Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-02 / 205. szám
1980, szeptember 2., kedd o Eredményesen dolgoznak az orosházi asztalosok Gyulai Harisnyagyár Jó orsózás: fél kötés Nehéz munka volt az 1980-as év terveinek elkészítése az Orosházi Faipari Vállalatnál. A vállalat vezetői nem látták, és nem is láthatták tisztán, hogy milyen hatással lesz a szabályozó rendszer módosítása, a termelői árak és a bútor fogyasztói árak változása termelésükre. Anyagellátási problémáik is voltak, nehezen tudtak beszerezni fenyőt, bútorlapot és bútorszövetet. Ezért a tavalyihoz képest, amikor kiemelkedően jó esztendőt zártak, és árbevételük 132 millió forintra rúgott, szerényebb nyereséget, és mindössze 115 millió forint árbevételt terveztek. Azután ahogy teltek a hónapok, kiderült, hogy jobb lesz az eredmény a vártnál. Menet közben módosították a tervet, növelték az árbevételt és a nyereséget. A fenyő- és bútorlap- ellátásúk jelenleg kielégítő, csupán bútorszövetből van kevés. Ez nagy gondot okoz a vállalatnak, hiszen össztermelésüknek a fele kárpitos termék. Kedvezően hatott a nyereség alakulására a szervezési, anyag- és energiatakarékossági intézkedések bevezetése. A drága valutáért vásárolt fenyő helyett, ott, ahol ez a termék' minőségét nem befolyásolja, nyárfát használnak. Egy újítás révén pedig több, mint egymillió forintot takarítanak meg a partvisnyél megmunkálása során. Az új gép nemcsak kiiktat egy munkafázist, de jelentős, 20%-os anyagmegtakarítást is jelent, ami azért is figyelemre méltó, mert osztályon felüli fenyőfűrészáruról van szó. Csökkenő létszám és növekvő teljesítmény mellett a vállalat vezetői remélik, hogy az elmúlt évit megközelítő jó eredményt érhetnek el. Noha általában a bútorpiacra a pangás jellemző, az Orosházi Faipari Vállalatnak nincsenek értékesítési gondjai. Az áremelkedés miatt ugyan arra számítottak, hogy a kereslet visz- szaesik, de ez nem volt olyan mértékű, hogy a terv- teljesítést veszélyeztetné. A sikeres piaci munkához hozzájárul az is, hogy termékeiket közvetlenül, a nagykereskedelmi vállalatok kiiktatásával szállítják a kiskereskedelemnek. így gyorsabban kerül üzletbe a bútor, és a vállalat készárukészletei is minimálisak, mivel a szalagról lekerülő termékeiket azonnal szállítják. Rendszeresen kikérik a boltvezetők véleményét a fogyasztók igényeiről, és gyorsan, -rugalmasan alkalmazkodnak' a kereslet változásaihoz. Folyamatosan lépnek be új termékek, de régi hagyomány, hogy 3—4 évenként egy nagyarányú termékváltást hajtanak végre. Ilyenkor vállalati termékbemutatót rendeznek, ahová meghívják valamennyi partnerüket, és meghallgatják, a gyártásnál figyelembe veszik’ véleményüket, javaslataikat. A vállalat most is nagyobb arányú termékváltásra készül. Szeptemberben fogják bemutatni többek között a „Bajnok” lakószobacsalád új tagjait, a „Bajnok 3-as” szekrénysort magasított kivitellel és kettő, akasztós szekrénnyel, valamint a rusztikus stílusban készült, nagyon mutatós „Bajnok 4- es” szekrénysort. Újdonság lesz a „Pálma” kárpitos garnitúra is. Exportra válogatják a libamájat a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ kunágotai baromfifeldolgozó részlegében Fotó: Veress Erzsi Mérőkészülékek radioaktív sugárzással Több ÉTI-gázkazán A Békés megyei Vegyesipari Vállalat gyomai gyáregységében az idén eddig ezernél több, kilenc típusú melegvíz-fűtéses, úgynevezett ÉTI-gázkazán készült el. Minőségi kifogás egy alkalommal sem volt. Év végéig a kereskedelembe még mintegy 2 ezer gázkazán kerül, melyek közül a legkeresettebbek a családi házak fűtését szolgáló ÉTI—15 és 25- ös típusúak. A kereskedelem igényeit a gyáregység egyelőre nem tudja kielégíteni. Ezért a vállalat — az energiaracionalizálási fejlesztés keretében — állami támogatással növelte a gyártástechnológiai színvonalat. Az eredmény jövőre mutatkozik majd meg, amikor már több ÉTI-gázkazán készül, és ezeknek a hatásfoka 82—83 százalékról 85—86 százalékra emelkedik majd. A gyáregység új terméke a RIVAL típusú, univerzális (gáz-, olaj- és szén-) fűtésű kazán, amelyet a gyáregység fejlesztett ki. Ennek a gyártását az idén kezdték el. A BNV-n díjat nyert. _ Mintegy ezer izotópos, radioaktív sugárzással működő mérőberendezést használnak a hazai üzemekben, vállalatoknál. Csupán a timföldgyárakban mintegy 200, a cementgyárakban pedig 100 ilyen készülék működik. Ezek több mint 90 százalékát a Magyar Tudományos Akadémia Izotópintézetében fejlesztették ki és állították elő, itt két évtizedes a múltja ennek a munkának. Rózsa Sándor, az intézet nukleáris elektronikai osztályának vezetője az MTI munkatársának elmondta, hogy míg a kutató-fejlesztő munka kezdetén alig lehetett találni kísérletezésre, együttműködésre hajlandó ipari partnert, addig ma már nem tudják kielégíteni a készülékek iránti igényeket. Az elmúlt hetekben fejeződött be például az egyik budapesti öntöde rekonstrukciója, s ennek során automatizálták a formázógépek homokellátását. Az új homokellátó automatarendszer vezérléséhez 40 speciális radioaktív sugárzással működő berendezést szereltek fel. Az intézetben kifejlesztett berendezéseket elsősorban olajvezetékeknél, bányákban, kotróhajókon, vegyi- és élelmiszerfeldolgozó üzemekben használják. Az izotópos mérések előnye, hogy folyamatosan, az anyag érintése, károsodása nélkül történnek, s a mért adatokból könnyen következtethetnek az átlagértékekre a szakemberek. Amíg egyéb — például fénysugaras, ultrahangos — mérőeszközök működtetése energiát emészt fel, s folyamatosan felügyeletet, karbantartást igényel, addig a radioaktív sugárzás előállítása sem energiát, sem különös karbantartást nem igényel, működési megbízhatósága pedig szinte 100 százalékos. Az MTA Izotóp Intézetében kifejlesztett mérési eljárásokat az ipar minden területén alkalmazhatják. A szakemberek véleménye szerint a hazai készülékek korszerűségben elérik a nemzetközi szintet. Az intézet kutatógárdája kifejlesztette a készülékhez kapcsolódó ellenőrző berendezést is, amely esetleges üzemzavar esetén azonnal jelzi a hiba okát. A Gyulai Harisnyagyárban az év első felében tizenkilenc 2—ÄN szovjet, 24 csehszlovák ANGE típusú körkötő gépet állítottak üzembe. A következő hónapokban további automata gépeket várnak a Szovjetunióból. A berendezések üzembe állítása eddig figyelemre méltó, termelékenységet növelő intézkedésekkel párosult. A már említett szovjet gépeket januárban kapta meg a gyár. A csehszlovák textilipari gépeket gyártó vállalattal pedig februárban abban állapodtak meg, hogy június végéig tíz, a harmadik negyedévben további 14 gépet adnak át a gyulaiaknak. Északi szomszédaink azonban már májusban teljesítették vállalásukat. — Hónapokkal korábban döntöttünk arról, hogy a gépi beruházásokkal párhuzamosan átcsoportosítást hajtunk végre. Az ANGE-gépek tervezettnél hamarabbi megérkezése a feladat megoldásának felgyorsítását tette szükségessé, közben át kellett alakítanunk az épületet is. A nagyobb munkatermek kialakítását úgy oldottuk meg, hogy nem álltak le a harisnyakötő gépek. Ez, és a gyorsan elvégzett munka tmk-dolgozóink érdeme — hallottuk Nagy Sándor termelési osztályvezetőtől. Az ésszerű munkaszervezés érdekében öt teremben összesen háromszáz gépet mozgattak meg, csoportosítottak át. Ezzel nemcsak a nyersanyag, illetve félkésztermék útja lett rövidebb és kisebb az anyagmozgatásra szánt idő, de az átszervezés- jelentős munkaerő-megtakarítással is járt. A blokkok és hosszú sorok kialakításával egy asszony a korábbi 12 helyett most húsz kéthengeres, több színmintás harisnyakötő gépet kezel. Az egyhenge- res, kétszínű terméket előállító gépek esetében pedig egy kötőnő a korábbi húsz helyett, akár 34 gépet is „irányíthat”. A kéthengeres kötődében az átcsoportosítás előtt egy műszakban 24 kötőnő dolgozott. most 15. De mind az öt munkateremben csökkent a létszám, miközben a termelés nőtt. Ezt bizonyítja az egy főre vetített termelékenység 15 százalékos emelkedése is. A hatékonyságot növelő intézkedések közül azonban ez csak az egyik volt. Két blokkban is bevezették a darabbérezést. (Egy blokkhoz 50 gép tartozik.) A munka- területhez tartozó gépmester és segédje (a gyárban egyszerűen csak műszakiak) is a gépek teljesítményével arányban kapják fizetésüket. A darabbérezést követően már a műszaki érdeke is Nagy teljesítményű, ANGE típusú harisnyakötögépen készül a közkedvelt frottír zokni a Budapesti Harisnyagyár gyulai üzemében Fotó: Veress Erzsi lett, hogy több és jobb minőségű harisnya készüljön. Ezért azután jobban segítik a kötőnők munkáját. Az „új” teljesítménybérezést követően nemcsak a termelés nőtt, de a bérek is magasabbak lettek. A két munkaterületen a termelékenység végül is további 15 százalékkal nőtt. Igaz, ehhez az is hozzájárult, hogy ma már jobb nyersanyag áll a dolgozók rendelkezésére. Ez azonban nem elsősorban a nyersanyagot előállító vállalatok érdeme. A harisnyagyártók között már régen az a mondás járja; jó orsózás, fél kötés. Éppen ezért vezették be a gyárban a kétszeri átorsó- zást, amikor is paraffinnal kenik be a fonalat, amely ezt követően már nem foszlik, és szebb lesz a kötés is. A kétszer átorsózott fonal szakadás nélkül bírja a kötést, kevesebb az állásidő. Az átorsózásra annak ellenére is szükség van, hogy a Budapesti Harisnyagyár — amelyhez a gyulai is tartozik — az utóbbi időben többet fizet a jó fonalért. A termelékenység további növekedését eredményezte a szálazó részleg létrehozása. Újítással forgató- és vágógépeket alakítottak ki. tgy ezt a műveletet nem a kötőnők végzik, akiknek ezáltal több idejük jut a gépek kezelésére. Más munkaterületek sem maradtak ki az ésszerűsítő intézkedésekből. A raktárban például a korábbi tizenkettő helyett most kilencen dolgoznak, a darabbérezés következtében a kötődében az anyagmozgatók számát is csökkentették. Az úgynevezett ANGE-teremben bevezették a házilagos kivitelezésű konténeres anyagszállítást. Az átalakításokkal, átcsoportosításokkal természetesen a munkakörülmények is javultak, ám ami a gyár eredményességét illetően még ennél is fontosabb: folyamatosabbá vált a termelés. Az év első felében 1,3 millió pár harisnyával állítottak elő többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. így minden remény megvan arra, hogy teljesítsék tervüket, vagyis a tavalyinál kétmillióval több — ez 32 millió — pár harisnyát gyártsanak. Az új és korszerű gépek azt is lehetővé teszik, hogy tovább javuljon a végtermék minősége. Erre nagy szükség van. A Budapesti Harisnya- gyár ugyanis több mint ötven országba exportálja termékeit, köztük a gyulai harisnyákat is. Kepenyes János Négy megye tudományos együttműködése Fejlesztési hitel 100 millió forint exportfejlesztő hitelt kapott a Magyar Nemzeti Banktól a győri RÁ- BATEXT Textilipari Vállalat. Hazánkban egyedül Győrött gyártanak zsebkendőt, s hazai igények kielégítése mellett már évek óta jelentős exportot bonyolítanak le. Minthogy az eddigi tapasztalatok szerint jók a piaci lehetőségek, a gyár vezetése a zsebkendőgyártás fejlesztésére kérte és kapta meg a hitelt. A 100 millió forintot teljes egészében korszerű gépek beszerzésére költik. Jelenleg évente mintegy 30 millió zsebkendőt gyártanak, s ezt a mennyiséget 10—12 millióval növelik. Az Építőipari Tudományos Egyesület a gyakorlatban is bizonyította, hogy az együttműködés nemcsak termelő- egységek között lehet gyümölcsöző. Évekkel ezelőtt alakult ki a munkakapcsolat az ÉTÉ Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyei csoportjai között. Az együttes teendőkről a megyei szervezetek vezetői az évente rendszeresen megtartott közös vezetőségi üléseken határoznak. A békéscsabai együttes ülésen a tavaly novemberi kecskeméti találkozón elha- tározottak teljesítését mérték föl, majd a megyei szervezetek titkárainak beszámolója után fontos kérdésben foglaltak állást. Eszerint a négy megye építőipari tudományos egyesületi csoportja a műszaki fejlesztésben a könnyűszerkezetes csarnoképítés, a vázpanel- szerkezet, a Kelit-rendszerű védőcsatorna-építés és az egyéb korszerű építésmódok és építési anyagok alkalmazásában fejt ki közös tevékenységet. Megállapodtak abban is, hogy mindennek eredményeit és tapasztalatait jövőre Szegeden összegzik majd.
