében érdekes szakmai ve­télkedőt rendeztek a közel­múltban Békéscsabán, a me­gyei postahivatal tanácster­mében. A megye postahiva­talaiban dolgozók a verseny során lényegében arról ad­tak számot, mennyire isme­rik a különböző betétágaza- tokat. Nem volt könnyű dol­ga a zsűrinek, mert igen jó szakmai felkészültségről, ala­pos tájékozottságról tettek bizonyságot a versenyzők. Végül az első helyen az endrődi Szabó Zoltánné vég­zett, a további helyezettek: Süli Józsefné, Szabadkígyós, Kátai Sándorné, Gyopáros- fürdő, Nagy Andrásné, Me- zőkovácsháza és Szekeres Katalin, Okány. ök ke)vi­selik megyénk postásait a területi döntőn, melyet októ­ber 16-án a Szegedi Posta- igazgatóságon bonyolítanak le. Lillafüredi ősz. Háttérben a SZOT Palota Szálló (MTI-fotó — felv. — KS) se vékony, ezért gáztűzhely vagy vízcsap közelségében indokolt az óvatosság. Az összehasonlítás során, mint kávéőrlő a KM—8-as robotgép került az első hely­re, ez darálta a legegyenle­tesebbre a kávészemeket. Egyébként is jól kezelhető, megbízható és könnyen tisz­títható készülék. Kávédarálá­son és a turmixkészítésen kí­vül is sokoldalúan használ­ható kisgép, sajnos az ára viszonylag borsos. Meglepő viszont, hogy a mixerek me­zőnyében ugyanez a készü­lék az utolsó előtti helyre szorult. Az 53—S típusú kombinált géppel fordított a helyzet: mixernek sokkal jobb, mint kávéőrlőnek. A kávéőrlő fej befogadóképessége elég ki­csi, s nem erénye a könnyű tisztíthatóság sem. A teljes választék figye­lemreméltó tagja, a Blender kombinált gép, középre ke­rült a sorban. A kávét ugyan nem őrli egyenletesre, mixer­ként pedig a fordulatszáma nem változtatható elég ké­nyelmesen. A feltétek csat­lakoztatásához viszont ötle­tes, a centrifugális erő hatá­sát kihasználó tengelykap­csolót alkalmaztak. Sokkal kevésbé dicsérhet­jük a HM—2-es mixergép tengelykapcsolóját. Ez más szempontból is meglehetősen igénytelen készülék, a szer­vizek tanúsága szerint, igen­csak megbízhatatlan. A tesztben szereplő másik ön­álló mixergép, az ETA 1—812 viszont majd minden tekin­tetben . kifogástalan, „profi” színvonalú, csak zajos kissé. A kávéőrlők között a Stra­ume került az utolsó helyre, elsősorban gyengébb őrlési tulajdonságai miatt. A Ked­venc (Kö—2) a második he­lyen végzett. Biztonságos, jól tisztítható, egyenletesen őrlő készülék, de hangos és a te­levíziót zavarja a kelleténél jobban. Nem is drága, így mindent összevetve ez tűnne a legelőnyösebb vételnek, ha mindig lehetne kapni. Kocsis Kristóf Kötöttárugyári bedolgozók A Békéscsabai Kötöttárugyár az 1370-es évek elején kezdte meg bedolgozói hálózatának ki­építését. Ennek eredményeként ma 400-an 20 bedolgozói bázis­helyen varrják a kötöttárugyári termékeket. Bázishelyeken ké­szítik elő a kiadásra szánt ter­mékeket, és végzik el a befejező műveleteket, a meózást, vala­mint a csomagolást. A kisza­bott termékeket a gyár túrajá­ratokkal szállítja a bedolgozók­nak. Azokat a községeket és városokat, ahol bedolgozók van­nak, vagy a telephelyhez csa­tolták, vagy körzetesitették. Így Békésen, Sarkadon, Mezőko- vácsházán, Vésztőn és Köröstar- csán a telephelyekhez kötődnek a bedolgozók. A telephelyeken és a bedolgo­zó-hálózatban állítják elő a gyár konfekció termelésének mintegy 80 százalékát. Fokozatosan áll­tak át a telephelyeken az ex­port termékek gyártására. Anyagilag Is jelentős támoga­tásban részesülnek az otthon dolgozók, minden előállított ezer forint darabbéres kereset után 700 forint rezsiköltséget kapnak. A vállalat sokat tesz azért is, hogy megfelelő legyen a hálózatban dolgozók érdek- képviselete. Negyedévenként munkahelyi tanácskozáson vi­tatják meg a termelésben adódó problémákat. Sz j

Next

/
Thumbnails
Contents