Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-14 / 241. szám

1980. október 14., kedd o IgHiUMM Irányvonalon a lucerna Medgyessy Ferenc emlékbizottság alakult A Füzesgyarmati Lucerna Rendszer a TSZKER-en és az AGRIMPEX-en keresztül már évek óta exportál lu- cernapelletet és lisztet tőkés országokba. Mindig nagy gondot jelentett, hogy a lu­cernatermékek exportjának ideje egybeesett az őszi szál­lítási csúccsal. Vagonokat a MÁV nagyon nehezen tudott adni, és lassú volt a továb" bítás is. Közúti szállítás a nagy mennyiség miatt nem jöhetett szóba, ezért merült fel az a gondolat, hogy irány­vonatokat kellene összeállí­tani. Többszöri egyeztető tár­gyalás után megegyeztek az érdekeltek a MÁV-val, hogy szombat-vasárnapi rakodás­ra kapnak 50 vagont, melye­ket a MÁV egyben irányvo­natként továbbít a célállo­másra. Másutt a hasonló szállítási kísérletek eddig nem sikerültek, mert két nap alatt nem tudták meg­rakni a szerelvényt. A Füzesgyarmati Lucerna Rendszer ezért nagy gondot fordított a rakodás előkészí­tésére. A vagonok egy részét Gyulán a Köröstáj Tsz-ben rakták meg, zsákokba töl­tött lucernaliszttel. Innen 300 tonnányit szállítottak. Bé­késcsabán 740 tonna lucema- pelletet raktak 35 vagonba. Hogy az időt jól kihasznál­ják, a vagonok egy részét a teherpályaudvaron, a másik részét a GMV tárolójánál töltötték meg. így vasárnap estére a megrendelt 1040 tonna lucerna útnak indul­hatott Olaszországba. E kísérletinek tekintett irányvonat, sikeres útnak in­dítása után még három ha­sonlót szervez az idén az FLR. A lucernának jó a vi­lágpiaci ára, tonnánként mintegy 200 dollárt kap érte a népgazdaság. Hogy a jö­vőben még gyorsabban állít­hassák össze a szerelvényt, egy központi raktár építését tervezik, melyben 6 ezer tonna különféle módon fel­dolgozott lucernát tárolhat­nak majd, és teljesen auto­matikussá tehetik a rakodást. L. L. Medgyessy az első magyar szobrász, akinek életműve egyetemes, az egész emberi­séghez szól — így értékelte az 1881. január 10-én szüle­tett alkotó helyét a modern egyetemes művészetben Fe- renczy Béni. A szobrász szü­letésének 100. évfordulóját jövőre ünneplő, életműve előtt tisztelgő eseménysoro­zat előkészítésére hétfőn a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában Medgyessy Ferenc-emlékbi- zottság alakult. A számos nemzetközi és hazai kitüntetéssel — köztük Kossuth-díjjal — elismert al­kotó Debrecenben született, s így érthetően szülővárosa emlékezik a leggazdagabb rendezvénysorozattal. A ma­gyar reformáció korabeli központja ad otthont az em­lékbizottságnak, s hagyaté­kának gondozójaként már a közeljövőben megkezdi a modern magyar plasztika egyik legnagyobb hatású mesterének emléke előtti tisztelgést. '■■•■■■•■•■■•■•••■■••■■•■■■■■■■■■■■■■■■a Az emlékbizottság hétfő, döntésének értelmében októ­ber 26-án nyílik meg Debre­cenben a Déri Múzeum bir­tokában levő 500 szoborból. 600 rajzból és 53 vázlatfüzet­ből álló művészi örökség vá­logatott, gazdag anyagot kí­náló centenáris kiállítás. Az életpályát reprezentáló tárlat mindaddig nyitva lesz, míu az anyagot át nem költözte­tik a Medgyessy Ferenc Em­lékmúzeumba. A tanácskozá­son jelentették be: a „cívis városban” már hozzá is kezdtek az egykori, azóta az időnek áldozatul esett csalá­di kúria közvetlen szomszéd­ságában levő, a XVIII. szá­zad végén felhúzott műemlé­ki ház építési munkálatai­hoz. Debrecen városa és Haj- dú-Bihar megye hatmillió forintért alakítja át a Péter- fia utca 28. szám alatti épü­letet, amelyben két nagymé­retű kiállítási csarnok, kő­tár és szoborpark várja majd 1981 végétől a látogatókat Kisebb árhullám a Körösökön Az elmúlt két napban a Körösök romániai vízgyűj­tőjében 10—36 milliméter csapadék hullott, s ezért ki­sebb árhullám alakult ki a folyókon. A Fekete—Körös tegnap, hétfőn Gyulánál 236 centi­méter volt, s tovább árad. A felső szakaszán viszont már apad a folyó. A Fehér-Körö­sön az áradás nem számotte­vő. A Kettős-Körös vízszint­je Békésnél az elmúlt 48 órában 90 centimétert emel­kedett, s a lassú áradás to­vább folytatódik, s ezért a pontonhidat biztonsági okok­ból elbontották. A Sebes-Körös, valamint a Berettyón levonuló árhul­lám jelentéktelen. Az előre­jelzések szerint a Körösök' és a Berettyó romániai víz­gyűjtőjében megszűntek az esőzések, a folyók felső sza­kaszukon apadnak, a kisebb árhullámok néhány nap alatt leszaladnak a Körösök alsó szakaszán is. Vetélkedő a békési gyerekeknek Már hagyomány, hogy a múzeumi és műemléki hó­nap keretében a békési könyvtár és a múzeum ve­télkedőt rendez a felső tago­zatos általános iskolásoknak. A „Tegnaptól — máig” cí­met viselő vetélkedő művé­szeti, irodalmi, illetve hely- történeti jellegű kérdéseket ölel fel. A benevezés egy, a gyerekek által készített alko­tásból — rajz, montázs, ké­zimunka, szobor — állt, ame­lyet a múlt hét végéig kel­lett beküldeni. A verseny második részében, október 19-én, délelőtt irodalmi is­mereteikről kell számot ad­niuk a könyvtárban. Október 26-án, délelőtt 9 órakor kezdődik a Jantyik Mátyás Múzeumban a ve­télkedő döntője. Itt részben elméleti felkészültségükről kell számot adniuk a pajtá­soknak, részben pedig ma­nuális feladatokkal bizo­nyíthatják, megérdemlik az oklevelet, s a könyvjutalma­kat. Rövidesen megnyílik a Szabadság-híd Ha az időjárás is úgy akar­ja, napokon belül ismét megindulhat a forgalom a Szabadság-hídon. Ma reg­geltől nyújtott műszakban, egyetlen kollektívában dol­goztak a különböző vállala­tok szakmunkásai, hogy amenyire csak lehet, ki­használják a kedvező, eső nélküli időjárást, s a múlt heti rossz idő miatt elmaradt burkolásokkal a héten elké­szüljenek. A hídon már csak az észa­ki oldali útpályáról hiányzik az aszfalt és a szigetelő mű­anyag réteg. Ezt csak száraz időben lehet felteríteni; a szakbrigádok' minden igye­kezetükkel azon vannak, hogy mielőbb befejezzék ezt a munkát is. Remélik, az időjárás is nekik dolgozik, ők mindenesetre az eredeti határidőből — amit az év végében határoztak meg — már eddig is jócskán lefa­ragtak. Üj burkolatot kapott a Gcrla és Veszély közti bekötő út. • Képünk a befejező munkálatokról készült Fotó: Martin Gábor • A körösújfalui óvodában jól felszerelt konyhán 46 kisgyer­meknek készül ebéd, sőt, az iskolai napközisek is az itteni szakácsnők főztjét eszik Fotó: Gál Edit (■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■a Csalás bűnszövetségben — súlyosabb ítélet A Legfelsőbb Bíróság helyt adott a legfőbb ügyész indítvá­nyának és hétfőn hirdetett íté­letében súlyosabb büntetéseket szabott ki Buruncz János, va­lamint két vádlott-társa csalási bűnügyében. Megváltoztatva a Pest megyei Bíróság első fokon hozott ítéletét, a 40 esztendős budapesti Buruncz Jánost — aki a dömsödi Dózsa .Mgts7 szer­számkészítő melléküzemágának vezetője volt — jelentős kárt okozó, üzletszerűen és részben bűnszövetségben elkövetett csa­lás, sikkasztás, továbbá hamis Ideiglenes korlátozás A soproni közúti határát­kelőhelyet — korszerűsítési munkák miatt — ideiglene­sen lezárják a tehergépjár­mű-forgalom elől. 1980. ok­tóber 15"től 1981. április 30- ig a Sopron—Klingenbach közúti határátkelőhelyet csak a soproni rendeltetésű, és a Sopronból induló áruforga­lom veheti igénybe. A ha­tárátkelőhely a személyfor­galom számára továbbra is nyitva áll, de a torlódások elkerülése végett célszerűbb a Hegyeshalom vagy Kőszeg határátkelőhelyek igénybe vétele. tanúzásra felhívás miatt négy­évi és hathónapi szabadságvesz­tésre, valamint vagyonelkobzás­ra ítélte, s négy évre eltiltotta a közügyektől. A 46 éves buda­pesti Lengyel Sándort — aki a szerszámkészítő melléküzemág szerszámkészítője volt — jelen­tős kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csa­lás miatt — kétévi és hathóna­pi szabadságvesztésre, 30 ezer forint pénz-mellékbüntetésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyektől. A 42 éves klskunmajsai Virág Lászlót — a móriegáti Petőfi Mgtsz ipari főüzemágának volt főmérnökét — ugyancsak súlyo­sabb büntetésre — két évi és tíz hónapi szabadságvesztésre és 50 ezer forint pénz-mellékbün­tetésre ítélte, továbbá két évre eltiltotta a közügyektől. A vádlottak hivatásukkal, be­osztásukkal éltek vissza — hangsúlyozta a legfőbb bírói fó­rum ítéletének indokolásában. A Legfelsőbb Bíróság a bünteté­sek kiszabásánál súlyosbító kö­rülményként értékelte, hogy mindhárman hosszú időn_ át, anyagi haszonszerzéstől vezérel­ve követték el a vagyon elleni bűncselekményt, jóllehet ren­dezett anyagi körülmények kö­zött éltek. Társadalmunkban joggal mély felháborodást vált ki a munka nélküli jövedelem- szerzés bármely formája, így közvéleményünk értékítéletével is találkozik a törvény szigorá­nak alkalmazása, a büntetési tételek fölemelése. Szabványok Q óhány esztendeje a zenerajongók táborá­ban nagy felháboro­dást keltett, hogy a Philips magnetofonok kazettáit nem lehetett a Grundig magnóhoz használni és viszont. A kel­lemetlenség azóta megszűnt: ma már szabvány szerint, ugyanabban a méretben ké­szülnek a kazetták. Persze, az élet mindig új és új ösz- szecsapásokat produkál: nap­jainkban az említett helyzet a képmagnókazettáknál is­métlődik meg. A szabványok hiánya per­sze ennél nagyobb kellemet­lenséget, zűrzavart is okoz­hat. Előfordul például, hogy löbb százmillió forint értékű berendezést vásárolunk a külpiacokon, és néha bizony arra kényszerülünk, hogy a hazai szabványoktól eltérő berendezést hozzunk be. Ilyenkor aztán rá kell fizet­nünk — időben, pénzben, energiában — az eredeti ár­ra, hiszen át kell alakítani a gépet. Az a leggyakoribb, hogy munka- vagy egészség- védelmi, biztonságtechnikai szempontból nem felel meg a hazai szabványoknak a vá­sárolt berendezés. Túl szigorúak lennének a magyar regulák? Bizonyára sokan így gondolják, hiszen sűrűn hallani, hogy miért nem jó az idehaza, ami kül­földön több országban is megteszi? A kétkedő meg­jegyzések elsősorban a villa­mossági-érintésvédelmi elő­írásokra vonatkoznak. Csak­hogy a másokénál szigorúbb magyar szabvány nem a ha­zai szakemberek kérlelhetet" ienségéből, hanem a magyar villamos hálózat feszültség­rendszeréből fakad. Magyar- országon például a háztartá­si gépek úgynevezett testzár­lata sokkal súlyosabb követ­kezményekkel járhat, mint­ha ugyanaz a berendezés a védőföldeléses szovjet háló­zatról működne. Egyébként az NDK-rban is a szovjethez hasonló a hálózati rendszer, következésképpen jó néhány NDK-beli készülék nálunk csak korlátozással hozható forgalomba. A regulák, szabályok, szab­ványok különbözősége fékez­heti az országok közötti ke­reskedelmi forgalmat és a termelési, kooperációs kap­csolatokat. De mi is az a szabvány? A hétköznapi szó- használatban kissé rossz csengésű a kifejezés, annál nagyobb a rangja azonban a gazdasági életben. A szakmai lexikonok sze­rint a szabvány a termékek méreteire, minőségére, ellen­őrzésük módszereire, csoma­golásuk módjára, a gyártási előírásokra vonatkozó törvé­nyes előírásokat tartalmazza. A szabványok — amelyeket csak gyakran ismétlődő fel­adatokra dolgoznak ki — le­hetnek üzemi, szakmai, or­szágos és nemzetközi érvé­nyűek. Betartásuk Magyar- országon kötelező, ez alól fel­mentést csak a Magyar Szab­ványügyi Hivatal adhat. A Magyar Szabványügyi Hivatal évente mintegy ezer új szabványt bocsát ki. Ezek egyharmada általában a kü­lönböző új eljárások és új termékek műszaki-gazdasági előírásait, normáit tartalmaz­za, a többivel az elavult szabványokat frissítik föl. Léteznek világszabányok is, amelyek a mindenkori legmagasabb követelmény- szinteket írják elő. A világ- szabványokat a Szabványo­sítási Világszervezet, az ISO készíti, szabályai azonban senkire sem kötelező érvé­nyűek. A különböző nemzet­közi szabványok általában egy-egy gazdasági tömörülés, egymással szoros termelési- gazdasági-kereskedelmi kap­csolatban levő országok kö­zös előírásait tartalmazzák. A KGST Szabványügyi Állan­dó Bizottsága korábban csak ajánlásokat készített a tag­országok számára, azonban ezek nem sok eredményt hoztak. Éppen ezért ma már egyre több KGST-szabvány készül. Ezek jellemzője, hogy általában a világszabvány­hoz, vagy ha ez valamilyen ok miatt kivihetetlen, a KGST-n belül előállított leg­jobb minőségű, legkedvezőbb paraméterű termékhez, eljá­ráshoz igazodik. A szabvány olyan kötelez­vény, amelyhez mielőbb al­kalmazkodni nemcsak szük­séges, hanem érdemes is. Miután a szabvány a legkor­szerűbb termék, a legmaga­sabb színvonal mellett teszi le voksát, követése, elfoga­dása meghatározó a műszaki fejlődésben, a minőség javí­tásában, az értékesítési kon­díciók jobbításában, és lé­nyegesen megkönnyíti a gyártási együttműködést és a kereskedelmet. Gondoljunk csak arra, hogy miként hasz­nálnánk a szovjet porszívót, az NDK turmixgépet vagy automata mosógépet, a cseh­szlovák magnót, a lengyel le­mezjátszót, az NSZK-beli villanyborotvát a hazai háló­zathoz. □ szabványok jelentő­ségét jelzi az is, hogy az ISO immár tíz esztendeje szabványosítá­si világnapnak nyilvánította október 14-ét. Az ISO 1946- ban történt megalakulása óta több ezer világszabvány készült el. Magyarország 1949-ben lépett be a világ­szervezetbe, amelynek jelen­leg mintegy 90 ország a tag­ja, s számuk évről évre gya­rapodik. Molnár Patrícia Ma: szabványosítási világnap Október 14: szabványosítá­si világnap. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet tize­dik alkalommal emlékezik meg ezen a napon a szabvá­nyosítással foglalkozó csak­nem százezer mérnök, tech­nikus, ipari vezető, illetve tisztviselő munkájáról, amely egyre döntőbb szerepet ját­szik a világ gazdasági és ke­reskedelmi életében. Jelenleg mintegy négyezer világszabvány van érvény­ben. Ezeket az 1926-ban meg­alakult Nemzetközi Szab­ványügyi Szervezet gondoz­za. A szervezet 88 tagorszá­got számlál, és ez ‘a 88 tag­ország adja a világ termelé­sének 98 százalékát. Ez azt mutatja, hogy az ipari orszá­gok kénytelenek tudomásul vennj a szabványosítást, és betartani a műszaki előírá­sokat. Különben elszigetelőd­ne az államgazdaság a nem­zetközi ipartól, a hazai fo­gyasztók pedig rosszabb mi­nőségű termékhez jutnának. Hazánkban évente ezer új szabványt készítenek, illetve korszerűsítenek a Magyar Szabványügyi Hivatalban. A külföldiek szerint műszaki előírásaink megfelelnek a nemzetközi színvonalnak, nem szigorúbbak, de nem is lazábbak azoknál. Még nem volt arra példa, hogy egy hazai szabvány akadályozta volna az árucserét, vagy egy- egy szerződés megkötését. A legnagyobb feladat most az ágazati és vállalati szab­ványok, s egyáltalán a szab- ványaikatás meggyorsítása. Számítva arra, hogy a válla­latok — érdekeltségük, pia­ci közeledésük okán — a jö­vőben komolyabban veszik majd a műszáki előírásokat, mint eddig.'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents