Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-10 / 212. szám
a 1980. szeptember 10., szerda Mérlegen a mozgalmi munka Pártilet a vésztői Körösmenti Tsz-ben Vésztőn 1974-ig négy termelőszövetkezet dolgozott. Ekkor egyesült a Béke és a Petőfi, a következő évben csatlakozott hozzájuk a Kossuth és az Aranykalász is. így valósult meg az „Egy falu, egy tsz” gondolata, s alakult meg a Körösmenti Termelőszövetkezet. A kezdet sok problémát, nehézséget jelentett minden vezetőnek és dolgozónak. Az irányítóknak a gazdálkodást kellett megtanulni a hatalmas földterületen. Politika és gazdaság Bertalan Károly párttitkár irányításával három alapszervezetben 157 párttag dolgozik itt. Rendszeresen megvitatják a területüket érintő legfontosabb társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdéseket, meghatározzák feladataikat. A taggyűléseken általában többen elmondják véleményüket. A beszámoló taggyűlések időszakában példamutatással, meggyőzéssel mozgósították a pár- tonkívülieket az okos, lelki- ismeretes munkára. Mégis előfordult, hogy az egyik vezető a pártszervezet megkérdezése nélkül döntött fontos kérdésekben, s ezen később változtatni kellett. A demokratikus centralizmus helyes értelmezésében és a kollektív vezetés megvalósításában fejlődött az évek során ez a közösség. A párt- alagszervezetek kikérik a tagság véleményét a munka- tervek' elkészítéséhez, válaszolnak az ideológiai, szervezeti kérdésekre, figyelembe veszik a javaslatokat. Szélesedett a pártmegbízatások köre, növekedett a tagság kritikai készsége, politikai bátorsága, felelősségérzete. Vannak azonban, akik sokat vállalnak a feladatokból, néhányan viszont visz- szahúzódnak, nem eléggé aktívak. Intézkedési tervek, határozati javaslatok, beszámoltatások készítik elő az eredményes pártmunkát. Néhány határozatuk jellemző példa életük egészére. Ilyen kitűzött cél például a pártvezetőség munkájának fejlesztése, a tagság aktivitásának fokozása. A pártcsoportok tevékenységét rendszeresebbé, erőteljesebbé téve, a megbízatások teljesítése, elosztása is megfelelőbb lesz. A pártszervezetek fontos feladata a gazdasági élet erősítése, a vezetés hasznos törekvéseinek' támogatása, hiszen így teremtik meg a bázisát annak, hogy túljussanak a nehézségeken. Ezért is feladat a termékszerkezet kialakítása az adottságoknak megfelelően, a növény- termesztés és állattenyésztés eredményeinek növelése, a ráfordítások csökkentése, a gépesítettség fokozása, a szakemberlétszám minőségi változtatása, a közgazda- sági és tulajdonosi szemlélet erősítése. A közös érdekek, az együttműködés kölcsönös egymásrautaltságot jelent a párt és a gazdasági vezetés között. A fiatalok és nők bevonásának, a különböző bizottságok munkája hasznosításának, a szervezeti élet erősítésének felelősségéből részt kell vállalnia a pártszervezetnek is. A pártélet alapsejtjei a pártcsoportok, ezekből 17 van a Körösmenti Tsz-ben. Munkájuk fejlődése, értekezleteik színvonala nem egyenletes. A különböző kollektívák között is nagy a különbség. öt év alatt 27 párttagot vettek fel soraikba. Pártépítő munkájukra felelősséggel készülnek. A jövőben még jobban ügyelnek arra, hogy a munkában és a közéletben élen járó, szocialista eszmeiségű dolgozók legjobbjait vegyék' maguk közé. A párttagság iskolázottsága javult. Növekedett az általános iskolát végzettek száma. A tagság 22 százaléka alapfokú politikai végzettséggel, 10 százaléka pedig közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az alapszervezetek rendszeresen indítanak politikai tanfolyamokat, ahol bizony változó a résztvevők száma. A párttagság fegyelmét az alapszervezetek nevelő hatásával is befolyásolják. Nem szabad azonban, hogy a humanitás jegyében elnézőek legyenek a vétségekkel szemben. Önkritikus értékelés A párt és a gazdasági vezetés közötti kapcsolatnak köszönhető, hogy a kádermunka pártirányítása is erősödött. Sor került vezetőcserékre az elmúlt időszakban, s számolni kellett e változások következményeivel. Nagy gondot jelent a középvezetők biztosítása, az előzetes elképzelések lassan valósulnak meg, több területen nincs vezetői utánpótlás. A vésztőiek' büszkék munkásőreikre, akik a kiképzési és harci feladatokat jól teljesítik. A legjobb szakasz címet háromszor nyerték el 1976-tól, így állandó birtokosai lettek a vándorzászlónak. Az ifjúsági mozgalomban két alapszervezetben 57 fiatal dolgozik. Megoldott a politikai képzés, de a rendezvények látogatottsága, az aktivitás nem a legjobb. A szövetkezet 215 női dolgozója a termelőmunka minden területén megtalálható. Közéleti tevékenységük irányítását, munkakörülményeik javítását a nőbizottság kíséri figyelemmel. Tapasztalatok, célok, tanulságok Akár az elért eredményeket, akár a kevésbé sikeres akciókat elemezzük a Körösmenti Tsz pártszervezeteinek életében, levonhatjuk a tanulságot. A felelősségük nagy az emberek tudatának formálásában, a gazdaság feladatainak teljesítésében. Az itt dolgozóknak is szemléletévé kell vállnia a takarékosság, a közös tulajdon közös féltése, megőrzése és gyarapítása. A vezetők példamutatása döntő fontosságú. Tartalmasabbá kellene tenni a pártszervezet belső életét, figyelemmel kísérni, ellenőrizni, számonkérni a határozatok végrehajtását. A termelésben olyan növekedésre törekszenek, amely megközelítően biztosítja a nyereséges gazdálkodást. A vezetők dolgozzanak a biztonságos és egységes munkafeltételek, bérezési formák megteremtésén. A vezetők és a párttagok mellett ott vannak a szocialista brigádok és a munka- verseny-mozgalmak, hogy segítsenek a gondokon. Az üzemi és szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésével a közös ügyekben is jobban szót értenek majd. A beszámoló taggyűlések hasznos fórumai voltak a nyílt, őszinte véleménynyilvánításnak és tükrözték a jószándékot. Beszéltek a hozzászólók' a gyenge adottságú szövetkezetek gondjairól, az eladósodás fenyegető réméről. A beruházások felelősségéről, az újítások, szabadalmak oktalanul lassú megvalósításáról, a mellék- termékek jobb hasznosításáról. Szóba jöttek az élet- színvonal, a szociálpolitika, az ideológiai és művelődés- politika, a tömegszervezetek munkájának országos és helyi gondjai. Az akkor elhangzott kérdésekre jórészt választ kaptak már a párttagok vagy szóban vagy intézkedésekben. Bede Zsóka Ozongyár épül Ráckeve térségében a Csepel III/3-as számú vízmű részeként. A gyár napunta százezer köbméter vízből fogja kiszűrni ózonizálással a vas- és mangánionokat. Az építkezés ideje alatt — a felvonulási területen — már üzembe helyeztek egy kísérleti ózonizálót (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS) Böntötl a Legfelsőbb Bíróság Összeférhetetlen — el kell hagynia a házát! A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság a házasságot fölbontotta, a kiskorú gyermekeket az anyánál helyezte el, a férjet gyermektartásdíj fizetésére kötelezte, a közös tulajdonukat képező házban levő kétszobás lakás használatát megosztotta közöttük. Ezt azzal indokolta, hogy bár a házasság felbomlását a férj italozó, durva magatartása okozta, de hn a lakás kizárólagos használatára az asz- szonyt jogosítanák fel, volt férje elhelyezéséről neki kellene gondoskodnia, aminek nem tudna eleget tenni. A két szob,a egymástól elkülönítetten használható, tehát alaptalan az asszony aggálya. hogy ,az együttélés lehetetlen. A jogerős ítéletnek a lakáshasználatra vonatkozó része ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú döntéseket hatályon kívül helyezte, és a kizárólagos használatra az asszonyt jogosította fel. — Ha a lakás a házastársak közös tulajdona, család- védelmi érdekekre tekintettel az egyik házastársat, a tulajdoni hányadát meghaladó értékű, vagy az egész lakás használatára lehet feljogosítani, tehát a perben azt kellett vizsgálni, hogy az együttélés feltételei megvannak-e. A férj évek óta rendszeresen italozik, és részegségében családjával szemben rendkívül durván viselkedik. Egyszer úgy megverte feleségét, hogy az több napi kórházi ápolásra szorult. Ilyen körülmények között nincs lehetőség arra, hogy továbbra is egy lakásban maradjanak. Ez a gyermekek testi és szellemi fejlődésére is hátrányos lenne — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság, majd határozatában még a következőkre mutatott rá: — Téves a bíróságnak az a megállapítása, hogy ha a férjet a lakás elhagyására köteleznék, elhelyezéséről volt feleségének kellene gondoskodnia. A férfi úgy viselkedett, hogy társbérleti vagy bérlőtársi jogviszony fennállása esetén is a lakás elhagyására kellene kötelezni. Tehát rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználónak minősül, aki elhelyezkedéséről maga köteles gondoskodni. Ennek megkönnyítésére az asszony tízezer forint kárpótlást köteles fizetni. Mi a „megfelelő munkakör” Buszdícsérö, pöttyökkel Az utóbbi időben valahogy kevesebb panasz van a Volán 8. számú Vállalatára. Szó mi szó, ez a „hiány” mindenképpen azt bizonyítja, hogy a vállalat dolgozói jól, nemegyszer kiválóan, s mi több: a lakosság, az utazó- közönség érdekeit figyelembe véve látják el munkájukat. Különös tekintettel a személyszállításra, a városinagyközségi, úgynevezett helyi buszforgalomra. Hogy ez mekkora feladat, arra egyetlen számadat.' Békéscsabán naponta (munkanapokon) több mint ezer járatban mennek végig a buszok ... Az egyre kellemesebb színűvé váló összképen azonban van még néhány söté- tebb pötty is. Az egyik ilyen a buszmegállók kérdése. A tévé a múlt héten csütörtökön délután sugárzott Ki figyel oda? című riportműsorának egyes részeit akár Békéscsabán is forgathatták volna. Mert sok helyütt, sőt: zömében, a megállókban nincsen esővédő, nincsen pad. Hiányuk például a sűrű járatú lakótelepeken még elviselhető, de kevésbé a húsz— harminc percenként járó buszok esetében, a peremkerületekben. Főleg a pad hiányzik. Az idősebbeknek, a kisgyermekkel utazóknak, a bevásárlásból hazafelé tartóknak. Meg maga a megálló. A hetedik kerületben az 5-ös jelzésű olyan „kisbusz” volt. Nemrégiben a lakosok kérésére csuklósokat állítottak be. Csak hát a megállók járdaszigete — amelyek szintén a közelmúltban készültek el, sajnos hatalmas fák nem mindig indokolt kivágása árán — túl rövid a buszhoz képest. Marad a le- és felszállóknak a kényszerű tornabemutató minden veszélye, kockázata. A narancssárga jegyautomatákat meg kellett szoknunk. Most már zömük működik is. De: csak zömük. S bizony a reggeli, délutáni csúcsban még jelenteni is nehéz a hibát a gépkocsivezetőknek ... De legalább a jegyellenőrök szigorú, de humánus eljárása enyhíti ezt a kellemetlenséget. A május utolsó napján életbe lépett új menetrend — amely kétségkívül több járatot tartalmaz az előző évinél — hiányosságai ezekben a napokban derültek ki: megkezdődött a tanév. Jó példa a bosszantó hibákra a Lencsési-lakótelepi helyzet. A reggeli csúcs idején lehetetlenség tartani a menetidőt — mondják a gépkocsi- vezetők. Igazuk van. Ezért történik meg mondjuk 6 és 8 óra között, hogy sokszor húszperces szünet után (a menetrend szerint ez az idő maximum 10 perc lehetne!) három-öt busz „tapossa a másik sarkát” a megállókban. S mert reggel a munkába, iskolába indulók tudják, hogy a menetrendet nem lehet tartani, „csak úgy” indulnak el otthonról. Ez a helyzet is, no meg a 17-es vonalán közlekedő buszok nagy száma megkérdőjelezi a menetrend létjogosultságát. Inkább az lenne a célravezetőbb, a zökkenő- mentes utasszállítást szolgáló, ahogyan a nagyobb városokban (például Szegeden) csinálják: adott járatsűrűséggel indítani a végállomásokról az autóbuszokat. Így nemcsak az utasok, hanem bizton a vállalat, a gépkocsivezetők is jobban járnának. Egyre kellemesebb színűvé válik tehát a Volánról alkotható összkép. S hogy eltűnjenek ezek a zavaró, bosz- szantó pöttyök, azon lehet, s egyszerűen lehet segíteni. Minél hamarább, annál jobb. (N. L.) Egy vállalat gazdasági ügyintézője, aki közgazdasági technikumot végzett, hét évvel ezelőtt főiskolára iratkozott be, és munkaadójával tanulmányi szerződést kötött. Ebben kötelezte magát, hogy a főiskola elvégzése után négy évig munkaviszonyát fenntartja, a vállalat pedig a tanulmányi szabadság idejére átlagkeresetét, és utazási költségeinek megtérítését, valamint a tanulmányok befejezése után egy éven belül végzettségének megfelelő munkakörbe helyezését biztosította. A tisztviselő el is végezte a főiskolát, és ekkor kereskedelmi előadói munkakörbe sorolták. Az illető azonban ezt ismételten kifogásolta, és írásban kérte, hogy végzettségének megfelelő munkakörbe osszák be. Végül is bejelentette: más vállalattal kíván munkaviszonyt létesíteni, és az áthelyezéshez való hozzájárulást kérte, amit meg is kapott. Egyszersmind azonban, szerződésszegésére hivatkozással, tízezer forint tanulmányi támogatás visz- szafizetésére kötelezték. Ennek hatálytalanításáért a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, «mely azt elutasította, mire a munkaügyi bíróságon pert indított, de keresetét ott is alaptalannak találták. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. Az indoklás szerint a munkaügyi bíróság nem szerezte be az ügy elbírálása szempontjából nélkülözhetetlen tanulmányi szerződést, valamint a visszafizetésre kötelező határozatot. Nem vette figyelembe, hogy a tisztviselő bizonyítani kívánta: a vállalat nem tett eleget a végzettsége szerinti foglalkoztatási kötelezettségeknek, és ezért volt kénytelen szerződésszegést elkövetni. A megállapodás idején hatályban volt munkaügyi miniszteri rendelet, értelmében tanulmányi szerződés esetén arról is rendelkezni kell, hogy a munkáltató a’ képzés befejezése után a dolgozó végzettségének megfelelő foglalkoztatást biztosítja. Ennek azonban nem tett eleget a vállalat. Igaz, hogy a dolgozót a végzettségi szintjének megfelelő kategóriába sorolta be és fizetését is eszerint állapította meg, de a munka színvonalának kellett volna ennek megfelelőnek lennie. A munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalma alapján kétségesnek tűnik, hogy a tisztviselőt képzettsége szerinti beosztásban foglalkoztatták-e — hangzik a határozat. Miután a munkaügyi bíróság ,a per eldöntéséhez szükséges nélkülözhetetlen bizonyítékokat nem szerezte be. érdemi döntése megalapozatlan. Hajdú Endre
