Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-07 / 210. szám

1980. szeptember 7., vasárnap Barátaink életéből Háztáji gazdaságok Bulgáriában Bulgáriában a korábbi gyakorlat elsősorban a me­zőgazdasági nagyüzemek koncentrációját, a termelés szakosítását helyezte előtér­be, s viszonylag csekély sze­repet juttatott a háztáji gaz­daságoknak. A hetvenes évek közepén azonban egyre szé­lesebb körben terjedt el a felismerés, hogy a jelenlegi fejlődési szakaszban a nagy­üzemek — rendelkezzenek mégoly nagy előnyökkel a termelés hatékonysága terén — önmagukban nem képesek megoldani a lakosság folya­matos ellátását friss élelmi­szerekkel. Arról nem is szól­va, hogy egyre szaporodott a műveletlenül hagyott kisebb- nagyobb parcellák száma, mivel ezeknek a területek­nek a megművelése nagyüze­mi módszerekkel nem volt lehetséges. A fordulópontot a bolgár minisztertanács 1977 decem­beri rendelete hozta meg: a városi dolgozók részére is le­hetővé tette, hogy a mező- gazdasági nagyüzemektől és a területileg illetékes tanács­tól ún. magánhasznú földet igényeljenek, s előírta, hogy a mezőgazdasági művelésre alkalmas, de valamilyen ok­nál fogva parlagon heverő földterületeket fel kell osz­tani a jelentkezők között. A felosztandó parcellák nagy­sága állami felvásárló válla­lattal kötött szerződés esetén maximum 0,2 hektár, kizá­rólag saját szükséglet kielé­gítésére szolgáló parcella esetén maximum 100 négy­zetméter. A rendelet megjelenését követő néhány hónap alatt kiderült, hogy a művelésre alkalmas, de parlagon heve­rő földek összterülete meg­közelíti a 80 000 hektárt. A jelentkezők nagy száma mi­att a parcellák szétosztása még napjainkban is folya­matosan történik: máig mint­egy 70 000 hektárt vettek birtokba az egyéni igénylők és vállalatok. A törvény szigorúan kikö­ti, hogy magánhasznú föld­területen bérmunkát végez­tetni tilos, a parcellát ren­deltetésszerűen kell használ­ni. Ha valamelyik tulajdonos a földet nem műveli meg, vagy három egymást követő évben nem teljesíti esetle­ges szerződéses kötelezettsé­geit, automatikusan elveszti tulajdonjogát, s a földterü­letet másik igénylőnek utal­ják ki. A mezőgazdasági nagyüze­mek tagjai a háztájin kívül legelőt is igényelhetnek: minden egyes leszerződött szarvasmarha után 0,1 hek­tárt. A mezőgazdasági nagy­üzemek kisgépekkel, vető­maggal, növényvédő szerek­kel, fóliával és tanácsadással is segítik a magánhasznú földek tulajdonosait. A minisztertanácsi rende­let hatására a háztájiból fel­vásárolt hús mennyisége há­rom év alatt négyszeresére, a tejé több mint háromszoro­sára, a zöldségé és gyümöl­csé pedig több mint 2,5-sze- resére emelkedett. A háztáji termelés fejlesztésére hozott rendelkezés — hangsúlyoz­zák Bulgáriában — elősegíti a lakosság élelmiszerellátá­sát. —i—n. „Főnök és karóra nélkül” ü bolgár százesztendősek Ismeretes, hogy Bulgária egyike azon országoknak, ahol az átlagos életkor ma­gas, sok a 100 éves, vagy an­nál idősebb ember. Jelenleg 436 száz éven felülit tarta- bak nyilván, közöttük 269 a nő — írja a Szófia-Press Sajtóügynökség. Szófiában az endikronológiai, a geron­tológiai és a geriátriai inté­zetek tanulmányozzák élet­módjukat, táplálkozásukat, napirendjüket. Az idős em­bereket gondos figyelemmel ápolják, s alapos orvosi ellá­tásban részesülnek. A bolgár százesztendősek többnyire falusiak, sőt. azok is, .akik a városokban élnek, falvakból származnak. Ez arra utal, hogy a természe­tes, egészséges életmód, az intenzív fizikai munka tette ellenállóvá szervezetüket. Sokan közülük mezőgazda­sággal, pásztorkodással fog­lalkoztak. Legtöbben a mai napig is a földeken dolgoz­nak vagy a zöldségeskertek­ben, otthon a ház körül. Ét­kezésük változatos volt, de főleg tejtermékek — különö" sen a bolgár aludttej —, zöldségfélék és gyümölcsök szerepeltek az étrendjükön. Téli időszakban nagyi meny- nyiségben fogyasztják a sa­vanyú káposztát és más sa­vanyúságokat. Húst hetente egyszer esznek, viszont nagy mennyiségű hagymát és fok­hagymát fogyasztanak. Mér­sékelten ittak házi főzésű pá­linkát. és bort. Dr. Argir Hadzsihrisztov, Szmolján megyei orvos így beszél tapasztalatairól. Eb­ben a körzetben található ugyanis a legtöbb százéves. A falvak itt magas hegyi fek- vésűek, gazdagon körülölelve zölddel. — Valamennyi százéves­nek erős, ép a szív-érrend­szeri működése és az ideg- rendszere. Egyikük ennek okát így adta meg: „Sohase volt főnök ,a fejem fölött, és karóra a kezemen.” Más szó­val: számára ismeretlenek a feszültség és a munkahelyi konfliktusok. Mindegyikük kora gyermekkorától dolgo­zott, és legtöbben ma is dol­goznak. Mindössze 7 száza­lékuk nem aktív, és külső segítséget igényel. Egész éle­tükben egészségesek voltak és vidámak. Talán meglepő, de vala­mennyi százéves házas és családos. Legtöbben 20—25 éves korukban kötöttek há­zasságot. Házasságuk hosszú időtartamú, nagyon ritka, kivételes esetekben folya­modnak a váláshoz. A sok szülés nem hatott ki káro­san ,a nőkre; többnyire 9—10 gyereket, vagy ennél is töb­bet szültek. Az öröklés szerepe termé­szetesen nagy, és kihat az utódokra, ez vitathatatlan, de az öröklött tulajdonságok nem garantálják, hogy ezek­kel el lehet érni a 100 évet. Ehhez hozzá kel] tenni egy Még ma is dolgoznak sor kedvező körülményt, amelyek elősegítik azt, hogy az évek száma növekedjék. e■ i­Napsugaras öregség: a 103 éves Szíva Kukudeva (Szmol­ján megye) (Fotó: Szófia-Press — KS) SZOVJETUNIÓ E1RRA A baráti Szovjetunió — a szocialista tábor vezető ha­talma — fennállásának több mint hat évtizede alatt egy elmaradott feudálkapitalista országból korunk egyik ve­zető politikai és gazdasági nagyhatalmává fejlődött. A 22 402 millió négyzetkilomé­ter kiterjedésű, több mint 260 millió lakosú soknemze­tiségű ország gazdasági fej­lődése páratlan. Gazdaságá­nak alapja hatalmas ener- giahordozó-vagyona, vízi- energia-készletei, bánya- kincsgazdagsága, mérhetetlen erdőségei, beláthatatlan ter­mőterületei. Hatalmas iparának ener­giaigényét világelső szénki­termelése és kőolajtermelése biztosítja, de földgázterme­lése is az elsők között van a világon. Folyóin épültek a világ je­lenleg legnagyobb vízi erő­művei, szenére települtek legnagyobb hőerőművei. Atomerőművei is a legna­gyobbak közé tartoznak a világon. Energiakészletei szinte felbecsülhetetlenek. Bányakincsekben a leggaz­dagabb a világon, szinte nincs olyan érc- és alap­anyaga, mely területén je­lentős mennyiségben ne for­dulna elő. (Csak ilyen felté­telek mellett lehetett annak idején kiválni a tőkés világ- gazdaságból, és indulhatott egyedül és elsőként a szo­cializmus építése a Szovjet­unióban). Iparának termelési volu­mene hatalmas, egyedül csak az Amerikai Egyesült álla­mokéval mérhető. Szinte minden iparága fejlett, ki­emelkedő jelentőségű kohá­szata, acél- és gépgyártása, vegy-, papír- és építőanyag­ipara, valamint autóipara. Szocialista nagyüzemi me­zőgazdasága igen fejlett. Ha­talmas területein főleg búzát, rozst, burgonyát, cukorrépát, rizst, olajos magvú növénye­ket, textilipari nyersanyago­kat, zöldséget és gyümölcsöt, valamint takarmánynövénye­ket termelnek. Intenzív erdőgazdálkodása világelső fakitermelést ered­ményez. Állattenyésztése ro­hamosan fejlődik, szarvas- marha-, sertés-, juh- és lóte­nyésztése a világon az elsők között van. Közlekedése elsősorban az európai területeken fejlett, vasútvonalrendszere igen sű­rű. Szibéria közlekedését je­lentős mértékben fogja ja­vítani a most épülő Bajkál— Amur vasútvonal. Külkereskedelmében ener­giahordozók, ércek, fémcik­kek, ipari késztermékek ex­portja, gépek, berendezések, trópusi termékek, könnyű­ipari alapanyagok, élelmi- szeripari nyersanyagok a legfontosabbak. Külkereske­delmének nagy részét a KGST-országokkal bonyolít­ja, de fontos partnerei az NSZK, Japán és Franciaor­szág is. Az elmúlt évben a Szovjetunió csodálatos tája­it, műemlékekben gazdag városait 207 ezer magyar tu­rista kereste fel, s a jövő­ben e szám a gazdag prog­ramok eredményeképpen je­lentősen emelkedni fog. Koreai NDK A KNDK munkapártjának VI. kongresszusára... Lengyelország Az európai észak-déli autópálya A tízezer kilométeres eu­rópai észak-déli autópálya lengyel-magyar javaslat alapján indított nagy nem­zetközi vállalkozás, amely­ben a két kezdeményező ál­lamon kívül részt vesz Ausztria, Bulgária, Cseh­szlovákia, Görögország, Ju­goszlávia, Olaszország, Ro­mánia és Törökország. Az autópálya Gdanskból indul, és Lengyelországon át Pozsonyig halad. Innen el­ágazik Bécs felé, csatlako­zással Olaszországba, Jugo­szláviába és Budapest felé, csatlakozással Bulgáriába, Törökországba, Görögország­ba. Az autópálya egész hosz- szának1 mindössze 10 száza­léka lesz eddig is meglevő útszakasz. Az év végére elké­szülő 900 kilométeres sza­kasz egyharmada Lengyel- ország és Bulgária területén épül. További 1200 kilomé­teren az egyik sáv még az idén elkészül. A tervek szerint a kész autópályát 1990-ben adják át a forgalomnak. Az euró­pai gazdasági helyzet ne­hézségei miatt azonban le­hetséges, hogy csúsznak a határidővel. Az építési költ­ségek ugyanis rendkívül na­gyok : a hetvenes években 20 milliárd dollárra becsülték. A pénzügyi kérdések meg­oldása végett felvetődhet egy speciális bankkonzor­cium vagy a koordinátor szerepét betöltő nemzetközi szerv létrehozása. Ez utób­biban helyet kapnának az ENSZ európai gazdasági bi­zottságának' képviselői is, Ez év októberében ül ösz- sze a KNDK Munkapártjá­nak VI. kongresszusa. A nagy eseményre országszer­te jó munkával készülnek a koreai dolgozók. A verseny kezdeményezői a hujcsoni szerszámgépgyár dolgozói, akik elhatározták, hogy éves tervüket a kong­resszus megkezdésének idő­pontjáig befejezik. A me­zőgazdaságban elsőnek a Mangjongdae Termelőszö­vetkezet és a Csaervong Mezőgazdasági Gépállomás brigádjai kezdeményeztek országos versenyt, azzal a céllal, hogy a gabonaterme­lést mindannyiuk erőfeszíté­sével az ország egészében az idén 9,5 millió tonnára emeljék. A munkaversenynek nagy a jelentősége, hiszen a fél­idejéhez közeledő II. hét­éves terv (1978—1984) sike­A Mekong folyó deltájá­ban vannak Vietnam legje­lentősebb kókuszpálma-ül- tetvényei. Az elmúlt négy év folyamán közel 20 ezer hek­tárt telepítettek be ezzel az értékes növényfajtával. Je­lenleg az ültetvények több mint 34 ezer hektárnyi te­rületet foglalnak el, s hek­táronként átlagosan 4500 darab kókuszdiót szüretel­nek. A tervek szerint a közeli években az ültetvények te­rét ez a munka alapozza meg. Az első eredmények igen biztatóak. A Kumja ifjúsági bányaüzem már félhónapos termelési előnyt ért el, a Csongdzsin Hajógyárban pe­dig határidő előtt bocsátot­ták vízre az új 14 000 ton­nás teherhajót. Jól halad­nak a nagyberuházásokkal országszerte. A nagyüzemek mellett közepes és kis tel­jesítményű vízi erőmű épí­tését is vállalták az építők, hogy az egyre növekvő ener­giaigények jó kielégítését le­hetővé tegyék. A folyósza­bályozások, gátépítések, ame­lyek ezeket a munkákat megelőzik1, illetve kísérik, egyben a mezőgazdaság cél­jait is szolgálják: részben megvédik az áradásoktól a mezőgazdasági kultúrákat, részben pedig biztosítják száraz időszakban az öntö­zést. rületét 90 ezer hektárra nö­velik, ennek révén évente közel 41 ezer tonnányi kó­kuszolajat nyernek majd a hazai igények és exportcé­lok kielégítésére. Ezen a vidéken hat nagy kapacitású és vagy 300 ki­sebb kókuszdió-feldolgozó üzem működik. Most folyik annak a feldolgozó komp­lexumnak az építése, amely évente több mint ötezer ton­na kókuszolajat ad a nép­gazdaságnak. Vietnam Kőkaszpálma-iiltetvények

Next

/
Thumbnails
Contents